Pesti Hírlap, 1898. április (20. évfolyam, 91-119. szám)

1898-04-25 / 114. szám

_ _ _____________ PESTI H­I­R­L­AU 1898. április 25. szertartás részleteit. E két mozzanat elegendő, h­ogy a nagy közjogi aktusban a hagyományos, az ősi szokás szerint való formák nélkülözhe­tetlenségét mindenek előtt nyilvánvalóvá tegyék. Azt az ünnepélyes szerződést, melyet a koroná­zás által a király s a nemzet egymással köt­nek, méltóbban, hathatósabban nem lehetne megkötni, mint az ősi formák közt, melyeket századok írtak elő és századok szentesítettek. Sokrendű felekezeteinkre való tekintetből idővel tán célszerű lesz kimondani, hogy az egyházi aktusnál minden bevett vallás hivata­losan képviselve legyen, s a római rítus, a római egyház papja e közjogi aktusban ősi szo­kás erejénél fogva szerepel, az összes rítu­sok és egyházak helyett, a nemzet összesége nevében. De maga a hagyományos rituálé, az egyházi keret nem kerülhet revízió alá, — en­nek épségben kell fönmaradni, amig a szent korona megvan s ez ország királyság lesz. Ha pedig a koronázás noli me tangere, akkor az egyház és állam teljes szétválasztásá­ról sem lehet Magyarországon szó. Belpolitikai hírek. A nuncium. Széll Kálmán, a magyar quóta­­bizottság elnöke, a bizottság tegnapi megállapodásai értelmében Fálk Miksa előadó által szerkesztett s németre fordított rövid nunciumot holnap, kedden, ötven kinyomtatott példányban megküldi az oszták quota-bizottság elnökének a bizottság tagjai közt le­endő szétosztás végett. A nunciumot csütörtökön fog­ják a hírlapok útján publikálni. A lelkész­ jövedelem kiegészítéséről ren­delkező törvényjavaslat mai képviselőházi részletes tárgyalásának rendjén, amint képviselői körökben hire jár, szót fog emelni Tisza Kálmán is, első­sorban azért, hogy válaszoljon Rakovszky Istvánnak, aki Tiszát legutóbbi beszédében azzal vádolta volt, hogy a sokat emlegetett ,római levél” útján a pápai széket Magyarország belső politikai ügyeiben való interveni­álásra kérte föl. Új főrendiházi tagok. A hivatalos lap va­sárnapi száma a következő legfelső kézir­atot közli. A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. évi VII. törvénycikk 5. §-a alapján magyar miniszté­riumom előterjesztésére Horváth Lajos­­volt ország­még annál is különösebb volt, az ing véres volt ugyan a sebtől, de a lövés nem rongyolta szét, mintha csak a férfi meztelen testét érte volna. E percben megjelent a rendőrtiszt. Világos bizonyítékai voltak, hogy Ravand nem térhetett éjfél után, — amikor a hóesés megszűnt, — haza, és senki sem jöhetett hozzá, sem nem közeledhetett a házhoz. Megvizsgálták a ruháit. Sehol sem bírták a serét által okozott lyukakat fölfedezni. . ... .. .­­ A rendőrtiszt és az orvos sajátszerűen néztek egymásra. Most visszatért a villába a kiküldött rendőrügynök is. Látta a puskalövés által okozott nyomokat, megszámlálta a kilőtt seréteket: az egész lövés a fába ment. De sem a kertben belül, sem azon kívül, vagy a kerítés­­fal mentén, nem bírt­­legcsekélyebb jelt sem fölfedezni. Csak a vérfolt látszott a faoszlopon. III. A rendőrség lemondott ennek a talánynak a megfejtéséről. A villában­­ ismét nyugodtan folytak az éjjelek. A vér megszáradt a faoszlo­pon, Ravand föllábadt. Lassankint bizonyos érdek, kíváncsiság kezdett fölébredni betege iránt az orvosban. Furcsa egy lény volt ez, hallucinációkban szen­vedett, rejtelmes álmok gyötörték. Ébredésekor egészen pontosan leírta olyan országok tájait, ahol sohasem járt, amit névről sem ismert. Louvetnak gyakrabban volt alkalma elbeszélésének helyességét tapasztalni. Ez eszébe juttatta a középkor boszorkánymestereit, akik anélkül, hogy ágyaikat elhagyták volna, a kémé­nyen keresztül, seprűnyélen Lovagolva, mentek a szabbatra.­­­ A madridi hivatalos lap dekrétumot közöl, amely többek között ezt mondja: Minthogy, Spanyolország és az Egyesült­ Államok között a diplomáciai összeköttetés megszakadt és a két ország között a hadi­állapot megkezdődött, a nemzetközi jogba vágó számos kérdés merült föl, amelyek pontosan körüárandók, amennyiben ellen­feleink igazságtalansága és provokációja, valamint galád magatartásuk súlyos konfliktust idézett elő és megzavarta a nemzetek békéjét. Nekünk a legszigo­rúbban alkalmazkodnunk kell a nemzetközi jog ide­vágó intézkedéseihez, valamint a leglelkiismereteseb­ben ragaszkodnunk az erkölcshöz és a joghoz. A kormány nézetei szerint az a körülmény, hogy Spa­nyolország nem csatlakozott az 1865-iki párisi dekla­rációhoz, nem ment föl bennünket az alól a köte­lesség alól, hogy tiszteletben tartsuk az abban kifejez­­ett elveket. Az az elv, amelynek elfogadását Spa­nyolország határozottan visszautasította, a kalózkodás megszüntetésének elve volt. A kormány tehát most elengedhetetlen szükségnek tartja, hogy erre nézve a legföltétlenebb fentartással éljen, hogy megóvjuk sza­badságunkat és föltétlen jogunkat a kalózkodás tény­leges gyakorlásáva­, ha a kormány ezt célszerűnek tartja. Első­sorban haladéktalanul átalakítjuk keres­kedelmi tengerészetünk hajóit a szükséges számban kisegítő cirkáló hajókká, a hadi­tengerészet táma-Eleimén ,megnevettette őt ez a gondolat, de később gyakrabban visszatért rá. Igazán azt kellett hinnie, hogy Ravand évente, elhagyva testi hüvelyét, a messze távol­ban kóborol. És­ ez a rögeszme annyira kezdte az orvost kínozni, hogy végre szolgálatába fo­gadta betegét, csakhogy közelebbről tanulmá­nyozhassa őt. Egy éjjel azonban, midőn Ravand már a villában lakott, a zaj ismétlődni kezdett a kert­ben. Louvet azonnal Ravand szobájába szaladt. Az ágyban találta őt, mozdulatlanul feküdt, ha­lottnak látszott, sajátszerűen megmerevülve. Az orvos visszament, megtöltötte puskáját, csak néhány söréttel és Pétert hívta. Az orvos mit sem látott a kertben, de a kertész hirtelen egy helyre mutatott, ahol vala­kit látni vélt és oda lőtt. Louvet gyorsan fölszaladt Ravand szobá­jába. Ravand ébren volt és az orvos látta, hogy a jobb karja át van lyukasztva a sörétektől. A következő héten az orvos másodszor is megtette a kísérletet. Az eredmény ugyanaz volt, mintha csak a lövés az alvóból kiszabadult kép­mást érte volna, ami olyan szoros összeköttetés­ben maradt az elhagyott testtel, hogy minden legkisebb sérülés, ami érte, a testen is észreve­hetővé lett. De a kísérletek félbeszakadtak. Péter meg­őrült, el kellett őt csukatni. Ravand állapota is aggodalomra adott okot, úgy, hogy az orvos is megijedt, elbocsátotta szolgálatából és eladta a házat. Franciából: Kimen. gyűlési képviselőt és Márkus Józsefet, Budapest szé­kes fővárosom főpolgármesterét, élethossziglan a fő­rendiház tagjaivá kinevezem. Kelt Münchenben, 1898. évi április hó 21-én. Ferenc József, s. k. B. Bánffy, s. k. Az önálló vámterület ügyében a Kossuth­­párt országos mozgalmat igyekszik indítani. Nyíregy­házáról, ahova vasárnapra népgyűlést hívtak össze, ezeket sürgönyzik nekünk. Kossuth Ferenc Papp Elek, Hentaller és Kállay Lipót kíséretében ma ide érkezett. A vonatnál senki sem fogadta. 11 órakor a piacon beszédet tartott a néphez, a nemzeti bankról és a vámpolitikát fejte­gette. A népet fölkérte, fogadják el a képviselőházhoz benyújtandó föliratot. Kívüle beszélt Hentailer és Papp; utóbbit a rendőrkapitány beszédében meg­akasztotta azzal, hogy beszéljen a bejelentett pro­gramaiba foglaltakról, n­e izgasson, mert megvonja tőle a szót. Papp és Hentaller erősen kikelt közbelépéséért, a nép abcugolta a kapitányt. Délben a banketten ke­vesen vettek részt. Este Kossuth a kíséretével visz­­szautazott. Másik távirat azt jelenti, hogy a fogadtatás azért maradt el, mert Kossuthot tíz órára várták és már hat órakor érkezett meg. A háború­­ gatására. E hajók a hadi­tengerészeti hatóságnak vettetnek alá és együttesen fognak működni hadi­hajóinkkal. A rendelet fölsorolja ezután a következő intéz­kedéseket : 1. cikkely­. Minthogy a háború Spanyolország és az Egyesült­ Államok közt kitört, az 1895. október 27-én kelt béke- és baráti szerződést, az 1877 jan. 12-én kelt jegyzőkönyvet, valamint a két ország kö­zött érvényben volt minden más egyezményt, szerző­dést vagy megállapodást érvénytelennek nyilvánítunk. 2. cikkely. Az Egyesült­ Államoknak kikötőink­ben horgonyzó hajói számára e rendelet közzétételé­­től számítva 5 napi határidőt adunk, hogy szabadon távozhassanak. 3. cikkely. Noha Spanyolország nem járult hozzá az 1865-iki párisi deklarációhoz, a kormány a nemzetközi jogot tiszteletben tartva, e deklaráció szem előtt tartását javasolja és elrendeli, hogy a tengeri jog következő szabályai követendők: A semleges lo­bogó megvédi az ellenséges javakat, kivéve a hadi contrebande-ot. Semleges javakat a hadi contrabande kivételével semleges lobogó alatt nem szabad elkobozni. Az ostromzárnak, hogy kötelező legyen, tényleges zárnak, azaz oly haderővel végrehajtottnak kell len­nie, hogy az ellenséges partvidékhez tényleg ne le­hessen hozzáférni. 4. cikkely. A spanyol kormány, amely ragasz­­kodise az 1897. máj. 26-án Franciaországhoz intézett jegyzékben fenntartott ama jogához, hogy kalóz-leve­,­leket állítson ki, szükség esetén a kereskedelmi ten­gerészet hajóit kisegítő cirkáló hajókká alakítja át a haditengerészet támogatására, amely hajók a hadi­hajókkal együttesen fognak működni és a haditenge­részeti hatóságnak vettetnek alá. 5. cikkely: Az ellenség hajóinak és javainak saját zászlója alatt való elkobzása, valamint a hadi contreband elkobzása céljából bármely zászló alatt, a királyi hadi­tengerészet és a kisegítő cirkálóhajók, valamint később a kalóz­levéllel fölruházandó hajók az átkutatás jogát a nyílt tengeren a nemzetközi jog intézkedései, valamint a közzéteendő utasítások ér­telmében fogják gyakorolni. 6. cikkely: Hadi contrebandénak tekintendők: az ágyuk, golyószórók, lövegek, puskák és minden más fegyver, golyók, bombák, gránátok, gyújtó anya­gok, gyutacs, kanóc, lőpor, kén, dinamit, mindenféle robbanószer, továbbá az egyenruhák, szíjazatok, nyer­gek s a tüzérség és lovasság egyéb fölszerelései,­­ a hajógépek és általában minden oly tárgy, amely a háború céljára szolgál. .. . * *' Madrid, ápr. 24. Havaiából jelentik hi­vatalosan e hó 22-éről. A 12 hadihajóból álló amerikai hajóraj este 6 óra, 30 perckor Ha­vana elé érkezett és 10 tengeri mértföldnyire a várostól, majdnem egyenes vonalban foglalt állást. ■ Key West, ápr. 24. Egy ideérkezett tor­pedó-naszád jelenti . A Havana előtt levő ame­rikai hajóraj nem bombázta Havanát, hanem békés blokád alá vette azt. Madrid, ápr. 24. (Fabra.) A pénzügymi­niszter tegnap este összehívta Madrid legtekin­télyesebb bankárjait és beszédet intézett hozzá­juk, amelyben támogatásukat kérte, hogy a tőzs­dén a pánik megakadályoztassék. A bankárok a leghazafiasabb készséggel mindenben csatla­koztak a pénzügyminiszter által kifejtett néze­tekhez. A mai nap folyamán majdnem tíz mil­liót deponáltak a hajóhad szaporítása végett indított nemzeti gyűjtés céljaira. Este a tenge­részeti minisztériumban értekezlet volt, amelyen valamennyi al- és ellentengernagy részt vett s amelynek nagy fontosságot tulajdonítanak. Az értekezlet igen hosszan tartott és azt hiszik, a kalózkodás kérdésével foglalkozott. Washington, ápr. 24. A képviselőház pénzügyi bizottságának előterjesztése a segély­eszközök előteremtésére a közterhek jövedelme­, hől 100 milliónyi összeget vár és megadja a felhatalmazást 3 százalékos, ércben fizetendő, 10 és 20 dolláros bonok kibocsátására 500 milió erejéig, valamint 3 százalékos kincstári igazolványok kibocsátására 100 millió erejéig. Key-West, ápr. 24. (Reuters) A »Helena« amerikai ágyúnaszád ma reggel elfogta a »Mi­guel Jower« 2000 tonnás spanyol gőzhajót, amely gyapottal és gabonával megrakodva után volt New­ Orleansból Barcelonába. A »Helena« bevontatta az elfogott hajót az itteni kikötőbe. Szt-Pétervár, ápr. 24. A Petersburgskija Vjedomosti Oroszországnak Amerikához való viszonyáról ír és azt mondja, hogy a két ál­lam között hosszú évek óta fennálló barátság kizárja azt, hogy Oroszország jelenleg barát­­ságtalan magatartást tanúsítson. Kétségtelen, hogy Amerika e barátságot jobban meg fogja becsülni,­­ mint valaha.

Next