Pesti Hírlap, 1898. november (20. évfolyam, 302-331. szám)
1898-11-27 / 328. szám
pesti építész terve szerint készült a színház, amely 1865-ben elkészült. Körülbelül 200000 írtba került. A megnyitásra Jókai Mór írt prológot, amelyet Jókainé szavalt el. Az első igazgató Reszler volt, aki már egy év alatt csődbe jutott. Azóta sok igazgató járt Debrecenben, ki boldogult, ki nem. Most Komjáthy János az igazgató, akinek nagy érdeme van a színészet ügyének megszilárdítása körül. Színészi nyugdíjintézet is van Debrecenben és az intézet 32.000 írt tőkével rendelkezik. Debrecen — mint levelezőnk sürgönyzi — már ma ünnepi díszt öltött. Zászlók lengenek számos köz- és magánépületen. A Csokonai-kör vendégei Budapestről, Kolozsvárról, Nagyváradról, Kecskemétről, Kassáról a mai vonattal érkeztek meg. A vendégek zöme az esti gyorsvonattal jött Budapest felől. A debreceni közönség olyan rendkívüli nagy érdeklődést tanúsított a díszelőadás iránt, hogy a színigazgató három esti díszelőadást volt kénytelen beilleszteni az ünnepély programmjába s még igy is, noha a helyárakat kétszeresen fölemelték, minden jegy már előre elkelt. A ma esti első előadáson E. Kovács Gyula, Ujházy Ede és Mándoky Béla színművészek léptek föl mint vendégek. Varsányi Prielle Kornélia is vendégszerepelni fog. A polgári iskola reformja. Pénteken délután az országos polgári iskolai egyesület foglalkozott az országos közoktatási tanácsnak azzal a tervezetével, mely egy közigazgatási iskola felállítását és ennek a polgári iskolával való kapcsolatát tervezi. A polgári iskolák vezető tanférfiai majdnem teljes számmal jelentek meg a gyűlésen. Dr Kovács János pedagógiumi tanár rámutatott a tanács javaslatának legnagyobb hibájára, hogy szinte mesterséges választófalakat állítanak a polgári iskola alsó és felső tagozata közé. Lád Károly egyesületi elnök előterjeszti a vidéki tanárok köréből érkezett felszólalásokat. A gömör megyei tanárok köréből Bőczey István igazgató a tanácsi javaslat némely pontját megdöbbentőnek tartja a polgári iskolai tanárságra, melyet egyenesen kizárni akar a javaslat a polgári iskola felső tagozatából. A krassó-szörény megyei tanári kör nevében Donszky Lukács igazgató még nagyobb sérelmeket lát a javaslatban és e tárgyban kongresszus összehívását jelenti be az egyesületnek. Elnök indítványozza, hogy rosszulását fejezze ki az egyesület vezetősége a fölött, hogy háta mögött, a polgári iskolák szebb jövője küszöbén külön akciót indítanak a délvidéki tanárok. Ezzel ellentétben a polgári iskolai egyesület vezetősége már karácsonyra rendkívüli közgyűlést hív össze, melynek tárgysorozatában a reform-ügyön kívül a tanárság méltánytalan anyagi ellátását is tárgyalni fogják. A megállapodások szerint a polgári iskolai tanárság hibáztatja a reformtervezeti iskola népoktatási jellegét, hibáztatja, hogy a polgári iskola két tagozata külön igazgatás alatt is állhasson; végül, hogy a tanárok közt különbséget terveznek fizetés és képesítés szerint. Felolvasták még a vidéki megyei tantestületek beérkezett véleményét a reform tárgyában. A tordaaranyosmegyei, a szilágyvármegyei és a gömörmegyei elemi iskolai tantestületek csatlakoznak a tanárság álláspontjához, ellentétben a hevesmegyei tanítótestülettel, mely a polgári iskolák nívójának leszállítását kívánja és végleges bekebeleztetésüket a népiskolák sorába. A hevesmegyeieknek erre vonatkozó munkálatát, melyet az összes megyei tantestületeknek hozzájárulás céljából megküldöttek, a torda-aranyosi egylet a legélesebben ítéli el. Silánynak mondja és komolyan számba sem vehetőnek. Annál érdekesebb a népiskolai tanítóknak emez állásfoglalása, mert még nem rég épen erről az oldalról támadták leginkább a polgári iskolák tervezett reformját. Mint értesülünk, a közoktatási tanácsban sem pihennek azalatt, míg a tanárság bírálja az iskolatervezetet. A tantervkészítő szűkebb bizottság már megtartotta első ülését. Feltűnő, hogy a tanács a polgári iskolák szakembereit még mindig mellőzi és így még Kovács János pedagógiumi tanárt, a polgári iskolák legalaposabb ismerőjét, sem hívta be az albizottságba. * A magyar pedagógiai társaság szombaton délután az akadémia kistermében javarészt paedagógusok és pedagógus-jelöltektől élénken látogatott ülést tartott, amelynek főtárgya tulajdonkép szintén a polgári iskola reformjának kérdése volt; előbb azonban Geőcze Sarolta olvasta föl »Franciaország neveléséről« szóló érdekes tanulmányát, amelyben a népoktatás négy ágát: a kisdedóvót, népiskolát, polgári és leányiskolát ismerteti közvetetten tapasztalatai alapján, és oda konkludál, hogy az oktatási rendszer szinte a pedantériáig lelkiismeretes mind abban, hogy a komoly munka mellett a fiúkat a mindenféle háziipari és egyéb kézimunkákra, a lányokat pedig háztanási munkára, sütés-főzésre tanítsa. A népiskolák mellett mindenütt népkonyhák vannak, ahol a gyerekek igen olcsó ellátást kapnak. A leányiskola is főkép a gyakorlati élethez simul, a családi életben szükséges tudnivalókra oktat, s általában oda irányul, hogy a mai léha nemzedéket néhány évtized múltán a derék, erkölcseiben tiszta generáció váltsa föl. A szegénysorsú diákok számára mindenütt olcsó internátusok, szünidő terepek vannak. Az érdekes fölolvasást a hallgatóság éljenzéssel fogadta. Ezután került a sor az ülés voltakép való vitatárgyára, amelyet Kovács előadó a következő tételben foglalt össze: „a polgári iskola felsőbb népiskola legyen-e, vagy magasabb qualifikációt adó középfokú iskola ?“ Ez utóbbi álláspont mellett Volenszky Gyula, ellene György Aladár szólalt föl. Dr Göcz József a felsőbb népiskolát holt intézménynek tartja, míg Demeczky Mály a hallgatóság sorai közt nagyszámban jelen volt fiatalság folytonos tapsai és éljenzése között kikel az egész mai tanrendszer ellen, s általános tanszabadságot kíván, amelyet úgy értelmez, hogy minden irányban egyféleképen meg lehessen szerezni a felsőbb tanfolyamokra s az egyetemre vezető qualifikációt. Utána Lád Károly pártolja a gyakorlati középiskola eszméjét, és a polgári iskolákat általában négy, a művelődési központokon pedig hét osztállyal ellátva, kiválóan gyakorlati iskolákká óhajtja alakítani. Kijelenti, hogy a polgári iskola kérdését kétféleképen lehet megoldani : jól, vagy rosszul , de ha a megoldás rossz lesz, a kérdés nem fog letűnni a napirendről. Kéri a polgári iskolának legitimálását a qualifikácionális iskolák között. (Éljenzés és taps a tanférfiak padjairól.) Verédy Károly tanfelügyelő Német-, Francia- és Szászország példáira utal, s idézi Franciaország legkiválóbb tanfelügyelőjének, Martell párisi főtanfelügyelőnek a felsőbb népiskolának elméleti rendszereit elítélő annak idején tett nyilatkozatát, amely nyilatkozat óta Franciaországban tényleg föl is karolták a felső népiskolákat, amelyekben most már a gyakorlati oktatásra fektetik a fősúlyt. Végül Erődi Béla elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát a legközelebbi ülésre halasztotta. PESTI HÍRLAP 1898. november 27. 7 IRODALOM. * (Hölgyek naptára.) A Szalóné Nogáll Janka szerkesztésében s a Légrády testvérek kiadásában megjelenő „Hölgyek naptáráénak újabb kötete is a könyvpiacra került, ezúttal is csontutánzatú díszes és módfölött ízléses kötésben. Ez a naptár alapjában véve tartalmas és nagybecsű évkönyv, amelyben a legjobb szépirodalmi közlemények találnak helyet. A rendes naptári rész után nyomban a cikkek és versek következnek, gondos megválogatásról téve bizonyságot. A költeményeket, amelyek között különösen becseseket találunk, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Czóbel Minka, Makai Emil s mások írták. A tárcaszerű apróságokat és elbeszéléseket pedig Bodon József, Gyarmathy Zsigáné, Bársony István, Petelei István, Csehov Antal, Tóth Béla, Pekár Gyula, Szabóné Nogáll Janka, Boér Miklós, Malonyai Dezső, Thury Zoltán, Vértesi Arnold, Tömörkény István és Tutsek Anna. Az írók tehát, akik java műveikkel gazdagítták a legfényesebb kiállítású magyar évkönyvet, amint a névsorból látszik, a legkiválóbb gárdából kerültek össze s kétségtelenül sikerre viszik a kötetet, amelynek tartalmát még más cikkek is élénkítik. A kiadó cég arról is gondoskodott, hogy a közönség följegyzésre alkalmas üres lapokat is találjon a naptárban, amely minden tekintetben a hölgyek részére készült. Ez a díszmű, amely páratlan elterjedésre tett szert, hivatva van arra, hogy ne csak szellemi szórakozást nyújtson, hanem a szalonok asztalain is helyet találjon. Fölemlítjük még, hogy a kötet címlapját Erzsébet királyasszonynak aranyos domborművű mellképe díszíti. A „Hölgyek naptára“ a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váci körut 78.) 1 frt 80 krért rendelhető meg. Bérmentes ajánlott megküldéssel 1 frt 95 kr. * (Mint a kis leányok.) Segur grófné ifjúsági iratainak az egész világon igen jó hire kelt. Majdnem minden nyelven megjelentek s azok közül valók, amiknek indokoltan nagy közönségük van. A Légrády testvérek kiadásában Segur grófné történeteinek egy része már évekkel ezelőtt a könyvpiacra került s azóta a gyermekvilág az ország minden részében gyönyörködve olvassa azokat. A csacsi naplója, a rossz Zsófi s a hajótöröttek a legkedveltebb olvasmányok közé tartoznak s méltán csatlakozik ezekhez a most közreadott új kötet is, amelynek a „Mint a kis leányok“ a címe. Abban a formában íródott meg ez, mint a többi s épen úgy szép képek díszítik, mint a már közkézen forgókat. A történet, mely a könyv tartalmát képezi, nemcsak erkölcsnemesitő hatással bir, de mulattató is, azon felül, hogy érdekes. A gyermekek kiváló előszeretettel ragaszkodnak a Segur grófné-féle ifjúsági iratokhoz s igy azoknak megszerzését a szülők egyik kötelességüknek tartják. „A minta kis leányok“ aranyvágása diszkötésben jelent meg s a karácsonyi könyvpiacnak díszes és értékes újdonságát képezi. A vaskos kötet ára 1 frt 50 kr, bérmentes, ajánlott megküldéssel pedig 1 frt 70 kr. Azok, akik megszerezni óhajtják, forduljanak a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalához, vácikörút 78. * (Jegyzéknapló mindenki számára.) Ez a cimű naptár immár huszonhetedik évfolyamába lépett s a jövő esztendőre is megjelent. Tartalmazza a naptári részt, adja a fővárosi kalauzt, valamint mindama dolgokat, amikre a mindennapi életben szükség van. Az erős és díszes kötésű naptár jegyzéknaplóval is el van látva, amivel minden más jegyzőkönyv megszerzését fölöslegessé teszi. Ára 1 frt 20 kr, bérmentes megküldéssel 1 frt 35 kr. A jegyzéknapló a Légrády testvérek kiadásában jelent meg a váci körút 78. szám alatt levő kiadóhivatalban megrendelhető. * (Budapesttől Liszabonig.) A liszaboni hírlapíró-kongresszuson járt magyar társaság egy tagja, dr Faik Zsigmond, könyvben megírta úti élményeit. A számos képpel tarkított úti karcolatok méltán számíthatnak a közönség érdeklődésére. Fővárosi ügyek. — Buda új szabályozása. A közmunkatanács Buda szabályozási tervét teljesen átdogozza s a Dunajobbparti városrészek egészen új beosztást nyernek. Ez alkalomból a főváros mérnöki hivatala arra kérte, illetőleg figyelmeztette a közmunkatanácsot, hogy a szabályozási terv revíziójánál ne hagyja ki az Országház-alcs. és I/V-utca környékének rendezését, amelynek szerencsés megoldására az új szabályozásnál kellő alkalom nyílik. A jelzett útvonalak helyes szabályozásával a Mátyás-templom megfelelő nagy térséghez jutna. — Beteg gyermekek. A két veszedelmes betegség, amely járványnyá fajult, már erősen csökken. A betegek száma napról-napra apad. Úgy látszik, hogy a megfelelő óvóintézkedésekkel sikerült a nagyobb bajt elhárítani. November 24-én hat, 25-én három, ma pedig öt vörheny-megbetegedés volt. A kanyaró betegek száma is csökkent. November 23-án száznegyven, 24 én százhárom, 25-én kilencvennyolc s ma hetvenkilenc beteg volt. — Tanítás egyhuzamban. A kőbányai iskolaszék arra kérte a tanácsot, változtassa meg az elemi iskolákban a tanítás idejét. Nagyon sok gyermeknek nagy utat kell megtennie az iskoláig s a kisgyermekeknek elegendő az utat kétszer megjárni. Most azonban délelőtt is, délután is van előadás. Sokan haza sem mehetnek s nem ehetnek meleg ebédet sem. Az iskolaszék azt kéri, hogy az előadásokat télen kilenc órától egy óráig tartsák meg. — Szénkartel. A fővárosnak sok ezer tonna kőszénre van évenként szüksége. A szénszállítást árlejtés útján biztosította mindig. Az idén is kihirdették az árlejtést, de eredménye nem volt, mert az ajánlattevők aránytalanul nagy árakat kértek. A pénzügyi bizottság az árlejtés tárgyalásakor egyik ajánlatot sem fogadta el, mert többen azt állították, hogy a szállítók kartelt kötöttek. A főváros a kereskedelmi minisztert kérte meg, nyomoztassa ki, csakugyan van-e kartel s ha igen, védje meg a hatóságot is, meg a közönséget is a kizsákmányolástól. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a kereskedelmi és iparkamarától azt a hivatalos értesítést kapta, hogy a magánfogyasztásban a szénnek a rendes forgalmi értékét fizetik s kartel nincsen. Lehetséges azonban, úgymond a miniszter, hogy a szénkereskedők a főváros törvényhatóságának szükséges szén árát illetőleg összebeszélték. De ez nem kartel s ezt nem is akadályozhatja meg. A Pesti Hírlap nagy képes naptárát minden, december 1-től belépő előfizető is megkapja és részesül a Pesti Hírlap részéről nyújtott minden kedvezményben, ha az előfizetési összeget legalább február végéig, vagyis negyedévre küldi be. A Pesti Hírlap előfizetési ára: december hóra ..... 1 frt 20 kr dec.—jan. hóra......................2 » 40 » dec.—febr. negyedévre . . 3 » 50 » A Pesti Hírlap és Párisi Divat együttes előfizetési árai Negyedévre . . . . 4 frt 50 kr Félévre...........................9 » — » Mutatványszámokat oly helyekre, ahol lapunk egyes számai nem kaphatók, levelezőlapon nyilvánított óhajra bárkinek öt napig ingyen és bérmentve küldünk. A Pesti Hírlapra előfizetni minden naptól kezdve lehet.