Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-16 / 75. szám

1898. március 16. P E S T I H I R L A P ■­­­ V 5 dúlná érte, hogy visszaszerezze magának vére, élete árán is.­­ Ha a szabadsajtónak kényelmetlenségei vannak is, épp­úgy a feje és főorgánuma az minden más szabadságnak, mint fejünk a testnek. Ki látott már olyan embert, aki azért, mert feje nem volt formás, vonásai tökéletlenek, arca bőre * szeplős, ezen úgy akart volna segíteni, hogy e leoperáltatja a fejét a testéről. . . Így járna az, aki vakságában a sajtó szabadsá­­gához nyúlna azért, mivel hogy ez is csak emberi intézmény és bírja a szabad ember erényei mellett a szabad ember hibáit és bűneit is. Mi nekünk, m­i a világnak ma a sajtó ? Az emberiség minden vív­mányát születése percében közkincsesé teszi az új­ság. A tudomány tőkéit, melyekhez csak könyvek útján, nagy költséggel jutott régen a jómódú ember, ma apró pénzre váltja az újság és szegénynek, gaz­dagnak nyújtja egyaránt. Az újság krajcárokra váltja ez emberiség szellemi kincseit és úgy osztja szét, mert a krajcár a kunyhóba is el tud jutni. A modern újságban Krisztus csodája ismétlődik meg mindennap, de­ félelmesebb kiadásban. Krisztus urunk öt­­kenyér­­rel ötezer embert lakatott jól. Az újság tíz és száz­ezreknek térít mindennap asztalt dús szellemi lako­mára . . . A beszédnek nagy hatása volt, több rész­lete után hosszasan tapsoltak. Ábrányi Emilt az ifjúság fogadta zajos ellen­­zéssel, mikor föllépett az emelvényre, hogy­­elszá­­valja ódáját. . . - Az igen szép költeményből idézzük a következő sorokat: Egy-két forduló még­­ a szoborhoz érnek. Hallga! Most egymással ők ketten beszélnek. Válaszol a szobor: „Üdvözlégy, barátom ! Érc-szemem k­önyezik, fejedet ha lálóra! Én korán lehulltam, hamar oda lettem. De­ te dolgoztál és szenvedtél helyettem ! Belém egyszer döfött kozár­gyilkos fája, S elkerült a­ jövő hosszú Golgotája . Egy seb­­r és gond, bánat mind, mind semmivé lett. Ó de téged hányszor döfött át az élet! Mint két testvércsillag a fekete égen úgy vagyunk mi együtt gyászban, dicsőségben! S március azért lesz mindig szent és drága Mert ez a mi lelkünk örök ifjúsága! Ez a nap azért lesz a napok legszebbje. Azért marad ünnep, a nemzet ünnepje, Amit az időből nem lehet kitörni, Mert mi tettük azzá: — Jókai, Petőfi ! Az óda elhangzása után Jókai kétszer megölelte és megcsókolta Ábrányit. Feszty Árpád arról a szomorú pusztulásról beszélt, melyet a szegény, becsületes nép lelkében a nemzettagadók idéztek elő. Fölhívja a magyar írókat: ismerjék, becsüljék és védjék meg a magyar népet. Az úri rend 1848-ban az­ egyenlőség, testvériség és szabadság zászlaját ajándékozta a népnek. Ez a há­rom zászló nem boldogította egészen és minden i­dőkre a népet; tűzzük a három zászlót a szeretet, igazság és a­ kenyér bástyáira ! Zajos taps után Gál Gyula szavalta el Szabó Endrének Szabadsajtó cmű költeményét, amelyet szintén lelkesülten fogadott a közönség. A nagy hatást keltő költeményből itt közlünk néhány sort • Mit ér a költő, bölcs,­ próféta , S­ az igazság száz bajnoka, Hogyha szép álmok gondolatja Nem férhet a néphez soha. Hisz a ki nem mondott igazság, Ha száz bölcs fonta is ki körmén, Egy hajszállal sem jobb sem rosszabb Mint a végre nem hajtott törvény, De hogyha lantunknak danája Szabad, csapongó szárnyat ölt És elmondhatja, millióknak Igért a költő és a bölcs,­­Még a pokolnak kapuját is Megmerjük s bírjuk vívni bátran, Mert égi őserőt nyerünk mi A szabad szónak birtokában. Endrődi Sándor beszédét, a »nyomdász szó­zatát« mondotta el ezután Janovics Ferenc nyom­dász a negyvennyolcas kis gép előtt. Hosszasan tap­solták a szabad sajtót magasztaló beszédét. Végül Jakab Ödön szavalta el alkalmi költeményét, s Tóth Ödön az egyetemi ifjúság nevében intézett beszédet Jókaihoz. Az ünnepély befejezéséül a budai dalos­egyesület elénekelte Szinay Lászlónak Petőfi-dalát, s aztán a közönség a Petőfi-szobor elé vonult. A Petőfi-szobornál. A vigadóbeli ünnepély után az ünneplő közön­ség a Petőfi-szoborhoz sietett. A hatalmas, zászlós árbocokkal körülvett szoborra először is Jókai, a „tí­zek” utolsó tagja, tette le koszorúját, melyen ez a fölirat volt : Az iskolák ünnepe. A krisztinavárosi, polgári leányiskolában az ünnepélyt Szabó József igazgató­, nyitotta :Jjtveg. A várbeli fővárosi felsőbb leányiskola Póra Ferenc igazgató, a II. ker. felső kereskedelmi iskola Péter János igazgató vezetése alatt tartotta az ünnepélyt. Az utóbbi helyen az ünnepi beszédet Wagenhofer József tanár mondotta. A II. ker. polgári leányiskola és női kereske­delmi tanfolyam ünnepélyén dr Nagyőszi Ferenc tanár mondott alalmi beszédet.­­•­ •­A II. ker. polgári fiúiskola ünnepélyén a megnyitó beszédet Szenessy Mihály igazgató, az ün­nepi beszédet Búzás István tanár tanotta. Az újlaki polgári leányiskolában Göcz József ,dr igazgató vezette az ünnepélyt. A III. ker. polgári fiúiskolában Halász Gyula , igazgató,és Krausz Jakab dr tanár mondottak alkalmi beszédeket. . . A budapesti IV. ker. községi főreáliskola fia­talságának önképző körében Báthory Nándor meg­nyitója után az ifjúsági énekkar előadta a Nemzeti dalt, mire Kempelen Ágoston elszavalta Petőfi Nem­zeti dalát. Józsa József elmondta ezután ünnepi be­­­szédét, majd dal következett. Gundel Antal alkalmi költeményt szavalt.. . A IV., ker. községi polgári leányiskolában a megnyitó és záróbeszédet Stojanovics István igaz­gató tartotta. A budapesti piarista főgimnázium ünnepe szent­misével vette kezdetét. .Mise után az iskolai ünnep megnyitójaképen a Hunyadi- indulót­­ adta elő a tanulók zenekara. Az ünnepi beszédet Siklóssy László 8. oszt. tanuló tartotta. Az ünnepet a Rákó­­czy-induló fejezte be. Az V. ker. vadász-utcai polg. leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam ünnepét Gyulay Béla, a VI. ker. polgári fiúiskolában Roller Mátyás igazgató nyitotta meg, a nap jelentőségét Kozáry Gyula tanár fejtegette. Az V. kerületi polgári leányiskola március­ 15-iki ünnepét délelőtt 16 órakor tartották meg. Az ünnepi beszédet Hobbes József tanár mondta. Ezután négy hazafias szavalatt következett. Közbe az ifjú­sági énekkar működöt, amely főleg Langer Viktor egyik kurucdalával ért el nagy hatást. Az V. ker. főreáliskola ünnepélyét Vofér Ká­roly főigazgató nyitotta meg. Fleischmann Imre drá­mai költeményét és ódáját nagy hatással szavalta Feldmann Ede, Borsodi Ödön és Katzburg Aladár. A VI. ker. felső keresk. iskola ifjúsága és ta­nári kara nagy kegyelettel ünnepelte meg a mai na­pot. Az ifjúság énekarra a Himnuszt és Szózatot éne­kelte, Sonnenfeld Zoltán, Petőfi Talpra magyar­ját, Freund Zoltán Petőfi a Nemzethez című költeményét szavalta és Balássy Dénes tanár hatásos ünnepi be­szédet tartott.­­ A VI. kar. községi polgári leány­iskolában Oldal János, igazgató nyitotta meg az ünnepet és Theisz Já­nos tanár beszélt. A VII. ker. Kazinty­ utcai polg. fiúiskolában Lúd Károly bevezető beszéde után Barna Jónás tanár beszélt a nap fontosságáról. A VII. ker. polg. leányiskolában különösen az énekkar tűnt ki Vajdaffy Béla énektanár veze­­tése alatt. A­­ VIII. ker. práter­ utcai polg. és a női kereske­delmi iskola ünnepén Wittinger János igazgató beszélt. Ezt Tanos László tanár történeti fejtegetései követték.­­ VV A VIII. ker. német-utcai iskolában Ullerich Gyula és J­olsióssy István tartottak beszédeket. Az ünnep a szabad ég­ alatt, az iskola nagy udvarában ment végbe. A VIII. ker. községi főreáliskola tanári kara és ifjúsága ma délelőtt az intézet dísztermében szin­tén ünnepélyt­ tarto­tt. Belsm­ann József igazgató szép beszédben ismertette a nap jelentőségét, hazafiságra buzdította növendékeit. Két tanuló alkalmi költeményt, szavalt, s az intézeti­­ énekkar hazafias dalokat adott elő. A IX. ker. köze. ■ felső kereskedelmi iskola ta­nári kara és­ tanuló­­ifjuséga együttese­ rendte as ünnepet.-,-Fülinger-igazgató, m­ajd­­Körömi­ Árpád dr és Kacziány Géza voltak az ünnepi szónokok. Az ág. ev. főgimnáziumban dr Serédi Lajos tartott ünnepi beszédet. Az ev. ref. főgimnáziumban beszédeket mon­dottak: Molnár Sándor igazgató, Pruzsinszky Pál dr tanár és Jilatz János Vili. oszt. tan. Szalay Károly tanár saját ódáját szavalta el. Az állami tanitóképző-vit­ézetben. Gyertyánffy István igazgató és Nagy József tanuló mondottak be­szédeket. Flórik­ Károly, alkalmi, költeményt szavalt. A László-féle gimnáziumban Győrffy K. Vili. , oszt. tanuló mondott­ alkalmi beszédet, Gerenday László pedig sörösvásárt­­ tartott-A Böser János felső kereskedelmi és polgári iskolában Tichy János­­tanár emelkedett hangú ün­nepi beszédét :"mondott.­­ . " . . . Az AranyamMéia felső kereskedelmi iskola, nö­vendékei megkoszlrúzták a Petőfi-szobrot, hol Beregi József tartott alkalmi beszédet. Különös föttynyel és hazafias lelkesedéssel ülte meg a Naschitz-féle nyittt, felsőbb leányiskola már­cius idusát. Roseth Arnold tartalmas és­­lendületes beszéde és Bodánszky Jolán, Lobi Vilma és Liwy Józsa szavalata, ,a Himnusz és egy régi egyházi ének előadása után a növendékek Sebestyén Károlynak ez alkalomra irt és á­tkatallás, szellemű intézettül­­.kinyo­­matott Ünnepi költeményét adták elő. Az előkelő kö­­zösséget bámplátta, értette;­a növendékek, lelkes és értelmes szavalata, melylyel a szabadság és alkot­mány szeretettre,rthonleányi érzésekre , buzdító verse­ket teljesen érvényre juttatták. Különösen Rmsu Va­leria (Hungária), Grünfeld Ilona (Démon), Entődi Elza (Költő), Mandel, Montig és Löbl Piroska ragad­ták tapsokra a­­ közönségét, mely a hazafias in­tézet igazgatónőjének, Naschitz Saroltának, melegen­­gratulált szép­ sikeréhez. A pesti ‘i&j* hitközségi elemi és polgári finisz­kóla szép ünnepet rendezett a szabadságharc évfor­dulóján. Stern Ábrahám igazgató­ lendületes megnyi­tója után dr Braun S. tanár tartotta az ünnepi be­szédet, fejtegetve a nagy nap jelentőségét. A tanulók hazafias verseket szavaltak,, s a Himnusz eléneklésé­­vel végződött “a lélekemelő ünnep. . A polgárság ünnepe. A fővárosi polgárság az ifjúsággal szövetkezve, impozáns, gyűléssel ünnepelte meg március 15-ikét a nemzeti, lovardában. Az óriási helyiség dinerekkel, zászlókkal, virágokkal, és képekkel nagyszerűen volt ékesítve. Középen állott a szónokok emelvénye, ame­lyen a képviselők és pártvezérek foglaltak helyet. A lovardába ezrével özönlött a közönség s mig bent tízezer főnyi tömeg szorongott, künn majdnem ugyan­annyi éljenzett és várakozott. Nemzeti szalagot és jelvényt viselt­ mindenki, csak a szocialisták tűzték ki a piros tollak ... - : Az emelvényen ültek Apponyi Albert gróf, Ho­­ránszky Nándor, Meszlény Lajos, Ivánka Oszkár, Ma­darász József, Oláh József, Somssich Imre gróf, Sághy Gyula, Bolgár Ferenc, Ragályi Lajos, Makfal­­vay Géza, Förster Ottó, Győry Elek orsz. képviselők, továbbá Szalay Imre, Beöthy Ákos, Ivánka Zsigmond, Sík Sándor s számos előkelő­­polgára a fővárosnak. A gyűlés, elején a magyar államvasút nyugati műhelyének «Testvériség» dalárdája Kossovics László vezetésével a Himnuszt énekelte. Moránszky Nándor, a nemzeti párt elnöke, nyitotta­­meg a gyűlést. Felolvasta a Velencében be­tegen fekvő Károlyi István gróf levelét. Károlyi vál­lalta el ugyanis a gyűlés elnökségét, de betegsége miatt nem elnökölhetett. Hazafias, meleg hangú le­velű lelkes tapsot és éljenzést keltett. Horánszky­ aposztrofálta ezután néhány lelkes szóval 1848 nagy vívmányait, mire a gyűlést meg­nyitotta. ^ Beöthy Ákos lépett akkor az entelvényre s el­Sándornak — Jókai. Bródy Sándor szavalt ezután egy­ nagyhatású költeményt, s az Otthon nevében hatalmas­­babér­os ibolyakoszorut tett a szoborra. (»Petőfi dicsősé­gének.«) A Petőfi-társaság koszorúját Bartók Lajos al­­elnök hozta el. Majd Pósa Lajos szavalt alkalmi köl­teményt s végül Zala György az­­ ünnep­rendező bi­zottság nevében tett koszorút a szobor talapzatára. A szobor környéke már délben tele volt virág­gal s koszorúval. A Magyar színház testülete már kora reggel elhozta koszorúját, valamint a VII. ker. főgimnázium ifjúsága is adakozásból szerzett pompás koszorút szentelt Petőfi emlékének. A vértanuk sírjánál. A kerepesi­ úti temetőben nyugvó vértanuk sír­jára az ifjúság, kora reggel helyezte­­el koszorúját­ .Purcsetich László, az­ országos diákszövetség volt el­nöke,­­mondott kegyeletes alkalmi beszédet, melyet így fejezett be: Vajon félszázad múlva egy szabad, vagy rab­szolga nemzet fog-e megjelenni e­­sírnál, arra vá­laszt csak: a történelem, adhat. De egy nemzet, amely ha egy pillanatra is,­­Európa’szabadságért küzdő né­peinek élén haladt, s melynek még nem fertőzött homlokát a Golgothán csókolta meg a szabadság is­tennője, a kulturnemzetek sorából nyomtalanul nem tűnhetik el soha! A beszéd végeztével Komár­­r­y Zoltán,­­egye­­temközi helyettes-elnök méltatta nagy hévvel a sza­­badságh­ősök érdemeit, s fejezte ki a jövő nemzedé­kek nagy háláját önzetlenségükért és idealizmusukért Lenkey Géza, az ifjúság rendező­bizottságának elnöke, tette le a remek koszorút a vértanúk hantjára.

Next