Pesti Hírlap, 1898. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1898-02-01 / 32. szám

_ _________ Ha bűnös, büntessék meg. Ha komisz, alázzák meg. Bánjanak vele szigorúan, de igazságosan. De azzal, aki sem nem gyanús, sem nem bűnös, sem nem komisz, azzal bánjanak tisz­tességesen ! Ha nem is azért, mert újságíró, de mindenesetre azért, mert épen olyan szabad polgára ennek a hazának, mint akárki más. Tudjuk, hogy mindenféle szellem van a világon. Van tehát rendőri »szellem« is. De ez ■csak lueus a non lucendo. Hanem hogy a sajtó­nak »szelleme« van, azt azok sem tagadhatják, kik legjobban gyűlölik. Hát ne sértse meg ezt a szellemet a rendőrség, mely mindennél inkább rá van utalva a sajtó jóakaratára. Mert ha ez a megsértett szellem fölkerekedik, nemcsak vakond-túrásokat tud elsöpörni, hanem kasíro­zott béredet is. Belpolitikai hírek, Wlassics miniszter m­a Bécsbe utazott s holnap kihallgatáson fogadja őt a király. Útja, hir szerint, a nem-katholikus felekezetek lelkészeinek kon­­gruájáról rendelkező törvényjavaslattal áll kapcsolat­ban, amely javaslat a korona előzetes hozzájárulása esetére már a legközelebbi napokban a képviselőház elé kerül. Az előzetes megállapodások szerint holnapra kellett volna a képviselőházban napirendre tűzni a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetési előirány­zatát. A miniszter elutazása folytán azonban változást szenved a napirend s a belügyi költségvetésnek elin­tézése után a kereskedelmi tárca budgetjét veszi a ház tanácskozás alá. A belügyi költségvetésnek egyik főfontos­­ságú csoportja, mely a közegészségügyi kiadásokat öleli föl, régóta nem részesült élv tüzetes képviselő­­házi megvitatásban, mint az ellenzéki »passzivitás« dacára épen az idén. A ház mai ülése voltaképen nem is volt egyéb, mint nagy közegészségügyi enquete. S a mai napon nem is ért véget az idevonatkozó budget-tételeknek a megállapítása; a járványügyi ki­adásokhoz följegyzett szónokok közül holnapra maradt m­ég Sima Ferenc és Mócsy Antal. A közegészségügyi szükséglet megállapítását nyomon fogja követni a köz­biztonsági kiadások csoportja, amelynek — első­sorban a székes­fővárosi államrendőrség kiadásainak — a tárgyalásában nagyobb beszédekkel készülnek részt­­venni Pichler Győző és Visontai Soma. Ennél a tételnél előreláthatólag még további fölszólalások is­­ lesznek, úgy hogy a belügyi költségvetés teljes elinté­zése után aligha sok idő marad fönn a napirend további tárgyára, a kereskedelmi budgetre. A ház mai üléséről nem csupán a belügyi tárca szükségletének­­ jókora része maradt vissza, hanem az alsó-lendvai mandátum ügyében hozott bizottsági ítéletnek a ki­hirdetése is, még­pedig, mint halljuk, azért, mert az ítélet tizenöt évre terjedő indokolásának a letisztázá­­sával nem készülhettek el. A közoktatásügy állapota. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága Csáky Albin gróf elnöklete mellett tartott mai ülésén folytatta és befejezte a köz­­oktatásügy állapotáról szóló miniszteri jelentés tárgya­lását. Minthogy Wlassics Gyula miniszter hivatalos ügyben Bécsben van, helyette Zsilinszky Mihály ál­lamtitkár jelent meg. Mócsy Antal ismertette a jelen­tésnek a tanító- és tanítónőképezdékre vonatkozó ré­szét, kiemelve, hogy még jelentékeny számú tanerőre van szükség. Míg ,a tanítók javadalmazásán segí­teni lehetne, oly ismereteket kellene, hogy a képezdékben szerezzenek, melyekkel mint taní­tók javí­tatnák anyagi helyzetüket (kertészet, sző­lőtermelés.) Pichner a magánjellegű polgári iskolák ellenőrzését hangsúlyozta, mire Tuba kijelentette, hogy ily irányban rendelet készül. Sághy Gyula az állami községi iskolai tanítóknak is fizetését tíz év után 500 írtra emelné föl. Kammerer Ernő a 300 fi­tos mini­mum fölemelését óhajtja. Kiss Albert nem helyesli, hogy a felsőbb leányiskolákat­­leánygimnáziumokká akarják átalakítani. Óváry Ferenc a tűzoltás taní­tását ajánlja. Zsilinszky Mihály szerint a tanítóhiá­­nyon a kép fog segíteni a kormány, hogy a képezdé­­ket a legszegényebbek részére is hozzáférhetővé teszi. A tanítói fizetések emelése fokozatosan halad. A fel­sőbb leányiskolák gimnáziumokká alakítását nem ter­vezi a kormány. A képzőintézetek tan­terveit revideál­ják. A jelentést, miután Óváry Ferenc az emberbaráti részt is ismertette, elfogadták s Kiss Albert és Mol­nár Antal néhány megjegyzése után a Ház elé való terjesztésre elkészítették. Az olasz sajtó a romániai magyar is­ták bezárásáról. A romániai magyar iskolák bi­tatása nagyban foglalkoztatja az olasz sajtót, az az utóbbi időben egyre magyar-barátabb érzelem kezd írni a román kérdésről. Úgy látszik, az új közvélemény kezd kijózanodni abból a román ha­zágból, melybe annak idején a kultur-liga ügynökeit 9° lovagolták. A római »II XX. Secolo« január 23-iki, a m­ai »Caffaro« jan. 23-iki és a turini »Stampa«­­ 24. és 25-iki számaiban a román kormány e t­­élesen elítélő cikkeket olvashatunk. Az »II XX. Secr .,A román kormány dhauvin politikája“ címen szét állítja a román kormány eljárásával azt a majdnem jártalan szabadságot, melyet a magyarországi romá élveznek, akik hála az egymást követett magyar­­­mányok hathatós támogatásának, művelődés tekintete egy századdal meghaladták romániai testvéreiket, mondja aztán, hogy mint keletkezett a román kulc­s mint fejlődött magyar tudósok segédkezése­vel! Elmondja, hogy Magyarországon 2800 román­­ nyelvű népiskola, 6 középiskola van s hogy a ki­pesti és kolozsvári egyetemeken a román nyelvnél irodalomnak rendes tanszéke van s hogy a mag szabadság védelme alatt hány román közművelet egyesület és pénzintézet alakult s hogy számos vor ifjú a magyar kormánytól ösztöndíjat élvez s a Babér bukaresti egyetemi tanár is a magyar korm költségén képezte ki magát Párisban, így állva: dolgok — folytatja az »II XX. Secolo« — mind­ beláthatja, hogy mily igazságtalan és ildomtalan román kormány eljárása a romániai iskolák szemben. A Caffaro“ még keményebb szavakkal ítéli a román kormányt, mely e drakonikus rendszabály­val a dáko-román körökben népszerűségét vélt é­rezni. Szomorú dolog — mondja a »Caffaro« —­­ oly nemzet kormánya részéről, mely magát a sí civilizáció keleti letéteményesének tartja. És az szomorúbb, mert e gyűlöletes ténynyel egy oly né­zetet sértett meg, mely kiszámíthatatlan jótétemény­yel halmozta el a románokat. A turini tekintélyes „Stampa“ »Veszélyes p­­ika« cim alatt ugyancsak a romániai magyar iska bezáratásáról cikkezik s fölsorolván a mag nemzetnek a román kultura fejlesztése körüli mj érdemeit, hálátlansággal vádolja a román kormát mely, ha e tényével a magyarfalók kedvében ir akik azzal tetszelegnek, hogy az utcákon magyar bogókat égetnek el, bizonyára nem tett jó szolgája a szabadság és a polgárosodás ügyének. igaziMaai»a&^ageBaiaiiiiBiiiiiSi8giBiii»fi»iaBenaifita »légnyomás“ durván belemarkolt, s melyeket nemcsak addig nem szabad feszíteni, hogy el­pattanjanak, hanem még addig sem, hogy rossz hangot adjanak! „A Kossuth temetése elöl (így hirdették „egymás közt"­ a dolgok benevolus spektatorai.) el lehetett szökni anélkül, hogy elégtételt kellett volna adni a megsértett kegyelet­nek , de tessék most elszökni a Hentzi explozió elöl anélkül, hogy a „megsértett kegyeletnek“ meg ne adassék a megtorló elégtétel, és pedig a boszóló igazság keze által!“ Hajrá tehát! — Keresni kell, és el kell fogni a Hentzi-merénylőt, Szeless Adorjánt! Az­tán vád alá kell helyezni, a bíróság elé kell ál­lítani, és példás ítéletet kell hozni fölötte! Rajta hát! — Hisz azok is, akik nyíltan vagy titok­ban tapsoltak a merényletnek, azok is csak ezt akarták! Ez volt az a „dupla malom“ mely ellen hiába való volt minden húzás. És ha csak­ugyan voltak titkos rendezők, azok így okoskod­hattak: látszólag és egy ideig rejtegetni kell Szeless Adorjánt, hogy kitűnjék az »államrend­­őrség« tehetetlensége. És mialatt e hajszában az államrendőrség világ csúfjává tétetik, s a köz­kacaj a megbolondulásig kőszíti a hivatalos, a magas és legmagasabb köröket, az alatt­a föl­­heccelt közvélemény megkapja majd azt a hő­fokot, mely szükséges lesz ahoz a pillanathoz, midőn a merénylőt végre mégis el fogják majd fogni. — Mert akkor fog csak elkezdődni az igazi gabalyodás. A hivatalos váddal szem­ben ugyanis a bírói eljárás a hivatalos védel­met nemcsak megengedi, hanem követeli. S volt-e valaha halasabb és könnyebb feladata védőnek, mint védeni Szeless Adorjánt, aki ellen csak a kihágási törvénykönyvekben találhatnak A néppárt ma este hat órakor Molnár János elnöklete mellett értekezletet tartott, melyen a kereske­delmi tárca költségvetését tárgyalták. A tárgyalás rendjén Molnár János, Major Ferenc, Baráth Ferenc, Lepsényi Miklós, Púder Rezső, Juriss Mihály, Mócsy Antal és Zichy János szólaltak föl. A képviselőházban a párt részéről többen fognak beszélni. Az országgyűlési szabadelvű párt, febr. 1., kedden, esti 7 órakor értekezletet tart, melynek tárgyát a földmivelési tárca költségvetése fogja ké­pezni. Justh Gyula választókerületében, Makón, va­sárnap Justh vezetése mellett az önálló vámterület kérdésében népgyűlést tartottak. Justh Gyula, Csukássy Mór és Echard Oszkár beszédei után elhatározták, hogy a kormányhoz az önálló vámterület érdekében feliratot intéznek, paragrafust, de a büntető kódexben nem. Mert a büntető kódexben csak egy pont van, amelyre a Szeless Adorján esetében hivatkozni lehet. Az, mely a nyilvános szobrok vagy kegyeletes mű­emlékek rongálásáról vagy megsértéséről szól. Majd elválik, fog-e akadni magyar bíró, aki ezeknek a kategóriájába fogja besorozni a­­ Herd­­ szobrot. Még el sem fogták Szeless Adorjánt, már­is készen voltak a védő­beszédek. Már látták előre, hogy a végtárgyaláson az elnöknek ki kell majd üríttetni a termeket, mert a hallgató­ság folyvást tüntetni fog. A törvényszéki palota körül óriási néptömeg fog állani, mely sem a rendőrség, sem a katonaság fölszólítására nem fog szétoszlani. Erőszakhoz kell nyúlni, és Hentzi még egyszer bombáztatni fogja Budapestet. El­ítéli a bíróság Szeless Adorjánt? Akkor az utcai botrányokból parlamenti botrányok lesz­nek. Fölmentik Szeless Adorjánt ? Akkor ehez igazán nem kell kommentár! — És mind­ez majd akkor fog megindulni és lavina gya­nánt növekedni, ha a merénylő elfogatott. De Szeless Adorjánt­­ nem fogták el. Mozgósítva volt ugyan az egész rendőr­ség; önmagukból kikelve látottak futottak a de­tektívek ; éjjel-nappal hivatalában ült a főkapi­tány, (,,Nappal álom jó szememre, éjjel gond virrasztó) a belügyminisztériumban folyvást szólt a telefon, mert permanenciában volt a rendőri osztály, a távirr­ó­gép folyvást dol­gozott Bécs és Budapest között,­­ és mégis napok teltek el napok után, és Szeless Ador­jánt még mindig nem fogták el Sehol még a világon állami rendőrség ennyi mérget és ennyi gúnyt nem nyelt. Mert a hirlaptudósítók minden reggel hűségesen tövéről hegyére elreferálták lapjaikban, hogy megelőző napon hol járt, milyen álhajat és i­lyen álszakállt viselt és milyen színű ruháit hordott Szeless Adorján. Arról is pontosan be számoltak a hírlapok, hogy hol s­zede időzött, kikkel beszélgetett, és mikről b­szélgetett és hogy azoknak, akik­­ akarták interviewálni, hol adott találkot Szeless Adorján ? Kiderült a lapokból, ha nem volt Budapestnek egy olyan kávéháza egy olyan sörháza sem, ahol Szeless Adorfi meg ne fordult volna. Sőt volt egy nap, melyi álhajat s álszakállt sem viselt, s ugyanabban sárga felöltőben járt-kelt, melyben a dinamó patront letette a Hentzi szobor talapzatára, aztán az égő kanócnál cigarettára gyűjtv nyugodtan eltávozott. És mindezeknek daca Szeless Adorjánt nem tudták elfogni mégse! Soha kormányt és rendőrséget ilyen blamar nem ért! A rendőrség felsülésein kacagni szere nagy közönség még soha így nem mulatott. S nemcsak Budapest kacagott, hanem kacagó egész Európa. Csak Bécset ette a méreg!­­ hogy az Operette teljes legyen, Szeless Adorja mikor már megunta, hogy «nem tudják elfogni s mikor már halálra fárasztotta az összes d­­ektiveket és r­endőrkapitányokat és tanácsosi­kat, első osztályú vasúti jegyet váltott, hálókocs rendelt és a keleti expressz vonaton egyenest Párisba utazott. A már előre elkészült védőb­szédek ugyan kárba vesztek, de meg volt elég­tételül a kormány és a rendőrség hallatig botránya. Túlélheti ezt Bánffy Dezső? — Nea — ezt nem élheti túl! Most aztán még csak egy veszedelem ii PESTI HÍRLAP 1898. február 1. Külpolitikai hírek. Mi módon akarnak kibújni a krétai páni­kól? Következőképen. Oroszország kijelentette, ha n­ fogadják el a hatalmak György herceg jelöltségét, vissz­vonja flottáját a krétai vizekből. Anglia kijelentette, mielőbb nem neveznek ki kormányzót, flottáját vissz­vonja a krétai vizekből. Olaszország kijelentette,

Next