Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-01 / 180. szám

1899. július 1.___________________________P­EJT I HIELA P_______________ 5 A háromévesek gátversenyében ezúttal először fognak a háromévesek zászlók között debütálni. Ha jól ugrik, kétségtelenül Fiaiméként illet meg az elsőség, míg kívüle Váltó és a Geiszt-istálló kiküldöttje lehetnek a finishben. A­ nyári akadályverseny 1800 koronáját, te­kintettel múltkori szép futására, Marascának ítéljük oda, melynek a táv is igen megfelelő. A kétéves nyeretlenek eladóversenyében talán Juliinak sikerül végre maidenságet levetnie. Jó fu­tárt várunk még Gavotte-tól is. A Lelény-dijat a Geist-istállótól, mely Gyé­­mánt, Bokros és Remény által kitünően van képvi­selne, bajos lesz elvitatni. Ezek mellett Duty és Fal­földi szólhatnak bele a végküzdelembe. Jelöltjeink : I. Apollonia—Bergsex. II. Mesébe való—Dolly. Ill. Plassirchen—Váltó—Geist-ist. IV. Marasca. V. Julis—Gavotte. VI. Geist-ist.—Duty—Fenföldi. — Botrány a versenypályán. Mintegy há­­rom hét előtt a Nemzeti kerékpár­ egylet versenyén ,a csömöri-úti versenypályán a Condor kerékpár­­egyesület több tagja inzultálni akarta Papp Ferenc bajnokot. A megbántott Papp Ferenc ügyét azok a sportegyletek, melyeknek a tagja, mágusévá tették és szigorú intézkedést tettek a Condor kerékpár­egylet ellen. A „Magyar kerékpáros-szövetség“ elnök­sége azonban Papp Ferencet találta bűnösnek és ki­­­­zárta a szövetséges egyletek összes versenyeiről, m­íg az inzuláló kerékpárosokat részben megintette, részben pedig fölmentette. Papp Ferenc m­egfelel­­j­tezte az ítéletet a szövetségi tanácshoz, amely Sze­kere Attila elnöklete alatt július hó 22-én este ki­lenc órakor, a Metropole szálló különtermében ki­zárólag ez ügyben rendkívüli ülést tart. ry Fővárosi jigyek. K­l­otild főherceg­asszony vásárlásai- Klotild főhercegasszony ma vette meg a közmunka­­tanácstól a Kigyó-utcában lebontott házak 650 négy­szögölet tevő telkét. A vételnél a közmunkák tanácsa képviseletében Rupp Imre min. tanácsos és Bakos Jenő osztálytanácsos, Klotild főhercegasszony képvi­seletében Unterbauer József, József főherceg udvari tanácsosa, volt jelen. A fölvett jegyzőkönyv szerint a következő egyezség jött létre: Klotild főhercegasszony a fővárosi közmunkák tanácsával kötött és a pénz­ügyminiszter által 1898. évi március hó 10-ikén jó­váhagyott alku szerint örök áron megvette a főváros közmunkát a tanácsától a Budapesten IV. kerületben fekvő, az Eskü-ut, Kigyó-tér, továbbá Kígyó és Vá­rosház­ utca által határolt, a székesfővárosi mérnöki hivatal által 1898. március hó 9-én kiállított térrajz szerint 549’30 négyszögölet tartalmazó tehermentes ingatlant négyszögölenkint fizetendő 1300 frtért. Az ingatlanon az építést legközelebb megkezdik. — ÚJ tanítók és tanítónők. A tanács mai ülésében a következő segédtanulókat választotta meg: Lehr Gyula, Kéméndi Rezső, Gojdics Antal, Máté János, Posch Oszkár, Zsedényi Aladár, Lauersitz László, Osztoics Dániel, Ledniczky Lajos, Saskeőy József, Csillagh Dezső, Szellő Sándor, Miklós Dénes, Horváth János, Ács Ödön, Müller Rezső, Kőváry Ernő, Stampay Sándor, Ternyey Ferenc, Emberger János, Déri Pál, Vámbéry Lipót, Langer Géza, Kitzig Imre, Zsigry Géza, Nagy Béla, Duttell József, Lendvay Fe­renc, Takács János, Schőnviczky László, Szőllősi Géza, Hittig Gyula, Végh Gábor, Ferenczy József, Pédery Gyula, Barsanth József, Lőrincz Dénes, Lázár Kálmán, Alapi István és Kuthy Jánost. Segédtanítónak pedig a következők lettek: Hahn Irma, Szabó Erzsébet, Szabó Gizella, Kovács Józsa, Léber Emilia, Pellik Olga, Menner Aranka, Fischer Frida, Fischer Alisz, Berényi Valéria, Hor­váth Jolán, Szebasztiáni Amália,­ Devecseri Irén, Bie­dermann Erzsébet, Peiler Margit, Zombori Róza, Ell­­mann Anna, Schwarcz Rita, Gabier Irén, Vancsik Irén, Jerikoglu Irén, Sztankovics Belén, Marnó Mar­git, Pietrasevszky Aranka, Meguser Mária, Kluzéky Aranka, Gutwald Józsa, Szende Vilma, Soós Elvira, Heilender Sarolta, Klein Jolán, Pollák Antónia, Leicht Leopoldina, Komjáthy Paula, Lenkei Emma, Blazse­­jovszky Matild, Steiner Jolán. Óvónők lettek : Lipóczy Irén, Tóth Jolán, Winter­stein Hermina, Szacsvay Jolán, Ferenczy Ilona, Bitskey Eleonóra, özv. Novák Jenőné, Szelly Gizella, Kiss Vilma, Gróf Boris, Szolcsányi Ilona, özv. Török Ist­vánná. Ezekre az urakra és hölgyekre nézve is illik, amit már többször megírtunk. Magyarország főváro­sának szolgálatában csak magyar nevűek legyenek. Lehr, Gojdics, Posch, Osztoics, Müller, Duttel, Ell­­mann, Emberger, Menner, Hollender, Klein, Pollák, Weinstein, stb. nevek ne szerepeljenek Budapest ta­nítóinak névsorában. — Új tiszti orvosi állás a Lipótvárosban. Mezei Lajos, az V. kerület elöljárója, sürgős előter­jesztést intézett a polgármesterhez, amelyben a Li­pótváros részére egy második tisztiorvosi állás szer­vezését kérelmezi. A beadványban előadja, hogy a Lipótváros rendkívüli nagy mértékben fejlődik. La­kossága az 51 ezer lélekszámot meghaladja. A kerü­letben 114 nagy gyár van működésben, azonkívül számos ipartelep és műhely. Mindeme tények szük­ségessé teszik, hogy egy új tisztiorvosi állás szer­­veztessék, mert arra föltétlenül szükség van, annál inkább is, mivel a szükséges és nélkülözhetlen teen­dőket az egyetlen tisztiorvos nem tudja elvégezni. Az elöljáró utal arra, hogy az elöljáróságok szervezé­séről szóló törvény megalkotása idején a kerületbe két tisztiorvost kontempláltak, ezt a javaslatot azzal az indokolással, hogy ha szükség lesz, amúgy is szervezni fogják a második állást, mellőzték. Az elöljáró tehát arra kéri a polgármestert, hogy az állást mielőbb szervezzék és addig is nevezzenek ki a tiszti orvos mellé egy orvossegédet, aki a teendők egy részét in­tézkedési jog nélkül elvégzi.­­ A középítási bizottság­ ma délután ülést tartott Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklése mellett. Előterjesztésre került a mérnöki hivatal jelen­tése Ó-Buda szabályozása tárgyában. A szabályozás tárgyai: a vörösvári­ út meghosszabbítása, a Lajos­­utcának egyenes irányban való vezetése, a tavasz­utca meghosszabbítása, az aranyhegyi árok vezetése. A bizottság valamennyi szabályozás tekintetében fön­­tartotta a mérnöki hivatal régi terveit, mellőzve a közmunkák tanácsának a javaslatait. A megállapított tervek rajzait, hogy az ó­budai lakosság könnyebben megtekinthesse, kiteszik közszemlére az ó­budai elöl­járóságnál. A kisajátító albizottság jelentést tesz az Erzsé­bet királyné­ útja megszélesítése tárgyában. Javasolja az albizottság, hogy a jövőben a hatóság ne engedé­lyezzen addig vasútvonalat, amíg a terület tulajdon­jogának a kérdése (esetleg a kisajátítás) tisztázva nincsen. Abban a tekintetben, hogy az I., II. és III. kerületnek mely részeire adassák adómentesség, a mérnöki hivatal javasolja, hogy harminc évi adó­mentességben részesüljenek: az Attila-körút, a Szent­ János-térig ; az apród-utca és Döbrentey-utca nyugati része; a Lánchíd-utca és fő-utca keleti része a Pálffy­­térig; a Margit-körút, a széna-tér és Török-utca közti szakaszon; a lánchíd- és fő-utca nyugati része ; a Zsigmond- és Lajos-utca s az ó­budai lőtér és kő­part. Zipernovszky Károly úgy látja, hogy a harminc évi adómentességgel nem , érjük el azt a célt, hogy bizonyos elhanyagolt városrészek kiépüljenek, mert a hosszú adómentesség csakis a telekspekulánsok előnyére van, akik — az egész város összeségének a rovására — arra számítanak, hogy a telkeiket 80 100 írttal drágábban adják el négyszögölenkint. Hasonló nézetben van Scheich Károly is, kérvént annak e kimondását, hogy az adómentesség kérdését egyelőre tartassák függőben.­­ A bizottság elfogadta­ Scheich javaslatát, kimondva, hogy amíg a város­­rendezés nem kívánja, az ügy hagyassák függőben. Több vállalkozó aszfaltszerű új burkolóanyag kipróbálása végett tett ajánlatot. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy idegen anyagokkal ké­szült burkolószerek használatát a főváros részére nem engedélyezi. Kivételt tett a bizottság a Trinidad-aszfalt blockrendszerű sajtóit tömlőkre nézve, amely csak 5 százaléknyi idegen anyaggal készül. Erre kimondták a próba megengedését. Gerlóczy Károly a bizottság kisebbsége nevében (négyen voltak hat ellen) külön­véleményt jelentett be, mert ez a határozat a fővá­ros részéről eddigets elfoglalt elvi álláspontba ütközik.­­ A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután Vaszilievits János tanácsnok elnöklésével ülést tartott, amelyen Sereghi Zoltán dr előadása mellett a következő ügyeket intézték el: A ma­gyar aszfalt r.-társ. és a Hazai asztalt r.-társ. kérvényt adtak be a tanácshoz, amelyben védelmet kérnek a külföldi aszfalttársaságok konkurrenciájával szemben. A két társaság annak a kimondását kéri, hogy a fő­város ezentúl a versenytárgyalások alkalmával mel­lőzni fogja a külföldi aszfaltot. A középítési bizottság a kérelemhez hozzá is járult, de a tanács a külföldi aszfalt ily merev kizárását nem akarja a közgyűlés­nek javasolni. Azt óhajtja, hogy a már használatban levő külföldi aszfalt ezentúl is alkalmazható legyen, de újabb külföldi aszfalt-társaságokkal a főváros nem fog összeköttetésbe lépni s a próbaburkolásoknál sem fog többé külföldi anyagot alkalmazni. Polonyi Géza a főváros pénzügyi viszonyai szempontjából nem tartja helyesnek a külföldi aszfalt egyenes kizá­rását. A magyar ipart mindenesetre pártolandónak véli, s a főváros hazafias hatóságaira bízza alkalomadtán, hogy mikor s milyen határok között-védelmezze meg a ma­gyar ipart. Fülöp Károly a hazai anyag kizáró­lagos használata mellett foglal állást, annyival is inkább, mert ismeretes, hogy Bihar megyében még óriási aszfaltmennyiség van a bányákban. Nem lát veszedelmet abban, ha kimondják, hogy a főváros­ban ezentúl kizárólag magyar anyagot fognak hasz­nálni. Schreyer Jakab halasztó indítványt tesz. A bizottság többsége Polonyi indítványát fogadta el. Ezután Melly Béla tanácsjegyző jelentette,, hogy a budai oldal szemétfuvarozására három aján­lat érkezett, amelyek közül, mint legelőnyösebbet, ifj. Cséry Lajost ajánlja elfogadásra a köztisztasági­ bizottság. Rácz Károly a Koprophor nevű új sze­­métszállító szerkezet előnyeit emeli ki s e rendszer­nek kisérletképen való alkalmazását ajánlja. Polonyi Géza veszedelmesnek tartja az experimentálást. Hosz­­szas vita után a bizottság elfogadta ezt az előter­jesztést, hogy a budai oldal szemétfuvarozása ifj. Cséry Lajosra bizassák.­­ A jogügyi bizottság ma délután ülést tartott Láng György tanácsos elnöklése mellett. Tár­gyalás alá került az új köztisztasági szervezetre vo­natkozó javaslat, amelyet a bizottság az ügyosztály javaslata szerint fogadott el. Hozzájárult ehez képest ahoz, hogy két másodosztályú Segédtiszti állás szer­­veztessék 1000 Zrt fizetéssel és 350 Zrt lakáspénzzel. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a köztisztasági hivatal­főnök részére 600 frt pótlékot adjon a fő­város, mert a működése ezentúl a jobbparti részekre is ki fog terjedni. A Budapesti gyermek­menedékhely-egyesület azt kéri, hogy a Vécsey-féle lelenc-alapítvány 42.000 fo­rintnyi kamatait, valamint a további kamatokat is adja ki neki a főváros. A jogügyi bizottság a 42.000 frt kiadását nem találja teljesíthetőnek, mert azt eddig is évről-évre kellett volna fölhasználni s mivel ez nem történt meg, a tőkéhez kell csatolni. Az egész alaptőke jövedelmének a kiadásához azonban hozzájárul azoknak a határozott kikötéseknek a fön­­tartásával, amelyek az az alapító okiratban vannak I.­hhez képest köteles lesz az egyesület alapszabályait oda módosítani, hogy a lelenc-gyermekek, mindenkor éjjeli 12 és 3 óra közt, minden személyes adat be­mondása nélkül, veendők föl. — Szegények, árvák, betegek. Holnap, július 1-én, kellett volna a kerületi elöljáróknak a szegényügyi statisztika készítését, a szegények nyil­vántartását megkezdeni s ugyanakkor lépett volna életbe a belügyminiszter két új szabályrendelete, ame­lyek a községek kötelességévé teszik a hét éven alul levő árvákról, lelencekről s a gyógyíthatatlan szegény betegekről való gondoskodást. A nagyfontosságú em­­berbaráti intézkedésekre vonatkozó utasításokat azon­ban az elöljárók csak öt nappal ezelőtt kapták s mint­hogy a szegényügyi statisztika készítése nagy előta­nulmányt, gyakorlatot igényel, a két belügyminiszteri szabályrendelet végrehajtására pedig konkrét utasítá­suk nincs: tegnap tartott rendkívüli értekezletükön a polgármesterhez olyan értelmű előterjesztés tételét határozták el, hogy az új intézkedések csak 1900. január 1-én lépjenek életbe. — Az örökös halogatás mellett soha sem lesz megoldva a szegényügy. S hogy akarnak gyakorlatot szerezni, ha a tényleges munka megkezdését folyton halogatják! — A kertészeti kiállítás pavillonja. Az országos kertészeti egyesület állandó kiállítási célokra 2000 négyszögöl telket kért a fővárostól. A mérnöki hivatal három helyet javasolt: Ős-Budavára területét, az üllői-úti népliget kiépítetlen részét vagy a Döb­rentey­ utca helyén tervezett park területét. Az egye­sület díszes kiállítási pavillont akar építeni az áten­gedendő területen, amelyet maga parkozna és gon­dozna. A pénzügyi és gazdasági ügyosztály azt java­solja, hogy a kért területet a budai oldalon adják át a Rudasfürdő új parkterületéből azzal a kötelezettség­gel, hogy a terület beültetését az egyesület a maga tervére végezze.­­ A farkasréti vasút ügyében a főváros és a közmunkatanács között tudvalevőleg konfliktus támadt. Az a kérdés merült föl, hogy a németvölgyi úton, vagy a budai külső körúton vezessék-e a vil­lamost a farkasréti temetőbe. A mérnöki hivatal ma négy alternatív tervet terjesztett be a tanácshoz s mellékelte a kisajátítás tervét is. A mérnöki hivatal terve szerint, ha a vasutat a németvölgyi úton ve­zetik és az utat nyolc öl szélességben hagyják meg, a kisajátítás IOOC írtba kerül, ha pedig tíz ölre szélesítik az utat, a kisajátítás 15,000 frtba kerül. Ita a vasutat a külső körúton vezetik, a kisajátítás ára 85,000 frt s ha csak a vasút céljára föltétlenül szükséges területet szerzik meg, az is 35,000 frtba kerül. Ebből még hiányzik az Enyedi­ utcai vonal, amely még 6000 frtba kerül. — Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizott­­ságok júli hó 1-én (szombaton) a következő új hely­­rajzszámú házakban összeírt adókötelesekre vonatkozó III. osztályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni, u. m.: az I. ker. a visszamaradotakét, a IV. ker. az 528—531, az V. ker. a­ bizottsága a 725—731, az V. ker. b) bizottsága az 1155—66 | 4—1155— 66 | 10, a VI. kér. a) bizottsága nem tart ülést, a VI. ker. b) bizottsága a 3356—3368, a VII. kér. a) bizottsága az 5062—5070, a VII. ker. b) bizottsága a 4369—70 | 3—4374 | c, a VIIi. ker. b) bizottsága a 7203—7204, a IX. ker. a 9301—9308, a X. ker. a külön meghívottakét.

Next