Pesti Hírlap, 1896. szeptember (18. évfolyam, 240-269. szám)
1896-09-01 / 240. szám
— inzeptembert. PESTHÍRLAP ------ " .....—: ......... "■jíj.w Belpolitikai hírek. / Közös miniszteri értekezlet. Tegnap délelőtt, közvetlenül a király elutazása előtt, újabb közös miniszteri tanácskozás volt, király ő felségének személyes elnöklete mellett. A tanácskozásban résztvett Goluchomszki gróf külügyér, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Bayeri gróf és Bánffy báró miniszterelnökök. A tanácskozás körülbelül két óráig tartott. Bánffy báró és Fejérváry báró honvédelmi miniszter délután Budapeste utazott vissza, ellenben Jósika báró erdélyi birtokára rándult. Bilinski osztrák pénzügyminiszter végül Teplitzbe utazott és kör- lülbelül tizennégy napig ott marad, családja körében. Kossuth Ferenc szeptember 2-án 10 órakor érkezik meg külföldi útjáról, 6-án Nagy-Szöllősre, 8-án pedig Abonyba megy a függetlenségi és 48-as pártot szervezni. • Az országgyűlési nemzeti párt szeptember 12-én délután 5 órakor értekezletet tart, melyen a bűnvádi eládról szóló javaslatot fogja tárgyalás alá venni.. ■ Külpolitikai hírek neki, hogy közösen szervezzenek egy nagy szudáni".császárságot, a kalifával az élén. Anglia az utóbbi , időkben olyan furcsa politikai lépéseket követett el,, hogy a hihetetlennek, hangzó hírrel szemben sem merjlük állítani: nem igaz. Ha a kalifát angol protekció alá szoríthatná, akkor természetes, hogy hatalmas" fegyverrel rendelkeznék Franciaország és Németország afrikai érdekei ellen. Csakhogy a szudáni császárság Egyiptom veszedelmére szolgálna. A dolog tehát úgy tűnik föl, mintha Anglia maga alatt fűrészelné a fa ágát. Különben az is lehetséges, hogy mivel francia és orosz lapok folytonosan bolygatják az egyiptomi kérdést és megoldását sürgetik, ez a máhdival való konspiráció kis ijesztgetés akart lenni. És pedig nemcsak az európai érdekelt hatalmakhoz intézve, hanem Menelik neguszhoz is, akinek ugyancsak kellemetlen volna, oldalában oly szomszéddal bírni, aki londoni fütty szerint táncol. — Talán azt remélik Londonban, hogy Meneliket e fenyegetéssel hajlandóbbá tehetik az olaszokkal való békekötésre. Vagy talán magát Olaszországot akarták megfenyíteni a szudáni császárság tervével azért, mert Oroszország felé hajlik s a keleti kérdésben nem akar a kontinentális nagyhatalmaktól különválni? Talán a szultán ellen akar Anglia a mohamedánizmusnak uj központot alkotni sőt a hivők előtt diszkvalifikálni ? A szenvedett sok kudarc után, nem csoda, ha boszus Salisbury lord s epéskedésében mindenfelé csapkod. Az sem lehetetlen különben, hogy az egész „szudáni császárság“ egy nagy kacsa, melyet Anglia boszantására gondoltak ki „jóbarátai“ Komolyabb ennél az, hogy a dongolai expedíció sorai között a kolera dühöng, ami nagyon lelohasztotta a sereg harci kedvét. — Angol jelentések úgy tüntetik föl a dolgot, mintha az egész semmi jelentőséggel sem bírna. Pedig Kairóban széltében beszélik, hogy a halálesetek egyre szaporodnak, mert a szörnyű forróság olyatélttá teszi az angol katonákat, hogy a gondos orvosi kezelés és ápolás mellett sem képesek a betegséggel megküzdeni. Amíg a kolera nem szűnik, az expedíció előnyomulásáról szó sem lehet, bármit írjanak is angol lapok. Szerencséről fognak beszélhetni, ha nem éri az expedíciót valamely váratlan csapás, mert alig képzelhető, hogy a máholi az eddig tanúsított tétlenséggel várná magára a veszedelmet. Kétségkívül az a terve, hogy az expedíciót előnyomulásra csábítsa s mikor majd keze ügyében lesz, rátörjön. Dongolánál már gyűjti hadseregét s nem lehet tudni, nem-e használja föl az expedicionális hadseregben a kolera által támasztott demoralizációt. Pikáns politikai hír az is, hogy a khidiv udvarában nem bánnák, ha az expedíció kudarcot vallana, mert azt remélik, hogy így hamarább megszabadulnának az angol tutorságtól, mely az alkirály hatalmát a minimumra szállítja le. Hogy a francia aknaharc nagyban folyik az angolok ellen a khidiv környezetében, azt el lehet képzelni. Szóval, nagyon bonyolódnak az egyiptomi állapotok, a gyúlékony anyag egyre szaporodik s nem lehet tudni, melyik pilya stban ébreszti föl Európát a hatalmas robbanás. "v Országos erdészgyűlési A kiállítási ünnepélyek csarnokában megbíytat-ták az ország erdészei tegnap félbenhagyott tanácskozásukat Bedő Albert államtitkár elnöklete alatt. A napirend első pontja a tegnap megejtett választások eredményének kihirdetése volt. Eszerint elnöknek Tisza Lajos grófot, alelnököknek Bedő Albertet és Bánffy Dezső bárót választották meg. A gyűlés éljenzéssel fogadván a választás eredményét, az elnök, alelnöktársa és a választmányi tagok nevében Bedő Albert mondott köszönetet az őket ért megtisztelő bizalomért, s ígérte egyúttal, hogy az egylet ügyeit továbbra is a legnemesebb irányban, a legönzetlenebbül fogják vezetni. Elhatározta a gyűlés az elnök indítványára azt is, hogy Tisza Lajos grófnak üdvözlő levél kíséretében küldöttségileg fogja tudomására adni ajasbír megválasztatását. Ezután ismét megkezdődtek az előadások. Horváth Sándor m. kir. főerdőtanácsos a felsőbb erdé- szeti tanügy szervezésének kérdését fejtegette. A sel-emeci akadémia nem felel meg az igényeknek, aminek fő oka az, hogy az erdészet a bányászattal szemben háttérbe szorul. Ezért egy külön erdészeti intézetet kellene fölállítani. Ez mindeddig nem történhetett meg, főleg azért, mert az erdészet maga gyönge energ, mert a közvélemény nincs mellette. Kétségtelen, hogy? az akadémia évről-évre fejlődött, de épen azért égeti? szükség van arra, hogy új szervezést nyerjen, mert a jövő nagyméretű fejlődésének nem lesz képes így megfelelni. Nagy hátránya a selmeci akadémiának az, hogy az erdészetnek és bányászatnak közös igazgató-sága, közös tanári kara van, s így mind a két ág érdekeit egyformán megóvni fölötte nehéz dolog. De Selmec város fekvése és környéke az erdészetnek gyakorlati szempontból sem felel meg. Ebből a szempontból Besztercebánya sokkal előnyösebb tért nyújtana, de legalkalmasabbnak találná, ha az orsz. erdészeti főiskolát Budapesten rendeznék be, mert ez, némi kis hátránytól eltekintve, óriási előnyökkel járna a jövő erdésznemzedék műveltségére nézve. Nem állt az az ellenvetés, hogy a fővárosi élet satnyaifjakká teszi a tanuló ifjúságot, hisz látjuk, a vidéken száz- meg száz körorvos, szolgabíró, közigazgatási tisztviselő nehéz tisztében igen jól megáll, pedig a fővárosban tanult. A drágaság sem érv a főváros ellen; a vagyonos ifjaknak többe nem kerül, mint Selmecen, míg a szegény ■ ifjú a mellékfoglalkozásokkal itt, kenyeret is kereshet, ami Selmecen ki van zárva.. Ezenkívül a fővárosban előttük áll a hallgatóknak az erdészet egész kereskedelmi oldala, amivel Selmecen bizony nem ismerkedhetnek meg. Az erdészeti szakoktatás csak akkor fog megfelelhetni a várakozásnak, ha Budapesten egyetemi nívón álló erdészeti szakiskolát fognak létesíteni. Végül határozati javaslatot nyújt be, melyben a fentebbi érvek alapján indítványozza, hogy mondja ki az országgyűlés, miszerint az erdészeti felsőszak- oktatás ez időszerinti módja nem alkalmas a óhajtra, hogy Budapesten egy külön egyetemi nívón álló országos erdészeti főiskola állíttassák föl, mert csak ez Elhalasztott jubilleum A montenegrói fejedelmi dinasztia uralkodásának 200 éves jubileumát, amint a csettinjei hivatalos lap jelenti, jövő évre halasztották. Részint, mert a főváros még nincs arra berendezve, hogy az ünnepségre jelentkezett tömeg előkelő vendéget illendően, fogadhassa ; részint pedig, mert a jubiláns emlékszobor a kitűzve volt időre föl sem állítható. A szerb lapok fejcsóválással fogadják a hivatalos lap ezen naiv érvelésétés az elhalasztásnak nagy politikai okot tulajdonítanak. Hogy a szerbek, mikor a nagy politikában tornásznak, rendesen úgy elvetik a sulykot, hogy ember legyen, aki megtalálja, az ismert dolog, így most bajos volna ahoz a furcsa föltevéshez az indokot megtalálni, hogy Nikita fejedelem abban reménykedik, hogy a jövő évig nagyobb fővárosra tehet szert. Vannak, kik az elhalasztást azzal vélik indokolhatónak, hogy Csettinjében az őszre nagy eseményeket és változásokat várnak a Balkán állapotában. Szerény felfogásunk szerint az elhalasztásnak egyszerű oka, hogy Nikita fejedelem be akarja előbb várni az olasz trónörökös és Helena hercegnő menyegzőjét, amelynek bekövetkezése némi időbe kerül mikoron a monteóisegri zord hegyvidék őszi jeges telével és viharával csakugyan nem lesz alkalmas nagy nemzeti ünnepségek megtartására. Angol mesterkedés Szudánban. Kairóból azt a hihetetlen hírt közlik, hogy Anglia kormánya alkudozásba lépett a mahdival, illetve, amint magát címezteti, a kalifával, s azt azt az ajánlatot tette lesz a bőrnek. A sorban ott fog állani az egyetemes orvostudor, aki belső bajokkal foglalkozik s aki minden tanulónak megnézi a nyelvét és megtapogatja az literét, valószínűleg minden vasárnap reggel, mert hát a belső betegségek nem különböző időközökben támadnak. Meghallgatják a kis szívek dobogását és megkopogtatják a vékony melleket. Nem maradhat el persze a gégeorvos és a díszes karból nem szabad hiányoznia a tyúkszem-műtőnek sem, mert az általános elvnél fogva a mi unokáinknak nem a tyúkszemeit operálják, de őket a tyúkszem kiütése ellen kezelik, amiből önként következik, hogy az iskolák külön susztereket is szerződtetnek, akik a tyúkszem specialista receptje szerint készítik a kis nebulók apró cipőit. Nem lehetetlen, hogy a leányiskolákban kéz- és arcbőrfinomító specialisták lesznek alkalmazva s hogy a fűzők egy külön specialista felügyelete alatt készülnek. A fantázia e tekintetben egész szabadon szárnyalhat, de ha ezt teszi, akkor sem érhet föl" a specialistákkal, akik minden fantáziát meghaladó dolgokat gondolhatnak ki, különösen a jövőben, amikor a számuk tetemesen megszaporodik s amikor így elég idejük is lesz arra, hogy érvényesülésük érdekében egy kissé megejtetessék magukat.Addig is azonban, míg az iskolák a dók- fordítátt kongresszusai révén a kellő átalakító- ágon mennek keresztül, legjobban teszszük, ha gyöngédebb szeretetben részesítjük apró mnorrakat, akik bizonyárra nagy és nehéz keserggfejist esítják keretül, Ez aszeretet.. .ez a? gyöngédség talán elviselhetőbbé teszi rájuk nézve az iskolai éveket, amelyek nemcsak tanárokkal, de specialistákkal is lesznek súlyosbítva. Az imént, mikor az én két és féléves unokám az ölemben ült s a bajuszomat nagy jó kedvvel ráncigálni kezdte, bizony isten megesett a szivem rajta. Ó, az ártatlan, még nem is sejti, hogy az életben mi várakozik rá. Az iskolákról, a tankönyvek borzalmairól, a professzorokról s ami fő, a specialistákról még fogalma sincs s nem tudja, hogy mi lesz belőle s hogy hány patika lesz benne, mikor a tanulmányait bevégezi. Akartam, nem akartam, köny csordult ki a szememből s a borongás, a meghatottság e perceiben látni véltem őt a jövőben, mint kis diákot, azon a napon, amikor az iskolák doktorai ezeket a kis ártatlanokat veszik elő. Már akkor körülbelül sejti, hogy a rendelő órákban mi vár rá. És mert sejti, hát nem akar iskolába menni, aminek az lesz a következménye, hogy az édesanyjamegpaskolja s igy ő kisírt szemekkel ballag a tanintézet felé. Útközben a kis szive erősen dobog s meg-megáll a folyó partján, afölött töprengve, hogy nem jobb volna-e beleugrani s megpihenni ott, ahol a specialisták nem őrködnek az egészsége fölött. De hát nem ugrik a vízbe s reszketve érkezik meg a nagy terembe, ahol legelőször is a tyúkszemműtő doktor bánik el vele. Jól megtapogatja, erősen nyomogatja s mikor a gyerek már ordít és csillagokat lát, akkor kérdezi tőle, hogy fáj-e ? Esetleg operációt végez s az unokám ezután sántítva megy tovább, hogy a második orvos keze hogy kékbe-zöldbe játszik vékony kis teste. A benső nyavalyák ellen védőhöz dülöng harmadsorban, aki a leendő kór ellen keserű porokat nyelet vele, amiket egy evőkanál hajtószerrel öblint le, nehogy a fiúnak valami baja legyen. Ha ezt is kiállta, a gégész valami tükröt nyom a torkába, ami erőlködést okoz s amitől szegénynek úgy kidüled a szeme, hogy a szemorvos, akihez később kerül, a kezeit összecsapkodja s igen komoly kúra alá veszi. Innen már félholtan kerül a fülek szakértőjéhez, aki fúrni és faragni fog a kis fülecskéiben, valószínüleg azért, hogy ne ötven éves korában szenvedje keresztül a gyógymód fájdalmait. A fogorvos — akit persze nem kerülhet el — a gép elé ülteti s hogy a foga lyukadozása ne terjedjen, fogtömést alkalmaz, ami azért lesz jó, mert a közelben levő énektanár azonnal tisztába jön a hangja terjedelmével. Nagy megkönnyebbülés vesz erőt rajta, mikor már csak a hajorvos lesz hátra, aki az ő szép selyem haját, amely fürtökben omlik a vállára, bőrig lenyheti, nehogy betegséget kapjon a haja s negyven éves korában olyan kopasz legyen, miirt a nagyatyja volt. Mikor pedig mindezen átesett és minden jövendő baj ellen megkúrálták, akkor az iskolaszolga ölben viszi le a lépcsőn és befekteti a mentőkocsiba, amely hazaszállítja ama kötetnyi recepttel együtt, amit az iskola orvosai írtak samiket 10 írttól 50 forintig terjedő bírság alatt meg kell csináltatnunk, ha agyján mindjárt ki .S dobjük az.