Pesti Hírlap, 1896. október (18. évfolyam, 270-300. szám)

­eres erőt s akkor közt. A választási dig —­a már eddig­­ szolgáland­ó vá­ló kúriai bírásko­dó javaslat — ám ingerőre emelni, felelet már azért hogy az ő pártja és le fogja sza­­t nem vette tüdő­­ je sem vette tudomá­ss, aki minden szál­át, arról fantáziáit m­ondjon le — a kor­ it egyéb, mint hogy laszt, a ház jókedvű­­ „legközelebbi napi­­,elebbi napirend már » törvényjavaslatot és re következett a mai ir­ai bíráskodásról szóló fölolvasta a bizottság ■Sándor az érvek meg- te csak a vak fanatiz­­meggyőzni — bebizo­­ott szakaszokat épen ortestanyákká ne alacso­­s az sem való, hogy ezek katholikus papságra vo­­en vallásfelekezet lelké­­törvénybe iktatni, egri érsek, remek, tud m­­ondott el igazi szónoki izmusról és a szólássza­­rtánt, hogy a főpap szór­t rá Macaulay és Todd Végül magára a javas­­kijelentette, hogy nagy lépés felé, általánosságban elfe­­detekben — persze a papi • - a módosítás mellett fog István gróf röviden ugyanazt­­ lényegileg, amit Samassa, az a javaslatot általánosságban gadta. nél Zichy Nándor gróf indit­­'.ámadott szakaszok kihagyását gy többség majdnem minden vita Isak Schlauch Lőrinc, nagyváradi dálta időszerűnek kisebb fajtája az egyházpolitikai törvények ezinte nem békét, de harcot örsze, azt nem mondta, hogy a fanatikusok folytatják, de mely nagyon is békében van, í, törvények csak javára szől­őtt a kúriai bíráskodás sorsa választásokra nézve. Nem fog nelkedni,­ mert feloszlatják az főzelem! II. íz szeptember 30 -iki ülése. y Béla b. 11 órakor nyitja meg Gáli József, Gyulai Pál, Cziráky részéről jelen vannak: Bánffy , Dániel Ernő, Erdély Sándor, Gyula, Lukács László, Da­leren apja, Ócsai érsek,­ Nagyméltó­­főrendek! Ő császári és legkegyelmesebb urunk és üljük dicső návünnepét. Nem ennek a magas ház­­;éges urunk iránti kegye­­latának minden alkalom- SI. adta, midőn indítva­bensőbb ragaszkodásunk érzelmeit a legmagasabb ki­rályi trón előtt kifejezésre juttatni méltóztassék. Éljen ő felsége a király! (Élénk helyeslés. A ház tagjai fölállanak.) Elnök: úgy látom, hogy a kalocsai érsek­­ excellenciájának indítványa általános helyesléssel ta­lálkozott és igy kimondhatom, hogy ő felsége legma­gasabb névnapja alkalmából a mélt. főrendek üdv- és szerencsekivonatai az elnökség utján ő felsége ke­gyes színe elé juttattalak. (Helyeslés.) Következnek: ^ Interpellációk. A képviselőház végáraklt^Hi'Z'^^' Vécsey József dr.: Alkalmat vesz magának a mai napon kétrendbeli interpellációt intézni a minisz­tériumhoz és pedig első­sorban a miniszterelnökhöz intézi a következő interpellációt: „Tekintettel a szállongó hírekre, kérdem a nagyméltóságától: való-e, hogy a nagyméltóságú kor­mány az országgyűlést legközelebb föloszlatni szán­dékozik ?“ Ezen interpelláció indokolására egy pár szót óhajt szólam. (Halljuk!) Ó, részéről és vele együtt bizonyosan a főren­diház legtöbb tagja, legjobban fájlalják azt, hogy az ülésezési rendük nagyon szaggatott és minden plauzi­bilis ok nélkül sokszor tárgyalásaik függőben marad­nak, azután megint egy bizonyos rohamossággal in­­szcenáltatnak, úgy, hogy sokan nincsenek is abban a helyzetben, hogy a tárgyakkal kellőleg megismerked­hessenek, ismét máskor némely tárgyak csaknem ide­jüket múlták már akkor, midőn hozzájuk jönnek. Ezen sérelmet ő is, mások is, már régebben elpana­szolták az elnöknek, de meg kellett sajnosan győződ­niük arról, hogy házszabályaink e részben igen hiá­nyosak és mindaddig, míg a házszabályokon valami lé­nyeges változtatás nem fog sikerülni, ezt az állapotot kénytelenek tűrni. Most azonban egy igen momentuózus időszak­ban vagyunk, úgy látszik t. i., hogy a közvélemény a dolgok folyása iránt meglehetősen izgatott állapotban van és oly hírek terjednek el, hogy az országgyűlés ezután ideje előtt fogna föloszlattatni, ami természete­sen a főrendek tárgyalásaira, törvényhozási működé­sére is erős visszahatással van és lesz. Ennélfogva tisztelettel fölkéri a miniszterelnököt, hogy eziránt a mélt. főrendeknek fölvilágosítást adni kegyeskednék. Bánffy Dezső b., miniszterelnök: Nagyméltó­ságú elnök úr, mélt. főrendek ! A mélt. főrendiházi tag úr által elmondott indokolás, megvallom őszintén, olyan, amit én nem értek. Mert nem tudom, hogyan hozza kapcsolatba az országgyűlés föloszlásának kér­dését a főrendiház tárgyalásainak rendszertelenségé­vel, — amint ő mondja, — amennyiben én ilyen rendszertelenséget egyáltalán nem ismerek, mert a gyakorlatnak megfelelően úgy van, mint volt a múlt­ban is és azt hiszem, amint kizárólag csak lehet, hogy bizonyos sorban, ha a kész tárgyalandó ügyek összegyűlnek, lesz a főrendiház ülésre összehíva. Ha azt az eljárást követnők, amelyet talán következtet­nem lehet abból, amit méltóztatott mondani, hogy amint egy törvényjavaslat a képviselőházban le van tárgyalva s ide átküldetik, hogy azután itt nyilvános ülésben azonnal tárgyaltatnék, akkor, azt hiszem, le­ , benne joggal, mint sérelmet, fölhozni, hogy igen sűrűn fölöslegesen vétetik igénybe a méltóságos főrendek, ülésezése. Nem is gondolom, hogy az eddigi rendszer hát­rányos lett volna, sőt most, ezen konkrét eset alkal-­ mából, még az esetben is, ha az országgyűlés föl lesz oszlatva, semmi visszaesést, vagy­ amint magát kifejezni méltóztatott, semmi visszahatást a főrendi­házra nézve nem látok, mert a képviselőház által le­tárgyalt összes törvényjavaslatok és jelentések ma a méltóságos főrendiház előtt állanak, következőleg semmi visszahatás, vagy visszamaradás veszélye, vagy eshetősége fönn nem forog, ha az országgyűlés föl­­oszlattatik. (Helyeslés, ügy van­­ balfelől.) Magára a kérdésre vonatkozólag válaszolhatom, miszerint igenis a kormány azon nézetben van, hogy ezen országyűlést legközelebb föloszlattassa, illetőleg ez iránt a felséges urnák elhatározását kérje ki. Ebből következik, méltóságos főrendek, hogy igenis lehető­nek tartom, hogy érdemleges ülést a méltó főrendek ezen országgyűlés folyama alatt többé tartani nem fognak.­­ Kérem, méltóztassék ez venni. xn Választási sérelmek''. Vécsey József b. ezután a' .belügyminisztert interpellálja meg a legutóbb lefolyt' képviselőválasztá­­sok alatt fölmerült állítólagos sérelmek miatt. ,i£érdr tőle, miként hiszi összeegyeztethetőnek részben a tör­­­vény szellemével, részben pedig a választási szabad-) Sággal a választásoknál a katonaság és a honvédség praeventív alkalmazását. Kérdi továbbá, nem volna-e hajlandó a belügy*­­miniszter a sérelmek orvoslása és a választási lajstro­mok helyes szerkesztése céljából üdvös intézkedéseket tenni? Kéri a belügyminisztert, hogy ezekre nézve fejtse ki álláspontját. '* ,/tfr Perczel Dezső belügyminiszter: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Leszek olyan bátor, a méltóságos b. Vécsey József úr által hozzám intéz­­zett interpellációra, annak két rendbeli heterogén kér-­­dését elkülönítve, válaszomat a méltóságos­ főrendiház engedelmével azonnal megadni. Ami az első kérdést illeti, hogy miként hiszem­ én a cs. és kir. katonaságnak és a honvédségnek praeventív alkalmazását a véderőről szóló törvények­kel egyrészt és a választási szabadságot biztosító tör­vények szellemével másrészt összeegyeztethetőnek, csak azt az egyet válaszolhatom, hogy én ebben a tekintetben ezt csak úgy hiszem alkalmazhatónak, amint azt a törvények a választási jog szabadságán­­ak biztosítása szempontjából megengedik és lehetővá­ teszik. (Helyeslés.) vagyis hogy ez csak in extremo casu necessitatis és akkor is csak ott és annyiban­ amennyiben ezt a szükség a választási jognak bizto­o­sítása szempontjából igényli, engedhető meg. És erre nézve vagyok olyan bátor kijelenteni, hogy én a ma-­ gam részéről teljesen osztom azt a fölfogást, amely­­nek a méltó főrendiházi tag úr kifejezést adott, hogy bízik a magyar nép, a magyar választó­közönség túlnyomó részének törvénytiszteletében, másrészről türelmességében is és bízik annak azon tulajdonság­­ában, hogy az ő elöljáróinak tekintélyét elismeri és tiszteletben tartja. De azért, ha ezt nagyban és ál­talánosan szabálynak el is fogadom, épen nemcsak a legközelebbi múlt, de már a régi múlt is megtanított arra, hogy igenis minálunk még ezen törvényes sza­bály alól igen gyakran vannak kivételek és nemcsak az utóbbi időben, hanem voltak 1865—1869-ben és 1872-ben is. Aki nem hiszi, hogy­ ez igy áll,­mélt­­ógtassék csak fölütni az ország zárszámadását és tessék ott a karhatalmi költségek összegét megnézni és meg fog győződni arról, hogy akkor is minden egyes választási Campagne alkalmával akárhány kerü­­,­letben szükségessé vált épen a választási jognak min-­ denki részére egyenlő mértékben való szabad gyako­­­rolhatása szempontjából, hogy a katonai karhatalom kirendeltessék. Ez a törvényes állapot az én e­­sm­er­­eltem, ez irányítja tetteimet. De meg kell jegyeznem, hogy az 1874-ik 341 f.-c., mely e tekintetben mérvadó, e joggal és felelős­­­séggel a választási elnököket ruházza föl. A válasz-­ tási elnökök tudják megítélni azt, hol mint a hangu­lat, van-e szükség és milyen mértékben a katonai karhatalomra. Az övék a jog, de kizárólag, az övék a­ felelősség is. Épen a múltban egy esetre vonatkozólag, mely talán kiindulási pontját képezte a méltó főrendű­ házi tag úr interpellációjának, magam is‘túlságosnak­ tartottam és a költségekben az előre bocsátott vizsgá­lat után az illető kirendelőket el is­­marasztaltam,­ mert csak a szükség esetében és a szükség mérvé­hez képest tartom alkalmazhatnak az asszisztenciát, legyen az akár közös hadsereg, akár honvédség. Ami a másik kérdést illeti, nem volnak-e haj­landó a fölmerült panaszok és sérelmek elhárítása­ céljából a választási lajstromok szerkesztése és, a vá­lasztási jog szabatos érvényesítése tárgyában valamely­ üdvös intézkedést behozni, én nem mehetek túl azon a rendelkezésen, melyet a törvény megszab. A tör-­ vény a választási névlajstromok összeállítására­ a köz-­ ponti választmányt ruházza föl hatáskörrel, a köponti­ választmányok által elkészített összeírási lajstromok­ ellen akár a kihagyás, akár a jogosulatlan fölvétel tárgyában a panaszok elbírálása független kirói tesül­­­etet: a m. kir. kúriát illeti. Én csak arra ügyelhetek, hogy ez megtarta­dik, de maga az ítélkezés a m. kúriát illeti. " Hogy az 1848. V. tc. módosítását a magában­ foglaló 1874. és 1876. évi­­.cikkek még mindju­pyal­­nak fönn bizonyos hézagokat és tökéletes bite­p szo­­rulnak, ezt­­ mutatja az a törvényjavaslat, mely.a mai napirend utolsó tárgyát fogja képezni. Ennek­ az el-,, járást szabályozó­ fejezetében igen üdvös­ intézkedései;­­ vannak fölvéve, melyek lehetővé '­ímfi* kúria,’ ( nem úgy, mint most, hat hé' mit-jétöse december 18-ig intézkedhet -ilín zárva,* hogy — ha az illetők nén ^'tervé-j ínyeiket,­ vagy­­nem voltaki’ w mány határozatától a,fi ” szerezni, hogy ez pait a névimyzékeket.r kell*- iiden­­ éltóságu * ' ar, hogy allr f- red­_ r *2 PESTI HÍRLAP

Next