Pesti Hírlap, 1899. január (21. évfolyam, 1-31. szám)

1899-01-01 / 1. szám

szólásra engedni, csak azon a jogon, amint a képviselők szólhatnak. Lesznek skandalumok, lesznek olyan botrányok, mint Bécsben. Lehet, hogy korlátokkalkell körülvenni az elnöki emelvényt és a miniszteri székeket, lehet, hogy rendőrségnek és katonaságnak kell megjelennie a képviselőház tanácskozási termében. De mit jelent mindez ? Azt jelenti csak, hogy a magyar parlamentarizmus alásülyedt és hogy az erőszak érvényesülni akar Magyarországon is úgy mint Ausztriában. Jelentheti az alkotmányosság érzületében való hit meggyöngülését, de nem azt, hogy a józan érzék a kormányzás alapfeltételei iránt megszűnnék. Ilyenformán az oly kompromisszumnak nem lehet jogosultsága, mely az alkotmányosságban gyökerező azon feltételt akarná megsemmríssíteni, hogy a parlamentben a többség véleménye, mely egyúttal a nemzetre támaszkodhatik, érvényesüljön. A végrehajtások felfüggesztése. Akik nem szeretnek adót fizetni, azok részére egyelőre örömet szerez az exlex állapot. A pénzügyminiszter ugyanis utasította az ország összes adófelügyelőségeit és a budapesti kir. adófelügyelőséget, hogy 1899. január 1-től kezdve az adóvégrehajtásokat és az adóval egy rendszer szerint behajtandó kincstári követelések végrehajtását a további intézkedésekig szüntessék be. A végrehajtók és becsüsök tehát egyelőre vakációt élveznek, ami azoknak, akik fix fizetést kapnak, nem okoz gondot. A vidéken a fuvaros, aki az elárverezendő holmikat szokta a piacra vinni, kevésbbé szomorú foglalkozást kereshet, akik pedig az ilyen ingóságokat olcsón szeretik összevásárolni, e tevékenységükben egyelőre nem fejthetnek ki buzgalmat. Az adóban lefoglalt ingatlanok is eddigi birtokosaik tulajdonában maradhatnak mindaddig, míg más intézkedés jogára támaszkodva, a pénzügyminiszter új utasítást nem ad ki. A budapesti adófelügyelőség a pénzügyminiszter utasításáról azonnal értesítette a fővárosi hatóságot, amely a megfelelő intézkedéseket azonnal megtette. A pénzügyminiszter egy másik rendelete is tárgyalás alá került ma a főváros tanácsülésében. Ez a koronaszámításra vonatkozó rendelet. A tanács konstatálta, hogy a rendeletnek nincs törvényes alapja, de mert már a második rendelet, végre kell hajtani. Önkéntes adófizetés. Az, hogy az adókat nem hajtják végre, egyúttal azonban nem jelent annyit, hogy egyáltalában nem kell adót fizetni. A végrehajtás felfüggesztése nem jelenti egyúttal azt is, hogy, amint a törvényes állapot beáll, ezeket a most pihentetett adókat is be nem hajtják. Azért, akik tehetik, nem csak hogy fizetnek most is adót, hanem még tüntetőleg korábban fizetnek, mint a rendes időben. Minthogy kényszer nincs, ez az önkéntes adófizetés legélénkebben illusztrálja, hogy a közönség nem akarja az államháztartás rendjét megzavarni, noha természetes, hogy, ha egy ideig szünetelne is az adófizetés, az állam megfelelhet kötelességeinek. Jó példával a szabadelvű párti képviselők járnak elöl, kiknek köréből ma a következő tudósítást kaptuk: A szabadelvű párti országgyűlési képviselők közül többen — jobbára vidéki nagybirtokosok —intézkedést tettek az iránt, hogy már januárius hó legelején befizettessék az illető adóhivataloknál egyenes adójuknak az a része, melyet más esztendőkben csak február hó közepe táján szoktak beszolgáltatni Királyi döntés a quotában. Mint említettük, a quota megállapítása, minthogy az ebben a tárgyiban a képviselőházhoz benyújtott féléves quota-provizorumról szóló javaslat nem válhatott törvénynyé, ezúttal is királyi döntés feladata maradt. A király a quotára nézve úgy döntött, hogy a quota egy évre az eddigi arányban maradjon. Tehát a quotaarány az 1899-ik évre a Magyarország terhére előzetesen levonandó két százalékkal az marad, ami volt: 30 : 70. Az erről szóló királyi kézirat a hivatalos lap mai számában jelent meg s így hangzik : Ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves Bánffy báró! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviseletei között azon arányra nézve, melyben azok az 1899-ik évben a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, az 1807. évi XII. törvénycikk 19., 20. és 21. §§-ai (1867. évi december hó 21-én kelt törvény 3. §-a Bir. törv. lap 146. szám) értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány kérdését az idézett törvény 21. §-a (az idézett törvény 3. §-a) alapján akképen döntöm el, hogy az arány, melyben a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok a közös ügyek költségeihez az 1887. évi XXIII. törvénycikk (1887. évi május 21-én kelt törvény. Bir. törv. lap 47. szám alapján az 1888-tól 1897-ik.évig terjedő időközben, valamint az 1897. évi december hó 30-án kelt kéziratom alapján az 1898. évben járultak, az 1899-ik év tartamára is változatlanul fentartatik. Utasítom önt, hogy ezt köztudomásra hozza. Kelt Bécsben, 1898. évi december hó 30-án. Ferenc József, s. k. B. Bánffy s. k. Permanens ülések. A képviselőháznak újév utáni első — keddi — ülésében ellenzéki részről, mint halljuk, indítványozni szándékoznak, hogy az exlex állapotra való tekintettel permanenseknek jelentessenek ki a képviselőház ülései. Ezt a szándékot már be is jelentették Madarász József korelnöknek. A kormánynak hír szerint semmi kifogása nem lesz az indítvány elfogadása ellen. Ez a terv nem jelent természetesen mást, mint azt, hogy újév után, míg az exrex tart, a képviselőház ülései sem el nem napolhatók, sem közbeeső szünetek nem adhatók. Súlyosbítása ennek az állapotnak a képviselők részére az volna, ha egyúttal parallel üléseket is határoznának el, tudniillik, hogy tekintettel a nagy anyagra, délután is tartsanak üléseket, vagy pedig az ülések rendes időtartamát 2 4 órával meghosszabbítanák. A szabadelvű párt újéve. Az országgyűlési szabadelvű pártnak Budapesten időző összes tagjai holnap délelőtti tíz óra előtt összegyűlnek a pártkör helyiségeiben, ahol Szemere Attila üdvözlő beszédet intéz Podmaniczky Frigyes b. pártelnökhöz. A pártelnök válasza után, tizenegy órakor, a párt tagjai összegyűlnek a budavári miniszterelnökségi palotában. Tisza István gróf fogja ott a párt jókivánatait tolmácsolni Bánffy b. miniszterelnök előtt, aki minisztertársainak jelenlétében s az ő nevükben is válaszol a párt szónokának. A miniszterelnökségi palotából, tizenkét órakor, Podmaniczky b.vezetése alatt a párt öt tagú küldöttsége a képviselőházba megy s üdvözölni fogja ott a párt nevében Madarász József korelnököt. Ezzel véget érnek a szabadelvű párt újévi tisztelgései. A függetlenségi párt újéve. A függetlenségi és 48-as párt tagjai holnap délelőtt tíz órakor gyülekeznek a pártkor helyiségében és innen testületileg mennek Kossuth Ferenc elnökhöz, kit a párt nevében Barabás Béla fog üdvözölni. A párt tagjai Kossuth Ferencről fél tizenkét órakor mennek Madarász József korelnökhöz és őt testületileg üdvözlik; és pedig a képviselőházban az elnöki teremben. Az üdvözlő beszédet Kossuth Ferenc, a pártelnök, fogja mondani. Ez az üdvözlés egyike lesz a legérdekesebbeknek. Tudniillik most történik először, hogy nem a többség elveit valló képviselő van újév napján a képviselőház elnöki szevében. Madarász József korelnöksége egész ideje alatt, habár a leglényegesebb dolgokban a szigorú pártatlanságot megőrizte, pozíciója elfoglalása alkalmával, valamint akkor, amidőn a karácsonyi szünetet elrendelte, kifejezést adott radikális függetlenségi gondolkozásának, és párthívei ezúttal egyszersmind úgy üdvözölhetik, mint aki a függetlenségi elveket először hirdette az elnöki székből. A horvátok üdvözlete. Amint a »Bud. Tud.«-nak Zágrábból jelentik. Francisci Henrik, a horvát országgyűlés elnöke s Erdődy István gróf, a horvát nemzeti párt elnöke, Bánffy Dezső báró miniszterelnököt, Fejérváry Géza báró honvédelmi minisztert, Lukács László pénzügyminisztert, Daniel Ernő báró kereskedelemügyi minisztert, dr Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert és Cseh Ervin horvát minisztert az újév alkalmából táviratilag szívélyesen üdvözölték. A miniszterek az üdvözleteket hasonókép táviratilag viszonozták. Horánszky Nándor ügye. Horánszky Nándornak azon törekvéséről, hogy a közte és Bánffy báró közt fölmerült ügy fölujittassék, az alábbi jegyzőkönyvek számolnak be. Horánszky Nándornak Halassy Pál és Atzél Béla báró elleni ügyében a következő jegyzőkönyvek voltak: Jegyzőkönyv fölvétetett Budapesten, 1898. évi december hó 31-én Iloránszky Nándor , Halassy Pál cs. és kir. tábornok és báró Atzél Béla urak között fölmerült lovagias ügyben. Giulner Gyula és Szentiványi Árpád, mint Novánszky ur megbízottjai elégtételt kérnek Halassy Pál tábornok és báró Atzél Béla uraktól azon tényük miatt, mert mint báró Fejérváry Géza és Gajári Ödön urak megbízottjai Horánszky Nándor úrnak báró Bánffy Dezső úrral szemben elintézetlen ügyéből kifolyósig tagadták meg Horánszky Nándor úr részére az elégtételt. Kijelentik egyúttal, hogy azon esetben, ha Halassy Pál tábornok és báró Atzel Béla megbízottjai velük nevében jelenleg is ugyanazon álláspontra helyezkednének és ily címen tagadnák meg az elégtételadást, fölajánlják a becsületbiróság összeállítását oly célból, hogy az döntsön azon egyetlen kérdés fölött: „Van-e Hordászy Nándor úrnak báró Bánffy Dezső úrral szemben befejezetlen ugye : igen, vagy nem Horánszky Nándor úr megbízottjai: Szentiváényi Árpád, s. k. Guiner Gyula, s. k. Zoltán Elek nyug. cs. és. kir. altábornagy és báró Schtritz Zsigmond, mint Halassy Pál cs. és kir. tábornok és báró Atzél Béla megbízottjai kijelentik, hogy feleiknek a Horánszky,báró Fejérváry Géza, illetőleg Gajári Ödön urak ügyében elfoglalt álláspontját magukévá teszik ; kijelentik:hhez képest, hogy Horánszky Nándor úrnak a lovagias elégtételt fölajánlják, fegyverválasztási jogát elismerik ; az ügy végleges elintézését azonban csak akkor tartják tárgyalhatónak, mikor Horánszky Nándor úr báró Bánffy Dezső, báró Fejérváry Géza és Gajári Ödön urakkal szemben megindított és befejezést nem nyert ügyeit — miután ezeknek lovagias elintézése biztos tudomásuk szerint kizárólag Horánszky Nándor úr cselekvőségétől függ, a lovagiás után rendezi. Ami a felajánlott becsületbíróság összeállítását és a fent körülírt kérdést illeti, egyértelműnek tartják azzal, mintha a becsületbíróság azon kérdés felett ítélne, hogy Horánszky Nándor úr helyes álláspontra helyezkedett-e a Horánszky—Bánffy-ügyben. Ezen kérdés a Horánszky—Bánffy, vagy pedig báró Bánffy segédeivel fenforgott ügyben foglalhatott volna helyet, ott azonban fölvetve nem volt. A felajánlott becsületbiróság ennélfogva oly tények és oly egyének cselekedetei fölött volna hivatva ítélni, amelyek és akik ma már — a Horánszky Nándor és báró Bánffy urak segédeinek ez ügyből felmerült lovagias ügyeik elintézése után — újból vitatás tárgyává nem tehetők. A becsületbíróság felvetése ezenkívül azért sem vezetne célra, mert az a másik fél, vagyis báró Bánffy Dezső, hozzájárulása nélkül csakis egyoldalú határozatot hozhatni, egyoldalú verdikttel pedig Horánszky Nándor úr megbízottjai sem érhetik el az általuk óhajtott célt, vagyis a Horánszky—báró Bánffy-ügy tisztázását. Végül az adott esetben a becsületbíróságnak lehetősége elvileg is kizártnak tekintendő, miután a becsületbíróság fogalmához fűzött hivatás gyakorlatba vételének csakis akkor van helye, ha a párbajképesség vagy a párbajképtelenség kimondásáról van szó. Erre az álláspontra pedig sem alulírott megbízottjai Halassy Pál tábornok és báró Atzél Béla uraknak, sem ezek, sem Fejérváry Géza báró sem Gajári Ödön urak egy pillanatra sem helyezkedtek. Kijelentik ennélfogva, hogy a főügyből kifejtett egyik mellékügy elintézésénél elvi tekintetből sem térhetnének vissza oly kérdésre, amely magánál az eredeti ügynél sem foglalt helyet. Schtritz Zsigmond s. k. Zoltán Elek s. k., mint "Halassy Pál és b. Altél Béla megbízottjai. PESTI HÍRLAP , 1809. január 1.