Pesti Hírlap, 1898. november (20. évfolyam, 302-331. szám)

1898-11-27 / 328. szám

pesti építész terve szerint készült a színház, amely 1865-ben elkészült. Körülbelül 200000 írtba került. A megnyitásra Jókai Mór írt prológot, amelyet Jókainé szavalt el. Az első igazgató Reszler volt, aki már egy év alatt csődbe jutott. Azóta sok igaz­gató járt Debrecenben, ki boldogult, ki nem. Most Komjáthy János az igazgató, akinek nagy érdeme van a színészet ügyének megszilárdítása körül. Szí­nészi nyugdíjintézet is van Debrecenben és az intézet 32.000 írt tőkével rendelkezik. Debrecen — mint levelezőnk sürgönyzi — már ma ünnepi díszt öltött. Zászlók lengenek számos köz- és magánépületen. A Csokonai-kör vendégei Budapestről, Kolozsvárról, Nagyváradról, Kecskemét­ről, Kassáról a mai vonattal érkeztek meg. A vendé­gek zöme az esti gyorsvonattal jött Budapest felől.­­ A debreceni közönség olyan rendkívüli nagy ér­deklődést tanúsított a díszelőadás iránt, hogy a szín­igazgató három esti díszelőadást volt kénytelen be­illeszteni az ünnepély programmjába s még igy is, noha a helyárakat kétszeresen fölemelték, minden jegy már előre elkelt. A ma esti első előadáson E. Kovács Gyula, Ujházy Ede és Mándoky Béla szín­művészek léptek föl mint vendégek. Varsányi Prielle Kornélia is vendégszerepelni fog. A polgári iskola reformja. Pénteken délután az országos polgári iskolai egyesület foglalkozott az országos közoktatási ta­nácsnak azzal a tervezetével, mely egy köz­igaz­gatási iskola felállítását és ennek a polgári is­kolával való kapcsolatát tervezi. A polgári iskolák vezető tanférfiai majdnem teljes számmal jelentek meg a gyűlésen. Dr Kovács János pedagógiumi tanár rámuta­tott a tanács javaslatának legnagyobb hibájára, hogy szinte mesterséges választófalakat állítanak a polgári iskola alsó és felső tagozata közé. Lád Károly egyesületi elnök előterjeszti a vi­déki tanárok köréből érkezett felszólalásokat. A gömör megyei tanárok köréből Bőczey István igazgató a tanácsi javaslat némely pontját megdöbbentőnek tartja a polgári iskolai tanárságra, melyet egyenesen kizárni akar a javaslat a polgári iskola felső tagoza­tából. A krassó-szörény megyei tanári kör nevében Donszky Lukács igazgató még nagyobb sérelmeket lát a javaslatban és e tárgyban kongresszus össze­hívását jelenti be az egyesületnek. Elnök indítványozza, hogy rosszulását fejezze ki az egyesület vezetősége a fölött, hogy háta mö­gött, a polgári iskolák szebb jövője küszöbén külön akciót indítanak a délvidéki tanárok. Ezzel ellentét­ben a polgári iskolai egyesület vezetősége már ka­rácsonyra rendkívüli közgyűlést hív össze, melynek tárgysorozatában a reform-ügyön kívül a tanár­ság méltánytalan anyagi ellátását is tárgyalni fogják. A megállapodások szerint a polgári iskolai ta­nárság hibáztatja a reformtervezeti iskola népoktatási jellegét, hibáztatja, hogy a polgári iskola két tagozata külön igazgatás alatt is állhasson; végül, hogy a ta­nárok közt különbséget terveznek fizetés és képesí­tés szerint. Felolvasták még a vidéki megyei tantestületek beérkezett véleményét a reform tárgyában. A torda­­aranyosmegyei, a szilágyvármegyei és a gömörme­gyei elemi iskolai tantestületek csatlakoznak a tanár­ság álláspontjához, ellentétben a hevesmegyei tanító­testülettel, mely a polgári iskolák nívójának leszállítá­sát kívánja és végleges bekebeleztetésüket a népiskolák sorába. A hevesmegyeieknek erre vonatkozó munká­latát, melyet az összes megyei tantestületeknek hoz­zájárulás céljából megküldöttek, a torda-aranyosi egylet a legélesebben ítéli el. Silánynak mondja és komolyan számba sem vehetőnek. Annál érdekesebb a népiskolai tanítóknak emez állásfoglalása, mert még nem rég épen erről az oldalról támadták leginkább a polgári iskolák tervezett reformját. Mint értesülünk, a közoktatási tanácsban sem pihennek azalatt, míg a tanárság bírálja az iskola­tervezetet. A tantervkészítő szűkebb bizottság már megtartotta első ülését. Feltűnő, hogy a tanács a polgári iskolák szakembereit még mindig mellőzi és így még Kovács János pedagógiumi tanárt, a polgári iskolák legalaposabb ismerőjét, sem hívta be az al­bizottságba. * A magyar pedagógiai társaság szombaton dél­után az akadémia kistermében javarészt paedagógusok és pedagógus-jelöltektől élénken látogatott ülést tar­tott, amelynek főtárgya tulajdonkép szintén a polgári iskola reformjának kérdése volt; előbb azonban Geő­­cze Sarolta olvasta föl »Franciaország neveléséről« szóló érdekes tanulmányát, amelyben a népoktatás négy ágát: a kisdedóvót, népiskolát, polgári és leány­iskolát ismerteti közvetetten tapasztalatai alapján, és oda konkludál, hogy az oktatási rendszer szinte a pedantériáig lelkiismeretes mind abban, hogy a ko­moly munka mellett a fiúkat a mindenféle háziipari és egyéb kézimunkákra, a lányokat pedig háztanási munkára, sütés-főzésre tanítsa. A népiskolák mellett mindenütt népkonyhák vannak, ahol a gyerekek igen olcsó ellátást kapnak. A leányiskola is főkép a gya­korlati élethez simul, a családi életben szükséges tudnivalókra oktat, s általában oda irányul, hogy a mai léha nemzedéket néhány évtized múltán a derék, erkölcseiben tiszta generáció váltsa föl. A szegény­­sorsú diákok számára mindenütt olcsó internátusok, szünidő­ terepek vannak. Az érdekes fölolvasást a hall­gatóság éljenzéssel fogadta. Ezután került a sor az ülés voltakép való vita­tárgyára, amelyet Kovács előadó a következő tétel­ben foglalt össze: „a polgári iskola felsőbb népiskola legyen-e, vagy magasabb qualifikációt adó középfokú iskola ?“ Ez utóbbi álláspont mellett Volenszky Gyula, ellene György Aladár szólalt föl. Dr Göcz József a felsőbb népiskolát holt intézménynek tartja, míg Demeczky M­­ály a hallgatóság sorai közt nagyszám­ban jelen volt fiatalság folytonos tapsai és éljenzése között kikel az egész mai tanrendszer ellen, s általá­nos tanszabadságot kíván, amelyet úgy értelmez, hogy minden irányban egyféleképen meg lehessen szerezni a felsőbb tanfolyamokra s az egyetemre vezető qua­lifikációt. Utána Lád Károly pártolja a gyakorlati kö­zépiskola eszméjét, és a polgári iskolákat általában négy, a művelődési központokon pedig hét osztál­lyal ellátva, kiválóan gyakorlati iskolákká óhajtja alakítani. Kijelenti, hogy a polgári iskola kérdését két­féleképen lehet megoldani : jól, vagy rosszul , de ha a megoldás rossz lesz, a kérdés nem fog letűnni a napirendről. Kéri a polgári iskolának legitimálását a qualifikácionális iskolák között. (Éljenzés és taps a tanférfiak padjairól.) Verédy Károly tanfelügyelő Né­met-, Francia- és Szászország példáira utal, s idézi Franciaország legkiválóbb tanfelügyelőjének, Martell párisi főtan­felügyelőnek a felsőbb népiskolának elmé­leti rendszereit elítélő annak idején tett nyilatkoza­tát, amely nyilatkozat óta Franciaországban tényleg föl is karolták a felső népiskolákat, amelyekben most már a gyakorlati oktatásra fektetik a fősúlyt. Végül Erődi Béla elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát a legközelebbi ülésre halasztotta. PESTI HÍRLAP 1898. november 27. 7 IRODALOM. * (Hölgyek naptára.) A Szalóné Nogáll Janka szerkesztésében s a Légrády testvérek kiadá­sában megjelenő „Hölgyek naptáráénak újabb kötete is a könyvpiacra került, ezúttal is csontutánzatú dí­szes és módfölött ízléses kötésben. Ez a naptár alap­jában véve tartalmas és nagybecsű évkönyv, amely­ben a legjobb szépirodalmi közlemények találnak he­lyet. A rendes naptári rész után nyomban a cikkek és versek következnek, gondos megválogatásról téve bizonyságot. A költeményeket, amelyek között külö­nösen becseseket találunk, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Czóbel Minka, Makai Emil s mások írták. A tárcaszerű apróságokat és elbeszéléseket pedig Bodon József, Gyarmathy Zsigáné, Bársony István, Pe­telei István, Csehov Antal, Tóth Béla, Pekár Gyula, Szabóné Nogáll Janka, Boér Miklós, Ma­­lonyai Dezső, Thury Zoltán, Vértesi Arnold, Tömör­kény István és Tutsek Anna. Az írók tehát, akik java műveikkel gazdagí­­tták a legfényesebb kiállítású magyar évkönyvet, amint a névsorból látszik, a leg­kiválóbb gárdából kerültek össze s kétségtelenül si­kerre viszik a kötetet, amelynek tartalmát még más cikkek is élénkítik. A kiadó cég arról is gondosko­dott, hogy a közönség följegyzésre alkalmas üres la­pokat is találjon a naptárban, amely minden tekin­tetben a hölgyek részére készült. Ez a díszmű, amely páratlan elterjedésre tett szert, hivatva van arra, hogy ne csak szellemi szórakozást nyújtson, hanem a szalonok asztalain is helyet találjon. Fölemlítjük még, hogy a kötet címlapját Erzsébet királyasszonynak aranyos domborművű mellképe díszíti. A „Hölgyek naptára“ a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váci­ körut 78.) 1 frt 80 krért rendelhető meg. Bér­mentes ajánlott megküldéssel 1 frt 95 kr. * (Mint a kis leányok.) Segur grófné ifjúsági iratainak az egész világon igen jó hire kelt. Majd­nem minden nyelven megjelentek s azok közül va­lók, amiknek indokoltan nagy közönségük van. A Légrády testvérek kiadásában Segur grófné történe­teinek egy része már évekkel ezelőtt a könyvpiacra került s azóta a gyermekvilág az ország minden ré­szében gyönyörködve olvassa azokat. A csacsi nap­lója, a rossz Zsófi s a hajótöröttek a legkedveltebb olvasmányok közé tartoznak s méltán csatlakozik ezekhez a most közreadott új kötet is, amelynek a „Mint a kis leányok“ a címe. Abban a formában író­dott meg ez, mint a többi s épen úgy szép képek díszítik, mint a már közkézen forgókat. A történet, mely a könyv tartalmát képezi, nemcsak erkölcsne­­mesitő hatással bir, de mulattató is, azon felül, hogy érdekes. A gyermekek kiváló előszeretettel ragasz­kodnak a Segur grófné-féle ifjúsági iratokhoz s igy azoknak megszerzését a szülők egyik kötelességük­nek tartják. „A minta kis leányok“ aranyvágása diszkötésben jelent meg s a karácsonyi könyvpiac­nak díszes és értékes újdonságát képezi. A vaskos kötet ára 1 frt 50 kr, bérmentes, ajánlott megkül­déssel pedig 1 frt 70 kr. Azok, akik megszerezni óhajtják, forduljanak a Légrády testvérek könyvkiadó­hivatalához, vácikörút 78. * (Jegyzéknapló mindenki számára.) Ez a cimű naptár immár huszonhetedik évfolyamába lé­pett s a jövő esztendőre is megjelent. Tartalmazza a naptári részt, adja a fővárosi kalauzt, valamint mindama dolgokat, amikre a mindennapi életben szükség van. Az erős és díszes kötésű naptár jegy­zéknaplóval is el van látva, amivel minden más jegyzőkönyv megszerzését fölöslegessé teszi. Ára 1 frt 20 kr, bérmentes megküldéssel 1 frt 35 kr. A jegyzéknapló a Légrády testvérek kiadásában jelent meg a váci körút 78. szám alatt levő kiadóhivatal­ban megrendelhető. * (Budapesttől Liszabonig.) A liszaboni hírlapíró-kongresszuson járt magyar társaság egy tagja, dr Faik Zsigmond, könyvben megírta úti élményeit. A számos képpel tarkított úti karcolatok méltán szá­míthatnak a közönség érdeklődésére. Fővárosi ügyek. — Buda új szabályozása. A közmunka­­tanács Buda szabályozási tervét teljesen átd­ogozza s a Dunajobbparti városrészek egészen új beosztást nyernek. Ez alkalomból a főváros mérnöki hivatala arra kérte, illetőleg figyelmeztette a közmunkataná­csot, hogy a szabályozási terv revíziójánál ne hagyja ki az Országház-alcs. és I/V-utca környékének rendezését, amelynek szerencsés megoldására az új szabályozásnál kellő alkalom nyílik. A jelzett útvo­nalak helyes szabályozásával a Mátyás-templom meg­felelő nagy térséghez jutna. — Beteg gyermekek. A két veszedelmes betegség, amely járványnyá fajult, már erősen csök­ken. A betegek száma napról-napra apad. Úgy lát­szik, hogy a megfelelő óvóintézkedésekkel sikerült a nagyobb bajt elhárítani. November 24-én hat, 25-én három, ma pedig öt vörheny-megbetegedés volt. A kanyaró­ betegek száma is csökkent. November 23-án száznegyven, 24 én százhárom, 25-én kilencvennyolc s ma hetvenkilenc beteg volt. — Tanítás egyhuzamban. A kőbányai is­kolaszék arra kérte a tanácsot, változtassa meg az elemi iskolákban a tanítás idejét. Nagyon sok gyer­meknek nagy utat kell megtennie az iskoláig s a kis­gyermekeknek elegendő az utat kétszer megjárni. Most azonban délelőtt is, délután is van előadás. Sokan haza sem mehetnek s nem ehetnek meleg ebédet sem. Az iskolaszék azt kéri, hogy az előadá­sokat télen kilenc órától egy óráig tartsák meg. — Szénkartel. A fővárosnak sok ezer tonna kőszénre van évenként szüksége. A szénszállítást ár­lejtés útján biztosította mindig. Az idén is kihirdet­ték az árlejtést, de eredménye nem volt, mert az ajánlattevők aránytalanul nagy árakat kértek. A pénz­ügyi bizottság az árlejtés tárgyalásakor egyik aján­latot sem fogadta el, mert többen azt állították, hogy a szállítók kartelt kötöttek. A főváros a kereskedelmi minisztert kérte meg, nyomoztassa ki, csakugyan van-e kartel s ha igen, védje meg a hatóságot is, meg a közönséget is a kizsákmányolástól. A keres­kedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a kereskedelmi és iparkamarától azt a hivatalos érte­sítést kapta, hogy a magánfogyasztásban a szénnek a rendes forgalmi értékét fizetik s kartel nincsen. Lehetséges azonban, úgymond a miniszter, hogy a szénkereskedők a főváros törvényhatóságának szük­séges szén árát illetőleg összebeszélték. De ez nem kartel s ezt nem is akadályozhatja meg. A Pesti Hírlap nagy képes naptárát minden, december 1-től belépő előfizető is megkapja és részesül a Pesti Hírlap részéről nyújtott minden kedvezményben, ha az előfizetési összeget legalább február végéig, vagyis negyedévre küldi be. A Pesti Hírlap előfizetési ára: december hóra ..... 1 frt 20 kr dec.—jan. hóra......................2 » 40 » dec.—febr. negyedévre . . 3 » 50 » A Pesti Hírlap és Párisi Divat együttes előfizetési árai Negyedévre . . . . 4 frt 50 kr Félévre...........................9 » — » Mutatványszámokat oly helyekre, ahol lapunk egyes számai nem kaphatók, le­­velezőlapon nyilvánított óhajra bárkinek öt napig ingyen és bérmentve küldünk. A Pesti Hírlapra előfizetni minden naptól kezdve lehet.

Next