Pesti Hírlap, 1899. augusztus (21. évfolyam, 211-241. szám)
1899-08-02 / 212. szám
Budapest, 1899. XXI. évf. 212 (6812.) szám. Szerda, augusztus 2. Előfizetési árak: Szerkesztőség: Egész évre .. 14 frt - kr. Budapest, v&d-körut 781 N "^dé* * * * * 3 * go * |1| M hová a^ lap szellemi részéi ' ’ TI 2 ^ Megjelenik minden nap, ünnep . ) szétküldésére vonatkozó fel-; és vasárnap után is. szólalások intézendők. ........................I...................... .................................................. ........ .............. . . Értékkicserélés. Az agrárakció célja a birtokviszonyok összhangba hozatala nemzeti érdekeinkkel. Nem célja tehát akár osztályharc fölidézése, akár a szerzett jogok, vagy épen a tulajdonjog megtámadása. Eszközei ehez képest nemcsak nem forradalmiak, hanem még a rázkódásokat is kizárják. A nemzeti agrárpolitikának nevezhető akció nem támadja meg a nagybirtokot s a hitbizományt sem. Az egyházi javak szekularizációját nem tartja szem előtt. De oly alakot vagy helycserét törekszik adni úgy az utóbbiaknak, mint az előbbieknek, hogy a nemzeti érdekkel összhangba kerüljenek. Az egyházi javak még helyükből sem roozdítandók ki. Ott kell szolgálniok a haza érdekeit, ahol jelenleg vannak. A hitbizományoknak ellenben át kell költözniük az erdős régiókba, vagyis leginkább a Felföldre és Erdélybe. Természetesen csak annyiban, amennyiben nem főleg erdőgazdaságon alapulnak. A hitbizományi erdőgazdaság nemcsak megmaradhat, hanem meg kell maradnia jelenlegi helyén az ország bármely részében. Ekép pusztán a szántóföldek fölszabadításáról van szó az Alföldön és a Dunántúl, ott, ahol a magyar faj lakik, ahol ennek terjeszkedése előtt le kell dönteni az akadályokat. A hitbizományok elleni elvi harc jogos politikai és gazdasági nézet. Elvontan mi is osztjuk e nézetet. Gyakorlatilag azonban úgy áll a dolog, hogy nemzeti szempontból a hitbizományok szükségesek s föntartandók volnának Erdélyben és a felvidéken, akkor is, habár az egész világon mindenütt másutt megszűnnének. Miről van tehát szó? A hitbizományok átköltözéséről az erdő- és bányagazdaság régiójába. Az egész nemzeti akció ekép pusztán helycsere- és értékkicserélésre redukálódik. Az értékcsere kiterjed a községi és kincstári birtokokra is. Ezeket fölparcellázva pénzzé kell átalakítani. Az eladási összeg átalakítandó a községekre nézve járadékká. És nem pusztán az Alföldön, ahol a községi latifundiumok legelsősorban kell hogy parcellázás alá kerüljenek. A Felföldön és Erdélyben az összes községi s lehetőleg a közbirtokossági erdők szintén eladandók az értékkicserélés miatt s a jogosultak járadék által kárpótlandók. A községekre nézve a művelet könnyű, sőt szükséges. A járadék több jövedelmet hoz s könnyebben kezelhető, mint a birtok. És itt elég a törvényhatóság, a kormány, esetleg a törvényhozás közreműködése. A közbirtokosságnál már jogi kérdés forog fönn, de okkal-móddal e kérdést is meg lehet oldani. Különben, ami az erdőket illeti, ezek sem valók közbirtokossági kezelésbe s járadékká átalakítva sokkal jövedelmezőbbek. Az erdőgazdaság leghivatottabb letéteményese a hitbizomány. Az állam sem annyira, mint ez. A világon legjobb és legszebb erdőgazdaság Csehországban van s ez egészen hitbizományi erdőgazdaság, kapcsolatban a páratlanul fejlett vadászati gazdasággal. Kiegészítő része itt a bányagazdaság s az ezzel vagy az erdőgazdasággal kapcsolatos ipar. E cél felé kell törekednünk. Szerencsére annyi erdőnk és bányánk van, hogy az összes hitbizományokat ezekre lehetne áthelyezni. Pedig nem is szükséges valamennyinek áthelyezése, főleg az alföldi hitbizományoknak kell költözködniök. A korlátolt forgalmú birtok sehol a világon nem alapszik oly kevéssé erdőgazdaságon, mint Magyarországon. Pedig alig van ország, ahol annyi erdő állna rendelkezésre a korlátolt forgalmú birtok, név szerint a hitbizományok számára. Az értékkicserélés ekép semmi gátba nem ütközik. Maguk a kincstári erdők ma már alacsonynak tekinthető számítással 126 millióra vannak becsülve. A községi és közbirtokossági erdők, valamint a bányák együtt, ekép az összes kicserélés alá jövő anyag többre becsülhető egy milliárdnál. Pedig tulajdonkép beláthatatlan időkig csak fél milliárdra tehető az értékcsere összege. A hitbizományokból ugyanis nem szükséges egyelőre, ami alatt fél század értendő, többnek, mint egy millió holdnak kicserélése. Ez egy millió hold kizárólag szántóföld s leginkább az Alföldre esik. A községi és kincstári birtokok parcellázásával együtt e kép is nagy tér nyílik a magyar parasztság szaporodása előtt. Nagy tér nyílik, különösen, ha meggondoljuk, hogy nem kötött természetű, tehát szabad latifundiumok és egyéb birtokok is fölvehetik parasztságunk zajait. És az értékkicserélés pénzügyileg is keresztül vihető. Tulajdonkép csakfél milliárdos üzletről van szó a közeljövőben. És mint már említettük, a pénzintézeti betétek fedezhetik ez összeg nagy részét. Az ország összes pénzintézeteinek betétei jóval túlhaladják a fél milliárdot, mert 587 milliót tesznek ki. Ez összegből a kiválóan földmivelő megyékre esik 357 millió. A következő számok mutatják a részleteket: Pénzintézeti betét van: Összesen 357.201.400 írt Egész országban: 586,914.655 frt. E betétek a kiválóan agrikultúr vármegyékben főleg a parasztok betétei. A kereskedők, iparosok és nagyurak legnagyobb része . ' - „*«*• . + ... ** •"- * másutt helyezi el pénzét e régiókban. És bát-' ran ismételhetjük azon föltevést, hogy a sok takarékpénztári bukás miatt, valamint a régi hagyományokhoz képest parasztságunk pénzének nem csekély hányada kamat nélkül hever a ládafiában.•ó pénz legelső sorban jó tekintetben parcellázásnál. A szerzőknek kell lehetőleg tel-jesen megfizetni szerzemények értékét. A par- cellázás tervét az állam, illetőleg a földmive-ílésügyi minisztérium készítheti, sőt csak ennek a közvetítésében van teljes garancia. A parcellázás pénzügyi terhét azonban magának paraszt- Ságunknak kell viselnie. Az állam szerepe pénz- ügyi közvetítésre is kiterjedhet. Egyes helyeken előlegezheti a parcellázott birtok árának egy részét. De a parcellázásnál sokkal inkább szük- séges magának parasztságunknak saját pénzereje, mint a telepítésnél. Itt már az állami akció lép előtérbe. A teljesen vagyontalanok tele- pítése csak kivételképen lehetséges ugyan, de a te- lepítésnél mégis az állam közvetítő szerepe a fő. E pénzügyi művelet bizonyára az állam meg- terheltetésével fog járni, mert hisz Erdélyben és Dél-Magyarországon, tehát a két fő telepítési régióban, az eladó birtokot meg kell vásárolni a telepítés céljaira. Sokkal nagyobb mérvben kell ugyanazt cselekednie, amit cselekednek az erdélyi román pénzintézetek, melyek, ha összetett kézzel nézzük műveletüket, rövid idő alatt kivásárolják a magyarság lába alól a földet.. Ez esetben Erdélyben lesznek telepek, de nem magyar-, hanem oláh-telepek. Az állam előleges önmegterhelése nélkül nem lehet nagyszabású nemzeti akciót csinálni. De a költségek idővel megtérülnek vagy legalább megtérül azok legnagyobb része. Legfőbb nemzeti célunkra bizonyára áldozni is lehet néhány milliót, sőt sok milliót. Nálunk a lét kérdéséről van szó, míg Poroszország pusztán csak egy tartományára elköltött száz millió márkát. Nemzeti jövendőnk tehát részben pénzkérdés. Ennek a pénznek meg kell lennie, mint meg kell lenni egy diadalmas háborúra, mely után a nemzeti nagyság következik. Az ekép lehetségesnek bizonyított pénz-ügyi művelet össze van kötve egy másik gazda- sági hatással. E művelet pénzt, tehát mozgó tőkét juttat arisztokráciánk kezébe. E pénz egy része iparos célokra is fordítható. Arisztokráciánk: bátran utánozhatja ekkor a cseh arisztokrácia, példáját. Az ipar megteremtésének mezején is beállhat vezetőnek. , De legfőbb a nemzeti hatás. A parcellázás és telepítés által a magyar faj hatalmasan megnövekszik. Az értékkicserélés következtében pedig arisztokráciánk a tót és román vidékeken társadalmi és gazdasági hatalmat szerez. Ha Erdély és Felső-Magyarország a magyar arisztokrácia kezére jut, nem lesz többé veszélyes éle a nemzetiségi kérdésnek. Az idő sürget, az intő jelekben nincs hiány. Nemcsak a nemzetiségi kérdés lappangó evolúcióját értjük. Már idegen arisztokrácia kezdi rátenni kezét Felső-Magyarországra s tán majd Erdélyre. Csak Hohenlohe herceg nevét: 1 •i TT ""..... 1 ........................................................ 1. Békés 12,934.328 írt 2. Csanád 1,844.557 » 3. Csongrád 17,117.323 » 4. Bács 26,513.644 » 5. Baranya 12,003.899 » 6. Tolna 9,650.590 * 7. Somogy 8,335.747 » 8. Torontál 14,340.509 » 9. Temes 23,518.955 » 10. J.-N.-Szolnok 14,895.916 » 11. Pest 29,667.819 » 12. Fejér 14,690.194 » 13. Veszprém 11,894,748 » 14. Zala 13,087.290 » 15. Vas 26,891.403 » 16. Pozsony 33,242.405 » 17. Esztergom 7,544.382 » 18. Heves 8,549.381 > 19. Borsod 10,392.829 > 20. Nógrád 7,957.833 » 21. Sopron 13,391.052 * 22. Hajdú 13,324.578 » 23. Szatmár 11,006.003 » 24. Szabolcs 8,240.347 * 25. Krassó-Szörény 6,166.668 » A Pesti Hírlap mai száma 20 oldal.