Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)
1896-12-20 / 350. szám
1896. december 20. 7 PESTI HIRlAP s az Andrássy-ut torkolatától egy épen olyan hatalmas sugárutat von az Erzsébetváros piszkos háztömegén át a népszínházig, melynek egyik folytatását az uj országházig vont átlós-ut, másik folytatását a mai népszinház-utca képezné. Ez is milliókba kerülne, de billiónyi új értékeket teremtene. Ennek a nagy útnyitási tervezetnek a figyelembe vételével szelve át az Újépület területét (várjon a tervezők közül gondolt-e valaki erre ?), itt is méltó helyet találnánk az új szépművészeti múzeum számára. Szóval hely volna, csak egy kissé nézzünk messzebbre is már az orrunk hegyénél. ... Addig inkább várjon csak az a gólya ott, ahol van s a szépművészetek palotája is maradjon papiroson. De az állatkerttel és az ujvásártérrel ne mókázzunk ! Kezdi-Kovács László, taj SZÍNHÁZ és zene. * (M. kir. operaház.) A Tücsök mai előadásán Takács énekelte a derék John szerepét, pihent hanggal, ügyes, értelmes előadással. Csak épen a maszkja ellen tehető kifogás: inkább Kopernikusra vagy Galileire emlékeztet, nem pedig a jámbor John Peesybingle postakocsisra, aki télen nyáron, vízen sáron át töri magát, kit odafönn a diligence magas bakján megcsap a szél, megmos az eső és akinek ugyancsak el kell viselnie az időjárás viszontagságait. Ehelyett egy magas homlokú, sápadt arcú és merengő szemű professzort állított elénk Takács, amolyan szobatudóst, aki inkább a gravitáció törvényével foglalkozik, nem pedig postacsomagok szállításával— és aki valósággal kirítt a Dickens nyárspolgárias, idillikus milienjéből. — Hegedűs is rosszul tette, hogy Tackletonjának nüanszírozásában sok helyen visszatért első, eredeti alakításához, róla sem mondható mindig, hogy: prima cogitatio optima. — Igen jó volt Ábrányiné és Pevay Irén, valamint a zenekar is, melyet Erkel Sándor vezényelt. * (Az orsz. zeneakadémia) ma este tartotta meg ezidei első házihangversenyét az intézet hangversenytermében nagyszámú közönség előtt, mely többnyire a közreműködő növendékek rokonaiból és ismerőseiből verődött össze és buzdító tapsot juttatott a szereplő noviciusok mindegyikének. A növendékek közül említést érdemel Dohnányi Ernő, az intézet legtehetségesebb növendéke, aki igen ügyesen játszotta el Beethoven as-dur szonátáját és Szántó Lina, aki drámai erővel és tisztán csengő hanggal énekelte el Fidelio nagy áriáját; volt azonkívül még egy orgona- és egy zongora szám, valamint a Beethoven-féle c-dúr vonósnégyes három tételének előadása is, ezek a számok is elismerést arattak a jóakaró hallgatóságnál. A hangverseny egy részét meghallgatta Wlassics kultuszminiszter, bájos nejével. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora: hétfőn nincs előadás, (a várszínházban «Az eladott menyasszony»), kedden «Don Juan», Sedlman Zsófia k. a. vendégfölléptével, szerdán «Jancsi és Juliska», «Babatündér», csütörtökön nincs előadás, pénteken «A cremonai hegedűs», «Csárdás», a magy. kir. operaház munkásosztály segélyző alapja javára, szombaton «A házi tücsök», vasárnap «A bolygó hollandi», Sedlmair Zsófia k. a. utolsóelőtti vendégfölléptével. A nemzeti színház műsora: hétfőn «Fürdőn», kedden «Létért való küzdelem», szerdán «Kaméliás hölgy», csütörtökön a színház zárva, pénteken «A dolovai nábob lánya», szombaton «A szentiványéji álom», vasárnap «Mariana». A várszínházban: pénteken «Pry Pál», a színházi, munkásosztály nyugdíjintézetének javára, vasárnap «Rosenkranz és Güldenstein». A vígszínház műsora: kedden először «A kőszívű apa», szerdán másodszor «A kőszívű apa», csütörtökön zárva, pénteken délután «Két örömnap», este «Niobe», szombaton délután «A helyettes», este harmadszor «A kőszívű apa», vasárnap délután «A becstelenek», este «Létke vize». A népszínház műsora: vasárnap délután «1000 év», este «Vereshajú», hétfőn «Mária bátyja», kedden «1000 év», szerdán «Nászúton», csütörtökön szünet, pénteken délután «1000 év«, este «Holtomiglan«, szombaton délután «Vereshajú», este «Nászuton», vasárnap délután «3 Kázmér», este «Mária bátyja». * (A nemzeti zenede) hétfőn, e hó 21-én, este fél 8 órakor a rövvigadó nagy termében Gobbik Alajos karnagy vezetése alatt tartja ez idei első zenekari hangversenyét. * (A nemzeti színházban) kedden, e hó 29-én, ismét premiere lesz; három apróság kerül színre. Ezek: «Socrates és felesége», Banvilletől; Socratest Gyenes, Xantippét Csillag Teréz játszsza. Ezt Gondinet «Alagút» című vígjátéka követi, Náday, Dezső, Zilahy, Hetényi, Egressy, Rákosi Szidi, Maróthy M. és Szacsvayné közreműködésével. Az estét a «Szegény Pilhoddi» zárja be; a főszerepeket Újházi, Vízvári, Vizváriné, Palotay Piroska és Nagy Ibolya adják. — Karácsony első napján Herczeg «Dolovai nábob leánya» színművét adják általános bérletszünetben a nemzeti színház nyugdíjintézete javára. A második ünnepen Shakespeare tündéri színjátéka, «Szentivánéji álom», kerül szinre az ismert kiosztásban. A legközelebbi újdonság Újvári Béla «Gárdisták» címü vígjátéka lesz, amely január 15-én kerül színre. * (A vígszínház újdonsága.) A vígszínház legközelebbi, újdonságának, a ,, Kőszívű apa“ című bohózatnak a hó 22-én, kedden lesz a bemutató előadása. A darab szereposztása a következő: Bükkfalvi vállalkozó — Hegedűs, Etelka felesége — Hunyadi Margit, Lóri leányuk — Kalmár Piroska, Czanyuga tisztviselő — Balassa Jenő, Lotti felesége— Nikó Lina, Róna nyug. őrnagy — Gál Gizella, felesége — Hegedüsné, Gyuri fiuk — Tapolczai, Marósa szolgáló — P. Szép Olga. * (A gyermekszínház) holnap nyitik meg, Hamupipőkét adják egészen új kiállításban. Az előadás fél öt órakor kezdődik. * (Az ikrek.) Ez lesz a Magyar színház első darabja. Szerzője ifj. Bokor József. * (Folies-Konti.) Egészen komolyan beszélik Kontiról, hogy színigazgató lesz. De jó dolga is lehet, hogy ilyenekre gondol! Arról van szó, hogy az Orosziféle mulatót fogja kiárendálni. A német zengerárnak rossz a sora és gazdája nem bírja a költségeit és így nyílik remény arra, hogy elhódítják a magyar múzsa számára. A helyiség nagyon csinos és a párizsi Olympia sem különb. Egészen alkalmas volna arra, hogy »operette-színházat« csináljanak belőle. Rossz nyelvek szerint azonban Konti nagyon panaszkodott: — Bajos dolog lesz, mert az Eva elszedte előlem a legújabb operetteket. — Ugyan ?! — No igen, az Eleven erdeget, a Lohanét, a Királyfogást, a Citerást . . . (Színészjubileum.) Szepessy Gusztáv, a kassai színtársulat tagja, hétfőn, e hó 21-én ünnepli színészi pályájának 25 éves jubileumát. Ez alkalomból az ünnepelt jutalomjátékául. »A párisi rongyszedő« c. színművet adják. *(Pintér Imre) fölkér annak kijelentésére, hogy ő nem szerződött el Szatmárra, amint ezt nekünk írták. Csak vendégszerepel a Pesti-féle színtársulatnál. Szerződése 1897. június 15-ig a vígszínházhoz köti, amelynek igazgatósága méltányosságból megengedi ezt a vendégszereplést. Énekesre nézve ugyanis veszedelmes, ha nagyon is sokáig pékenjeti a hangját. * (A kolozsvári nemzeti színházban) nagy tetszés és szép ház előtt került színre a »Király fogás« operett, melynek fő női szerepében különösen Örley Flóra aratott sok tapsot szép énekéért és ügyes játékáért. Kívüle Polgár Károly, a társulat tehetséges művésze, jutott sok elismeréshez otthonos, ügyes játékáért. Kupiéit különösen sűrűn megismételték. Kívüle Vendrey és Lövey ügyeskedtek. Legközelebb színre kerül az »Államtitkár úr« és a »Mária bátyja« népszínmű. Előbbiben a címszerepet Polgár Károly fogja játszani. * (Leopold Franciska) a székesfehérvársoproni színtársulat széphangú primadonnája, aki a múlt héten Székesfehérvárott a »Parasztbecsület« és a »Cremonai hegedűs« főszerepeiben is nagy sikert aratott, virágvasárnaptól kezdve igen előnyös feltételek mellett Somogyi Károly színtársulatához szerződött a pécsi színházhoz. * (A hivatalos feleség) című szenzációs angol drámát, melyet Bécsben először a cenzúra eltiltott, majd visszavonta a tilalmat, ma — mint levelezőnk táviratozza — két feldolgozásban is előadták az osztrák fővárosban. A Karl Theaterban Olden feldolgozásában, mint színművet, a Rajmund színházban pedig vígjátékká átalakítva adták elő a darabot. A Karl Theaterben elmaradt a színmű várt nagy hatása, a Rajmund színházban a vígjáték igen tisztességes sikert aratott. * (Új zeneművek.) Sekunda V. k. udv. hangszergyáros, zeneműkereskedőnél (Budapest, magyar utca 18.) megjelent: Szűk Lipót zenetanártól magyar nyelven irt Gordonka iskola, mely magában foglalja az összes elemi és gyakorlati tudnivalókat, különös tekintettel a magántanulásra. I-ső rész áraiírt. Konti és Lányi Nászuton énekes bohózatának legkedveltebb dalai. Ének és zong. 1 frt 50 kr. Lányi Ernő „Új egri nóták“ 10 eredeti magyar dal. . Ének és zong. 1 frt 50 kr. „A 3 Kázmér“ énekes bohózatának összes dalai. Ének és zong. 1 frt 50 kr.. Konti. Blitzweiss Róbi couplet. Ének és zong. 80 kr.Barna I. „Vigécek.“ Énekes fővárosi életkép legkedv., dalai. Ének és zong. 80 kr. „Holtomiglan“ színmű legkedveltebb dalai: 1. Postás kisasszony, keringő; 2. Gelbgieszer Annia couplet, 3. Beleznay A. Két leánya volt a falunak. Ének és zong. 1 fzt. Műszaki hírek, A titokzatos pályázó. A magyar mérnök- és építész-egylet legutóbbi szakosztályi ülésén Czigler Győző elnök érdekes vitát provokált a következő elvi fontosságú kérdés fölvetésével : Vajjon mi a teendője valamely tervpályázat bíráló bizottságának, ha egy kitüntetésre méltónak ítélt terv jeligés levelét fölborítva, nem találja benne a szerző nevét? Tapintatos leleményességre vall a kérdésnek ily tisztán elvi alapon való fölvetése, de a megvitatásából nagyon is kiérzett, hogy a fölszólalók egy tényleges, aktuális esetre gondolnak, bár valamenynyien a legnagyobb tárgyilagosságra törekedtek. A kérdést az Újépület telkének szabályozó tervpályázata hozta ugyanis felszínre. A „Babér“ jeligével ellátott terv készítője a jeligés borítékba zárt lapra nem a nevét írta, hanem azt, hogy nevét csak az első díj megnyerése esetében jelenti be — utólagosan. ___ A bíráló bizottság jóhiszemüleg bírálta el valamennyi tervet s igy a Babér jeligést is, amely utóbbit első helyen mondta kitüntetésre méltónak. ítéletét nem változtatta meg, hanem a székes főváros közgyűlésére bízta a további teendőket, úgy vélekedve, hogy a díj tényleges átadása a pályázatot kiíró közegnek, jelen esetben tehát a székesfőváros közönségének a dolga. A mérnökegylet tagjai csaknem egyhangúlag elítélték a pályázásnak hasonló, titokzatos módját. A magunk részéről sem tehetünk egyebet, mint hogy aláírjuk a hazai technikus kar ítéletét. A jelen esetben nehéz elgondolni, hogy mi indíthatta a tervezet nevének elhallgatására.Ha a pályázati programjs kiköti a jeligés levéllel való pályázást, ezzel hallgatag kötelez minden résztvevőt arra, hogy a zárt jeligés boríték belsejéből a neve és csakis a neve tűnjék elő díjazás esetén és e tekintetben kénytelen megbízni minden pályamű szerzőjében. Ha tehát valaki nem teszi a borítékba a névjegyét, egyenesen visszaélt a kiírók, illetve a bírálók bizalmával és nem teljesen tette a pályázat föltételeinek minden pontját. Minthogy a föltételek minden pontja egyenlő mértékben kötelez minden pályázót, az olyat, aki a föltételek bármelyikét is nem teljesíti, ki kellene zárni a pályázatból. A bírálók pedig egy kis hiábavaló munka miatti boszankodás után újra kerdjék maguk közt, hogy melyik művet illeti meg az immár kizárt pályatervnek szánt kitüntetés? A pályázati feltételekben ezután jó lesz külön fölemlíteni a pályázók kötelezettségét, hogy nevüket tartoznak a jeligés levélbe beírni, ellenkező esetben díjazásra nem aspirálhatnak vagy pedig Alpár Ignác javaslata szerint ugyancsak a programmpontok közt volna kimondandó, hogy ha a jeligés levélben név nem foglaltatnék, a szerzőnek bizonyos záros határidő alatt kell jelentkeznie, különben művét a pályázat szempontjából nem létezőnek tekintik. Nagyban találgatják technikusaink, hogy ki lehet a »Babér« terv szerzője. Vájjon ki dicsekedhetik akkora becsvágyával, hogy nem kíván másodul*— lenni a pályázók rangfokozatában, hanem mindenek fölött akar állani. . Íme, a nagy ambíciót kielégítette a bíráló bizottság, amikor első helyre emelte a titokzatos pályázót. Rajta tehát, tessék a papíron tett ígéretet beváltani. Nagyon feltűnő, hogy az illető menynyire késik a neve fölfedezésével. A késedelem anynyival gyanúsabb, miután a pályázati föltételek minden résztvevőre nézve kötelezővé tették a magyar honosságot. Tartja magát az a hit, hogy az illető nem felel meg ennek a sarkalatos követelménynek s ha ez igaz, akkor valósággal fölháborító az eljárása. Nem mintha bárkinek is ne volna joga valamely neki kiválóképen tetsző probléma megoldására. — Sőt be is küldheti a többiekkel egyidejűleg, ha személye nem is felel meg a kikötött kvalifikációnak. El fogják