Pesti Hírlap, 1897. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)

1897-08-31 / 241. szám

10 PESTI HÍRLAP .......... ' "" """ ""* Dinamit-szerződés. Hamburg, aug. 30. A »Börsenhalle« jelenti New-Yorkból mai kelettel, hogy az amerikai dinamit­­társaság és a Nobel Dynamit Trust Company Limi­ted ma megkötötték a szerződést. A szerződésben egyebek között az a feltétel is szerepel, hogy az ame­rikai társaságoknak Dél-Afrikába nem szabad dina­­mitot szállítaniok. Nagy tűz Veneziában, Velence, aug. 30. Egy bútorraktárban a Szent Lucca-tér közelében ma nagy tűz ütött ki. A tűzoltók közül, akik csakhamar megjelentek a helyszínen, ha­tan eltüntek. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenek az égett romok közt maradtak. Néhány polgár és ka­tona, valamint egy tűzoltó megsebesült. A­ tüzet még nem oltották el végkép. Az épület egy része összedőlt és másik része is összedőléssel fenyeget.­ ­ KÖZGAZDASÁG. Táviratok. Bécs, aug. 30. (Saját tudósítónktól.) A gabna­­tőzsdén a magyar földmivelésügyi minisztérium vi­­lágtermés-becslése némileg szilárdító befolyást gya­korolt, de csakis az üzlet elején, később a vétel­kedv hiánya annyira érezhetővé vált, hogy az árfo­lyamok a szombati jegyzés alatt maradtak. Búza őszre 11.85—11.68, búza tavaszra 11.68—11.52. Rozs őszre 8.75—8.61, rozs tavaszra 8.95—8.82, zab őszre 6.47—6.44, zab tavaszra 6.63, tengeri szep­tember-október 5.22—5.16, repce aug.—szept. 13.70. — Hivatalos jegyzések­ Búza őszre 11.68—11.70, tavaszra 11.53—11.55. — Rozs őszre 8.60—8.62, tavaszra 8.80—8.82. — Tengeri szept.—okt. 5.12— 5.14.. — Zab őszre 6.15—6.20. — Repce aug.— szept. 13 65—13.75. — Repceolaj szept.—dec. 35.50 —36.50 D­élután a forgalom csupán búzából szorítko­zott egyes kötésekre. Később az összes cikkek ha­nyatlottak. — Búza tavaszra 11.50, őszre 11.63. — Rozs tavaszra 8.78, őszre 8.58. — Zab tavaszra 6.61, őszre 6.40. — Tengeri máj.—jun. 5.93, szept. —okt. 5.11. — Repce aug.—szept. 13.65. — Szesz 18.30—18.50. — Bécs, aug. 30. (Saját tudósítónktól.) Az érték­tőzsde ösztönző hírek hiányában igen csendes lefolyású volt s az irányzat kifejezéstelen ; nemzetközi értékek csak nehezen tarthatták magukat a szombati nivón, legjobban állottak még bánya- és kőszén-részvények. Osztrák hitelrészvény 367.—, Magyar hitelrészvény 399.—, Angin 165.—, Union bank 300.50. Länderbank 236.50, magy. lesz. 150.—, magyar jelzálog 287.—, dohányr. 161.—, máj. jár. 102.40, o. koronajár 101.80, m. koronajár. 99.85, osztr. aranyjár. 124.75, magy. aranyjár. 122.75, államv. 348.1­2, déli vasút 87.62, galíciai v. —.—, elbav. v. 258.—, alföldi —•— kassai 192.50, csernovici 284.—, erdélyi —, budapest-pécsi —, magy. északkeleti 257.—, rimamur. 268.50, magy. fegyvergyár —, Dunagőzd 456.—, Lloyd 404.—, bécsi közs. sorsjegy 165.75, magy. dijsz. 155.25, tiszai 141.25, rubel 128.—, márka 58.72, Napoleon 9.53. Délután zárult Osztr. hitelr. 366.87, magyar hitelr. 399.—. Unió­bank 300.50, Anglo­bank 165.75, Länderbank 237.25, osztr.-magyar államvasut 348.37, déli vasút 87.50, dohányrészv. 161.50, bankegyesület magy. korona 199.85, alpesi bányarészvény 138.25, májusi jár. 102.40, északnyug. vasút —.—, csernevici vasút —.—, elbavölgyi vasút —, rima­murányi vasmű 268.50, török sorsjegyek 65.40, né­met kir. márka 58.70. Bécs. aug. 30. (M­agyar érté­ke­k zár­lata.) Tiszai és szeg. köles. s­orsj. 140.60.­­4% aranyj. 122.75. — Magyar vasúti kölcsön 101.90. Magy. hi­telbank részv. 399.— Magy. resz.- és váltób. részv. 252.50. — Kassa oderb. v. részvény 192. —­ Bécs, aug. 30. (Osz­trák érték­ek zár­lata.) 4.2°/„ papír-járadék 102.40. — 4% osztrák aranyj. 124.95 — 1860. sorsjegy 144.75. — Osztr. hi­telsorsjegy 202.50. — Angol-osztrák_ bank­ részv 155.50. — Wien­bankverein részv. 257.50. — Osztr. magy. bank-részv. 950.— Déli vasut-részvény 87.50. — Dunagőzhaj. társ. részvény 454.—. — Dohányrészv. 160.50 — Cs. k. arany (vert) 5.67. — Német bank­váltók 58.67. — 4.2% ezüst-járadék 102.40. — Osztr. koronajár. 101.80. — 1864. sorsjegy 188.50. — Osztrák • hitelrészvény 366.85. — Union bankrészvény 300.— _ Osztrák Länderbank 297.—. — Osztrák államv. részvény 348.—. — Elbavölgyi vasut-részvény 257.75. — Alpesi részvény 138.50. 20 frankos 9.53. — Lon­doni váltóár­ 119.70. Nyugodt. Frankfurt, aug­ . 30. (Esti tőzsde.) — Osztr. hitelt részv. 310.37. — Államvasut —. — Déli vasút részv. 77.12. Hamburg, aug. 30. (Zárlat.) Osztrák hitelv. 310.75. — Ezüst 87.30. — Államvasut 736.-­. — Déli vasút részv. 185.50. — Magy. aranyj. 105.80. — Olasz járadék 94.65. — Osztr. aranyj. 104.20. Berlin, * aug. 30. (Zárlat.) Osztrák hitelrészv. 229.87. — 4.2°/6-os ezüst járadék 102.30. — Osztr. aranyj. 105.90. — Magy. arany. 104.20. — Elbe­­völgyi vasút —.—. — Magy. koronái. 100.70. — Déli vasút részvény 37.50. — Kassa-Oderberg vasút —. — Orosz bankjegyek 217.70. — Bécsi váltóár 170.15. — Magy. vasúti beruházási kölcsön 103.40. — Olasz járadék 94.60. — 4%-os új orosz kölcsön 66.65. — Államvasut 148.25. Paris, aug. 30. (Zárlat.) 3°/6-os francia jára­dék 104.47. — 41/20/6-os francia járadék 107.35. — Osztrák földhitel 1280. — Államvasut 747. — Déli vasút részv. —.—. — Osztr. aranyj. 106.80. — Magy. aranyj. —.—. — Ottoman-bank 596.—. — Török dohány 341.60. — Alpesi 297.—. — Olaszjáradék 94.55. London, aug. 30. (Zárlat). Konsolok 112.32. — Déli vasút 8.—. New-York, aug. 30. Liszt (Spring-Weat) 4.35. Búza aug. 975/s. szept. 96/ 8, decemberre 94%. Tengeri szept. 353/8. Chicago, aug. 30. Búza szeptemberre 89.­­ Tengeri szeptemberre 29%. Pénzügyi hírek. A pénzviszonyok. A pénz­kereslet, mikép rendesen augusztus végefelé, most is nagyobb mérv­ben nyilvánul. A legnagyobb igényeket a vidék tá­masztja an­nak folytán, hogy a gazdák az eddiginél is magasabb gabonaárakban bíznak s ezért termésüket nem adják el. Szükségleteiket természetesen a vidéki pénzintézeteknél fedezik. Emellett malom­váltók a magas gabona­árak következtében ugyancsak nagy összegeket abszorbeálnak s hozzájárulnak a pénz­szűkéhez, amely nálunk mintegy két hét óta konsta­tálható. Bécsben a pénzviszonyok szintén kedvezőtle­nebbekre fordultak. A nmzetközi piacokon a kamat­láb mozgalma inkább lefelé irányul. Londonban a magánkamatláb 17/a, Parisban IV. és Berlinben 20/a százalék. * Két és fél százalékos francia kölcsön. A „Financial News“ szerint a francia pénzügyminisz­ter tervet dolgozott ki 1500 millió frank 2 és fél szá­zalékos kölcsön kibocsátására. Az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot mindjárt a kamara összeülésekor szán­dékozik beterjeszteni. A kölcsön, ha ugyan a hitnek hinni lehet, részben a függő adósság törlesztésére, részben tengerészeti célokra fog szolgálni. * „Ag­ricola bank részvénytársaság“ cím­mel Budapesten új pénzintézet alakult. Alaptőkéje egy millió korona. Az új társaság célja: eladósodott bir­tokokat pénzügyileg rendezni, esetleg megvenni és parcellákba osztva eladni; gazdasági gépeket és fun­dus instruktusokat beszerezni, végül jelzálogra és ter­ményekre kölcsönt adni. Alapítók: Elba Odescalchi őrgróf, zolnai Zolnay Béla nagybirtokos, Hegedűs Adolf gyáros, baldeggi Mayer Richárd bankigazgató, báró Hasai Ervin stb. Kereskedelem. * A gabonacsarnokból. A jelentésnek, ame­lyet a földmivelésügyi minisztérium a világ termésé­ről kiadott, a gabonacsarnokban nem tulajdonítottak sok jelentőséget. És ez csak természetesnek tűnhetik föl, ha tekintetbe veszszük, hogy a Magyarország mezőgazdasági állapotáról kiadott időnkinti jelentések is sok tájékozatlanságot árultak el és az egyik csúffá tette a másiknak adatait. Ily körülmények között nem is igen lehetett attól tartani, hogy a jelentésben fog­lalt pesszimizmus a csarnokban visszhangot keltsen és az ottani közönség, amely a világ termését illető­leg jól van tájékozva, az abban foglaltakkal egyet­értsen. Mer­thogy is vehetnék megbízhatónak és pon­tosnak a jelentést, amikor minden egyébtől eltekintve, maga a tényleges szükséglet is a múlt évinél jóval magasabban van feltüntetve. A jelentés célt tévesz­tett és sem pánikot, sem aggodalmat a csarnokban elő nem idézett. Az üzlet megindulásakor egyes, bör­zei spekulációból eredt vételek ugyan mutatkoztak, azonban a kereslet csak futólagos jelenségnek bizo­nyult és csakhamar a kínálatnak engedte át a tért. Ma már tisztán áll ugyanis mindenki előtt, hogy az am­­erikai ármozgalomnak, amint a francia földmive­lésügyi miniszter helyesen kijelentette, csakis speku­latív jellege van, ezért az európai piacok ipar­kodnak magukat az ottani jegyzésektől függet­leníteni. A párisi tőzsde már napok óta lanyha és az ottani gazdák a földmivelésügyi miniszter ama kijelentése folytán, hogy termésüket, — mi­után nem lehet tudni, hogy a magas árak meddig ma­radnak meg, — mielőbb adják el, a gabonanemüeket igen nagy mennyiségben hozzák a piacra. Igaz, hogy ez nekünk nem nagy vigasztalás; reánk nézve ked­vezőbb volna, ha az árak tovább emelkednének, akár 1897.augusztus 31. „I­­ ....... . .... ---------­ k az agráriusainknak, akár nem. Csakhogy áramla­­t* föltartóztatni vajmi nehéz s ez most, hiába ta­nult, a túlhajtott árak leszorítására irányul, plán jobb lett volna, ha a mi földmivelésügyi mi­niszterünk ahelyett, hogy a világ terméséről ezt a nagyon kedvezőtlen jelentést adta ki, francia kolle­gájához hasonlólag a gazdákat szintén eladásra buz­dította volna. Ki tudja, hogy ez nem inkább szolgált volna-e a mezőgazdasági állapot javítására. Aki csak némileg is járatos az üzletben, az tudhatja, hogy a legerősebb mozgalom is egyszer csak véget ér. Ezért nem túlspekulációra, hanem arra kellene törekedni, hogy a nép, jóléte érdekében, a kedvező alkalmat föl­használja s a fölszinre került magas árak segítségé­vel a rossz termésből eredt hiányokat legalább rész­ben pótolja. Ami különösen a mai ármozgalmat illeti, a megnyitáshoz viszonyítva, búza 32 krral, rozs 9 krral, tengeri 9 krral és zab 10 krajcárral lanyhult. A készárupiacon a búzaüzlet ugyancsak lanyha irány­zattal fejlődött. A kínálat ugyan nem volt nagy, azon­­ban a malmok, miután lisztjüket ily magas árakon értékesíteni nem bírják, még a csökkent kínálat­­tal szemben is nagy tartózkodást tanúsítottak. Búza 10—15 krral lanyhult. * Budapesti gyapjúárverések. A gyapjúár­veréseket rendező Heller M. s társa cég kiadott kata­lógusából látjuk, hogy szeptember 1-én és 2-án ösz­­szesen 11764 bál és pedig 2876 bál szennyes gyapjú és 8888 bál háton mosott gyapjú kerül árverés alá. A gyapjú legnagyobb része (7322 bál) szilágyi, szat­mári, beregi, bihari és hajdú fésűs, míg 1918 bál bánáti és erdélyi zigaja és racka és 472 zsák bárány-1 gyapjú. Az árverések naponta d. u. 4 órakor a vi­gadó kistermében tartatnak meg. Közlekedés. * A Lipót- és Teréz-körúti villamos vas­utak összeköttetése. A közut (lóvasúti) társaság Li­­pót-köruti vonalának a villamos vasúti társaság Teréz­­köruti vonalával való összeköttetésére vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási bejárást elrendelte s annak a határidejét szeptember hónap 30-ikára tűzte ki, Stettina József miniszteri osztályta­nácsos vezetése mellett. Mezőgazdaság. * Kopár területek beerdősitése. A kopár területek beerdősitése körül az utóbbi időkben örven­detes haladás észlelhető. Ezt első­sorban a kopár te­rületek birtokosai részére nagyobb mérvben nyújtott anyagi támogatásnak s nevezetesen egyéb állami ked­vezmények mellett az erdősítési munkálatokhoz szük­séges csemeték nagyobb mennyiségben történt díjta­lan kiosztásának lehet tulajdonítani. Míg ugyanis az 1895. és 1896. években évenkint 15.000.000 cse­mete adatott ki a kopár területek befásítására, addig az 1897-ik év tavaszán már 26.875.000 csemete, te­hát majdnem kétszer annyi osztatott ki. A földmivelésügyi magyar királyi miniszter közelebbről ismét fölhívást tett közzé, amelyben föl­szólítja a birtokosokat, hogy a jövő 1898. évben be­­erdősítendő kopár területekhez szükséges csemeték adományozása iránt folyamodjanak. A folyamodvá­nyok legkésőbb folyó évi december hó 15-ig az illető kir. kir. erdőfelügyelőségnél nyújtandók be. Az elkopárosodott területek birtokosai a csemetéket kivé­tel nélkül mindnyájan teljesen ingyen kapják, sőt a szegényebb községek, közbirtokosságok, egyházak, iskolák és a jó példával elöljáró kisbirtokosok helyett a vasúti szállítás költségeit is az állam viseli. De nem csupán a kopárok erdősítését segíti elő a földmivelésügyi miniszter csemeték adományozásá­val, hanem ezúttal már tovább is kivan menni és oly vágásterületek beerdősítéséhez is ad csemetéket, ame­lyeknek birtokosai nincsenek abban a helyzetben, hogy az ültetéshez szükséges csemetéket külön költséges csemete­kertekben neveljék. A kis- és középbirtokosok a csemetéket ilyen célra is ingyen kapják, s csupán a szállítás költségeit viselik, a nagybirtokosok által azon­ban ezenkívül a csemeték önköltségi ára is megtérí­tendő, amely ezer darabonkint 75 (hetvenöt) ki tucat­ban van megállapítva. * A szőlőtermés. Magyarországon a szőlő­­leérés már mindenütt megkezdődött s a csemegesző­lők tömeges mennyiségben kerülnek a piacra. Az or­szágos szőlőtelepítő szövetkezethez érkezett jelentések szerint az ország csaknem minden vidékén kedve­zően ütött ki a termés és az árak ennek következté­ben rohamosan esnek, mert a külföldre való kivitel ez évben meglehetősen korlátolt. A szövetkezet maga külföldre naponta nagy mennyiségeket szállít s Buda­pesten is nagyobb készleteket bocsát eladásra a cse­megeszőlő-termésből. * Budapest-kőbányai nortenkereskedelmi csarnok, augusztus hó 30. Szerbiai: Nehéz (páron­­kint 260 klgron felüli sulvban) 53.------54.— krig. Közép­­páronkint 240—260’ klgr. sulvban) . 53.——

Next