Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-27 / 206. szám
— (Stefánia főhercegnő), az özvegy trónörökösné, leányával, Erzsébet főhercegnővel együtt Gmundenból Brüsszelbe utazott, ahol néhány hetet fog tölteni. Erzsébet főhercegnő őszig Brüsszelben marad, Stefánia főhercegnő pedig Angliába utazik Viktória királynő látogatására. — (Ki lesz a váci püspök?) Most már, hogy Vác nagynevű püspöke elődei közt nyugszik, meg lehet emlékezni a püspöki szék betöltéséről is. Az elhunyt püspök mindent a legnagyobb rendben hagyott s igy a szék betöltése nem késhet sokáig. Sok jelöltet emlegetnek, de ezek közül aligha lesz egy is püspök Vácon. Akiről legkevesebbet beszélnek, Belopotoczky Kálmán tábori püspök, fog valószínűleg Schuster örökébe lépni. Belopotoczky — mint értesülünk — az udvar jelöltje és a király rég óta óhajtja, hogy egy jól jövedelmező egyházmegyét kapjon. Az ő jelöltsége a legtöbb alappal bír s így valószínű, hogy néhány hónap múlva Belopotoczky Kálmán fog ülni a váci püspöki székben. (A román trónörökös Budapesten.) A román trónörökös és felesége ma délben 1 óra 10 perckor a predeáli gyorsvonattal Budapestre érkezett Bresano román ezredessel és feleségével. A vonatot Fuchs udv. marsall vezette és a fenséges pár fogadására a keleti pályaudvarban megjelentek, a budapesti román konzulátus összes tisztviselői. Margariteszky alkonzul neje szép csokrot nyújtott át a román trónörökösnének. A trónörökös pár a megérkezés után a főhercegi váróteremben megebédelt és 2 óra 20 perckor a bécsi gyorsvonattal Goburgba utazott. (A titokzatos bajor.) Hétfőn este a bécsi hajóval két bajor kereskedő érkezett Budapestre. A hosszú vízi utón hamarosan megbarátkoztak és az egyhangú utazás unalmait kedélyes sörözéssel űzték el. Amikor a hajó kikötött, az új barátok meglehetősen rózsás színben látták már a világot. Partra szállva egy hajóslegény kalauzolására bízták magukat, aki a soroksári utcai »Két korona« szállodába vezette őket. A két idegen az első emeleten két egymás mellett levő szobába szállott. A vendégkönyvbe az egyik Vogl Albert 35 éves surmini (Bajorország) kereskedőnek, a másik Hirschek Henrik 39 éves kornicskai (Bajorország) kereskedő-utazónak írta magát. A vendégek csak megmosakodtak szobáikban és azután lementek a szálloda kávéházába, ahol újra söröztek, majd 10 óra tájt kocsin Os-Budavárába fialtattak. Innen csak reggel jöttek vissza a szállodába részegen. Lefeküdtek és aludtak délig. Ekor ismét elmentek, hogy este megint nagyon jókedvűen térjenek haza. Vacsora után ismét kihújtattak Ős-Budavárába, ahonnan ma reggel 5 óra tájt újból végkép elázva kerültek haza. A szálloda portása föl akarta őket vezetni a szobáikba, de Vogl kijelentette, hogy nem tud aludni, menjenek inkább a Dunapartra sétálni. — Helyes, — fogadta el a tervet Hirschek és — bár a portás egyre nógatta őket, hogy aludják ki inkább a mámorukat — a két tarát útnak indult. Átmentek a Ferenc József-súdon és a holt Duna-ág mellett Budafok felé vették az útjukat. Vogl útközben föltárta a múltját társa előtt. Az ittas emberek bőbeszédűségével elmesélte, hogy a német hadseregben gyalogsági hadnagy és hogy egy lovagias ügye miatt menekülni volt kénytelen. Összekapott ugyanis a főhadnagyával és ebből afférje támadt. Ez elől a párbaj elől szökött meg. — Most már nem bírom tovább a bujdosást. Öngyilkossá kell lennem ! — kiáltott föl egyszerre. Ezzel, még mielőtt Hirschek megakadályozhatta volna, előrántotta a revolverét s karjával magasra emelve beugrott a vízbe, amely azonban ezen a helyen olyan sekély, hogy állva maradt benne. Itt aztán revolverével kétszer mellbe lőtte magát. Összeesett és a hullámok összecsaptak a feje fölött. Hirschek egy közelben levő ladikost hitt segítségül s ezzel csónakba ültek, utána eveztek és kivonszolták a partra. Az öngyilkosjelöltet a víz magához térítette és minden erejéből védekezett a kimentése ellen. Nagy nehezen mégis kihúzták a vízből. Vogl azonban, jóllehet a sebei erősen vérzettek, dulakodni kezdett velük és kiszabadítva magát a kezük közül, megint beleugrott a Dunaágba. Ezalatt a közelben cirkáló rendőrőrjárat is odaérkezett és másodszor is kifogták. Telefonoztak a mentőkért, akik Voglt a Rókus-kórházba szállították. Hirscheket a rendőrök bevitték a dunai kapitánysághoz, ahol kihallgatták. Azután haza kisérték a két korona-szállodába s itt most felügyelet alatt van. Vogl, bár életveszélyesen megsebesült, állandóan eszméleténél van, személyérenézve azonban minden fölvilágosítást megtagad. Az idegenek Budapesten meglehetősen költekeztek, Hirschek címére pedig kedden délután kisebb összeg pénz (50 márka) érkezett Bajorországból. A rendőrség most azon van, hogy megállapítsa a rejtélyes öngyilkosjelölt személyazonosságát. (Nyári viharok.) Kolozsvárott, mint lapunknak telegrafálják, ma nagy égiháboru volt. A villám lecsapott a fellegvárba s egy katonát lesújtott. Az égiháboru után nagy záporeső következett. — (Fejérváry báró) honvédelmi miniszter ma hosszabb üdülésre Gastein fürdőbe érkezett. — (Javított kiadású plakátok.) Ennek a hónapnak az első részében nagy plakátok jelentek meg a házak falain, mert hát a főváros s a rendőrség nem annyira a hirdetési oszlopokat, mint inkább a szépen festett vagy újonan meszelt bérházak falait használja, arra, hogy plakátjait elhelyezhesse, mit sem törődve, azzal, hogy a háztulajdonosoknak kárt okoz.. Ezek a nagy mennyiségben kiragasztott plakátok a biciklistákhoz szóltak s a tekintetben tanították ki őket, hogy a kerékpáradót mikor és miként fizessék. A hivatalos híradás szövegében — mint akkoriban meg is írtuk — nagy baklövés fordult elő. Azok a biciklisták, akik ezt a hirdetést és figyelmeztetést komolyan vették, erősen megrökönyödtek s nem tudták, hogy mit cselekedjenek. A plakát ugyanis azt mondotta, hogy az adó megfizetésére s a pléhtárca kiváltására augusztus 31-ig ráérnek, ám mindjárt utána ■ azt is tudtukra adta, hogy azt a biciklistát, akit augusztus 1-től kezdve adózatlan állapotban találnak, a rendőr elcsípheti és megbírságolhatja. Hogy pedig a bolondság még nagyobb legyen, a csodálatos plakát azt is közhírré tette, hogy a kerékpáradót csakis augusztus első napjától kezdve lehet megfizetni. A türelmes kerékpárosok ily körülmények között nem tudtak hova lenni az ámulattól s búsan néztek augusztus elé, amikor bírságolás és száz kellemetlenség éri őket. Ez a helyzet azonban mindössze csak 8—10 napig tartott, mert a plakátnak élclapokba való szövegezése hivatalos körökben is föltűnt és sejteni kezdték, hogy a hirdetés és figyelmeztetés talán még sem egészen helyes. így történhetett, hogy Budapest fővárosa ezekből a plakátokból új, javított kiadást készíttetett s hogy ma már ezek a javított kiadású plakátok olvashatók mindenfelé. Eszerint a kerékpáradó szintén augusztus 61-ig űzethető, ám a bírságolás csak szeptember elsején veszi kezdetét. Intézkedés történt azokra nézve is, akik a vidékről jönnek be s akiket most már, az adó meg nem fizetése miatt, a vámnál nem csípnek nyakon. A javított kiadású plakátok nyomatása persze pénzbe került s igy a főváros ezúttal a maga kárán tanulja meg, hogy a baklövéseket meg kell fizetni. Megnyugvást mindössze abban találhatnak, hogy ezt a fölösleges kiadást bőven behozza a kerékpáradó. (Négy darab százas utazása.) Weil József Lehel utca 9. szám alatt levő papirlemez-gyárában dolgozott Juhász Mihály csévi születésű 38 éves napszámos. Július 20-án, amikor a papírhulladékokat gyúrta a papiros malomban, egy fonállal átkötött csomag került a kezébe. Felbontotta és meglepetve tapasztalta, hogy négy darab százas bankjegy buk ki belőle. Nem szólt senkinek, hanem a talált százasokat szépen zsebébe rejtette és este elvitte Löwinger Sámuel Lehel téri korcsmároshoz, s átadta neki, hogy őrizze meg a pénzt. Még aznap este azonban visszakért kétszáz forintot azzal a kifogással, hogy haza kell utazni és azért szüksége van a pénzre. Többet aztán nem mutatkozott. Tegnap este aztán Juhász szobaasszonya megjelent a korcsmárosnál és elmondta, hogy mikép került Juhász a pénzhez. Mind a ketten rögtön jelentést tettek a rendőrségnél, amely Juhászt még az est folyamán kinyomozta és letartóztatta. Kihallgatásakor Juhász épen úgy adta elő a dolgot, mint a szobaasszonya, akinek különben ő maga mondta el az egészet. A rendőrség azt hiszi, hogy Juhász ezt a mesét csak úgy kikomponálta, s hogy tulajdonképen lopta valahol a pénzt. A nyomozás eddig nem vezetett a károsult nyomára. A gyáros azt állította, hogy a papírrongyot különböző helyekről vásárolta, mégis valószínűnek tartja, hogy az a papírrongy, amelyben Juhász a csomagokat találta, a postatakarékpénztárból került a papirmalomba. A rendőrség most ez után hívja föl a közönség ügyeimét a dologra és fölkéri a károsultat, hogy a főkapitányság épületében II. emelet 53. sz. a. jelentkezzék. A vizsgálatot addig is folytatják. (Vérengző aratók.) Baranya Szent-Lőrincen, mint onnan táviratozzék, iszonyú vérengzést vitt véghez négy arató. Kocsis Gábor aratógazdát úgy össze-vissza szurkálták, hogy a szerencsétlen embert haldokolva vitték el a tett színhelyéről. Az említett négy arató többször kidült a sorából és azért az aratógazda folyton munkára serkentette őket. Egyszerre csak kést rántottak elő és mielőtt a többi arató megakadályozhatta volna, a szegény gazdát össze-vissza szurkálták. A körülbelül harminc sebből vérző Kocsis Gábort rögtön orvosi ápolás alá vették, de fölépüléséhez nincs remény. A vérengző aratókat a csendőrök vasraverve szállították a községházára. Rákóci községben is véres aratás volt. E hó 24-én ugyanis Szarvas István aratót a társai kaszával, késsel, vasvillával annyira összeszurkálták, hogy halállal vivődik. A tetteseket elfogták. (József főherceg, Zichy Jenőnél.) József főherceg mostanában több napig Zichy Jenő gróf vendége volt Szentiványban. József főherceg a honvédségnek Szentivány környékén tartott gyakorlatait szemlélte meg és pedig hét ezrednek a gyakorlatait. Klobucsár altábornagy és a főbb tisztek szintén Zichy Jenő szentiványi kastélyában voltak elszállásolva a 9 napig tartó gyakorlat ideje alatt. József főherceg honvédségi főparancsnok szemléje négy napig tartott, amely idő alatt a fenséges úr igen gyakran kedélyesen elbeszélgetett a szent-iványi kastélyban házigazdájával Zichy Jenő gróffal, természetesen nagyobbára az ázsiai útról s a magyarok őshazájáról kérdezősködve. (A fehéregyházi grófnők gyásza.) Haller grófnőt, Haller Lujza grófnő leányát, ki anyjával együtt a fehéregyházi csatasikon Petőfi emléke körül gyönyörű parkot ültetett és tart fönn, ellátva azt őrházzal is, súlyos gyász érte: férje Stoppan Pál tüzérszázados hirtelen meghalt. Még 21-én teljes egészségben vonult ki ütegével, résztvenni a Gyurgyevác körül folyó hadgyakorlatokban, de 22-én reggel már rosszul érezte magát, s délben már halott volt. Haller grófnő így alig 5 évi házasság utánözvegyen maradt, s a Petőfi-gyászünnepen aligha vehet részt. (A debreceni kegyesrendiek uj főnöke.) A kegyesrendiek debreceni házának főnökévé és az ottani gimnáziumi igazgatójává Várady Károly kegyesrendi áldozópapot és főgimmáziumi tanárt nevezték ki. Várady Károly a rend kiváló pedagógusainak egyike, huszonkét esztendeje piarista, tanára a magyar, német és latin nyelvnek s rendes tagja a Dugonics-társaságnak. (A walesi herceg automobilja.) A walesi herceg is automobilista, — London utcáin gyakran látható motoros kocsijában, amelyben rendesen egyedül ül. Érdekes, hogy az automobilt a walesi herceg maga tervezte s maga készíttette egy angol gyárban oly drága pénzen, hogy azért akár iit kész automobilt vehetett volna. — (Hymen.) Serédi Kálmán főv. polg. leányiskolát tanár ma vezette oltárhoz a Kálvin-téri ref. templomban Jónás Teréz úrnőt. Blau Jankát, Blau Mór kecskeméti kereskedő leányát, eljegyezte Vajda Adolf abonyi kereskedő. (A remnesi újságírók sürgönyei.) Harminc telegráf-gépet és harminc új hivatalnokot küldenek Rennesbe a Dreyfus-per tárgyalására, hogy az újságírók tudósításait továbbíthassák a világ minden részébe. Egy gyakorlott táviratozó óránként 1500 szót képes leadni, tehát a harminc táviratozó összesen 45000 szót kopog ki a gépeken egy óra alatt. Ha naponkint mindegyik 12 óráig dolgozik, akkor 540000 szót küldhetnek el Rennesből minden nap. Ez az 540000 szó körülbelül 200 újságíró között oszlik meg, akik a tárgyalás alatt Rennesben fognak tartózkodni. Mindegyik újságíró tehát 2700 szót sürgönyözhet naponkint. (Halálozás.) Ludwigh Ágoston, Szepesi Béla város főulája 74 éves korában meghalt. Az elhunytban Ludwigh Gyula már. elnök-igazgató unokabátyját gyászolja. Temetése tegnap volt a város nagy részvéte mellett. Hódoly László kir. c. főigazgató, az ungvári kir. kath. főgimnázium igazgatója, életénk 60-ik, tanári működésének 39-ik és igazgatóságának 15-ik évében Ungvárt elhunyt. Kodár Ernő, nyugalmazott cs. és kir. ezredes Nagybecskereken meghalt. Kodár részt vett az olaszországi háborúkban, nevezetesen jelen volt Velence ostrománál, a solferinói ütközetben a harctéren kapta meg a katonai érdemkeresztet a hadi díszítéssel. Részt vett a königrtzi csatában is, ahol lovát lőtték ki alóla. Később a király nemességet adományozott neki. (Cavaignac leánya.) Charlotte Cavaignac kisasszony, a volt francia hadügyminiszter tizennyolc éves leánya, a napokban letette a mi érettségi vizsgánknak megfelelő baccalaureatust. Az idén Parisban ezen a vizsgán 1365 jelölt közül csak 812 nem bukott meg ; a vizsga nagyon szigorú s »elnézésről« szó se lehet. (Az erkölcstelen német.) A hűvösre került Bécsben egy berlini úriember, aki mulatni utazott az osztrák fővárosba. Teschenberg Hermann báró berlini magánzó, úgy látszik, laza erkölcsökhöz szokott a Spree-parti fővárosban, mert két bécsi bérkocsis az ő erkölcsi kihágásait, melyeknek tanúi voltak, nagyon is durváknak találta és följelentést tettek ellene. A bécsi rendőrség erre a berlini úriembert letartóztatta. Legalább megemlegeti, ha visszatér Berlinbe, hogy a mulatós császárvárosban milyen szigorúan veszik az erkölcsöket. PESTI HÍRLAP 1899. július 27. 9