Pesti Hírlap, 1897. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1897-07-01 / 180. szám

„ , ------------------------ ■ . I, ..................­ ...—-~I.■ ......................mWI. ', fii ""T”­­....... 1 ■ ív*? / jf £-■"/ / / ^ -t****0} ' Budapest, 1897. - XIX. évf. 180. (6058.) szám. (Csütörtök, Julius* fr Előfizetési érak: Szerkesztőség : Egész évre .. Iá frt - te Eutopent, *££0»« ** r ólévre..... 7 „ » fi§flp§& Sp |pf bővé a lap szellemi részét Negyedévre . . S . M , llTlsl m tmtma na Pl §§ n HM M sna illető minden közlemény iö* Egy hóra .. . t , 20 m ||aj|§ ||j*aS |g|| H g ||Ps| I»­tézendő. Vidéken 6 kr. | | HM | liH Buda 78.J — na ■■■ hová az előfizetések és a lap Megjelenik minden nap, ünnep szétküldésére vonatkozó fél-és vasárnap után is. A szólalisok intézendők. Pesti Hírlap. A Pesti Hírlap tisztelt előfizetőit fölkérjük, hogy az előfizetési díjat idejekorán — lehetőleg még a lejárat előtt — szíves­kedjenek a kiadóhivatalhoz beküldeni, mert a félévi forduló alkalmával a tömeges lejárat miatt munkahalmozódás állván be, a lap kül­dése késedelmes előfizetés esetében könnyen megszakítást szenvedhet, ami — ha csak pár napig tart is — mindig kellemetlen.­­ Midőn az előfizetés megújítását tiszte­lettel kérjük, egyúttal figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit, hogy a Pesti Hirlap rend­kívüli kedvezményeiben, melyek ez év folyamán még szaporodni fognak s melyek közt első helyet foglal a Pesti Hirlap nagy képes naptára, csakis az állandó előfizetők részesülhetnek, vagyis akik — habár havonkint újítják is az előfizetést — legalább félév óta tartoznak a lap előfizetői sorába. A Pesti Hírlap előfizetői a Párisi Divat című, hetenkint megjelenő, pompás kiállítású divatlapot fél áron rendel­hetik meg. A Pesti Hírlap előfizetési ára: Jul.—dec. félévre 7 frt — kr. jul.—szept. negyedévre 3 » 50 » Julius hóra 1 » 20 » A Párisi Divattal együtt: jul. —dec. félévre 9 frt — kr. Jul.—szept. negyedévre 4 » 50 » Mutatványszámokat oly helyekre, ahol lapunk egyes számai nem kaphatók, egy le­velezőlapon nyilvánított óhajra bárkinek öt napig ingyen és bérmentve küldünk. A Pesti Hirlap kiadóhivatala (Budapest, V., váci­ körut 78.) Figuracsinálók. — A Pesti Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Tömörkény látván. A Maros valamely oldalából következett el mtra és igen nagyon tele van homokkal.­­ tele van, hogy a széles, tetet­etlen bárkának , oldalai majd megmerülnek, amely esetben f) kétségkívül lekivánkozna a víz fenekére, hogy abból aztán soha többé elő ne jöjjön. Aki a kezében írások fölé rázza a porzótartót, el se hinné, hogy a homok olyan nehéz, hogy az csoda. ■ A kevés homok is nehéz, a sok homok pedig még nehezebb. Ezért a luntrán pedig sok van belőle nagyon, mert a homok tavaszidő­­tájban és nyár elején végtelen drága és azt érdemes messzi vidékekről hozni. Ugyanis úgy van, hogy homokot kell keverni ahoz a mészhez, amelylyel egymáshoz ragasztják a bérkaszárnyák szomorú téglafalazatait. Hol van homok ? Van odakint a pusz­­tságban : a futó és a sivó. Egyik sem alkal­­­atos. A futó az, amely a szél fúvását szó ganánt érti, s megy vele, merre csak a szél karja; a sivó az, amelybe belesüpped az em­ir s ha kocsival megy benne, ugyanazt lát­­ja, mintha vízben járna: a kerék hullám iránt hozza föl a homokot. Van ezenfelül a sáraz vidékeken többféle. Ott az, amelyen csak kutyatej él meg, továbbá a bogácskáró, amit juhászok szamarai szeretnek. Ez fehér, sziket rém, és mindent, ami hozzá ér, véresre mar. Van azután a szőlőhomok. Semmiféle gyümölcs nem ízűbb a világon, mint amely a homoki föl­dön termett, annak a zamatját csak az tudja, aki próbálta. Ez is szép homok. Amit reggel a szőlőhártyára kapálnak harmatos időben, délre visszafolyik. Már hiába, ez a természete és olyan csigák találtatnak benne, mint amilyenek tengerek fenekén. És nyáron át meztelen lábbal senki rajta nem járhat. Már délelőtt is nagy erővel kell futni egyik fa aljától a másikig, ár­nyéktól árnyékig, hogy ne égessen a homok, délben pedig, amidőn egészen a jegenyék fölött áll a nap, magamagától meggyűl rajta az oda­vetett gyufaszál. De ez azért még­sem az a homok, amit a luntrán hoznak. Ahoz, hogy a téglák egymás­hoz álljanak s ne reánk, hanem unokáink fe­jére szakadjanak, más homok kell. Néven ne­vezve : éles homok. Éles homok az, amelyik nagyszemü, kavicsos és fölösen van közte macskaezüst. Várakozó János figuracsináló, aki az egész életét ezen foglalatosságban tölti, így vél róla: — A legjobban mégis csak arról is­­merkszik, ha az ember a szájába veszi. Ha a fog alatt roppan, jó, ha nem roppan: iszap. No hát akkor így van. El kell fogadnunk az igazságot, mert különbet úgy sem tudunk. Ennélfogva tényleges az igazság és tényleges a homok a parton. Ezt messziről hozzák, mert az igen éles homok, ami csupa kavicsból van az idők folyamán porrá összetörődve, manapság igen kevés találtatódik. — Ritka madár ez — adja föl a szót Vízhányó Mihály, aki a luntrán szintén a ho­mok irányában működik. — Ritka madár ez a mai világi életben, akár az arasztos sza­lonna. Bizony el kell ismerni, arasztos szalonna manapság ritkán kapható. Csak úgy a vékonyá­­sát élik a népek. Ámbátor nem rossz, nem le­het mondani, hogy rossz volna. Van olyan is, aki húsos. Az ilyen húsos szalonna a makkon hízott disznótúl ered. Soha kanászt vagy kon­dást, ember, ne bánts, mert az neveli föl neked a húsos szalonnát. A luntra a Marostorokból jött s itt kikö­tött a város alatt. Könnyű ilyenkor a vele való gyüszmékelés, mert széles a víz. A Maros part­ján belehányták a luntrába a homokot és most talicskázzák kifelé. Vízhányó Mihály és társai , Szabad Nagy Mihály, Négyökrű Ferenc, Vadlövő Pál a munkások. Ezek talicskáznak, N. Szabó István pedig csinálja a figurát. A homokot ugyanis formákba rakják a parton és e formák szerint méri föl az értéket a tulajdonos. Nem kis sor ez. Annak minden állásában, testében, oldalában és tetejében rendnek kell lenni. És meg kell lenni a kubikméternek benne, pedig aki csinálja, N. Szabó István, csak annyit ért hozzá, mint én. Én semmit sem értek hozzá, azonban N. Szabó István úgy szemléletből meg tudja állapítani a rendes térfogatokat. Azt az em­bert, aki az ilyesmit tudja, aki a lapátnyél hosz­­szából kiveti ugyanazon kubikot, amin a mér­nök félnap mércsikél, úgy hívják magyarul, hogy figuracsináló. Ezúttal N. Szabó István: Cukor­ villongás. (B. G.) A ma megindult cukor­vita egy­általán nem mutat obstrukcióra, sőt a hangulat összbenyomása az, hogy aránylag rövid idő alatt véget ér. A parlamenti kerékkötőnek a cukor­prémiumra való kiterjesztése valóban a legalkotmányellenesebb taktika lett volna a szélső oppozíció részéről, egyértelmű leend a parla­mentarizmus s az alkotmány megtagadásával. Ez esetben a parlamenti forradalom egész ódi­uma az ellenzékre hárult s csakhamar oly ha­talmas közvélemény képződik az országban, mely az ellenzéket az obstrukcióval együtt el­nyomta és valószínűleg végleg tönkretette volna. A sajnálatos és gyászos parlamenti helyzetből ekép legalább némi chance-al fönforog a kibon­takozás lehetősége. Egészen más megítélés alá esik a parlamenti helyzet akkor, ha az ellenzék mindent és minden áron obstruál, s ha a par­lamenti kerékkötőnek van gátja és korlátja. Anélkül, hogy a cukor­vita mai megkezdésének alkalmából tovább fűznék a parlamenti hely­zetre vonatkozó fejtegetéseinket, egyszerűen an­nak konstatálására szorítkozunk, hogy a ma megindult vita jó reménységgel tölthet el min­denkit, s nem valószínű, hogy a szélső ellenzék u. n. »beható« tárgyalása a vita későbbi folya­mában obstrukcióvá fajul el. Komjáthy beszéde, mely a vitát Neményi előadó szakszerű fejtegetése után megkezdette, kétségkívül túlhaladta a szorosabban kezelt orá­­tori méreteket, de minden hibás fölfogása da­cára ez a beszéd végre is tanulmányra valló beszéd volt és így nem képezte előjelét a kér­dés lényegével nem törődő huza­vonának. Re­méljük, hogy Lukács László pénzügyminiszter beszéde nagyon közre fog hatni az ellentétek kiegyenlítésére. A pénzügyminiszternek egyálta­lán minden fölszólalása csillapítólag szokott hatni s ha volt villanyos feszültség ma a ház levegőjében, e feszültséget Lukács László be­széde bizonyára levezette. A cukorprémiumra vonatkozó törvényjavaslat gazdasági lényegével csak néhány megjegyzés kapcsán foglalkozott, ellenben a rövid és érdekes beszéd teljesen megvilágította azon kérdést, várjon mily befo­lyással­ lehet a cukorprémiumra vonatkozó tör­vény a magyar közjogra, különösen azon tekin­tetben, hogy ha az Ausztriában létrejövendő rendelet érvényét a Reichsrath megszünteti. Lukács László az alkotmányos megítélést az osztrák közjog szempontjából mellőzte és egé­szen gyakorlatiasan csak a mi alkotmányunk ál­láspontjára helyezkedett. E tekintetben sem bo­csátkozott hosszas elméleti fejtegetésekbe, hanem az őt jellemző gyakorlatias felfogással egysze­rűen kimutatta, hogy minden végrehajtási klauzula nélkül is megszűnnék Magyarország kötelezettsége, ha az osztrák Reichsrath a Badeni­­kormány rendeletét nem ratifikálná. Ennek oka igen egyszerű. A vám- s kereskedelmi szerző­dés lévén az alap, már maga azon körülmény hogy ha az alap megszűnnék, nem volna tart­ható az ezzel kapcsolatos intézkedés sem, s a cukorprémiumra vonatkozó ideiglenes intézkedés __ — "P — fill „English Warahouse“ban (Andrássy-ut 1.) a végelad WA.M MSkffP "fl w w meg csak rövid ideig tart, minek folytán az összes késs mm# Hifis férfiruhák és fóradivatárak meglepő olcsó árakban 7476 lesznek eladva! 1 ' 1 ————— ■ ■■■■ --- ---------------------- --------­A Pesti Hirlap isten száma 22 oldal.

Next