Pesti Hírlap, 1898. február (20. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-26 / 57. szám
j tótörvény két első paragrafusát, s utána tették nagy betűkkel: Bíróilag lefoglalva! Az ügyészség délután a második kiadás elkobzását is kérte »A haza megmentés« című közlemény miatt, mely különben az első kiadásban is benne volt, de amelyet az első kiadás megjelenésekor az ügyészség nem inkriminált. A szocialisták sejtették, hogy mi vár e lap második kiadására, s a Népszavát kinyomatták ugyan, de a vidéki példányokat nem küldötték a főpostára, hanem ma délután a vasúti pályaudvarokban akarták föladni. A detektívek rájöttek a dologra, s az ügyészség kiküldötte lefoglalta a Népszavát, még mielőtt a vasúton föladták volna. Ugyancsak a Népszava kiadóhivatalában ma reggel fél nyolckor házkutatás volt. Lefoglaltak egy fölhívást, mely »A magyar országos szociáldemokratapárt lapjának pártfogóihoz« volt címezve. A fölhívásban a szocialisták a rendőrség eljárását kritizálják s összetartásra buzdítják az elvtársakat. Kiutasítás, házkutatás. A letartóztatott Bády Sándort, mivel újpesti illetőségű, a főváros területéről kiutasították. E határozat ellen jogorvoslattal élt és ügyvédje, dr Vázsonyi Vilmos útján be is adta a fölfolyamodást. Minthogy a rendőrség az ügyvédi meghatalmazást nem fogadtael, dr Vázsonyi postán express küldötte be meghatalmazását azzal, hogy annak visszautasítása ellen az ügyvédi kamaránál fog orvoslást keresni. Teszársz Károlynál, a vas- és fémmunkások szaklapjának szerkesztőjénél, a rendőrség tegnap házkutatást tartott, s ez alkalommal elkoboztak a lakásán 77 frtot, mely »meg nem engedett gyűjtésből« származik. Teszársz Károlyt ma beidézte a kerületi kapitányság e kihágásért s 100 forint pénzbüntetésre és a 77 forint elkobzására ítélte, hiába erősítette Teszársz, hogy a pénzt nem gyűjtötte, az nem is az ő, hanem a szaklap tulajdonát képezi. A vidéken, Debrecen, febr. 25. (Saját tudósítónktól.) Sélley Sándor miniszteri tanácsos, akit a kormány a vidéki szociális mozgalmak tanulmányozására és a rend helyreállítására kiküldött, ma Szabolcs megyéből Debrecenbe érkezett, s gróf Degenfeld hajdúmegyei főispán előtt érdekes nyilatkozatokat tett a szabolcsi állapotokról. Sélley szerint a mozgalomnak az az oka, hogy a nép szegénységét és a múlt évi rossz termést Várkonyi lapja, a Földmivelő, igen ügyesen aknázta ki. A mozgalom már teljesen lecsillapodott, és Sélley nyugodtan adja vissza mandátumát a kormánynak, a statáriumra vagy egyéb kivételes intézkedésre szükség nincs. A szocialistákra nagyon leverő hatással van az a szigorúság, amelyet a fővárosi rendőrség a szocialista vezérekkel szemben tanúsít. Perczel belügyminiszter újabb szigorú rendelete, a katonaság beszállásolása és 800 csendőr koncentrálása, lecsendesítette a népet, s mivel az elöljárók nagyon buzgólkodnak, hogy az új munkástörvény áldásos voltát a néppel megértessék, remélhető, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig teljes rend és nyugalom lesz Szabolcs megyében. Mohács, febr. 25. (Saját tudósítónktól.) A tolna- és baranyamegyei csendőröröknek szigorú rendeletet küldöttek, hogy a szocialistákkal szemben a legnagyobb erélylyel lépjenek föl. Frigyes főherceg birtokain a munkássztrájk ma megszűnt. Pécs, febr. 25. Vaszary rendőrkapitány tegnap letartóztatta és kiutasította Schnell Márton szocialistavezért, ki a baranyamegyei mozgalmakban tevékeny részt vett és épen" Villányba készült, hogy működését ott folytassa. Borsodmegye községeiben a borsodi gazdasági egyesület kezdeményezése folytán népszerű előadásokat tartanak és ezekkel kapcsolatban a népet megismertetik a munkástörvénynyel. A napokban Sugár Ignác, a miskolci kereskedelmi kamara másodtitkára, a szocializmustól inficiált Mező-Csáth és Tisza- Keszi községekben tartott népszerű előadást, melyet sok száz földmivelő hallgatott végig nagy érdeklődéssel. Jellemző a nép hangulatára, hogy azt hirdették a községekben, hogy »jönnek az urak, hogy föloszszák köztünk a földet«, mások meg abban a reményben élnek, hogy a nyáron »legalább 5 forint lesz a napszám.« A vámospércsi szocialisták. Különös módon jött a nyomára a debreceni mezőrendőrség annak, hogy a szocialisták Vámos-Pércsen is szervezkednek. Bisanczky János odavaló lakost valami kihágásért megidézték s az idéző levél helyett az olvasni nem tudó ember a szocialista szervezkedésről fölvett jegyőkönyvet adta át a rendőrfogalmazónak. Kitűnt ebből, hogy a v.-pércsiek a »Földmivelő«lapnak csomagos járatása céljából szervezkedtek. Érdekes, hogy a bizottságba nőket is beválasztottak, így választmányi póttag lett: Vincze Ágnes, s számvizs-gáló : Bisanczky Julianna. Ötezer szocialista Megyesegyházán, Aradmegyének Békés- és Csanáddal határos részén, és különösen az aradmegyei szocializmus főfészkén, Megyesegyházán újra forrongani kezdenek a szocialisták. Fölosztották maguk között a nagy uradalmakat és erősen szervezkednek a közeli eseményekre. A szocialistáknak Megyesegyházán szervezett nagy tábora van és a hívei között máris nagy az izgatottság és az ingerültség, így is zavargásoktól tartanak, de ha a lappangó dolgot a hatóság idejekorán nem veszi észre, véres szenzációk lettek volna várhatók. Lóránt Dénes csendőrszázados, az aradi csendőrszárny parancsnoka, azonnal erélyes és beható vizsgálatot indított meg a lappangó szocializmusra vonatkozólag és a megejtett vizsgálatról most érkeztek be hozzá a hivatalos jelentések. Ezek szerint Megyesegyházán mintegy ötezer szocialista földmives-munkás céljainak és terveinek van a központja. Minden vasárnap gyűlést tartanak Megyesegyházán és a legközelebbi vasárnapra, e hó huszonhetedikére, szintén ilyen négy ülés volt közöttük előre hirdetve. A szocialisták között nagyszámú izgató nyomtatványok forognak közkézen. A központ küldi nekik és a közeli vidékek szocialistái egymás között kicserélik és tovább adják a mételyhintő brosüröket. Hogy kicsodák az izgatók és a vezérek, eddig nem lehetett kideríteni, mert a titkolódzásban valamennyien erősen összetartanak. Azt hiszik, hogy a központból vagy a szabolcsi vidékekről jár közéjük bujtogatni több munkásvezér. Az izgatók munkáját elősegítette és a most kifejlődött mozgalomnak úgyszólván alapját képezte, hogy a munkások a hercegi uradalommal szemben — ahová szerződve voltak — magas bérfölemelési követelésekkel állottak elő. Az uradalom a követeléseket nem teljesítette, s amikor azok sztrájkolni akartak, más vidékről hozattak munkásokat. Ez a megyesegyháziakat nagyon fölingerelte s ezt a hangulatot a röpiratokkal, a gyűlések szónoklataival csak fölebb csigázták. Ma már — mondják a hivatalos jelentések — rendkívül ingerültek a kedélyek, úgy hogy már zendüléstől lehet tartani. Az aradi csendőrszárnyparancsnokság még a múltkor két emberrel megerősítette a megyesegyházi csendőrőrsöt, ezt azonban már legközelebb újabb megerősítés fogja követni. Vasárnap pedig az aradi szárnyból rendelnek ki többeket, hogy a készülő gyűlést és az esetleg tervbe vett zendülést megakadályozzák. A Szalavszky — Rakovszky-ügy. Mint említettük, a Szalavszky Gyula pozsonyi főispán és Rakovszky István képviselő közt fölmerült ügyben összehívott becsületbíróság az éjjel föloszlott anélkül, hogy határozatot hozott volna. Erről az esetről, mely az igen ritkák közé tartozik, ma sokat beszéltek a képviselőház folyosóján. A becsületbíróság tárgyalásainak menetét a következőleg adják elő. A becsületbíróság első ülésén eme kérdések föltevésében állapodtak meg: 1. Igazak-e azok a vádak, melyek Szalavszky Gyula ellen a Hazánkban Benkő László által felhozattak ? 2. Mulasztást követett-e el Szalavszky Gyula, mikor e vádak folytán elégtételt nem szerzett? A becsületbíróság febr. 5-én egyhangúlag arra a megállapodásra jutott, hogy az első kérdés megvitatása nem becsületbíróság, hanem rendes bíróság dolga, tehát feleletet a kérdésre nem ad. Később azonban Szalavszky megbízottjainak kívánságára a becsületbíróság belement a második kérdés megvitatásába, hogy vétett-e Szalavszky akkor, amidőn a megjelent támadásért elégtételt nem kért ? Szalavszky Gyula megbízottjai által az egyes vádakra okmányokat terjesztett be, melyekkel a vádakat erőtlenné tehette. Ez okmányokat dr Jeszenszky Danó közjegyzői irodájába helyezték, abból a célból, hogy azokat Benkeő László és mindenki, aki a vádakat magáévá teszi, tanulmányozza, akár másolatokat vehessen róluk és tíz napi időt engedtek, hogy ezek alapján esetleg ellenbizonyítékokat szerezzenek be és terjeszszenek a becsületbíróság elé. A tíz nap elteltével, február 22-én, a becsületbíróság ismét összeült és kihallgatta Benkeő Lászlót. Benkeő ekkor a vádak egy részét elejtette, de egyszersmind új vádakat is hozott föl. Szalavszky Gyula megbízottjai készeknek nyilatkoztak az újabb vádak tárgyalására is, hajlandók voltak Szalavszky részéről ezeket is hiteles okmányokkal megcáfolni és a vádlónak módot nyújtani, hogy bizonyítson. Ekkor Rakovszky István megbízottjai utaltak a legelső alkalommal hozott határozatra, az ügy komplikációira s arra, hogy egyhangú határozathozatal lehetetlen, minélfogva kijelentették, hogy visszatérnek az első határozathoz, mely szerint az ügy komplikációinál fogva nem becsületbíróság, hanem rendes bíróság elé viendő. Ennek következtében bármennyire és bármily hosszadalmassággal tárgyalna is a becsületbíróság, megállapodásra nem juthatna s a második kérdés tárgyalásához nem foghatna. Ezek kijelentése után a Rakovszky István részéről megjelent becsületbirák, úgymint : gróf Esterházy Mihály, Elek Gusztáv és Ivánka, Oszkár megbízatásukról lemondtak. Andrássy Tivadar gróf, a becsületbiróság elnöke, e kijelentés után arra hivatkozva, hogy őt hat becsületbiró választotta elnöknek, kijelentette, hogy a lemondások folytán az ő megbízatása megszűnt s az elnöki tisztet letette. Egy másik forrás szerint a becsületbiróság a három tag lemondása folytán megcsonkulván, nem működhetett tovább, noha Szalavszky Gyula megbízottjai : K. Üchtritz Zsigmond, Hollán Ernő és Bezerédj Pál Andrássy Tivadar gróf elnökkel együtt fenntartották készségüket arra nézve, hogy a Benkő László által emelt vádakat tárgyalják. * A becsületbiróság legutolsó jegyzőkönyve így hangzik: Jegyzőkönyv. Felvétetett február 24-én a február 23-án és folytatólagosan 24-én történt tárgyalásokról. Hosszabb eszmecsere után elnök felteszi a kérdést : Szükségesnek tartja-e a becsületbíróság az első kérdés tárgyában a vizsgálat folytatását, igen vagy nem, Hollán Ernő, Bezerédj Pál, b. Üchtritz Zsigmond igennel szavaznak. Elnök szavazatával hozzájiuk csatlakozik. Indokok: Alálírt tagok itt kötelességüknek tartják kijelenteni, hogy a becsületbiróság febr. 8-iki második ülésében a f. hó 5-éről kelt határozatát fölfüggesztette azért, mert Szalavszky Gyula segédei a becsületbíróság elé azon kéréssel járultak, hogy egy félreértésre, amely a múlt ülésben történt, felvilágosító magyarázatot adhassanak. Ezek után felszólította a becsületbíróság Szalavszky Gyula segédeit az általuk hivatkozott okmányok beadására. Az okmányokat betekintés és lemásolás céljából közjegyzőnél lettette és azokra nézve Benkő László előadását febr. 22-én meghallgatta. Ez alkalommal Benkő László saját vádjainak egy részére nézve önmaga beismerte, hogy azok téves információból eredtek, egyéb vádjaira pedig állításainak igazolására tényleges bizonyítékokat föl nem hozott. A becsületbiróságnak alulirt tagjai, elvállalt missziójuk teljesítésében szükségesnek tartják, hogy a megkezdett tárgyalást tovább folytassák, még pedig úgy a Hazánk 1897. szept. 28-iki számában foglalt vádakra általában, valamint a becsületbíróság előtt vádló fél részéről tárgyalás közben fölhozott újabb vádakra is. Szükségesnek tartják azt,, hogy ezzel az újabb vádak bizonyítására a vádlónak alkalmat adjanak s eképen a körülményekkel tüzetesen megismerkedvén, a tényállást a rendelkezésre álló eszközök mérvéhez képest minden egyes konkrét vádra vonatkozólag megállapítván, ennek alapján indokolt és egyes esetekre okmányolt ítéletet mondhassanak. Andrássy Tivadar, Hollán Ernő, Üchtritz Zsigmond, Bezerédj Pál, Elek Gusztáv, gr. Esterházy Mihály, ívünket Oszkár nemmel szavaznak. Indokok. Mert mindazok, melyek a becsületbiróság ez ideig tartott üléseiben mindkét részről úgy szóval, valamint írásban és nyomtatásban előadattak és bemutattattak, nemhogy megingatták volna, de sőt megerősítették ama meggyőződésünket, hogy a becsületbíróságnak febr. 5-én tartott ülésében hozott határozata úgy érdemében, mint indokolásában teljesen helyes. Tekintettel arra, hogy a becsületbíróság febr. 5-én tartott ülésében az első a kérdést illetőleg a fölvett jegyzőkönyv tanúsága szerint már érvényes határozat hozatott és a becsületbíróság ezen kérdés újból leendő fölvételébe és tárgyalásába a febr. 8-án tartott ülésén csakis azon megállapodás alapján ment bele, hogy az ezen kérdésben febr. 5-én hozott határozat akkor lesz megváltoztatható, ha az előadandó bizonyítékok az ügyre oly világosságot derítenének, melynek folytán a becsületbíróság minden tagja azon helyzetbe jutna, hogy teljes meggyőződéssel fölmentő vagy marasztaló ítélet egyhangúlag meghozható lenne; tekintettel továbbá, hogy nemcsak az ügy érdemére, de még a formai részre, t. i. arra, vajon szükségesnek látja-e a bíróság a vizsgálat tovább leendő folytatását, sem volt elérhető az egyértelműség, sőt bennünk csak megerősödött épen a hivatkozott tárgyalások folyamán előadottak következtében, hogy a vizsgálat folytatása a kívánt célra egyáltalán nem vezethet, ragaszkodunk ahoz és követeljük, hogy minden céltalan vizsgálat folytatása a becsületbíróság hivatkozott határozatának indokolásában foglaltakból mellőztessék, a becsületbíróság azon megállapodása, hogy a febr. 5-én hozott határozat csak egyhangú határozattal változtatható meg, tiszteletben tartassák és ennek következményekép az első kérdésre február 5-én hozott határozat érvényben maradjon. Eleki Gusztáv, gróf Esterházy Mihály, Ivánka Oszkár. 10 PESTI HÍRLAP 1898 február 26.