Pesti Hírlap, 1897. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)

1897-08-22 / 232. szám

4 PESTI HÍRLAP 1897. augusztus 22. 4. Kövezes. A kövezési függő kölcsönből a jövő évben a következő utcákat burkolják: a Duna-rakodó­­partot 300.000 forint, a népszínház-utcát 275.000 forint, a ferencvárosi védőgátat 308.000 forint, a maglódi­ utat 210.000 forint, a vizafogói védőgátat 70.000 forint és a Margit-rakodópartot 177.000 frt költséggel. A külső váci­ út rendezésének költségét az ügyosztály nem akarja fölvenni a jövő évi budgetbe, mert az út átvételét a főváros még nem határozta el. — Névtelen utcák. A kerületi választmá­nyok most erős akciót indítottak a névtelen utcák elen. A kerületekben nagyon sok bonyodalomra és zavarra ad alkalmat a névtelen utca. A lipótvárosi választmány ma 11 névtelen utca elnevezését kéri. A mérnöki hivatal pedig a hímző- és zöldfa-utca kö­zött levő utcának szivárvány-utcára való elnevezését kéri a tanácstól. — A makadám­ utak tisztítása. Ifj. Cséry Lajos azt kérte a fővárostól, hogy a makadám utak­ról letisztított sárt külön fizesse meg. A tanács Csé­­rynek a kérését elutasította, mert a szerződés szerint Cséry a belterület minden szemetét köteles kifuvaroz­­tatni, tekintet nélkül arra, hogy az makadam vagy kövezett útról került. Kijelentette a tanács, hogy ezért Gsérynek semmit sem fizet. Ebből valószínűleg per lesz s a bíróság fog benne dönteni. A becsapott vidék. A statisztika megint beszámolt néhány ezer olyan emberről, aki az istvánnapi idegenforgalmat emelte. Köztük vannak a palotai és marosi nyaralók is, akik reggel bejönnek a városba, hogy este kime­nekülhessenek belőle a zöldbe. De ha ezeket a pálya­házakban összeszámolt bentlakó idegeneket nem is von­juk le az idelézengett idegenek számából, bizony nagyon kicsiny marad ez a szám. Olyan kevesen voltak az idegenek, hogy bátran apagyilkosok lehettek volna, akkor is megkegyelmeztünk volna nekik. És minden esztendőben kevesebben lesznek, az istvánnapi tolon­gás évről-évre kisebb lesz, a vidék minden esztendő­ben okosabb lesz és nem tolakodik oda, ahová nem hívják, ahol nem várják és nem marasztják. A zóna különben is függetleníti az istvánnapi kéjes utazástól, a budapesti nembánomság pedig egyenesen rákény­szeríti a szórakozást kereső és világot látni vágyakozó vidékit, hogy kerülje el a fővárost. Néhány ezer ember mégis csak fölvetődött Bu­dapestre. A régi hagyományok hozták föl ide őket, a megszokás, az öröklött ösztön. Azzal születtek, hogy István napjára Pestre kell menniök és föl is jönnek. De már most az a kérdés, hogy mit csinálnak itt Budapesten a nagy melegben a hideg lakosság közt? Elgondolkoztam rajta, hogy például mit tehettem volna a f­ővárosban jómagam, ha idegennek, azaz vidékinek születtem volna. Este alaposan megázhattam volna, de ezt is csak véletlenül, mert hiszen az is megeshe­tett volna, hogy a tegnapi zápor ma szakadt volna­ le. Mit tettem volna, ha még ez az egyetlen szóra­kozásom is elmaradt volna? Bizonyára káromkodtam volna. Azon, hogy a vidéki hagyományok fölcsaltak, a budapesti hagyo­mányok pedig megcsaltak. Azon, hogy senki se törő­dik az emberrel, mintha nem is idegen, hanem bu­dapesti volnék, akinek tudvalevőleg se kényelme, se becsülete, se tekintélye nincs a fővárosban. És gondolkozzanak el budapesti olvasóink is azon, hogy hogyan jártak volna tegnap, ha valahogy idegenekül fölvetődtek volna a fővárosba a nemzet ünnepét megülni. Lehetetlen, hogy meg ne botrán­­kozzanak azon az általános nemtörődömségen, amely­­lyel az első hatóságtól kezdve az utolsó magányosig mindenki az idekerülő idegentábort fogadja. Nem vendéglátást várnak a vidékiek, mi sem azt követeljük, hogy a polgármesterek nyakon öleljék az idegeneket, a tanácsosok pedig ebédre invitálják őket. Csak gyakorlati okosságot kérünk, egy kis kö­rültekintést,­ s egy kissé annak a megfontolását, hogy a fővárosba kerülő idegen pénzt hoz és pénzt költ, s hogy a fővárost megszerető vidéki sokszor jön el Budapestre. Van a dologban egy kis politikai érdek is. A főváros, amely nemcsak az igazgatás centruma, hanem az erős állameszme jelképe is, igyekezzék erős impressziókkal hatni a vidékre. Mit látott és mit élvezhetett tegnap a vidéki ember különösebbet Budapesten? A szent jobb körül­­hordozását, egyéb semmit. Este pedig Carmenéit lát, ha ugyan el nem ázott. Már tudniillik sem ő, sem a spanyol táncosné, hanem a látás és mulatás al­kalma. Min látszott meg, hogy nemzeti ünnep van a fővárosban ? Néhány zászlón, amelyek a hivatal­házakon lógtak és a becsukott boltokon. Se valami ünnepség, se valami látványosság, se valami mulat­ság. Bolond az a vidéki, aki nem inkább késő ősz­szel jön föl, amikor embert is többet lát, izzadni is kevesebbet izzad, mulatni is jobban mulathat. Még a java színházakba se mehet István­ nap­­ján, mert nem játszanak bennük. A lóverseny valami kis látványosság, de az is jobb és szebb akad ősz­­szel. És fővárosi hangulatot is inkább lát szeptember végén, mikor még nyílnak a völgyben a kerti virágok és zöldei a nyárfa az ablak előtt. Természetesen csak a vidéken zöldel, mert itt 7.alapesten még nyár derekán, még a zöldülés évad­jában sem zöldek a fák. Az utakon fonnyadtak, a ligetben pedig nincsenek. Kivágták őket, hogy háza­kat, kiállítási csarnokokat építsenek a helyükre, a csarnokokat pedig lebontották, hogy por és szemét­dombok kellemetlenkedjenek a helyükön. Még a város­ligetbe se mehetett az istvánnapi idegen, mert ott ette a port és repülő szemetet, és megette a méreg. Ha van disznóság átvitt értelemben, az az ősafrikai lom­haság az, amelyivel a városligetnek nevezett szemét­dombot ügykezelik. Minek is jön föl István-napra a vidéki a fővá­rosba ? Nem kell senkinek, nem látják szívesen. A törvénybe foglalt nemzeti ünnepet ne keressék, a leg­közönyösebb vegetálás jut osztályukul az üres fővá­rosban. Paris nem szorul a vidékre, hogy sok legyen benne a francia, nem is gondol talán a vidékiekre, mikor nagy áldozatokkal ünnepli a Bastille lerombo­lását. A párisiak kedvéért rendez nemzeti ünnepséget. Mi budapestiek nem kérünk magunknak sem­mit, hiszen tudjuk, hogy mi vagyunk az utolsók a fővárosban. Ha kérnénk valamit, omnibuszközleke­dést, jobb vasúti közlekedést, ivóvizet repedt csö­vek helyett, kevesebb port, több sétakertet, olcsóbb élelmet és egyszerűbb vásárcsarnokokat, járható ut­cákat és kevesebb útfelárkolást kérnénk. Egyebet is, de ezt se kapjuk meg. Nem is kérünk magunknak semmit, de kérjük az országnak, a vidékről idecsalt testvéreknek, akik otthon olcsóbban és kényelmeseb­ben izzadhatnak és káromkodhatnak mint itt. Szent István napjának nem szabad úgy el­múlnia, ahogy például tegnap múlt el. Az idegen­for­galom egyik legerősebb támogatója a nemzeti ünnep. Ne üssük agyon teljesen ezt az amúgy is operette­­szerű forgalmat. Város és társadalom gondolja meg a dolgot és tegyen valamit. A Bajza-utca tájékán, né­hány Andrássy-uti kávéházban egész sereg művész található. Azok szívesen szolgálnak érdekes és olcsó tervekkel. Egyletek és intézetek. — A budapesti józsefvárosi kisdedóvó­­eg­yesület rendkívüli közgyűlést tartott, mely alka­lommal Novelly Antal elnök szép beszédben emléke­zett meg Ráth Károly főpolgármesterről, ki az egye­sület érdekében nagyon sokat tett, nemkülönben rá­­kosi Nászay Mór eln­unytáról, ki nagy­­ adományokkal gyarapítolta az egyesület vagyonát. Érdemeiket az egyesület jegyzőkönyvébe foglalják.­­ A magyarországi gyufagyárosok egye­sülete múlt vasárnap tartotta meg alakuló közgyűlé­sét, melyen a választások is megejtették. Megválasz­tanak elnöknek: Reiter József (Reiter József cég Parajd), alelnöknek; Weisz F. (Stein és Rosenstrausz cég Bpest), a választmányba: Csasznek Jós. (Első Temesvári Gyufa­gyár), Reisner Ádám (Reisner Ádám­­cég, Eszék), Unió gyufagyár réezv. társ. Budapest. Titkárnak : Bloph Arthur. — A „Wahrmann Mór jótékonysági egy­let“ diszüléssel ünnepelte ő felségének születése napját, mely alkalommal a személyesen megjelent Wahrmann Sándor, mint a nevezett egylet védnöke, nagyobb adományt ajánlott föl az egylet céljaira.­­ A magyar­országi vasöntők szakegye­sülete és a budapesti ércöntők és segédmunkások szakegyesülete szeptember 5-én a Hermina­ után a Gruber-féle helyiségben tánccal­ és,humoros műsorú elő­adással ünnepélyt rendez. — Iparos szövetség. A magyar arany- és ezüst­művesek, ékszerészek, aranyvésők, órások, ava­­tokkészítők és kereskedők országos szövetsége tegnap tartotta alakuló közgyűlését az uj városháza díszter­­m­ében, ahol mintegy 30 vidéki város volt képviselve. A közgyűlés az ideiglenes igazgatóságnak köszönetet szavazott s megadta a fölmentvényt. Megyék és városok. A nyitramegyei orvosi és természettudo­mányi egyesület ma délelőtt tartotta Pöstyénben rendes közgyűlését. Dr Thuróczy Károly elnök meg­nyitója után dr Biringer Ferenc titkár olvasta az­ egylet múlt évi jelentését, melyet tudomásul vettek és elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Szakol­cán tartják. Trisenhof bárónak a hygienikus meteoro­lógiáról tartott érdekes előadása után a szakosztályok­­külön-külön üléseztek. Fodor, Weiss, Biringer és­ W­ilcser doktorok fölolvasása után a vendégek meg-­­tekintették a fürdőtelepet. * Autonómiai kongresszusi képviselő. Nyír­egyházáról táviratozzék nekünk, hogy ott az autonó­miai kongresszusra Dessewff­y Aurél grófot választot­ták meg képviselőül 356 szavazattal, míg Dessewffy Dénes 3 és Kovács István 1 szavazatot kapott. * • • 1. Fehértemplom pótadója. Fehértemplom vá­rosnak a jövő 1898. évre megállapított költségelőirány­zata következő: 146.540 frt 67 kr kiadással szemben bevétele 122.337 frt 24 kr. A hiány tehát 24.203 frt 43 kr. Ennek a fedezésére 65 százalék közköltség kivetése szükséges, még­pedig:­ 28 százalék minden egyenes adó után, beleértve a földadót és 37 száza­lék minden egyenes adó után, nem számítva bele a földadót. * A néptanítók és a mezőgazdaság. Adó­ról írják nekünk, hogy az ottani földmives-iskolánál rendezett mezőgazdasági tanfolyamon 29 néptanító vesz részt. A tanfolyamot Lukácsy Imre igazgató nyitotta meg s ő vezeti fáradhatlan buzgalommal. * Monor uj díszpolgára. Monor község képvi­selő testülete f. hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlé­sen Huppert Gyula indítványára elhatározta, hogy Gullner Gyula országgyűlési képviselőt, aki e kerüle­tet több éven át képviselte, képviselőségének 25 éves jubileuma alkalmából a város díszpolgárának választja meg és az erre vonatkozó díszoklevelet nagyszámú küldöttség útján legközelebb nyújtja át Gullnernek. SPORT. — A budapesti kerékpáregylet 15 éves fennállása emlékére szeptember 19-én országos kerék­párversenyt rendez, melynek színhelye a csömöri- és Stefánia-utak sarkán újjonnan épült 590 méteres ver­senypálya lesz. Nevezések szept. 14-ig küldhetők be Kleindin Hugó egyi. titkárhoz. A Bécs melletti Baden fürdőhelyen tar­tott ügetőversenyek nagyon sok nézőközönséget vontak el a kottingbrunni versenypályától. Ez azonban érthető, mert amaz ügetőversenyeken mindig nagy­számú nevező indul, s hogy a totalisateur által fize­tett osztalékok elég gyakorta szerfölött nagyok. Ez teszi Bécsben is vajmi népszerűekké az ügetőver­senyeket. Most azonban olyan eset történt Badenban az ügetőversenyeken, amely ritkítja párját: ugyanazon versenynapon az egyik futamban (Traiskirchen­ dij) a három első fogatot, a másik futamban (Barischovsky­­handicap) pedig a négy első fogatot nem helyezte "a célbíró. Az elül említett futamban 14 fogat indult, és-', a negyediknek beérkezett, ámde győztesnek kijelentett fogatra a totalisateur 5 . 106 forintot fizetett győze­­­­lemre, míg helyre 25. 569 forintot, ami az idén a legnagyobb pénzosztalék. Az utóbb említett futamban 17 fogat indult és az ötödiknek beérkezett, ámde győztesnek kijelentett fogatra a totalisateur-osztalék . 6 , 133 forint volt győzelemre, helyre pedig 25. 166 frt. Akik e több fogat által is megelőzött ügetőkön a föntebbi nagy pénzosztalékokat nyerték, még­pedig váratlanul, azokból bizony könnyen válnak hű lá­togatói az ügetőversenyeknek. A Traiskircheni-díjat Almenrausch, a Barischovsky-handicapot pedig Man­frede szerezték meg a véletlenség folytán szerencsés gazdáiknak. .. A baden-bádeni meeting: holnap kezdő­dik ; tőlünk lovag Wiener-Welten Markönigje, Gom­bája és Leonidája, továbbá Festetics Tasziló gróf Cramponja, Ellyje és Bonnie Lassieja indul. Maikö­­nig és Crampon a Zukunfts-versenyben indul, előb­bit Pratt, utóbbit valószínűleg Brown fogja vezényelni. Favorit e versenyre Maikönig és Wasa háromszo­ros pénzzel, Habe nichts (Ballantine) ellen négyszeres, a francia Quai d’Orsay (lov. Dodge) ellen ötszörös,­ Wigmar (Warne) és Sperbers Bruder (Martin) ellen; hatszoros pénzt kihálnak, mig Crampon oddsa 12:1. — X.’Astro nem megy a baden-badeni nagy­díjban. Tőlünk csak Gomba indul, lovasa Pratt lesz, mig Wolkenschiebert Warne, Impulsivet Smith, Ge­rániumot Martin, Monacot Chal­ner és Trollhettát Busby fogja vezényelni. Favorit e futamra Wolken­schieber és Geranium háromszoros oddssal, Trollhetta, Gomba és Monaco ellen hatszoros,­­ a többi ellen 20 —50-szeres pénzt kínálnak.

Next