Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-12 / 191. szám

1899. júáius 12. PESTI HÍRLAP 9 — (Albert szász király) Viktória svéd és norvég trónörökösné látogatására Franzensbadba érkezett. — (Erdély műkincsei a párisi világkiállításon.) A párisi világkiállítás magyar osztályának fénypontja lesz a történelmi kiállítás, melyen Magyarország és Erdély történelmi ereklyéi és műkincsei lesznek kiállítva. Az erdélyi műkincsek összegyűjtése érdekében Radisics Jenő, az iparművészeti múzeum igazgatója és Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár július elején megkezdték körútjukat Erdélyben, amely igen szép eredménynyel kecsegtet. Tömérdek műkincset találtak már eddig is a kutatók, pedig a tervezett körút még körülbelül negyven napig fog tartani. Legelőször a Szamosvölgyét járták be Kolozsvártól Szatmár megyéig és onnan vissza Besztercéig. Voltak Bonchidán gróf Bánffy Györgynél, Szurdukon báró Jósika Sámuelnél, Zsibón báró Wesselényi Béla kastélyában, majd Hosszufalván gróf Teleki Lászlónál, Pribénfalván gróf Teleki Gézánál, azután Deésen és Bethlenben gróf Bethlen Pálnál folytatták kutatásaikat s a gyűjtést. Mindenfelé a legnagyobb előzékenységgel fogadták a tudós kutatókat és kivéve egy főurat, mindenki szívesen fölajánlotta műtárgyait, melyekből igen érdekes és rendkívül becses gyűjtemény lesz. A szászok is igen előzékenyen fogadták a kiküldötteket, akik a besztercei ősrégi templomban, a városházán és magánosoknál nagybecsű tárgyakat találtak. Besztercéről a Marosvölgyébe mennek át és Vécsnél kezdik meg a műkincsekben még gazdagabb vidék bejárását. (A Volta-kiállítás újjáépítése.) Comoból sürgönyzik. A város elhatározta, hogy a leégett elektrotechnikai kiállítást újra fölépítteti és aug. 15-én újra megnyitja. A tűz által okozott kár több mint tíz millió líra. (Az asztalosok sztrájkja.) Az asztalossztrájk mindinkább nagyobb élénkséget kölcsönöz az asztalos szakmának. Minden műhely valóságos tanácskozó helye a munkásoknak a részleges sztrájk kiütése óta. Egy kerületben öt-hat műhely munkásai is összejönnek közösen a kiszemelt műhelybe tanácskozni, hogy a következő hét hétfőjén hol kezdjék meg a bérharcot. A sztrájkvezetőség igen ügyesen szervezte az asztalos munkásokat: minden műhely 2—3, a nagyobb műhelyek 5 bizalmi férfit is választottak, akik eljárnak a vezetőség üléseire és állandóan értesítik a műhelyekben történő visszásságokról. Ma a Müller Rezső cég és a Lemberger S. és fiai cég bejelentette a vezetőségnek, hogy a követeléseket teljesítik, amire a sztrájkoló munkások ma reggel hozzáláttak a munkához. Önként megadták a munkások követeléseit minden felszólítás nélkül: Schuler I. Gusztáv (Izabella-utca 9.), Steiner Albert (Rottenbilfer-utca 27.) és Horváth Alajos építésmérnök (Baross-utca 18.). A sztrájkbizottság a jövő héten a Wiener-féle ajtó- és ablakgyárban, amely a kőbányaiutón van, és a Kuzen József-féle remete utcai épületasztalos gyárban hívja föl bérharcra a munkásokat, ahol tarthatatlanoknak mondja a munkaviszonyokat. Madary Gábor műhelyében a közelmúlt napokban több szocialista szintén megkezdte az agitációt a bérharcra, de Madary észrevette a dolgot és a szocialistákat azonnal elbocsátotta. Most a sztrájkbizottság nem férkőzhetik a műhelyhez, mert a többi munkás nem vallja magát szocialistának és nem küzködik a 9 és fél órai munkaidőért, meg a tíz százalékos béremelésért. Ez a sztrájkvezetőséget természetesen szerfölött bántja, mert Madary műhelyében a munkaidő 10 óra és a napibér nem több forint 30 krajcárnál. Azért elhatározták, hogy röpiratban szólítják föl a Madary-telep munkásait a sztrájk megkezdésére. (Mozdonyvezetők mozgalma.) Megemlékeztünk már egyizben arról, hogy a magy. kir. államvasutak alkalmazottainak számra tekintélyes kontingense, a mozdonyszemélyzet, még ez év január 25-ikén Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek és Ludvigh Gyula min. tan. máv. elnökigazgatónak küldöttségileg emlékiratot nyújtottak át helyzetük javítása érdekében. Az emlékiratban a mozdonyvezetők 600 frt minimális és legkésőbb 24 év alatt elérhető 1200, illetve 1600 frt maximális fizetést kérnek, 30, illetve 40 százalék lakbér mellett. Ezenkívül a napi maximális 10 órai munkaidő szigorú megtartását és ellenőrzését, a mozdonyszemélyzetnek külön rangsorba sorozását, a nyugdíj- és betegpénztári alapszabályok módosítását s a mostani kilométerpénz helyett órapénz megállapítását kérték. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, aki már annak idején is biztató szavakkal bocsátotta el a küldöttséget, mint értesülünk, a mozdonyvezetők ügyét behatóan tanulmányozza és valószínű, hogy a mozdonyszemélyzet kérelmét közelebb már a lehetőség szerint méltányosan fogja elintézni. (Merénylet egy vaaúti vonat ellen.) Fiuméból sürgönyzik. A Budapestről Fiuméba közlekedő gyorsvonat ellen tegnap este merényletet követtek el. Ismeretlen tettesek ugyanis a sínekre nagy köveket hengerítettek, melyek föltétlenül kisiklást idéztek volna elő. Szerencsére sikerült a vonatot ideje korán megállítani, miáltal nagy szerencsétlenséget bántottak el . (Miksa bz Aliz herceg — hercegérsek.) A Reichspost Prágából arról értesül, hogy bármily különösnek lássék is, Schönerer prágai érsek helyére legtöbb kilátással bíró jelölt Miksa szász herceg. A herceg ugyan még csak 29 éves és még csak 3 éve pap, de akik ismerik, azt mondják, hogy rendkívül tehetséges és alkalmas arra, hogy ezt a fontos és kényes főpapi helyet betöltse, igaz, hogy a herceg külföldi, ilyenre pedig osztrák püspöki szék nem ruházható. Igen ám, de Miksa herceg a fivére Mária Jozefa főhercegasszonynak, Ottó főherceg feleségének, így tehát a sógora egy, a dinasztia második helyén álló uralkodóházi tagnak. Beavatott helyen úgy vélik tehát, hogy Miksa herceg lesz Csehország prímása. (Berlini tudós Erdélyben.) Cichonus Konrád híres német tudós, a berlini tudományos akadémia megbízásából a napokban Dévára érkezik. A berlini tudós fölkeresi Déván Téglás Gábor főigazgatót, akivel együtt a nyár folyamán tanulmányozni fogják Udvarhely- és Maros-Torda megyében azokat a dák védműveket, amelyeket pár év előtt Téglás Gábor fedezett föl. — (az elátkozott főnyeremény.) Bécsben most egy rendkívüli érdekes örökségi per van készülőben. Az örökhagyó néhai L. bécsi dúsgazdag bankár, aki körülbelül egy év előtt egy berlini vendéglőben szíven lőtte magát. Az örökös egy vendéglői szolga, a pörösködni készülők természetesen L. rokonai. L. 20 év előtt egy bécsi bankházban volt hivatalnok és az volt a szerepe, hogy ellenőrizze a nyerő sorsjegyeket és a bankház újságában feleljen a kérdezősködésekre. Akkorában történt, hogy egy atzgersdorfi kocsmáros kérdést intézett a bankhoz, vajon nyert-e az ő községi sorsjegye. L. meglepetve vette észre, hogy a kérdezett sorsjegy megütötte a 200,000 frtos főnyereményt. Rögtön kész volt ördögi terve. Azt üzente a korcsmárosnak, hogy sorsjegyét nem húzták ki. Néhány nap múlva aztán otthagyta a bankot és Atzgersdorfba ment, hol a korcsmároshoz szállva, megbarátkozott vele. Fölemlítette, hogy milyen jó áron lehet mostanában a sorsjegyeken túladni. A korcsmáros léprement és különben is szorult helyzetben lévén, megkérte, hogy adja el az ő községi sorsjegyét. L. eleinte szabadkozott, később azonban elfogadta a megbízást és magával vitte a sorsjegyet Bécsbe. Másnap azután visszajött és 400 irtot adott át a boldog korcsmárosnak, aki ennyiért adta el az ő 200.000 forintját. L. Budapesten váltotta be a pénzt, azután Berlinbe ment, majd később Bécsben banküzletet nyitott és dúsgazdag ember lett belőle. így telt el 20 esztendő és ekkor Let mardosni kezdte a lelkiismeret. Kiváncsi lett, hogy mi lett a szegény korcsmárosból. Kiutazott Atzgersdorfba és ott megtudta, hogy még 18 évvel ezelőtt a nyomor folytán öngyilkos lett és felesége is a legnagyobb nyomorban halt meg. Azt is megtudta, hogy egyetlen fiuk szolga egy bécsi vendéglőben. Ettől a naptól fogva nem volt nyugodalma. Idegbajt kapott és végre is a halálban keresett gyógyulást. Mikor a végrendeletet fölbontották, ugyancsak megrökönyödtek a rokonok, mert L. egymillió forintra rugó egész vagyonát a vendéglőbeli szolgára hagyta. Végrendeletét nem indokolta, hanem csak a következő megjegyzést fűzte hozzá : „Ha bármilyen okból megtámadnák a végrendeletet, úgy adják át a mellékelt lepecsételt okmányt az általam megjelölt egyetemes örökösömnek.« Miután pedig a rokonok csakugyan megtámadták a végrendeletet, átadták az okmányt a vendéglői szolgának, aki ebből tudta meg, hogy jutott ehhez a nagy szerencséhez. Ez a per vitelével Neuda bécsi ügyvédet bízta meg, aki biztosra veszi, hogy megnyeri a pert. Ha nem nyerné meg, akkor azt fogja kérni a törvényszéktől, hogy az örökhagyó vallomása alapján adjanak ki a felének 200.000 forintot és ennek 20 évi kamatos kamatját. Bécsben nagy kíváncsisággal néznek a per elé. (Az elzülött gyermekekért.) A Nagypénteki Bef. Társaság, amely az elzülött gyermekeknek nevelő és mentő otthont akar fölépíteni a Kamara-erdőben, még mindig rászorul a jószivü emberek segítségére. Az adományok Takách László gondnokhoz (Donáti utca 17.) küldendők. A társaságnak már szép vagyona van, de még nem elég a nagyszabású jótékony munkára. A vagyon: 95.589 forint; 1899. első felében 21.167 forinttal szaporodott az összeg. (Halál a kerékpáron.) Hogy a halál elől kerékpáron sem menekülhet az ember, bizonyítja Bielek Károly bécsi marqueur szomorú esete, Bielek tegnap este 6 órakor fürgén pattant föl gépére, hogy egy kis mozgást tegyen. Amint a Floriani-utcában karikázott, egyszerre szélhüdés érte és a kerékkel együtt a járdára fordult, hol szívbénulás következtében csakhamar meghalt. Nős volt és még csak 41 éves. (»Haladást és szédelgés.) A »Haladás« leánykiházasító egyesület elnöksége annak kijelentésére kör föl bennünket, hogy az egyesület működése már nincsen felfüggeszve és hogy a visszaéléseket az ügynökök követték el a vezetőség tudta nélkül. A szédelgő ügynököket már elbocsátották. — (A dohányzás ellen.) A francia közoktatásügyi miniszter körrendeletben figyelmezteti az iskolák igazgatóit, hogy az ifjúság számára szerezzenek be olyan műveket, amelyekben a dohányzás káros hatásai vannak ismertetve. — (Egy piarista hirtelen halála.) Sárgay Antalt, a kecskeméti kegyesrendi főgimnázium tanárát, mint lapunknak telegrafálják, ma reggel holtan találtát, ágyában. Szívszabűdás érte. — (Németh József és Sziklai Kornél), a Népszínház és a Magyar színház komikusai, a 9 órakor színre kerülő Gésagimnázium c. parodisztikus balletoperettében, melynek szövegét Heltai Jenő és Makai Emil, zenéjét pedig Sztojanovics Jenő írta, ma, szerdán este Ős-Budavárában fognak vendégszerepelni. Németh József adja az Imár márki tanfelügyelőt, Sziklai Kornél pedig Váncsi gimnáziumi igazgatót. Hogy mily élvezetes este kínálkozik Ős-Budavára látogatóinak, szükségtelen említeni. A szerzők ez alkalomra a szöveget átdolgozták és új kuplékat írtak a darabhoz. (A berlini családi tragédia.) Berlinből a borzalmas vérengzésről, melynek Sulkowskiné és négy gyermeke esett áldozatul, a következő részleteket írják: A szerencsétlen asszony múlt szerdán egy Ragotzkyné nevű asszony kíséretében elment egy kártyavetőnőhöz, s ennek esztelen fecsegése nagyban hozzájárult, hogy az ideges nő a rémes tettet elkövette. A kártyavetőnő Sulkowskiné asszonynak a többi közt ezeket mondta Nem sokára nagy pőre lesz , hivatalnokok fognak lakásában ki-bejárni, e pört főként férje fogja előidézni, ki magának mostani munkahelyén kedvest tart.“ Ez a hisztérikus Sulkowskinét nagyon fölizgatta, s Ragotzkyné hasztalan igyekezett őt lecsillapítani. Mindenre csak azt mondta : „A kártyavetőnőnak igaza van, mert férjem különben gyakrabban írna.“ Hétfőn délelőtt Sulkowski, kinek csak azt sürgönyözték, hogy nagy szerencsétlenség történt, haza érkezett. Nejének fivére várta őt a vasúti állomáson. Amint azonban a lakásba lépett, s meglátta a nagy vértócsákot, sejteni kezdte, hogy valami borzasztó történt. „Mi történt feleségemmel ? Hol vannak gyermekeim ? Mondjátok meg nekem az igazat! Meghalt? Gyermekeimmel valami szerencsétlenség történt, nagy “ , s ezzel a vértócsákra mutatott — „gyilkos vérengzett itt ?“ Végre megmondták neki a teljes igazságot. Aiuitan esett össze. Csak lassan tért magához, öntudatlanul tekintett maga körül, aztán egyszerre fölugrott s minden áron neje s gyermekei holttesteit akarta látni, amit azonban nem engedtek meg neki. (Hajószerencsétlenség a Rajnán.) Mint Kölnből jelentik, a Rajnán tegnap este nagy hajószerencsétlenség történt. A kölni ev. polgáregylet egy zenekar kíséretében a „Krimhilde“-gőzösön Remagenbe rándult. A »Krimhilde« este 10 óra tájban összeütközött a »Mannheim« remorqueurrel. A konyha és a napsátor teljesen tönkrement. Egy hajószakács lábtörést, egy, a konyhában alkalmazott cselédleány súlyos égési sebeket szenvedett. A társaság és a zenekar tagjai közül többen a fejükön sérültek meg, vagy belső sérüléseket szenvedtek. A sebesültek között több gyermek is van. Az összeütközés következtében a hajón tűz is támadt, melyet azonban hamar elfojtottak. A hajó vészjeleire gyorsan jött segélyül egy másik gőzös, mely a megrémült utasokat fedélzetére vette s éjjel 2 óra tájban Kölnbe szállította. Több sebesültet kórházba kellett vinni. (Vitriolos feleség.) Hétfőn este Delmedico Péter reszelővágó beállított a III. kerületi kapitánysághoz és előadta, hogy felesége, aki elváltan él tőle, vitriol-merényletet tervez ellene. Az asszonyt rögtön előállították és vallatóra fogták. Delmedicone állhatatosan tagadta szándékát, de azt beismerte, hogy magát és gyermekeit akarta elpusztítani, mert férje nem engedte meg neki, hogy szolgálatba lépjen és így keresse meg a mindennapi kenyeret gyermekei számára. Megmotozták és egy üveg vitriolt, meg egy csomag lugkövet találtak nála, s ebből kisült, hogy a merénylet terve mégis csak komoly volt. A veszedelmes szereket elkobozták, Delmediconét pedig rendőri felügyelet alá helyezték.(Túz egy kerékpártelepen.) Veszedelmes tűz pusztított ma délután 6 óra körül az üllőiút 117. sz. alatt levő Pintér, Mandel és Darvas-féle kerékpárjavitó műhelyben és raktárban. A lángok hihetetlen gyorsasággal harapóztak el a műhelyben és a raktárban. A veszedelemhez kivonult a központi, a VIII. és IX. kerületi őrség s ezeknek vállvetve sikerült is a tüzet csakhamar eloltaniok. A kár több 4000 írtnál, amely azonban megtérül, mert a raktár, meg a műhely is biztosítva volt. A tűz keletkezésének okát még nem derítették ki. (Vasúti összeütközés.) Egy Alicanteből érkező vonat a matasverdesi pályaudvaron összeütközött egy tehervonattal, 11 utas megsebesült. (Agyonvágta a villám.) Ma délután 3 óra tájt is óriási záporeső volt a fővárosban. Az égiháborúnak emberélet is esett áldozatul, amennyiben az Aranka-utca és szemlő utca sarkán lecsapott a villám és agyonvágott egy napszámosféle munkást akit úgy összeégetett, hogy a vonásait is alig lehetett megkülönböztetni. Épen azért eddig a személy,azonosságát sem tudták megállapítani. Holttestét a boncolóintézetbe vitték.