Pesti Hírlap, 1898. július (20. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-23 / 202. szám

) KÖZGAZDASÁG. 3' — Táviratok. Bécs, jul. 22. (Saját tudósít­ónktól.) Az egész monarchiában ismert Stölzle és fia céget részvény­­társasággá alakítják át. A részvénytőke 5 millió ko­rona lesz, egy-egy részvény névértéke 500 korona. Szent-Pétervár, jun. 22. A magánkamatlábat 5.25—6.5 ° C-ról 4.5—6 %-ra szállították le. Bécs, júl. 22. (Saját tudósítónktól.) A gabna­­tőzsde hangulatát a magyarországi aratásról szóló kedvező jelentések — kapcsolatban az osztrák föld­­mivelésügyi miniszter jelentésével — még lanyhábbá tették, kész búza ára helylyel-közzel 30 krral is ol­csóbb volt s az árkülönbözet múlt héthez képest már teljes forintot tesz. Köttetett: búza őszre 8.13— 8.14—8.04, rozs őszre 6.55—6.47, zab őszre 5.70— 5.73—5.72, tengeri jul.—aug.-ra 5.40, repce aug.— szept-re 12.65—12.75. Délután kezdetleges javulásra az árfolyamok később ismét ellanyhultak. Búza őszre 8.93. — Rozs őszre 6.47. — Zab őszre 5.68. — Tengeri jul.—aug. 5.38, szept.—okt.-re 5.36. — Repce aug.—szept.-re 12.65. — Szesz kont. készáru 19.80—19.20 frt. Bécs, jul 22. (Saját tudósitónktól.) Az ér­téktőzsdén a kedvező pénzállás, szilárd külföldi árfolyamok s a kedvező aratási jelentések Ma­gyarországról kedvező befolyást gyakoroltak, na­gyobb forgalom azonban nem fejlődött ki. — Osztr. hitelr. 358.75, Magyar hitelrészvény 395.—­ Länderbank 225.—. — Union bank 294.50. — Anglo bank 157.25, bankegyesület 266.50, osztrák földhitel 451.—, oszt. magy. bank. 910.—, magy. jelzálogbank 248.50, magy. lesz. bank 260.—, államv. 358.75, déli vasút 76.75, elbavölgyi vasút 263.50, északnyugati vasút 248.—, északi vasút 3425, Dunagőzh. 488.—, Lioyd 446.—, cernovici vasút 292.—, buschtiehradi vasút 610.—, tranway 514.—, magyar villamossági r.-t. —.—, alpesi bányarészv. 164.10, prágai vasút 736.—, rimamurányi 252.50, fegyvergyár 289.—, dohányrészvény 134.—, májusi járadék 102.50, ezüst jár. 101.80, osztr. koronajár. 101.45, osztr. aranyjár. 121.55, magy. aranyjár. 120.90, magy. koronajár. 99.—, 1860-iki sorsjegy 141.50, 1864-iki sorsjegy 192.—, bécsi közs. sorsj. 170.25, magyar sorsjegy 158.50, török sorsj. 59.90, Napoleon ar. jár. 9.53, birodalmi márka 58.83, rubel 127—. Délután zárult: Osztr. hitelr. 359.—, magyar hitelr. 395.—, Unió­bank 295.—, Anglo­bank 157.25, Länderbank 225.50, osztr.-magyar államvasut —.—, déli vasút 76.75, dohányrészv. 134.25, bankegyesület 359.—, magy. korona 98.25, alpesi bányarészvény 164-20, májusi jár. 102.—, északnyug. vasút —.—, csernevici vasút —.—, elbavölgyi vasút 263.50, rima­­murányi vasmű 252.50, török sorsjegyek 59.90, né­met kir. márka 58.83. Bécs, julius 22. (Magyar értékek zár­lata.) Tiszai és szeg. köles. sorsj. 138.75. 4% aranyj. 120.95. — Magyar vasúti kölcsön 100.—. Magy. hi­telbank részv. 304.75 Magy. resz.- és váltób. részv. 252.—. — Kassa oderb. v. részvény 190.50. Bécs, julius 22. (Osztrák értékek zár­lata.) 4.2°/­ papír-járadék 102.10. — 4°/ osztrák aranyj. 121.55 — 1860. sorsjegy 141.—. — Osztr. hi­telsorsjegy 203.—. ■— Angol-osztrák bank­ részv 157.25. — Wien­bankverein részv. 266.50. — Osztr. magy. bank-részv. 908.— Déli vasut-részvény 76.75. — Dunagőzhaj. társ. részvény 487.—. — Dohányrészv. 134­. — Cs. k. arany (vert) 6.66. — Német bank­­váltók 58.82. — 4.2% ezüst-járadék 101.80. — Osztr. koronajár. 101.40. — 1864. sorsjegy 192.25. — Osztrák hitelrészvény 358.87. — Union bankrészvény 294.50. — Osztrák Läuderbank 225.75. — Osztrák államv. részvény 358.87. — Elbavölgyi vasut-részvény 263.25. — Alpesi részvény 164.10. 20 frankos 9.52. — Lon­doni váltóár 119.95. Üzlettelen. Frankfurt, julius 22. (Zárlat.) 4­2%-os papir­­járadék —... 4%-os osztr. aranyjáradék 103.15. Magy. koronajáradék 99.65. — Osztr.-magy. bank 773.25. — Déli vasút részvény 68.87. — Elbevölgyi vasút 228.— — Londoni váltóár 203.80. — Bécsi Bankegyes. 225.75. — Villamos-részvény 136.90. — 3%-os magy. arany kölcsön 90.40. — 4­26­0-os ezüst, járadék 86.20. — 4%-os magy. aranyjáradék 102.70. — Osztr. hitelint, részv. _ 304.62. — Osztr.-magy­­államvasut 304.75. — Északnyugati vasút 210.—. — Bécsi váltóár 169.77. — Párisi váltóár 807.80. — Union-bankrészvény —.—. — Alpesi bányar. 139.50. Szilárd. Frankfurt, julius 22. (Esti tőzsde.) — Osztr. hitelrészv. 304%. — Államvasut 304.—. — Déli vasút részv. 687/s. Szilárd. Berlin, jul. 22. (Tőzsdei tudósítás.) A londoni járadékpiac tegnapi kedvező állása folytán a tőzsde szilárdan indult. A bányaértékekre élénkitőleg hatott a Müsseldorfi piaci jelentés. Amerikaiak ártartók. Ké­sőbb spanyolok békehírekre emelkedtek. Ultimopénz 4 százalék, magánkamatláb 3% százalék. Osztrák hitelr. 224.90. —4.2°/6-os ezüst járadék 101.50. Oszt. aranyj. 103.10.­­— Magyar aranyjáradék 103.—. — Elbevölgyi vasút —.—. — Magyar korona-­­ járadék 99.50. — Déli vasút részvény 33.10. —­­ Kassa-Oderberg vasút —.—. — Orosz bankjegyek 216.15. — Bécsi váltóár 169.70. — Magy. vasúti beruházási kölcsön 101.40. — Olasz járadék 92.80. — 4°/6-os új orosz kölcsön 101.40. — Államvasut 152.70. Szilárd. Hamburg­, julius 22. (Zárlat.) Osztrák hitel­részvény 304.50. — Osztr. magy. vasút 759.—. — Olasz járadék 92.55. — 4°/o-os magy. aranyj. 102.60. 4.2%-os ezüst-járadék 86.38. — 1860. sorsjegy 127.50. Déli vasút 163.50. 4%-os osztr. aranyj. 102.90. Csöndes. Hamburg, jul. 22. (Esti tőzsde.) Osztr. hitel­részv. 304.70. Ártartó. Pária, julius 22. (Zárlat.) 3°/o-os francia jára­dék 103.20. — 31/2°/o-os francia járadék 107.—— Osztrák földhitel 1255. — Államvasut —.—. — Déli vasút részv. —.—. — Osztr. aranyj. 104.—. — Magy. aranyj. 102.80. — Ottoman-bank 543.—. — Török dohány —.—. — Alpesi 350.—. — Olaszjáradék 92.35. Szilárd. London, julius 22. (Zárlat) Consolok 1117/1«. — Déli vasút —.—. Berlin, jul. 22. (Zárlat­) Szesz helyben 54.—. Stettin, julius 22. Szesz helyben 53.40. Köln, julius 22. Olaj 56... New-York, jul. 22. Liszt (Spring-Weat) 3,75 Búzajul.-ra 82% szept.-re 725 i s, dec.-re 71a/s. Tengeri jul.-ra 37%. Chicago, jul. 22. Búza szept.-re 67­2. Ten­geri szept.-re 331/2. A tőzsdéről. A helybeli kőszénbánya-társaságok sorsa mos­tanában nem valami irigylésreméltó. Nem azért, mert egyik-másik társaság részvényeinek árfolyama jelenté­kenyebben hanyatlott, hanem inkább, mivel egyik­másik társaság különös ténykedése folytán, mint akár a két vagyonkölcsönző, bizonyos »hírességre« tett szert. Őszintén szólva, nem szívesen foglalkozunk az egyes vállalatoknál előforduló kisebb-nagyobb »ese­tekkel«, már csak azért sem, mert azok szellőztetése a legtöbb esetben a piacnak csak hátrányára válik. Azonban a világ most annyit beszél szénbányákról, egyiket-másikat annyira meghurcolja és számos oldal­ról annyi panaszt hallunk, hog­y az esetek ismer­tetése elől a legjobb akarat mellett sem térhetünk ki és kénytelenek vagyunk azokkal anélkül, hogy bizal­matlanságot kelteni a legtávolabbról is szándékunk­ban állana, általánosságban foglalkozni. Kezdjük a »Kőszénbánya- és téglagyár-társulat Pesten­, mint a legrégibb kőszénbánya részvénytár­saságon. Ez néhány héttel ezelőtt az iránt folyamo­dott, hogy részvényeit a bécsi tőzsdén jegyeztet­hesse. Az osztrák pénzügyminiszter azonban a kér­vényt, valószínűleg azért, mert a társaság utóbbi időben végrehajtott műveletein sok kifogásolni valót talált, egyszerűen elutasította. Hát lesz ez szégyenletes állapot. Avagy nem szégyen az, hogy ennyire pelengéreznek egy előke­lőbbnek hitt iparvállalatot? Az ódium, amint mondják , a társaság vezérigazgatójára háramlik, aki az igazga­tósági ülésen állását kötötte volna a kotk­ozás enge­délyezéséhez. A bécsi tőzsdén való jegyzés volt vezér­elve s nem gondolt arra, hogy elutasító végzés is jöhet, amely nemcsak az elvet, de a vezért is meg­buktathatja. Így is történt s ezzel betetőzte működését. A vezérigazgató úr mindamellett még nem vonta le a konzeqvenciát. Mikép Hartenstein úr, ő is csak hosszabb szabadságra ment. Szakértők véleménye szerint azonban ez a távozás egyenlő a végleges megválással és igy megkezdhetjük a bucsuzást rövi­den s gyengéden. Löwy vezérigazgató úr hosszú ideig szolgálta társulatát. Mintegy három tizeden át dolgozott és gaz­dagodott tapasztalatokban, és ha a válás pillanatában lesz mit fájlalnia és van, ami gyötörheti, ez csak az lehet, hogy a hosszú szolgálat jutalmául „érdem­­pénzt" nem nyert és hogy nem érezte át a királyi tanácsossá való kineveztetésnek annyira kellemes és oly boldogító érzését. Ez a tudat némileg fájó lehet; e gyötrelem mellett azonban öröme lehet abban, hogy a hosszú szolgálat jutalma nem „rongyos öltözet". A rongyos öltözet a viskóké, de nem a Löwy úr fényes palotájáé. Van egy másik kőszénbánya-társaság, az úgy­nevezett „Északmagyar egyesített kőszénbánya és iparvállalat r­­t.", amelynek részvényei néhány hét alatt szinte mesés veszteséget szenvedtek. Nemrég még kétszáz forinton jegyezték és ma százhúsz forint körül jegyzik azokat. Ily áresés már nem is „krach“-ra, hanem bukásra emlékeztet. A vélemény abban összpon­tosul, hogy mikép tavaly az oszták „Unió" vasgyárnál, itt is az igazgatósági tagok hozzák a sok árut a piacra. Sok, mindenfélét beszélnek e társaságról. Azt mondják, aréna, amely a részvényeseket oda dobja a szörnyetegeknek és az igazgatóság hidegvérrel nézi a rendkívüli küzdelmet. Nem tudjuk, hogy a hasonlat nem túlzott-e, azonban bizonyos, hogy nincs részvé­nyes, aki szabadulhatna. Egytől-egyig mind elpusztul, ha ez így tart tovább. Pénzügyi körökben bizonyos aggodalommal né­zik e jelenségeket és szinte fölfoghatlan előttük, hogy az igazgatóság a részvényesek érdekében nem tesz semmit. Vagy csakugyan áll az, amiről városszerte beszélnek, hogy az egész bánya tönkrement? Csak­ugyan tény volna, amiről súgnak-búgnak, hogy a ben­­fenteseké az elsőség és most ezek iparkodnak rész­vényeiktől szabadulni ? Több ízben és több oldalról is történt fölszólítás az igazgatósághoz az iránt, de­rítené ki, hogy a részvények értéküket ily feltűnő arányban miért veszítik. Az igazgatóság a válaszszal még mindig késik. Miért hallgat, miért nem fedezi föl a társaság bajait, miért nem nyugtatja meg a részvényeseket ? Talán ez is meg fog történni, de csak akkor, amikor a József-tér már nem lesz „áru-kira­kodó hely.“­­Még egy kőszénbánya-társaságról kell megem­lékeznünk, amely ugyancsak részvény-árveszteségben, de emellett, állítólag, még pénztelenségben is szenved. Az a baja, hogy financiái, amint mondják, fogytán vannak. Az életképesség nem hiányzik, csak az anyag, amelylyel életképességét bebizonyíthatná. A részvé­nyekben beállott árhanyatlásnak a szenzációt főleg az adta, hogy az érték­kínálat, állítólag, ellenséges és konkurrens táborból történt Ezek voltak a kisebb-nagyobb esetek, amelyek a tőzsdét és pénzügyi köröket leginkább foglalkoztat­ták és amelyek a piacnak bizony nem nagy dicső­séget hoztak. Az esetek nem is oly kicsinyek és a lárma, amelyet egyes esetekben csaptak, nem is oly vak. Az »északmagyarországi« ügye a legkínosabb. Az emberek a városban eddig csak a szájukat nyi­tották föl ; félni lehet azonban, hogy majd a szemeik is fölnyilnak és akkor, tudja isten, micsoda kép tárul eléjük ! Tőzsdei üzletről még mindig nem lehet be­szélni. Kötés csak kevés fordult elő és az árfolyamok csak lényegtelenül változtak. Kőszénbánya-részvények nagyobb veszteséget szenvedtek, ellenben közúti vas­pálya részvényekben a mai tőzsdén fölfelé irányuló mozgalom keletkezett. A főbb értékekben beállott változásokat a kö­vetkező táblázat mutatja: -t a oo jul. 15. jul. 22. Osztrák hitelrészvény 359.40 359.— Magyar hitelrészvény 394.— 394.50 Magyar aranyjáradék 120.80 121.— Magyar koronajáradék 99.05 99.— Magy. leszámítoló bank 259.50 259.50 Osztr. magy. államv. 357.50 358.80 Déli vasút 77.50 76.75 Rimamurányi 252.50 252.50 Közúti vasút 379.50 386.— Villamos városi vasút 256.75 257.—• Magyar jelzálog hitelbank 249.50 249.50 8 PESTI HÍRLAP 1898. julius 23. Pénzügyi hírek. * A biztosító-társaságok és a jégkárok. A rendkívüli jégeső a múlt hónap utolsó napjaiban a termésben tudvalevőleg igen nagy kárt okozott és a biztosító-társaságoknál milliókra menő kárt jelen­tettek be. A biztosító-társaságok a jégkárok lebonyo­lítását most befejezték. A kartellhez tartozó kilenc társaság 108,600 kötvényt állított ki ez évre és ösz­­szesen befolyt 4.668,000 forint. Ez összegből juta­lékra és költségre mintegy 20 százalékot lehet szá­mítani, úgy, hogy a tiszta díj­bevétel 3.730,000 írtra tehető. E biztosításokra július 20-ig bejelentettek 31,600 jégkárt 30,4 millió forint összegben és 22.800 káreset 23­8 millió forint bejelentett kárral 6,5 millió forint tényleg megállapított összegben lebonyolíttatott. Visszamaradt tehát lebonyoltásra 8800 káreset 6­5 millió forint összegben. A kilenc biztosító­társaságnak ténylegesen 8'3 millió forint kárösszeget kell kifizetnie. Ez összegből a 3­7 millió forint díj­bevételt leszá­mítva, a társaságoknak az idei jégbiztosítási üzletből 46 millió forint kára van, amely nagyrészt viszont­biztosítások folytán természetesen fedezve van. A

Next