Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-16 / 75. szám

1898. március 16. P E S T I H I R L A P ■ V 5 dúlná érte, hogy visszaszerezze magának vére, élete árán is. Ha a szabadsajtónak kényelmetlenségei vannak is, éppúgy a feje és főorgánuma az minden más szabadságnak, mint fejünk a testnek. Ki látott már olyan embert, aki azért, mert feje nem volt formás, vonásai tökéletlenek, arca bőre * szeplős, ezen úgy akart volna segíteni, hogy e leoperáltatja a fejét a testéről. . . Így járna az, aki vakságában a sajtó szabadságához nyúlna azért, mivel hogy ez is csak emberi intézmény és bírja a szabad ember erényei mellett a szabad ember hibáit és bűneit is. Mi nekünk, mi a világnak ma a sajtó ? Az emberiség minden vívmányát születése percében közkincsesé teszi az újság. A tudomány tőkéit, melyekhez csak könyvek útján, nagy költséggel jutott régen a jómódú ember, ma apró pénzre váltja az újság és szegénynek, gazdagnak nyújtja egyaránt. Az újság krajcárokra váltja ez emberiség szellemi kincseit és úgy osztja szét, mert a krajcár a kunyhóba is el tud jutni. A modern újságban Krisztus csodája ismétlődik meg mindennap, de félelmesebb kiadásban. Krisztus urunk ötkenyérrel ötezer embert lakatott jól. Az újság tíz és százezreknek térít mindennap asztalt dús szellemi lakomára . . . A beszédnek nagy hatása volt, több részlete után hosszasan tapsoltak. Ábrányi Emilt az ifjúság fogadta zajos ellenzéssel, mikor föllépett az emelvényre, hogyelszávalja ódáját. . . - Az igen szép költeményből idézzük a következő sorokat: Egy-két forduló még a szoborhoz érnek. Hallga! Most egymással ők ketten beszélnek. Válaszol a szobor: „Üdvözlégy, barátom ! Érc-szemem könyezik, fejedet ha lálóra! Én korán lehulltam, hamar oda lettem. De te dolgoztál és szenvedtél helyettem ! Belém egyszer döfött kozárgyilkos fája, S elkerült a jövő hosszú Golgotája . Egy sebr és gond, bánat mind, mind semmivé lett. Ó de téged hányszor döfött át az élet! Mint két testvércsillag a fekete égen úgy vagyunk mi együtt gyászban, dicsőségben! S március azért lesz mindig szent és drága Mert ez a mi lelkünk örök ifjúsága! Ez a nap azért lesz a napok legszebbje. Azért marad ünnep, a nemzet ünnepje, Amit az időből nem lehet kitörni, Mert mi tettük azzá: — Jókai, Petőfi ! Az óda elhangzása után Jókai kétszer megölelte és megcsókolta Ábrányit. Feszty Árpád arról a szomorú pusztulásról beszélt, melyet a szegény, becsületes nép lelkében a nemzettagadók idéztek elő. Fölhívja a magyar írókat: ismerjék, becsüljék és védjék meg a magyar népet. Az úri rend 1848-ban az egyenlőség, testvériség és szabadság zászlaját ajándékozta a népnek. Ez a három zászló nem boldogította egészen és minden időkre a népet; tűzzük a három zászlót a szeretet, igazság és a kenyér bástyáira ! Zajos taps után Gál Gyula szavalta el Szabó Endrének Szabadsajtó cmű költeményét, amelyet szintén lelkesülten fogadott a közönség. A nagy hatást keltő költeményből itt közlünk néhány sort • Mit ér a költő, bölcs, próféta , S az igazság száz bajnoka, Hogyha szép álmok gondolatja Nem férhet a néphez soha. Hisz a ki nem mondott igazság, Ha száz bölcs fonta is ki körmén, Egy hajszállal sem jobb sem rosszabb Mint a végre nem hajtott törvény, De hogyha lantunknak danája Szabad, csapongó szárnyat ölt És elmondhatja, millióknak Igért a költő és a bölcs,Még a pokolnak kapuját is Megmerjük s bírjuk vívni bátran, Mert égi őserőt nyerünk mi A szabad szónak birtokában. Endrődi Sándor beszédét, a »nyomdász szózatát« mondotta el ezután Janovics Ferenc nyomdász a negyvennyolcas kis gép előtt. Hosszasan tapsolták a szabad sajtót magasztaló beszédét. Végül Jakab Ödön szavalta el alkalmi költeményét, s Tóth Ödön az egyetemi ifjúság nevében intézett beszédet Jókaihoz. Az ünnepély befejezéséül a budai dalosegyesület elénekelte Szinay Lászlónak Petőfi-dalát, s aztán a közönség a Petőfi-szobor elé vonult. A Petőfi-szobornál. A vigadóbeli ünnepély után az ünneplő közönség a Petőfi-szoborhoz sietett. A hatalmas, zászlós árbocokkal körülvett szoborra először is Jókai, a „tízek” utolsó tagja, tette le koszorúját, melyen ez a fölirat volt : Az iskolák ünnepe. A krisztinavárosi, polgári leányiskolában az ünnepélyt Szabó József igazgató, nyitotta :Jjtveg. A várbeli fővárosi felsőbb leányiskola Póra Ferenc igazgató, a II. ker. felső kereskedelmi iskola Péter János igazgató vezetése alatt tartotta az ünnepélyt. Az utóbbi helyen az ünnepi beszédet Wagenhofer József tanár mondotta. A II. ker. polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam ünnepélyén dr Nagyőszi Ferenc tanár mondott alalmi beszédet.• •A II. ker. polgári fiúiskola ünnepélyén a megnyitó beszédet Szenessy Mihály igazgató, az ünnepi beszédet Búzás István tanár tanotta. Az újlaki polgári leányiskolában Göcz József ,dr igazgató vezette az ünnepélyt. A III. ker. polgári fiúiskolában Halász Gyula , igazgató,és Krausz Jakab dr tanár mondottak alkalmi beszédeket. . . A budapesti IV. ker. községi főreáliskola fiatalságának önképző körében Báthory Nándor megnyitója után az ifjúsági énekkar előadta a Nemzeti dalt, mire Kempelen Ágoston elszavalta Petőfi Nemzeti dalát. Józsa József elmondta ezután ünnepi beszédét, majd dal következett. Gundel Antal alkalmi költeményt szavalt.. . A IV., ker. községi polgári leányiskolában a megnyitó és záróbeszédet Stojanovics István igazgató tartotta. A budapesti piarista főgimnázium ünnepe szentmisével vette kezdetét. .Mise után az iskolai ünnep megnyitójaképen a Hunyadi- indulót adta elő a tanulók zenekara. Az ünnepi beszédet Siklóssy László 8. oszt. tanuló tartotta. Az ünnepet a Rákóczy-induló fejezte be. Az V. ker. vadász-utcai polg. leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam ünnepét Gyulay Béla, a VI. ker. polgári fiúiskolában Roller Mátyás igazgató nyitotta meg, a nap jelentőségét Kozáry Gyula tanár fejtegette. Az V. kerületi polgári leányiskola március 15-iki ünnepét délelőtt 16 órakor tartották meg. Az ünnepi beszédet Hobbes József tanár mondta. Ezután négy hazafias szavalatt következett. Közbe az ifjúsági énekkar működöt, amely főleg Langer Viktor egyik kurucdalával ért el nagy hatást. Az V. ker. főreáliskola ünnepélyét Vofér Károly főigazgató nyitotta meg. Fleischmann Imre drámai költeményét és ódáját nagy hatással szavalta Feldmann Ede, Borsodi Ödön és Katzburg Aladár. A VI. ker. felső keresk. iskola ifjúsága és tanári kara nagy kegyelettel ünnepelte meg a mai napot. Az ifjúság énekarra a Himnuszt és Szózatot énekelte, Sonnenfeld Zoltán, Petőfi Talpra magyarját, Freund Zoltán Petőfi a Nemzethez című költeményét szavalta és Balássy Dénes tanár hatásos ünnepi beszédet tartott. A VI. kar. községi polgári leányiskolában Oldal János, igazgató nyitotta meg az ünnepet és Theisz János tanár beszélt. A VII. ker. Kazinty utcai polg. fiúiskolában Lúd Károly bevezető beszéde után Barna Jónás tanár beszélt a nap fontosságáról. A VII. ker. polg. leányiskolában különösen az énekkar tűnt ki Vajdaffy Béla énektanár vezetése alatt. A VIII. ker. práter utcai polg. és a női kereskedelmi iskola ünnepén Wittinger János igazgató beszélt. Ezt Tanos László tanár történeti fejtegetései követték. VV A VIII. ker. német-utcai iskolában Ullerich Gyula és Jolsióssy István tartottak beszédeket. Az ünnep a szabad ég alatt, az iskola nagy udvarában ment végbe. A VIII. ker. községi főreáliskola tanári kara és ifjúsága ma délelőtt az intézet dísztermében szintén ünnepélyt tartott. Belsmann József igazgató szép beszédben ismertette a nap jelentőségét, hazafiságra buzdította növendékeit. Két tanuló alkalmi költeményt, szavalt, s az intézeti énekkar hazafias dalokat adott elő. A IX. ker. köze. ■ felső kereskedelmi iskola tanári kara és tanulóifjuséga együttese rendte as ünnepet.-,-Fülinger-igazgató, majdKörömi Árpád dr és Kacziány Géza voltak az ünnepi szónokok. Az ág. ev. főgimnáziumban dr Serédi Lajos tartott ünnepi beszédet. Az ev. ref. főgimnáziumban beszédeket mondottak: Molnár Sándor igazgató, Pruzsinszky Pál dr tanár és Jilatz János Vili. oszt. tan. Szalay Károly tanár saját ódáját szavalta el. Az állami tanitóképző-vitézetben. Gyertyánffy István igazgató és Nagy József tanuló mondottak beszédeket. Flórik Károly, alkalmi, költeményt szavalt. A László-féle gimnáziumban Győrffy K. Vili. , oszt. tanuló mondott alkalmi beszédet, Gerenday László pedig sörösvásárt tartott-A Böser János felső kereskedelmi és polgári iskolában Tichy Jánostanár emelkedett hangú ünnepi beszédét :"mondott. . " . . . Az AranyamMéia felső kereskedelmi iskola, növendékei megkoszlrúzták a Petőfi-szobrot, hol Beregi József tartott alkalmi beszédet. Különös föttynyel és hazafias lelkesedéssel ülte meg a Naschitz-féle nyittt, felsőbb leányiskola március idusát. Roseth Arnold tartalmas éslendületes beszéde és Bodánszky Jolán, Lobi Vilma és Liwy Józsa szavalata, ,a Himnusz és egy régi egyházi ének előadása után a növendékek Sebestyén Károlynak ez alkalomra irt és átkatallás, szellemű intézettül.kinyomatott Ünnepi költeményét adták elő. Az előkelő közösséget bámplátta, értette;a növendékek, lelkes és értelmes szavalata, melylyel a szabadság és alkotmány szeretettre,rthonleányi érzésekre , buzdító verseket teljesen érvényre juttatták. Különösen Rmsu Valeria (Hungária), Grünfeld Ilona (Démon), Entődi Elza (Költő), Mandel, Montig és Löbl Piroska ragadták tapsokra a közönségét, mely a hazafias intézet igazgatónőjének, Naschitz Saroltának, melegengratulált szép sikeréhez. A pesti ‘i&j* hitközségi elemi és polgári finiszkóla szép ünnepet rendezett a szabadságharc évfordulóján. Stern Ábrahám igazgató lendületes megnyitója után dr Braun S. tanár tartotta az ünnepi beszédet, fejtegetve a nagy nap jelentőségét. A tanulók hazafias verseket szavaltak,, s a Himnusz eléneklésével végződött “a lélekemelő ünnep. . A polgárság ünnepe. A fővárosi polgárság az ifjúsággal szövetkezve, impozáns, gyűléssel ünnepelte meg március 15-ikét a nemzeti, lovardában. Az óriási helyiség dinerekkel, zászlókkal, virágokkal, és képekkel nagyszerűen volt ékesítve. Középen állott a szónokok emelvénye, amelyen a képviselők és pártvezérek foglaltak helyet. A lovardába ezrével özönlött a közönség s mig bent tízezer főnyi tömeg szorongott, künn majdnem ugyanannyi éljenzett és várakozott. Nemzeti szalagot és jelvényt viselt mindenki, csak a szocialisták tűzték ki a piros tollak ... - : Az emelvényen ültek Apponyi Albert gróf, Horánszky Nándor, Meszlény Lajos, Ivánka Oszkár, Madarász József, Oláh József, Somssich Imre gróf, Sághy Gyula, Bolgár Ferenc, Ragályi Lajos, Makfalvay Géza, Förster Ottó, Győry Elek orsz. képviselők, továbbá Szalay Imre, Beöthy Ákos, Ivánka Zsigmond, Sík Sándor s számos előkelőpolgára a fővárosnak. A gyűlés, elején a magyar államvasút nyugati műhelyének «Testvériség» dalárdája Kossovics László vezetésével a Himnuszt énekelte. Moránszky Nándor, a nemzeti párt elnöke, nyitottameg a gyűlést. Felolvasta a Velencében betegen fekvő Károlyi István gróf levelét. Károlyi vállalta el ugyanis a gyűlés elnökségét, de betegsége miatt nem elnökölhetett. Hazafias, meleg hangú levelű lelkes tapsot és éljenzést keltett. Horánszky aposztrofálta ezután néhány lelkes szóval 1848 nagy vívmányait, mire a gyűlést megnyitotta. ^ Beöthy Ákos lépett akkor az entelvényre s elSándornak — Jókai. Bródy Sándor szavalt ezután egy nagyhatású költeményt, s az Otthon nevében hatalmasbabéros ibolyakoszorut tett a szoborra. (»Petőfi dicsőségének.«) A Petőfi-társaság koszorúját Bartók Lajos alelnök hozta el. Majd Pósa Lajos szavalt alkalmi költeményt s végül Zala György az ünneprendező bizottság nevében tett koszorút a szobor talapzatára. A szobor környéke már délben tele volt virággal s koszorúval. A Magyar színház testülete már kora reggel elhozta koszorúját, valamint a VII. ker. főgimnázium ifjúsága is adakozásból szerzett pompás koszorút szentelt Petőfi emlékének. A vértanuk sírjánál. A kerepesi úti temetőben nyugvó vértanuk sírjára az ifjúság, kora reggel helyezteel koszorúját .Purcsetich László, az országos diákszövetség volt elnöke,mondott kegyeletes alkalmi beszédet, melyet így fejezett be: Vajon félszázad múlva egy szabad, vagy rabszolga nemzet fog-e megjelenni esírnál, arra választ csak: a történelem, adhat. De egy nemzet, amely ha egy pillanatra is,Európa’szabadságért küzdő népeinek élén haladt, s melynek még nem fertőzött homlokát a Golgothán csókolta meg a szabadság istennője, a kulturnemzetek sorából nyomtalanul nem tűnhetik el soha! A beszéd végeztével Komárry Zoltán,egyetemközi helyettes-elnök méltatta nagy hévvel a szabadsághősök érdemeit, s fejezte ki a jövő nemzedékek nagy háláját önzetlenségükért és idealizmusukért Lenkey Géza, az ifjúság rendezőbizottságának elnöke, tette le a remek koszorút a vértanúk hantjára.