Pesti Hírlap, 1899. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1899-05-01 / 120. szám

Budapest, 1899. XXL év£ 120 (6720.) szám. Május 1. Előfizetési árak: Egész évre . . 14 frt — kr. Félévre.............7 „ — „ Negyedévre . . 3 „ 50 , Egy hóra ... 1 „ 20 * Egyes szám ára 4 kr. Vidéken 6 kr. Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Szerkesztőség: Budapest, váci­ körut 78, I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in­­tézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci­ körút 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fel-,­szólalások intézendők. Belpolitikai hírek. A trónörökös látogatása és a magyar közélet. A király látogatása mellett a magyar politikai körök rendkívüli érdeklődéssel kísérik figyelemmel Ferenc Ferdinánd trónörökös bu­dapesti időzésének körülményeit, melynek je­lentékeny politikai fontosságot tulajdonítanak. Mint más helyen a tudósítás elmondta, a trón­örökös vasárnap fogadta Szett Kálmán minisz­terelnökkel együtt a Budapesten időző magyar minisztereket. Hétfőn és kedden a zászlós urak, a főrendiház és képviselőház elnöksége, a tá­bornoki kar, valamint a hatóságok vezetői fog­nak a trónörökösnél tisztelegni. Ami hír az államférfiaknak a trónörökösnél való eddigi tisztelgéseiről kiszivárgott, a politikai köröket megnyugvással töltötte el. Azt az aggodalmat, mely egy horvát lap alaptalan közleménye foly­tán a trónörökösnek közjogunk iránti érzületét illetőleg keletkezett, már korábban eloszlatta volt Ferenc Ferdinánd ama kijelentéseivel, ami­ket Bécsben Széll Kálmán miniszterelnökkel való beszélgetése közben tett a miniszterelnök első tisztelgése alkalmával. A kormány tagjai a vasárnapi fogadtatáson ezenkívül arról győződ­tek meg, hogy a főherceg mindazon kitűnő tu­lajdonokkal bír, melyek által a magyar nemzet szeretetét megnyerheti. A bécsi Föl. Chrr.-nak április I­0-iki kelettel Budapestről a trónörökös látogatásával kapcsolatban többek , közt a kö­vetkezőket írják: Mindazok, akiknek már eddig is alkalmuk volt a főherceggel érintkezni, teljesen ő fensége rendkívül megnyerő modorának varázsa alatt álla­nak. A miniszterekkel való társalgás folyamán a főherceg, aki tökéletesen buja a magyar nyelvet, meleg érdeklődést tanúsított a közélet egyes kér­dései iránt. Ezzel a főherceg bizonyságát adta annak, hogy ő felsége fenkölt példáját követve, nagy súlyt vet arra, hogy megismerkedjék társa­dalmi és közéletével annak az országnak, amely­hez a legszentebb kötelékek fűzik. Az őszinte ér­deklődésnek ezt a megnyilatkozását örömmel fo­gadja az egész közvélemény. Bizonyosra veszszük, hogy a budapesti tartózkodás mély benyomással lesz a főherceg fogékony lelkére és személyes ta­pasztalásaiból is azt a meggyőződést fogja merí­teni, hogy a korona iránt való odaadó szeretet és a dinasztiához való hagyományos ragaszkodás ösz­­szeforrott a nemzet lelkével. A képviselőház mai ülésén előreláthatólag befejezi a kúriai bíráskodásról szóló javaslat részletes tárgyalását, minthogy a néppárt szónokai a 170-ik­­ elleni kifogásaikban csak azokat az aggodalmakat ismételhetik, amelyeket már az eddigi fölszólalók hangoztattak s a néppárt a szakasz törlése iránt bi­zalmát már elejétől kezdve a főrendiház tagjaiba helyezte. A részletes tárgyalás befejezése után a ja­vaslatot harmadszori olvasásban a keddi ülés napi­rendjére tűzik ki s innen átk­üldik a jelentést a fő­rendiházhoz, melynek közjogi és törvénykezési bi­zottságát a javaslat tárgyalása céljából csütörtökre hívták össze. A nyilvános ülés a főrendiházban má­hoz egy hétre, hétfőn lesz, de előreláthatólag a vita több napig el fog húzódni és a küzdelem heves lesz. A költségvetés szentesítése. A hivatalos lap vasárnapi szánja közli az 1899. évi állami költ­ségvetési törvényt és annak királyi szentesítését. A szentesítés e közlés szerint április 27-én történt, te­hát ugyanazon a napon, amikor a képviselőház a főrendiháznak a javaslat elfogadásáról szóló üzene­tét tudomásul vette. A költségvetés tételei a fölha­talmazó törvénynyel együtt a hivatalos lapban 22 ol­dalt foglalnak el és ezzel a szokásos záradékkal végződnek. Mi e törvénycikket s mindazt, ami ab­ban foglaltatik, összesen és egyenként helyes­nek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helyben­hagyjuk, megerősítjük és szentesitjük s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Ferenc József s. k. Széll Kálmán s. k. A költségvetés szentesítése folytán az első oly javaslat, mely a megszavazott költségvetést veszi igénybe, az állami elemi népiskolák elhelyezésének költségeiről szóló törvényjavaslat lesz, mely hétfőn kerül a képviselőházban tárgyalás alá. Az ál-Yvette. Irta: Yvette Guilbert. Pár évvel ezelőtt egy este a »Concert Parisien «-ben öltözőmben ültem s épen festeni kezdtem az arcomat, mikor behozták egy úrnak a névjegyét, akinek a neve teljesen ismeretlen volt előttem, de művésztársaim között, akik lejöttek hozzám, hogy jó estét kívánjanak, volt egy, aki a névjegyet megnézve, így szólt: — Én ismerem! Nagyon csinos ember, engedd meg neki, hogy bejöjjön. — Bocsássa be! — szóltam az inashoz. Egy körülbelül harminc évesnek látszó úr lépett be; meglátszott rajta, hogy nagy zavar­ban van. Bemutatta magát és így szólt: — Azt reméltem, hogy egyedül találom­­ önt, kisasszony, mert az, amit mondani akarok, egyedül csak önt érdekli . . . Egészen magán­­természetű dolog . . . Nagyon föl volt indulva és elpirult! . . . Attól tartottam, hogy szerelmet akar val­lani, s hogy ezt megakadályozzam, így szóltam hozzá: — Ezek az urak művész­társaim, beszél­het az ő jelenlétükben is. De az ismeretlen úr állhatatosan hallga­tott s folyton csak rám nézett. Végre meguntam ezt a dolgot, s félig boszankodva, félig pedig gúnyosan így szóltam hozzá: — Nos, írja le hát azt, amit nem akar megmondani. A zsebéből elővett egy ceruzát, s egy kis darab papírra e szavakat irta: »Tudja, hol van Louis© ? Már két nap óta nem volt otthon.« Mikor ezt elolvastam, elnevettem magam, de oly hangosan, hogy az ismeretlen úr meg­lepődött és így szólt: — Hiába is tagadná ... Ön nagyon jól tudja, hogy hol van, mert augusztus 15-ikén egész nap önnel együtt volt, míg én otthon hiába vártam. S tudom azt is, hogy Durandnál reggeliztek! Ezen nagyon elbámultam, s ezt válaszol­tam neki: — De uram, én nem ismerem azt a höl­gyet, akit keres; augusztus 15-ikén pedig Trouviileban voltam, s ott énekeltem. Nézze, ez a két úr is ott volt akkor Trouviileban, a lóversenyen, s látott engem a tengerparton sétálni. De az ismeretlen úr nem hallgatott reám, sóhajtott egyet és így szólt: — Ez nem igaz ! Ez nem lehet! Ön na­gyon jól tudja, hogy Louise az egész napot ön­nel töltötte. S tudom én is, mert Louise min­dent elmond, ami önnel történik. — No, ez igazán nem szép attól a nőtől! — válaszoltam nevetve. Az ismeretlen úr erre még nagyobb­ra­csináljunk, ha valami kellemetlenségem lesz a családoddal?“ ... De szerencsére nem volt semmi kellemetlenségem se . . . Mert olyan kedves, olyan műveit, olyan bájos leány volt! S aztán egyszerre feldühösödött és így folytatta : — S boszantó, hogy ez a kis leány annyira megszerette önt, hogy engem egészen elhanyagol a Pesti Hírlap mai száma S oldal. Akció az önálló vámterület mellett. A Pol. Ért. jelenti: A függetlenségi pártok közgazda­­sági bizottságai az önálló vámterület érdekében meg­indítandó akció tárgyában május 4-ikén délután fél 6 órakor tartják első értekezletüket a képviselőház­i számú üléstermében. Jegyzékváltás a kiegyezés ügyében. Vasárnapi lapunkban már szólottunk azokról a tárgyalásokról, melyek a kiegyezés ügyében a magyar és az osztrák kormány között az újabb előkészítés stádiumában vannak. A legutóbbi napokban a két kormány között az egyöntetű megállapodás érdeké­ben jegyzékváltás történt. A magyar kormány intézett jegyzéket az osztrák kormányhoz. Ebben az átiratban azt kéri a magyar kor­mány, hogy az augusztusi megállapodásokból a folytonossági klauzulát hagyják ki. Az augusztusi meg­állapodások a vám- és kereskedelmi szövetségnek 1903. éven túl való föntartására vonatkoztak s Bán­ffy b. akkori magyar miniszterelnök és Thun gróf osztrák miniszterelnök közt jöttek létre. E meg­­állapodások szerint, amennyiben 1893. év végéig törvényhozási uton, tehát mindkét államban úgy amint az 1867-ik évi XII. t.­c. 61 §-a rendelt, par­lamenti utón a vámszövetség nem jöhetne létre, ki lett mondva, hogy addig is, míg a magyar tör­­vényhozás másképen nem intézkedik, ideiglenes ki­segítő eszköz gyanánt az 1893-ig megállapított ren­delkezések maradnak továbbra érvényben. A magyar parlamenti pártok között Széll Kálmán közbejöttével kötött paktumban a Széll Kál­mán indítványára oly formulát foglaltak a kiegyezési ügyek elintézésének ezen részébe, mely szerint, ha a vám és kereskedelmi szerződés 1903-ig a két pár-

Next