Pesti Hírlap, 1898. május (20. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-13 / 132. szám

6 __________________________ P­ESTI HÍRLAP 1898. május 13. Adja Isten, hogy ennek fölismerése fokonkint áthassa népességünk minden körét s hogy immár komoly akarat és céltudatos eljárás nyeljen tért ott, hol eddig a tétlenség és a tanácstalanság oly buján tenyészett. Előadásomat ezzel befejeztem, de kész vagyok minden fölvilágosítást megadni, melyet a tisztelt urak tán utólag kívánatosnak tartanak. Chlumecky báró elnök köszönetet mond a miniszternek fejtegetéseiért. Hochenburger azt hiszi, hogy a miniszter beszédének a hármasszövetségre vonatkozó kijelenté­sei részben el fogják oszlatni a különösen német kö­rökben mutatkozó amaz aggodalmakat, hogy esetleg új irány követésének veszélye forog fönn. A belpoli­tika évek óta oly németellenes irányzatú, hogy joggal támadhatott aggodalom arra nézve, hogy kifelé is hi­degül a viszony a hármas-szövetség államai iránt, nevezetesen Németországgal szemben. Mindenféle ese­mény táplálta az aggodalmat; legutóbb az, hogy sem a német császár legutóbbi trónbeszéde, sem uralko­dónk trónbeszéde a hármas-szövetséget nem említette jól. Politikai és nemzeti okok követelik a hármas­­szövetség föntartását és azért kérdi szóló, igaz-e, hogy a hármasszövetségi viszony — ha átmenetileg is — már nem a régi, még pedig kiváltképen a né­met birodalommal szemben. Rzieduszycki gróf teljes elismeréssel adózik a külügyi politikának és párthívei nevében dicséri a tengerészet fejlesztésére való törekvést. Hangsúlyozza azonban, hogy ott is, ahol nincs szükség tengerészetre, támogatásra szorulnak az osztrák alattvalók. Porosz­­országból például a galíciai és sziléziai lengyeleket tisztán nemzetiségük miatt kiutasítják és lehetetlenné teszik nekik a megélhetést. Erre nézve intézkedést kíván. Stürgkh gróf örömmel hallotta, hogy a mi­niszter a hármas­ szövetség szilárdságát hangsúlyozta. Az európai béke érdekében üdvözli a miniszter ki­jelentéseit. A szigorú semlegességet a spanyol-ameri­kai viszály ügyében tökéletesen helyesli. A Balkánon kitört zavarokban tényleg nem mondhat le a mon­archia minden közbelépésről. Mindenesetre azonban óvatosságot, tartózkodást kell tanúsítani, mert nem bizonyos, hogy kielégítő eredménynyel jár-e az oly intervenció, mint a hajók és katonaság küldése Kré­tába. Örvendetes dolog, hogy tengerészetünk és csa­pataink mintaszerű magatartása nagy erkölcsi sikert aratott. Hangsúlyozza ezután, hogy a belpolitika is szoros összefüggésben van a külpolitikával. Ha a bi­rodalomban elnyomják a németeket, ez természetszer­­­­­űleg káros befolyással lesz a német birodalomhoz való viszonyunkra. Már­pedig a miniszter is tudja, hogy a németeket Ausztriában tényleg elnyomják és ez­ idézi elő a parlament működésének bénulását. Csak ha a belpolitika és a külpolitika között tántorgó ellenmondásokat elsimítják, építhető ki a külpolitika továbbra is abban az irányban, amelyet eddig szónok és pártja is helyeselt. Pergelt úr a külügyminiszternek kereskede­lem-politikai fejtegetéseit üdvözli. Sok jót vár a kon­­zulságra előkészítő oktatás reformjától. A kereskedői osztályt erősíteni kell, hogy jobban felelhessen meg feladatának. A Balkánon az osztrák ipar és kereske­delem alig tud megbirkózni az idegen versenynyel. Ezen is segíteni kell. Az alapítandó kiviteli társaságok működésétől is sokat lehet várni. Az ipar és keres­kedelem föllendülése legjobb orvosszer a szocialista mozgalmakkal szemben. Kívánja, hogy az 1903-ban lejáró kereskedelmi szerződések megújítására nézve mielőbb tegyék meg a kellő intézkedéseket. Szintén hangoztatja az ellenmondást a belpolitika és a kül­politika irányzata között. Kramatz­er hangsúlyozza­ Stürgkh és Pergelt fejtegetései ellenében, hogy a külpolitika nem lehet egyetlen nemzetiség, vagy politikai párt politikája, hanem csak az egész államé. Épen Magyaron­szágon kockáztatott dolog azt mondani, hogy a németek az osztrák állameszme hagyományos hordozói, és épen itt kell arra emlékeztetni, hogy Magyarország és Csehország, mint önálló államok önkéntesen alakítot­ták az államot a Habsburgokkal és örökös tartomá­nyaikkal. Itt nincs helyén, hogy a nyelvrendeletről beszéljenek, de azért hangsúlyoznia kell, hogy nem az ő pártja állta útját a barátságos egyezkedésnek; ellenkezőleg, a németekkel való teljes egyenjogúság alapján mindig készen volt a kiegyezésre és nem az ő pártja utasította vissza a tárgyalásokra való meg­hívásokat. A monarchia szilárdsága érdekében köve­telik a németek megnyugtatását, de hiszen ez a meg­nyugtatás jobban veszélyezteti a monarchia szilárdsá­gát, ha ama népek rovására történik, amelyek a la­kosság többségét adják. Ha a­ hármas­ szövetség csak a német nép óha­jainak kielégítése, szóló és pártja az állam érdekében határozottan tiltakoznék ellene. Ne vigyék bele a hármas-szövetségbe a német nemzeti eszmét. Képte­lenség a szövetség egy idegen állammal, ha ez az állam belpolitikánkba is bele akarna avatkozni. A hár­mas-szövetség iránt való ellenzékeskedés mindjobban fogy, mert maga­ a hármas-szövetség is mindjobban sínyli a tartalmatlanságot, mind lényegtelenebbé lesz és neit ne csodálják a németek, ha a hármas-szövet­séget most, kevésbbé emlegetik, mint azelőtt. Olyan hangszer az, amelyen csak nagyon ünnepélyes átkák makkor játszanak és nagyon óvatosak lettek az ily alkalmak megválogatásában. Nem is gondolható ez máskép. A hármas­ szövetségnek megvoltak a maga teljesen speciális céljai, amikor az elzász-lotkofingiai kérdés még előtérben volt, amikor az osztrák-magyar politika a Balkánon erős ellentétbért volt Oroszország politikájával. Most már mások az európai politika, érdekei és a hármas­ szövetség aktuális kérdésekben már nem játszik szerepet. Egyszerűen a béke biztosí­tékának kell nézni ezt a szövetséget. Kramarz ezenkívül még az ipar és kereskedelem többrendbeli kívánalmait hangoztatta. Azmann elégtétellel fogadja a külügyminisz­ternek a kiviteli ügyre vonatkozó kijelentéseit, mert a kivitel 15 év óta állandóan hanyatlik és az 1898-ik év kétségkívül passzíve fog végződni. Ennek, fő oka a szerencsétlen Vám- és kereskedelmi poltika.­Kramatz­­zal szemben tagadja, hogy az osztrák iparosok nem lennének elég buzgók és élelmesek. A hármas­ szövet­ség politikáját teljes mértékben helyesli, de lehetet­lennek tartja ennek állandóságát, ha az­­ausztriai németek óhajait nem veszik kellően figyelembe. Lebkowicz herceg­ elismeréssel adózik a külügyiminiszter nyílt és világos szavaiért, amelyet nemcsak diplomaták érthetnek meg. A konzuli háló­zat kiterjesztését és fejlesztését óhajtja. Ami­ azt az aggodalmat illeti, hogy Ausztria kevésbbé kívánatos szövetségestárs lesz, ha a német elemet nem istá­­polják eléggé, azt hangsúlyozza, hogy fődolog a monarchia erősítése. Ha akármelyik eleme a lakos­ságnak vonakodik erre közrehatni, ártalmára van a monarchiának és lehetetlen azt állítani, hogy­ csak a németek közreműködése bír fontossággal. A hármas­­szövetség a béke hatalmas garanciájának bizonyult, és amíg ilyen marad, minden osztrák hazafi helye­selni fogja. Goluchowski gróf válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Hochenburgernek ama kérdésére, hogy a­­ trónbeszéd miért nem emlékezik meg a hármas­­szövetségről, és hogy­ nem jelenti-e ez a­ hármas-is szövetség lazulását, azt feleli, hogy a hármas-szö-'­ vetségre vonatkozó passzus hiányából nem lehet kö­vetkeztetést vonni a szövetséget illetőleg. A trónbe­széd nem emlékezik meg minden alkalommal­ a szö-­ vetségről, mert ezt nem kötötték rövid időre, hanem szilárd mű, amely politikánk bázisa. Évekre kötötték és nem is változtatható, nem is változtatják meg.­ Határozottan kijelenti, hogy a szövetség sem nem la­zult, sem nem hidegült el. A hármas­ szövetség par­ excellence békeszövetség ; ezt már ismételten 41ír­tatta, egyúttal pedig tavaly hozzátette, hogy a hár­mas­ szövetség annál jobban teljesítheti békés felada­tát, ha részesei a többi hatalommal is a legjobb viszonyban vannak. Ezt­ mondta ki a trónbeszéd is. Minden egyéb megjegyzés fölösleges. Ami Pergelt beszédét illeti, megjegyzi Golu­­chowski, hogy a törvények a külügyminiszternek semmiféle jogot nem adnak arra, hogy egyik vagy másik állam belügyeibe avatkozzék. De hozzájárul, ahoz a fölfogáshoz, hogy a külügyminiszterre és .■* külügyi politikára nézve nem könnyítés,'ha .«aj.-.-.vi­szonyok oly vigasztalanok, mint aminek most Ausz­triában. Óhajtja, hogy ezek az állapotok véget érje­nek, az ellentétek kiegyenlíttessenek, a viszonyok nor­mális útra tereltessenek, de erre nézve neki nincs’ befolyása. Ami a Porosz-Sziléziában tapasztalt kiutasítá-­­sokat illeti, csak jogi álláspontra helyezkedhetik és kétségtelen, hogy minden egyes kormány diszkrecio­nális joga az idegenek kiutasítása. Ausztria és Magyar­­ország is gyakorolja ezt a jogot.­ Történtek bizonyos nagyon szigorú intézkedések és a cs. és kir. kor­mány egyes esetekben barátságos után eljárt a szigor enyhítése végett, még pedig sikeresen. Elvileg azon­ban nem foglalhat állást a kiutasításokkal szemben. Axmann kérdésére, hogy mibe­ került a krétai expedíció, kijelenti a miniszter, hogy körülbelül 450.000 írtba. Demba előadó különösen Kramarz ama sza­vaira reflektált, amelyek a belbéke helyreállítására és az ellentétek elsimítására vonatkoztak. Kijelenti, hogy elítéli mindazokat, akik ebben­­ a békülésben nem akarnak közreműködni. Pergelt, Hochenberger és Axmann fön­­tartják aggodalmaikat a belpolitika ügyében és kije­lentik, hogy nem szavazzák meg a közösü­gyi költsé­geket. -r- Stürgkh elítéli az osztrák belpolitikát, de minthogy­ a külügyi politika irányzatát helyesli, a költ­ségvetés erre vonatkozó tételeit, megszavazza. — Kra­matz is megszavazza a költségvetést abban­ a fölté­telezésben, hogy a külügyi politika nem akar egyol­dalú befolyást gyakorolni a belpolitikára. —­­rtzieciu­­szycki gróf a lengyelek nevében járul hozzá a költ­ségvetés megszavazásához. " ; " A Bomba előadó azt hiszi, hogy a bizottságnak — az ellenzéki tagokat is beleér­tve — érzelmeit tol­mácsolja, ha azt javasolja, hogy a jelentésbe vezes­sék be a következő passzus: A költségvetési bizottság , Goluehowski gróf ő exeelleneréjának mindenkor a béke föntartására célzó politikájáért, valamint kereskedelmünk és­­ ipari és gyári tevékenységünk érdekeinek erélyes és buzgó előmozdításáért teljes bizalmat,­ elismerést és köszö­netet szavaz. . " Az­­indítványt nagy tetszéssel és tapssal fogad­ták és egyhangúlag megszavazták. Ezután a külügyi költségelőirányzatot, valamint a póthitelt további vita nélkül 15 szóval 4 ellenében elfogadták s ezzel az ülést bezárták. A legközelebbi ülés holnap, , pénteken d. e. fél 10 órakor, lesz. Napirend: Zárszámadás , hadügyi költségelőirányzat é­s Fővárosi ügyek. — műegyetem a Lágymányoson. Egy kő­nyomatos újság tegnap­ azt írta,, hogy a’ műgy­etem­­nek a Lágymányoson leendő elhelyezése tervét elej­tették. E hírrel szemben a Pester Lloyd illetékes helyről vett információ alapján azt íja, hogy a kul­tuszminiszter végleg elhatározta, hogy a műegyetemet a Lágymányoson­­fogja elhelyezni. E kérdéssel már foglalkozott a m­inisztertanács is, mely jóváhagyta a kultuszminiszter határozatát. Legközelebb már meg­ejtik a szükséges kisajátításokat, hogy az építést mi­­előbb megkezdhessék. — A mai tanácsülésből. A fővárosi ta­­nács ma délelőtt tíz ’órakor Halmos János polgármes­ter elnöklése mellett ülést­­tartott, melynek tárgyai közül fölemlítjük a­ következőket : ‘­­ Az Erzsébet leányárvaházi­ alapítványi helyekre fölvétettek: Havran Mária, Hertés Szidónia, Kővágó Irma, Friedrich Jozefin, Kovács Gizella, Szántk­a Margit, Krammer Mária, Leicht Gizella, Dietrich Her­­min. A budapesti polgá­rorészegyesület kijelölésére a SOO frtos kiházasítási alapítvány Leibe Boriskának engedélyeztetett. Az Újépület "telkének szab­ályozási kérdésénél felmerült­ csekélyebb differencia tekinteté­ben a belügyminiszter mindenben a közmunka-ta­nácsi véleményt hagyta jóvá. ;A tanács tudomásul vette és bejelenti a közgyűlésnek, mert felsőbb­ fórum -nem lévén, remonstráls nem lehet, de nem­ is --érdemes,.­... .. Zir'i si i/Z. -..ix.r­ól. A fővárosi összes üzemek szénszükségletének három évre ajánlat , útján való biztosítása tekinteté­ben, az ajánlati eredmény kielégítő­ nem volt, az árak magasak és különösen a kórházaknál m­ég­ a jelenle­ginél is magasabbak. Az ajánlatokból kitűnik,­ hogy az ajánlatt évek­­ - összebeszéltek­­ ,ezért a­­vízvezetéki bizottság­ javasolta, hogy a" bányatulajdonosokkal és fővárosokkal"­­közveven tárgyaljén a főváros, mert a szénszállítók ajánlatánál magasabbat nem, csak ala­csonyabbat fog elérni. A pénzügyi bizottság a legelől­eyesebb ajánlatok elfogadását , javasolta, kivéve a kór­házak szénszükségletét, melyre új árlejtés megtartását óhajtaná. Ehez a tanács is hozzáj­árulna :kórházi és fertőtlenítő - intézeti­­szükségletre új ajánlati eljárást ir­öt­. Azon­ javaslatot,­ hogy..a .kereskedelmi miniszter, — aki megígérte, hogy amennyiben szénkartell létre­jönni, a magánosokat is meg fogja védeni ennek ká­ros hatása ellen,­­ most ezen ígéret alapján keres­sék­ föl a támogatásra, a tanács elfogadta s ehez ké­pest a miniszter fölkéretik, hogy szíveskedjék­ a létre­jött kartellek ellen intézkedni. — A római fürdőtelep-egyesület választ­mánya Ma tisztelgett a főpolgármesternél. A fürdő­telep csatornázásának és külön vízvezeték építésének engedélyezését sürgették. A főpolgármester­­megígérte, hogy­ támogatni­ fogja a fürdőtelep ügyét. — Adókivetés. A VI. és VII. kerületi bi­zottságok f. hó 13-án, (pénteken)­­ tárgyalni fogják a külön meghívottakra vonatkozó III. osztályú kereset­­adó-javaslatokat, a IX. kerületi pedig­ a ferencvárosi 9329—41, 9344—47 új, helyrajzi számú házakban összeírt­­adóköteleseket.' " ' :: KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Drága képek.) Londonban e napokban ár­verezték el a bites Dana-féle képtárat. Sok régi mes­ter képe­ kelt el nagy­ áron, de legtöbbet Corot-nak és Milletrnek egy-egy­ festményéért űzettek. Corot-nak La danse des Amours című képe 86000 forinton Millet­­nek La Gtardexie- 'áé& Dindoms nevű festménye pedig 50000 forinton kelt el­. (A Rökk-dij.) „Az országos magyar képző­művészeti társulat“ ez évi tavaszi nemzetközi kiállí­tása alkalmából hirdetett -a Rökk pályadij.“ - illetékes pályabírósága tegnap tartotta döntő ülését és az 1000 forintos dijat 5 pályázó közül Boruth Andor Torre­ádor­ clípa festményének ítélte oda.

Next