Pesti Hírlap, 1897. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)
1897-08-22 / 232. szám
4 PESTI HÍRLAP 1897. augusztus 22. 4. Kövezes. A kövezési függő kölcsönből a jövő évben a következő utcákat burkolják: a Duna-rakodópartot 300.000 forint, a népszínház-utcát 275.000 forint, a ferencvárosi védőgátat 308.000 forint, a maglódi utat 210.000 forint, a vizafogói védőgátat 70.000 forint és a Margit-rakodópartot 177.000 frt költséggel. A külső váci út rendezésének költségét az ügyosztály nem akarja fölvenni a jövő évi budgetbe, mert az út átvételét a főváros még nem határozta el. — Névtelen utcák. A kerületi választmányok most erős akciót indítottak a névtelen utcák elen. A kerületekben nagyon sok bonyodalomra és zavarra ad alkalmat a névtelen utca. A lipótvárosi választmány ma 11 névtelen utca elnevezését kéri. A mérnöki hivatal pedig a hímző- és zöldfa-utca között levő utcának szivárvány-utcára való elnevezését kéri a tanácstól. — A makadám utak tisztítása. Ifj. Cséry Lajos azt kérte a fővárostól, hogy a makadám utakról letisztított sárt külön fizesse meg. A tanács Csérynek a kérését elutasította, mert a szerződés szerint Cséry a belterület minden szemetét köteles kifuvaroztatni, tekintet nélkül arra, hogy az makadam vagy kövezett útról került. Kijelentette a tanács, hogy ezért Gsérynek semmit sem fizet. Ebből valószínűleg per lesz s a bíróság fog benne dönteni. A becsapott vidék. A statisztika megint beszámolt néhány ezer olyan emberről, aki az istvánnapi idegenforgalmat emelte. Köztük vannak a palotai és marosi nyaralók is, akik reggel bejönnek a városba, hogy este kimenekülhessenek belőle a zöldbe. De ha ezeket a pályaházakban összeszámolt bentlakó idegeneket nem is vonjuk le az idelézengett idegenek számából, bizony nagyon kicsiny marad ez a szám. Olyan kevesen voltak az idegenek, hogy bátran apagyilkosok lehettek volna, akkor is megkegyelmeztünk volna nekik. És minden esztendőben kevesebben lesznek, az istvánnapi tolongás évről-évre kisebb lesz, a vidék minden esztendőben okosabb lesz és nem tolakodik oda, ahová nem hívják, ahol nem várják és nem marasztják. A zóna különben is függetleníti az istvánnapi kéjes utazástól, a budapesti nembánomság pedig egyenesen rákényszeríti a szórakozást kereső és világot látni vágyakozó vidékit, hogy kerülje el a fővárost. Néhány ezer ember mégis csak fölvetődött Budapestre. A régi hagyományok hozták föl ide őket, a megszokás, az öröklött ösztön. Azzal születtek, hogy István napjára Pestre kell menniök és föl is jönnek. De már most az a kérdés, hogy mit csinálnak itt Budapesten a nagy melegben a hideg lakosság közt? Elgondolkoztam rajta, hogy például mit tehettem volna a fővárosban jómagam, ha idegennek, azaz vidékinek születtem volna. Este alaposan megázhattam volna, de ezt is csak véletlenül, mert hiszen az is megeshetett volna, hogy a tegnapi zápor ma szakadt volna le. Mit tettem volna, ha még ez az egyetlen szórakozásom is elmaradt volna? Bizonyára káromkodtam volna. Azon, hogy a vidéki hagyományok fölcsaltak, a budapesti hagyományok pedig megcsaltak. Azon, hogy senki se törődik az emberrel, mintha nem is idegen, hanem budapesti volnék, akinek tudvalevőleg se kényelme, se becsülete, se tekintélye nincs a fővárosban. És gondolkozzanak el budapesti olvasóink is azon, hogy hogyan jártak volna tegnap, ha valahogy idegenekül fölvetődtek volna a fővárosba a nemzet ünnepét megülni. Lehetetlen, hogy meg ne botránkozzanak azon az általános nemtörődömségen, amelylyel az első hatóságtól kezdve az utolsó magányosig mindenki az idekerülő idegentábort fogadja. Nem vendéglátást várnak a vidékiek, mi sem azt követeljük, hogy a polgármesterek nyakon öleljék az idegeneket, a tanácsosok pedig ebédre invitálják őket. Csak gyakorlati okosságot kérünk, egy kis körültekintést, s egy kissé annak a megfontolását, hogy a fővárosba kerülő idegen pénzt hoz és pénzt költ, s hogy a fővárost megszerető vidéki sokszor jön el Budapestre. Van a dologban egy kis politikai érdek is. A főváros, amely nemcsak az igazgatás centruma, hanem az erős állameszme jelképe is, igyekezzék erős impressziókkal hatni a vidékre. Mit látott és mit élvezhetett tegnap a vidéki ember különösebbet Budapesten? A szent jobb körülhordozását, egyéb semmit. Este pedig Carmenéit lát, ha ugyan el nem ázott. Már tudniillik sem ő, sem a spanyol táncosné, hanem a látás és mulatás alkalma. Min látszott meg, hogy nemzeti ünnep van a fővárosban ? Néhány zászlón, amelyek a hivatalházakon lógtak és a becsukott boltokon. Se valami ünnepség, se valami látványosság, se valami mulatság. Bolond az a vidéki, aki nem inkább késő őszszel jön föl, amikor embert is többet lát, izzadni is kevesebbet izzad, mulatni is jobban mulathat. Még a java színházakba se mehet István napján, mert nem játszanak bennük. A lóverseny valami kis látványosság, de az is jobb és szebb akad őszszel. És fővárosi hangulatot is inkább lát szeptember végén, mikor még nyílnak a völgyben a kerti virágok és zöldei a nyárfa az ablak előtt. Természetesen csak a vidéken zöldel, mert itt 7.alapesten még nyár derekán, még a zöldülés évadjában sem zöldek a fák. Az utakon fonnyadtak, a ligetben pedig nincsenek. Kivágták őket, hogy házakat, kiállítási csarnokokat építsenek a helyükre, a csarnokokat pedig lebontották, hogy por és szemétdombok kellemetlenkedjenek a helyükön. Még a városligetbe se mehetett az istvánnapi idegen, mert ott ette a port és repülő szemetet, és megette a méreg. Ha van disznóság átvitt értelemben, az az ősafrikai lomhaság az, amelyivel a városligetnek nevezett szemétdombot ügykezelik. Minek is jön föl István-napra a vidéki a fővárosba ? Nem kell senkinek, nem látják szívesen. A törvénybe foglalt nemzeti ünnepet ne keressék, a legközönyösebb vegetálás jut osztályukul az üres fővárosban. Paris nem szorul a vidékre, hogy sok legyen benne a francia, nem is gondol talán a vidékiekre, mikor nagy áldozatokkal ünnepli a Bastille lerombolását. A párisiak kedvéért rendez nemzeti ünnepséget. Mi budapestiek nem kérünk magunknak semmit, hiszen tudjuk, hogy mi vagyunk az utolsók a fővárosban. Ha kérnénk valamit, omnibuszközlekedést, jobb vasúti közlekedést, ivóvizet repedt csövek helyett, kevesebb port, több sétakertet, olcsóbb élelmet és egyszerűbb vásárcsarnokokat, járható utcákat és kevesebb útfelárkolást kérnénk. Egyebet is, de ezt se kapjuk meg. Nem is kérünk magunknak semmit, de kérjük az országnak, a vidékről idecsalt testvéreknek, akik otthon olcsóbban és kényelmesebben izzadhatnak és káromkodhatnak mint itt. Szent István napjának nem szabad úgy elmúlnia, ahogy például tegnap múlt el. Az idegenforgalom egyik legerősebb támogatója a nemzeti ünnep. Ne üssük agyon teljesen ezt az amúgy is operetteszerű forgalmat. Város és társadalom gondolja meg a dolgot és tegyen valamit. A Bajza-utca tájékán, néhány Andrássy-uti kávéházban egész sereg művész található. Azok szívesen szolgálnak érdekes és olcsó tervekkel. Egyletek és intézetek. — A budapesti józsefvárosi kisdedóvóegyesület rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal Novelly Antal elnök szép beszédben emlékezett meg Ráth Károly főpolgármesterről, ki az egyesület érdekében nagyon sokat tett, nemkülönben rákosi Nászay Mór elnunytáról, ki nagy adományokkal gyarapítolta az egyesület vagyonát. Érdemeiket az egyesület jegyzőkönyvébe foglalják. A magyarországi gyufagyárosok egyesülete múlt vasárnap tartotta meg alakuló közgyűlését, melyen a választások is megejtették. Megválasztanak elnöknek: Reiter József (Reiter József cég Parajd), alelnöknek; Weisz F. (Stein és Rosenstrausz cég Bpest), a választmányba: Csasznek Jós. (Első Temesvári Gyufagyár), Reisner Ádám (Reisner Ádámcég, Eszék), Unió gyufagyár réezv. társ. Budapest. Titkárnak : Bloph Arthur. — A „Wahrmann Mór jótékonysági egylet“ diszüléssel ünnepelte ő felségének születése napját, mely alkalommal a személyesen megjelent Wahrmann Sándor, mint a nevezett egylet védnöke, nagyobb adományt ajánlott föl az egylet céljaira. A magyarországi vasöntők szakegyesülete és a budapesti ércöntők és segédmunkások szakegyesülete szeptember 5-én a Hermina után a Gruber-féle helyiségben tánccal és,humoros műsorú előadással ünnepélyt rendez. — Iparos szövetség. A magyar arany- és ezüstművesek, ékszerészek, aranyvésők, órások, avatokkészítők és kereskedők országos szövetsége tegnap tartotta alakuló közgyűlését az uj városháza dísztermében, ahol mintegy 30 vidéki város volt képviselve. A közgyűlés az ideiglenes igazgatóságnak köszönetet szavazott s megadta a fölmentvényt. Megyék és városok. A nyitramegyei orvosi és természettudományi egyesület ma délelőtt tartotta Pöstyénben rendes közgyűlését. Dr Thuróczy Károly elnök megnyitója után dr Biringer Ferenc titkár olvasta az egylet múlt évi jelentését, melyet tudomásul vettek és elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Szakolcán tartják. Trisenhof bárónak a hygienikus meteorológiáról tartott érdekes előadása után a szakosztályokkülön-külön üléseztek. Fodor, Weiss, Biringer és Wilcser doktorok fölolvasása után a vendégek meg-tekintették a fürdőtelepet. * Autonómiai kongresszusi képviselő. Nyíregyházáról táviratozzék nekünk, hogy ott az autonómiai kongresszusra Dessewffy Aurél grófot választották meg képviselőül 356 szavazattal, míg Dessewffy Dénes 3 és Kovács István 1 szavazatot kapott. * • • 1. Fehértemplom pótadója. Fehértemplom városnak a jövő 1898. évre megállapított költségelőirányzata következő: 146.540 frt 67 kr kiadással szemben bevétele 122.337 frt 24 kr. A hiány tehát 24.203 frt 43 kr. Ennek a fedezésére 65 százalék közköltség kivetése szükséges, mégpedig: 28 százalék minden egyenes adó után, beleértve a földadót és 37 százalék minden egyenes adó után, nem számítva bele a földadót. * A néptanítók és a mezőgazdaság. Adóról írják nekünk, hogy az ottani földmives-iskolánál rendezett mezőgazdasági tanfolyamon 29 néptanító vesz részt. A tanfolyamot Lukácsy Imre igazgató nyitotta meg s ő vezeti fáradhatlan buzgalommal. * Monor uj díszpolgára. Monor község képviselő testülete f. hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésen Huppert Gyula indítványára elhatározta, hogy Gullner Gyula országgyűlési képviselőt, aki e kerületet több éven át képviselte, képviselőségének 25 éves jubileuma alkalmából a város díszpolgárának választja meg és az erre vonatkozó díszoklevelet nagyszámú küldöttség útján legközelebb nyújtja át Gullnernek. SPORT. — A budapesti kerékpáregylet 15 éves fennállása emlékére szeptember 19-én országos kerékpárversenyt rendez, melynek színhelye a csömöri- és Stefánia-utak sarkán újjonnan épült 590 méteres versenypálya lesz. Nevezések szept. 14-ig küldhetők be Kleindin Hugó egyi. titkárhoz. A Bécs melletti Baden fürdőhelyen tartott ügetőversenyek nagyon sok nézőközönséget vontak el a kottingbrunni versenypályától. Ez azonban érthető, mert amaz ügetőversenyeken mindig nagyszámú nevező indul, s hogy a totalisateur által fizetett osztalékok elég gyakorta szerfölött nagyok. Ez teszi Bécsben is vajmi népszerűekké az ügetőversenyeket. Most azonban olyan eset történt Badenban az ügetőversenyeken, amely ritkítja párját: ugyanazon versenynapon az egyik futamban (Traiskirchen dij) a három első fogatot, a másik futamban (Barischovskyhandicap) pedig a négy első fogatot nem helyezte "a célbíró. Az elül említett futamban 14 fogat indult, és-', a negyediknek beérkezett, ámde győztesnek kijelentett fogatra a totalisateur 5 . 106 forintot fizetett győzelemre, míg helyre 25. 569 forintot, ami az idén a legnagyobb pénzosztalék. Az utóbb említett futamban 17 fogat indult és az ötödiknek beérkezett, ámde győztesnek kijelentett fogatra a totalisateur-osztalék . 6 , 133 forint volt győzelemre, helyre pedig 25. 166 frt. Akik e több fogat által is megelőzött ügetőkön a föntebbi nagy pénzosztalékokat nyerték, mégpedig váratlanul, azokból bizony könnyen válnak hű látogatói az ügetőversenyeknek. A Traiskircheni-díjat Almenrausch, a Barischovsky-handicapot pedig Manfrede szerezték meg a véletlenség folytán szerencsés gazdáiknak. .. A baden-bádeni meeting: holnap kezdődik ; tőlünk lovag Wiener-Welten Markönigje, Gombája és Leonidája, továbbá Festetics Tasziló gróf Cramponja, Ellyje és Bonnie Lassieja indul. Maikönig és Crampon a Zukunfts-versenyben indul, előbbit Pratt, utóbbit valószínűleg Brown fogja vezényelni. Favorit e versenyre Maikönig és Wasa háromszoros pénzzel, Habe nichts (Ballantine) ellen négyszeres, a francia Quai d’Orsay (lov. Dodge) ellen ötszörös, Wigmar (Warne) és Sperbers Bruder (Martin) ellen; hatszoros pénzt kihálnak, mig Crampon oddsa 12:1. — X.’Astro nem megy a baden-badeni nagydíjban. Tőlünk csak Gomba indul, lovasa Pratt lesz, mig Wolkenschiebert Warne, Impulsivet Smith, Gerániumot Martin, Monacot Chalner és Trollhettát Busby fogja vezényelni. Favorit e futamra Wolkenschieber és Geranium háromszoros oddssal, Trollhetta, Gomba és Monaco ellen hatszoros, a többi ellen 20 —50-szeres pénzt kínálnak.