Pesti Hírlap, 1898. február (20. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
_ _________ Ha bűnös, büntessék meg. Ha komisz, alázzák meg. Bánjanak vele szigorúan, de igazságosan. De azzal, aki sem nem gyanús, sem nem bűnös, sem nem komisz, azzal bánjanak tisztességesen ! Ha nem is azért, mert újságíró, de mindenesetre azért, mert épen olyan szabad polgára ennek a hazának, mint akárki más. Tudjuk, hogy mindenféle szellem van a világon. Van tehát rendőri »szellem« is. De ez ■csak lueus a non lucendo. Hanem hogy a sajtónak »szelleme« van, azt azok sem tagadhatják, kik legjobban gyűlölik. Hát ne sértse meg ezt a szellemet a rendőrség, mely mindennél inkább rá van utalva a sajtó jóakaratára. Mert ha ez a megsértett szellem fölkerekedik, nemcsak vakond-túrásokat tud elsöpörni, hanem kasírozott béredet is. Belpolitikai hírek, Wlassics miniszter ma Bécsbe utazott s holnap kihallgatáson fogadja őt a király. Útja, hir szerint, a nem-katholikus felekezetek lelkészeinek kongruájáról rendelkező törvényjavaslattal áll kapcsolatban, amely javaslat a korona előzetes hozzájárulása esetére már a legközelebbi napokban a képviselőház elé kerül. Az előzetes megállapodások szerint holnapra kellett volna a képviselőházban napirendre tűzni a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetési előirányzatát. A miniszter elutazása folytán azonban változást szenved a napirend s a belügyi költségvetésnek elintézése után a kereskedelmi tárca budgetjét veszi a ház tanácskozás alá. A belügyi költségvetésnek egyik főfontosságú csoportja, mely a közegészségügyi kiadásokat öleli föl, régóta nem részesült élv tüzetes képviselőházi megvitatásban, mint az ellenzéki »passzivitás« dacára épen az idén. A ház mai ülése voltaképen nem is volt egyéb, mint nagy közegészségügyi enquete. S a mai napon nem is ért véget az idevonatkozó budget-tételeknek a megállapítása; a járványügyi kiadásokhoz följegyzett szónokok közül holnapra maradt még Sima Ferenc és Mócsy Antal. A közegészségügyi szükséglet megállapítását nyomon fogja követni a közbiztonsági kiadások csoportja, amelynek — elsősorban a székesfővárosi államrendőrség kiadásainak — a tárgyalásában nagyobb beszédekkel készülnek résztvenni Pichler Győző és Visontai Soma. Ennél a tételnél előreláthatólag még további fölszólalások is lesznek, úgy hogy a belügyi költségvetés teljes elintézése után aligha sok idő marad fönn a napirend további tárgyára, a kereskedelmi budgetre. A ház mai üléséről nem csupán a belügyi tárca szükségletének jókora része maradt vissza, hanem az alsó-lendvai mandátum ügyében hozott bizottsági ítéletnek a kihirdetése is, mégpedig, mint halljuk, azért, mert az ítélet tizenöt évre terjedő indokolásának a letisztázásával nem készülhettek el. A közoktatásügy állapota. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága Csáky Albin gróf elnöklete mellett tartott mai ülésén folytatta és befejezte a közoktatásügy állapotáról szóló miniszteri jelentés tárgyalását. Minthogy Wlassics Gyula miniszter hivatalos ügyben Bécsben van, helyette Zsilinszky Mihály államtitkár jelent meg. Mócsy Antal ismertette a jelentésnek a tanító- és tanítónőképezdékre vonatkozó részét, kiemelve, hogy még jelentékeny számú tanerőre van szükség. Míg ,a tanítók javadalmazásán segíteni lehetne, oly ismereteket kellene, hogy a képezdékben szerezzenek, melyekkel mint tanítók javítatnák anyagi helyzetüket (kertészet, szőlőtermelés.) Pichner a magánjellegű polgári iskolák ellenőrzését hangsúlyozta, mire Tuba kijelentette, hogy ily irányban rendelet készül. Sághy Gyula az állami községi iskolai tanítóknak is fizetését tíz év után 500 írtra emelné föl. Kammerer Ernő a 300 fitos minimum fölemelését óhajtja. Kiss Albert nem helyesli, hogy a felsőbb leányiskolákatleánygimnáziumokká akarják átalakítani. Óváry Ferenc a tűzoltás tanítását ajánlja. Zsilinszky Mihály szerint a tanítóhiányon a kép fog segíteni a kormány, hogy a képezdéket a legszegényebbek részére is hozzáférhetővé teszi. A tanítói fizetések emelése fokozatosan halad. A felsőbb leányiskolák gimnáziumokká alakítását nem tervezi a kormány. A képzőintézetek tanterveit revideálják. A jelentést, miután Óváry Ferenc az emberbaráti részt is ismertette, elfogadták s Kiss Albert és Molnár Antal néhány megjegyzése után a Ház elé való terjesztésre elkészítették. Az olasz sajtó a romániai magyar isták bezárásáról. A romániai magyar iskolák bitatása nagyban foglalkoztatja az olasz sajtót, az az utóbbi időben egyre magyar-barátabb érzelem kezd írni a román kérdésről. Úgy látszik, az új közvélemény kezd kijózanodni abból a román hazágból, melybe annak idején a kultur-liga ügynökeit 9° lovagolták. A római »II XX. Secolo« január 23-iki, a mai »Caffaro« jan. 23-iki és a turini »Stampa« 24. és 25-iki számaiban a román kormány e télesen elítélő cikkeket olvashatunk. Az »II XX. Secr .,A román kormány dhauvin politikája“ címen szét állítja a román kormány eljárásával azt a majdnem jártalan szabadságot, melyet a magyarországi romá élveznek, akik hála az egymást követett magyarmányok hathatós támogatásának, művelődés tekintete egy századdal meghaladták romániai testvéreiket, mondja aztán, hogy mint keletkezett a román kulcs mint fejlődött magyar tudósok segédkezésevel! Elmondja, hogy Magyarországon 2800 román nyelvű népiskola, 6 középiskola van s hogy a kipesti és kolozsvári egyetemeken a román nyelvnél irodalomnak rendes tanszéke van s hogy a mag szabadság védelme alatt hány román közművelet egyesület és pénzintézet alakult s hogy számos vor ifjú a magyar kormánytól ösztöndíjat élvez s a Babér bukaresti egyetemi tanár is a magyar korm költségén képezte ki magát Párisban, így állva: dolgok — folytatja az »II XX. Secolo« — mind beláthatja, hogy mily igazságtalan és ildomtalan román kormány eljárása a romániai iskolák szemben. A Caffaro“ még keményebb szavakkal ítéli a román kormányt, mely e drakonikus rendszabályval a dáko-román körökben népszerűségét vélt érezni. Szomorú dolog — mondja a »Caffaro« — oly nemzet kormánya részéről, mely magát a sí civilizáció keleti letéteményesének tartja. És az szomorúbb, mert e gyűlöletes ténynyel egy oly nézetet sértett meg, mely kiszámíthatatlan jótéteményyel halmozta el a románokat. A turini tekintélyes „Stampa“ »Veszélyes pika« cim alatt ugyancsak a romániai magyar iska bezáratásáról cikkezik s fölsorolván a mag nemzetnek a román kultura fejlesztése körüli mj érdemeit, hálátlansággal vádolja a román kormát mely, ha e tényével a magyarfalók kedvében ir akik azzal tetszelegnek, hogy az utcákon magyar bogókat égetnek el, bizonyára nem tett jó szolgája a szabadság és a polgárosodás ügyének. igaziMaai»a&^ageBaiaiiiiBiiiiiSi8giBiii»fi»iaBenaifita »légnyomás“ durván belemarkolt, s melyeket nemcsak addig nem szabad feszíteni, hogy elpattanjanak, hanem még addig sem, hogy rossz hangot adjanak! „A Kossuth temetése elöl (így hirdették „egymás közt" a dolgok benevolus spektatorai.) el lehetett szökni anélkül, hogy elégtételt kellett volna adni a megsértett kegyeletnek , de tessék most elszökni a Hentzi explozió elöl anélkül, hogy a „megsértett kegyeletnek“ meg ne adassék a megtorló elégtétel, és pedig a boszóló igazság keze által!“ Hajrá tehát! — Keresni kell, és el kell fogni a Hentzi-merénylőt, Szeless Adorjánt! Aztán vád alá kell helyezni, a bíróság elé kell állítani, és példás ítéletet kell hozni fölötte! Rajta hát! — Hisz azok is, akik nyíltan vagy titokban tapsoltak a merényletnek, azok is csak ezt akarták! Ez volt az a „dupla malom“ mely ellen hiába való volt minden húzás. És ha csakugyan voltak titkos rendezők, azok így okoskodhattak: látszólag és egy ideig rejtegetni kell Szeless Adorjánt, hogy kitűnjék az »államrendőrség« tehetetlensége. És mialatt e hajszában az államrendőrség világ csúfjává tétetik, s a közkacaj a megbolondulásig kőszíti a hivatalos, a magas és legmagasabb köröket, az alatta fölheccelt közvélemény megkapja majd azt a hőfokot, mely szükséges lesz ahoz a pillanathoz, midőn a merénylőt végre mégis el fogják majd fogni. — Mert akkor fog csak elkezdődni az igazi gabalyodás. A hivatalos váddal szemben ugyanis a bírói eljárás a hivatalos védelmet nemcsak megengedi, hanem követeli. S volt-e valaha halasabb és könnyebb feladata védőnek, mint védeni Szeless Adorjánt, aki ellen csak a kihágási törvénykönyvekben találhatnak A néppárt ma este hat órakor Molnár János elnöklete mellett értekezletet tartott, melyen a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalták. A tárgyalás rendjén Molnár János, Major Ferenc, Baráth Ferenc, Lepsényi Miklós, Púder Rezső, Juriss Mihály, Mócsy Antal és Zichy János szólaltak föl. A képviselőházban a párt részéről többen fognak beszélni. Az országgyűlési szabadelvű párt, febr. 1., kedden, esti 7 órakor értekezletet tart, melynek tárgyát a földmivelési tárca költségvetése fogja képezni. Justh Gyula választókerületében, Makón, vasárnap Justh vezetése mellett az önálló vámterület kérdésében népgyűlést tartottak. Justh Gyula, Csukássy Mór és Echard Oszkár beszédei után elhatározták, hogy a kormányhoz az önálló vámterület érdekében feliratot intéznek, paragrafust, de a büntető kódexben nem. Mert a büntető kódexben csak egy pont van, amelyre a Szeless Adorján esetében hivatkozni lehet. Az, mely a nyilvános szobrok vagy kegyeletes műemlékek rongálásáról vagy megsértéséről szól. Majd elválik, fog-e akadni magyar bíró, aki ezeknek a kategóriájába fogja besorozni a Herd szobrot. Még el sem fogták Szeless Adorjánt, máris készen voltak a védőbeszédek. Már látták előre, hogy a végtárgyaláson az elnöknek ki kell majd üríttetni a termeket, mert a hallgatóság folyvást tüntetni fog. A törvényszéki palota körül óriási néptömeg fog állani, mely sem a rendőrség, sem a katonaság fölszólítására nem fog szétoszlani. Erőszakhoz kell nyúlni, és Hentzi még egyszer bombáztatni fogja Budapestet. Elítéli a bíróság Szeless Adorjánt? Akkor az utcai botrányokból parlamenti botrányok lesznek. Fölmentik Szeless Adorjánt ? Akkor ehez igazán nem kell kommentár! — És mindez majd akkor fog megindulni és lavina gyanánt növekedni, ha a merénylő elfogatott. De Szeless Adorjánt nem fogták el. Mozgósítva volt ugyan az egész rendőrség; önmagukból kikelve látottak futottak a detektívek ; éjjel-nappal hivatalában ült a főkapitány, (,,Nappal álom jó szememre, éjjel gond virrasztó) a belügyminisztériumban folyvást szólt a telefon, mert permanenciában volt a rendőri osztály, a távirrógép folyvást dolgozott Bécs és Budapest között, és mégis napok teltek el napok után, és Szeless Adorjánt még mindig nem fogták el Sehol még a világon állami rendőrség ennyi mérget és ennyi gúnyt nem nyelt. Mert a hirlaptudósítók minden reggel hűségesen tövéről hegyére elreferálták lapjaikban, hogy megelőző napon hol járt, milyen álhajat és ilyen álszakállt viselt és milyen színű ruháit hordott Szeless Adorján. Arról is pontosan be számoltak a hírlapok, hogy hol szede időzött, kikkel beszélgetett, és mikről bszélgetett és hogy azoknak, akik akarták interviewálni, hol adott találkot Szeless Adorján ? Kiderült a lapokból, ha nem volt Budapestnek egy olyan kávéháza egy olyan sörháza sem, ahol Szeless Adorfi meg ne fordult volna. Sőt volt egy nap, melyi álhajat s álszakállt sem viselt, s ugyanabban sárga felöltőben járt-kelt, melyben a dinamó patront letette a Hentzi szobor talapzatára, aztán az égő kanócnál cigarettára gyűjtv nyugodtan eltávozott. És mindezeknek daca Szeless Adorjánt nem tudták elfogni mégse! Soha kormányt és rendőrséget ilyen blamar nem ért! A rendőrség felsülésein kacagni szere nagy közönség még soha így nem mulatott. S nemcsak Budapest kacagott, hanem kacagó egész Európa. Csak Bécset ette a méreg! hogy az Operette teljes legyen, Szeless Adorja mikor már megunta, hogy «nem tudják elfogni s mikor már halálra fárasztotta az összes dektiveket és rendőrkapitányokat és tanácsosikat, első osztályú vasúti jegyet váltott, hálókocs rendelt és a keleti expressz vonaton egyenest Párisba utazott. A már előre elkészült védőbszédek ugyan kárba vesztek, de meg volt elégtételül a kormány és a rendőrség hallatig botránya. Túlélheti ezt Bánffy Dezső? — Nea — ezt nem élheti túl! Most aztán még csak egy veszedelem ii PESTI HÍRLAP 1898. február 1. Külpolitikai hírek. Mi módon akarnak kibújni a krétai pánikól? Következőképen. Oroszország kijelentette, ha n fogadják el a hatalmak György herceg jelöltségét, visszvonja flottáját a krétai vizekből. Anglia kijelentette, mielőbb nem neveznek ki kormányzót, flottáját visszvonja a krétai vizekből. Olaszország kijelentette,