Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-01 / 180. szám

A Festi Hírlap t. előfizetőit föl­kérjük, hogy az előfizetési összeget idejeko­rán — lehetőleg juiius 4-ike előtt — szíves­kedjenek a kiadóhivatalhoz beküldeni, mert a félévi fordaló alkalmával a tömeges lejárat miatt monkahalmozódás állván be, a lap kül­dése késedelmes előfizetés esetében könnyen megszakítást szenvedhet, ami — ha csak pár napig tart is — kellemetlen. Midőn az előfizetés megújítását tiszte­lettel kérjük, egyúttal figyelmeztetjük lapunk t, olvasóit, hogy aPesti Hírlap rend­kívüli kedvezményeiben, melyek az év folyamán még szaporodni fognak, s me­lyek közt első helyet foglal aPesti Hir­­lapnagy képes naptára az 1900-ik évre, csakis az állandó előfizetők ré­szesülhetnek, vagyis akik — habár havon­­klnt újítják is az előfizetést — legalább félév óta tartoznak a lap előfizetői közé. Lapunk kiadóhivatala — a váratlanul nagymérvű í ölkar olás következtében — a jövő félévben is elfogadja előfizetők fényké­peit művészi megnagyobbítás cél­jából, a többször kihirdetett kedvezményes áron, darabonkint 4 forintjával. A Festi Hírlap előfizetői a Párisi Di­vat cimü, hetenkint megjelenő, pompás kiál­lítása divatlapot fél áron rendelhetik meg. A Pesti Hiriap előfizetési ára: Jul.—deo. félévre . . . 7 írt — kr Jól.—szept. negyedévre . 3 » 50 » jul.—aug. hóra . . , , 2 » 40 » /alius hóra ...... 2, » 20 » A Párisi Divattal együtt: jul.—dec. félévre ... 0 frt — kr Jul.—szept. negyedévre . 4 » 50 > Mutatványszámokat oly Helyekre, ahol stl Hírlap egyes számai nem kaphatók, - levelezőlapon nyilvánított óhajra bárki­öt napig ingyen és bérmentve küld a a .óhivatal. A belga forradalom, Brüsszelben az elmúlt éjjel torlasz-harc volt a íölzendült néptömeg és a rendőrség kö­zött. A kormány, szokása szerint, a helyi pol­gárőrséget mozgósította a zendülés ellen s még nem nyúlt katonai eszközökhöz, ami különben nem jelent sokat, mivel Belgium semleges állam lévén, békelétszáma, épen mint Svájcé, mini­mális. A nyolcvanas évek óriási szociális jellegű sztrájkjai is lezajlottak anélkül, hogy katonai eszközökhöz kellett volna nyúlni; nehány gyár­telep teljes szétrombolása Brüsszelben és Liége­­ben kielégítette a szocialista lázadást, amiből nem lehetett forradalom, mivel pusztán gazda­sági okok mozgatták s alkotmányjogi magva nem volt. A szocializmus egyáltalán képtelen forradalmat csinálni, mivel a meglevő államrend helyett új államrendet nem ígérhet a tömegnek, már pedig arra, hogy egy forradalom sikerüljön, a leglényegesebb kellék épen az, hogy a lebon­tásra szánt alkotmány helyére a forradalmi párt újat és jobbat tudjon Ígérni, mivel a milliók rokonszenvét enélkül egyáltalán nem lehet meg­nyernie. Az ember, mielőtt fölkel, fegyvert ra­gad és meghalni is kész, százszor meggondolja, hogy miért teszi és csak akkor teszi, ha a meg­levő államrendszer nyomása alól egy jobb, reá és övéire nézve biztosabb államrendszer védelme alá menekülhet. Amig ez nem valószínű előtte, inkább szenved tovább, jobbig. Igen, csakhogy mindez a szociális moz­galmakra áll; ellenben nem áll arra a heves forradalmi lázra, mely Brüsszelben tört ki s amelynek nem zendülés és rombolás a vezető gondolata, hanem egyenesen új államrend. Vilá­gosan látni, hogy a brüsszeli fölkelés a kleri­­kalizmusra támaszkodó királyságot akarja le­dönteni s a köztársaságot akarja a helyére ál­lítani. Ez pedig már alkotmányos cél és való­sággal olyan, amiért azoknak a pártoknak, amelyek benne hisznek, erdemes egyetmást koc­káztatni. Ez magyarázza meg a mozgalom ere­jét és azt a félelmet, ami II. Lipót belga ki­rályt is elfogta. Általában véve mindenfelé azt várják, hogy az igazi forradalom csak most kö­vetkezik még s juiius 5-ike, amikor az új vá­lasztási törvényt kezdik tárgyalni, — de csak úgy ha lehet, — meghozza az általános fölke­lést. A forradalom sikeréhez egyébiránt nem sok kell. Ha a szocialista és liberális képviselők által vezetett nép el bírja nyomni Brüsszelben a közhatalmat, a forradalom már be van fejezve s Belgium kész köztársaság. Az országban a klerikális többség iráut még azok is hidegek, akik azt szavazataikkal s nem is a klerikaliz­­mus, hanem a királyság érdekében teremtették meg, a királyi ház pedig határozottan népsze­rűtlen, ami nem is csoda. A többi alkotmányos országokra s így reánk nézve is meglepő, hogy Europa „legal­kotmányosabb“ államában forradalom legyen lehetséges. Az 1830. évi belga alkotmány tudva­levőleg mintaszerű. Egészen szabadelvű szellem­ben, szinte példaképnek készült s az alkotmá­nyos monarchiák számos belga intézményt vet­tek át. Sokáig nálunk is divat volt a belga intézmények szabadelvüségét s alkotmányos ga­ranciáinak teljességét idézni, magasztalni s lehe­tőleg átvenni. Az 1848. évi sajtótörvényünk is a belga mintára készüli. Azonkívül ez az állam Krúdy Kálmán csinytevései Irta: Mikszáth Kálmán. (5) (Folytatás.) Nagy csapás az ilyen. Hiszen az igaz, hí /y van más szűcs is, de mit ér, ha csak a j puska ködmöne az igazi ködmön. Finom vi­­rs ait messziről löl lehet ösmerni, mintha nem , > mrrva volnának, de lehelve. Hiszen ködmö­­• et a kékkői szűcs, Petrás Sámuel, . is varr, It cg é3 told a különbség formában, himzés­­íjí;ü. Azokat íegíöljebb a szegény zsellér-lányok hordják, akik a hideg ellen védekeznek s nem . ríi-szem elé fegyverkeznek. Szóval a Kri­­f . :a-féio ködmön a módi, az a nyalka viselet. >1;, formája van abban a deréknak s ingerlőb­ől ring a csípőkön. Akik értik, azt mondják, ; ; / Kripuska nagy művész s ha egyszer meg­­senki sem tud többé olyan ködmö­­ket csinálni. Meglássátok, hogy a halála után s t zeres áron lógnak elkelni a viseltes köd­­.ei is, mint ritkaságoki De Balassa, úgy látszik, nem osztotta ezt : elfogást, mert amint estére hazahozták neki e nagy szekeren a tömérdek női ködmönt, e.;> vkel a szavakkal ballagott át a kékkői szűcs­öt Petráshoz, aki épen most jött meg s bo­­ő : képpel rakta ki a ládákból el nem kelt n !.tékáját: — No, Petrás, vén kutya, úrrá tette­lek, he! Petrás egy csöppet se vágott nyájas arcot a nagy úr előtt. Petrás goromba ember volt (hiszen ma is él és még most is olyan, mint a pokróc) rá­förmedt Balassára: — Szégyelheti magát a méltóságos úr, hogy a saját jobbágyát így leteszi egy idegen miatt. Bizony nem tettem volna föl a móltósá­­gos báróról. Balassa mosolygott rejtélyesen, titokzato­san, amint mondani szokták, befelé. — Szamár vagy, Petrás, nem érted a dolgokat. Hiszen rajtad akarok segíteni. — Köszönöm szépen — feleli Petrás gú­nyosan — Kripuskától vesz száz ködmönt^ hogy én rajtam segítsen. Talán nekem akarja adni a méltóságos báró? — De már azt a bolondot nem teszem, Petrás fiam. Sokkal okosabbat, sokkal jobbat teszek én azokkal, ami segítségedre lészen. Megállj csak, hogy fogsz te engem magasz­talni ! — Ezért ugyan nem — morogja Petrás keserűen — mert ha azt hiszi a méltóságos báró, hogy emiatt az én portékám lett ma ke­lendőbb, ugyancsak rosszul hiszi. Az asszonyi állatok bolond áliatok, s amelyik nem kapott Kripuskánál ködmönt, hát az mind rendelt' nála s inkább vár hetekig az övére, mint sem hogy nálam vegyen. Ehol van ni, visszahoztam mind . . . S dühösen rúgta szét a ködmönöket, ame­lyeket az inas szép, formás rakásra halmozott föl a falnál. — No, no. Ne tüzelj fiam, Petrás, mert bizony megbánod keservesen, — csillapította a báró, odanyújtván öblös tajtékpipáját a huszár­jának, hogy töltse meg, aztán letelepedett a nagy bőr-karosszékbe, melyet a várból hozatott volt le magának, mert különös élvezetei közé tartozott itt üldögélni délutánonkint és dispu­táim a goromba Petrással, akit kiválóképen kedvelt. — Azt gondoljátok ti, krumplin nőtt mesteremberek, hogy csak a parasztnak van esze, hogy az úrnak nincs. Hát én megmuta­tom neked, Petrás, hogy a nagyúrnak még több esze van, — de ne vigyorogj, mert pofon üt­lek, Petrás. Azt mondom én neked, Petrás, hogy a te mesterséged pompásan fog menni ezentúl, és ezeket a ködmönöket drágábban kapkodják szét, mint a híres Kripuskáét. A le­gyek köpjenek be engem, ha nem így lesz . . . Emellett azonban olyan együgyű arcot tu­dott vágni, mintha egy csöpp agyvelő se lenne a koponyájában s egyre pattogatott a kövér ujjaival. A Pesti Hírlap mai száma 22 oldal Budapest, I8S9. XXL évf. 180 (6780.) szám. Szombat, juiius I. , , -------------------------— ... . ................. ■ — —' — ———————— -----------------------­­-------------­Előfizetési árak: Szerkesztőség: Egész évre . . U frt - kr. Budapest, váci-körűt 78. tnxi/t—„ 7 _ FWSTSfc. rm ra *• emelet, • Negyedévre* ’ ‘ 3 " 50 “ |M| g| g hová a lap szellemi részét 1 ^ L hová az előfizetések és a lap •, Megjelenik minden nap, ünnep ^rcyíl \ szétküldésére vonatkozó fel­* és vasárnap nián is. szólalások intézendSk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék