Pesti Hírlap, 1900. február (22. évfolyam, 31-58. szám)

1900-02-28 / 58. szám

1900. február 28. ___p fc S T I H I EL A P _____________________9 — (Tragédia egy hercegi házban.) Odesz­­szából írják: A fiatal Ortschni Dávid herceg ezelőtt mintegy három évvel a pétervári arisztokrácia egyik fiatal hölgyét jegyezte el. Kevéssel a házasságra ki­tűzött határidő előtt a herceg a Kaukázusba ment, hogy bátyjával üzleti ügyeket rendezzen, melyek összefüggésben álltak az apai jószágok fölosztásával. A bátyja neje, Gélestine hercegné, fiatal és rendkívüli szép volt, igazi georgiai típus. Dávid herceg lángoló szerelemre gyuladt sógornője iránt, s szenvedélye viszonzásra talált. Dávid menyasszonya türelmetlen­­kedve vőlegénye hosszas elmaradása miatt, szintén Kaukázusba utazott, s itt csakhamar meggyőződött vőlegénye hűtlenségéről. Elhatározta, hogy minden feltűnés elkerülésével, csöndben hazatér s az el­jegy­­zést fölbontja. Ekkor egyszerre híre terjedt, hogy az idősebb herceg s a leány eltűntek s Dávid herceg azt híresztelte, hogy bátyja az ő menyasszonyát megszöktette. Egy hónap múlva Dávid herceg a kas­télyt és birtokot bérbe adta s Gélestine hercegnéve elhagyta a Kaukázust . . . Mindezek csaknem fele­désbe mentek, midőn a múlt őszszel a hercegi jószá­gon dolgozó munkások az urasági lak közelében egy sáncban két emberi csontvázra akadtak. A ható­­sági vizsgálat kiderítette, hogy Dávid herceg bátyjá­nak és arájának csontvázai, é­s hogy itt bizonynyal bűntényt követtek el. A gyanú alapján a herceget letartóztatták s közcsodálatra nem alaptalanul, mert némi habozás után bevallotta vétkét. Kedvese, midőn a rendőrtiszt kopogtatott ajtaján, kiugrott kastélyának ablakából és szörnyet halt. A gyilkos herceg most Odesszában van a fegyencek között, kikkel Sachalinba deportálják, kényszermunkára.­­ (Wlassics miniszter egészsége.) Wlas­­sics Gyula közoktatásügyi miniszter, aki megtámadott egészségének helyreállítása végett tudvalevőleg hosz­­szabb szabadságidőre elutazott a fővárosból, még mindig Meránban van. A miniszter egészségi állapo­tában örvendetes javulás mutatkozik. Gyomor és torokbaja múlófélben van. A miniszter, mint egy magánlevelében írja, reméli, hogy március végén teljes egészségben fog visszatérni Budapestre.­­ (Reáliskolák és gimnáziumok.) A fő­városi statisztikai hivatal azt mondja, hogy Budapes­ten a reáliskolák népszerűsége a gimnáziumok mel­lett mindinkább háttérbe szorul s hogy a jövő mégis a gimnáziumoké. Ezt bizonyítja az, hogy amíg a gimnázisták száma az utóbbi tíz esztendőben több kétszeresen megszaporodott, addig a reáliskolai nö­vendékek emelkedése hatvanöt százalék. Az elmúlt iskolai évben hittfelekezet tekintetében a gimnazisták közt katholikus volt 43, ágostai 8, helvét 9, zsidó pedig 36 százalék. A reáliskolában a katholikusok 40, az ágostaiak 4, a helvétek 3, a zsidók pedig 50 percentet tettek ki. A 331 gimnazista közül 143 a jogi pályára lépett, orvos pedig csak 36 akart lenni. A 179 reáliskolai növendék közül a jogi pályára 17 készült, a technikára pedig 85. A gimnáziumokban 90, a reáliskolákban pedig 75 tanár tanított.­­ (Hazafias munkások.) A pozsonyi m. kir. dohánygyár munkás-személyzete vasárnap fényes bált rendezett, mely megérdemli, hogy követendő például Állítsuk az ország összes munkásai elé, nem­csak azért, mert a nagyrészt németajkú munkásnők hazafias célra, a Pozsonyban fölállítandó Petőfi-szo­­borra szánták a mulatság jövedelmét, hanem azért is, mert a mulatság valóságos hazafias tüntetéssé nőtte ki magát, midőn a lelkes rendezők élőképek­ben Petőfi és Kossuth apotheozisát mutatták be, miköz­ben a magyarul nem is tudó munkások a Hymnuszt énekelték, melyet a jelenlevő ezernyi tömeg riadó éljen­­zéssel fogadott". A bál fényes sikerének érdeme a derék munkásokon kivül a gyár tisztviselői karát, főként Braunsteiner Gusztáv kir. tanácsos, gyárigazgatót és nejét, ki a bálanyai tisztet viselte, valamint Hahnel Vilmos aligazgatóhelyettest illeti. A mulatságon kü­lönben részt vett Pozsonynak csaknem egész intelli­genciája.­­ (Nagy sikkasztás Belgrádban.) Szent­pétervárról azt jelentik, hogy a Moskowskia Vjedo­­mosti belgrádi levelezője nagy botrány hírét távira­­tozza meg lapjának. Ugyanis rájöttek, hogy a szerb katonai rokkantak alapjából nagy összeg hiányzik. Az elsikkasztott összeg meghaladja a három millió frankot.­­ (Egy százados hirtelen halála.) Cvit­­­­kovics János, a 79. Jellacsics-ezred századosa, Szé­kesfehérvárott 69 éves korában hirtelen meghalt. Cvitkovics az éjjel hirtelen rosszul lett, kiment az udvarra, hogy a szomszédoktól segítséget kérjen, s­ de a kerítés mellett hirtelen összeesett és meg­­­halt.­­ (Czecz tábornok hazatérése.) A minisz­terelnök a kolozsvári adóhivatalnál folyóvá tétette Czecz János tábornoknak az állam pénztárából járó évi 1920 korona nyugdíját. A nyugdíjat a Czecz tá­bornok által sajátkezűleg aláírt, a konzulátus által megerősített és Kolozsvár város és Kolozs­ vármegye fő­ispánja által láttamozott nyugtára fogják kifizetni havi részletekben, amint azt az erdélyi ereklyemúzeum igaz­gatósága óhajtotta. A pénzt a múzeum elnöksége veszi át és azt az erdélyi bank közvetítésével Buenos­ Ayresbe továbbítja. A múzeum a napokban küldi Czecz tábornokhoz hivatalos formaszerű meghívását, melyben az egész nemzet nevében fogja az ősz tábor­nokot fölkérni a hazájába való visszatérésre. A tá­bornok valószínűleg májusban indul és junius havá­ban már itthon lesz hazájában.­­ (Jubileum.) A pozsonyi I. Takarékpénztár igazgató-választmánya szép ovációkban részesítette elnökét, dr Gervay Nándor kir. tanácsost, ki teljes negyven esztendő óta tagja, részben alelnöke és el­nöke az igazgatóságnak. A jubilánst Neiszidler Ká­roly orsz. képviselő üdvözölte, meleg elismeréssel adózván az ünnepeknek úgy a takarékpénztár, mint a város municipális életében szerzett kiváló érde­meiért. . .(Korteskedés egy püspök mellett.) Németh József, Csanádi fölszentelt püspök egy túl­buzgó jóakarója csúf dolgot cselekedett meg Vácon. Mint lapunknak írják, a várost elárasztották plaká­tokkal, amelyeken Német József érdemeit és jóté­­konyságát dicsérik. Ez még nem volna nagy baj, bár semmi esetre sem használhat semmit a püspök­­jelöltek mellett való korteskedés.. . az azonban határozottan csúf dolog, hogy a kortes-plakát három más püspök-jelölttel, Kohl Medárddal, dr Fischer-Cal­­brie Ágosttal és Csákti gróffal igen csúful bánik el s a magánéletükről nem valami épületes módon emlékezik meg. A plakát azzal a fölhívással végző­dik, hogy a váciak tömegesen menjenek a király­hoz s kérjék Németnek váci püspökké leendő kine­vezését. A csúf plakát-korteskedés miatt Vácon igen nagy a fölháborodás.­­ (Kinevezések.) A honvédelmi miniszter Schweitzer Károly miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, szentléleki Szent-Léleky Géza miniszteri fo­galmazót miniszteri segédtitkárrá, dr Szuper Zoltán miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, Göbel János segélydíjas miniszteri fogalmazó gya­kornokot miniszteri segédfogalmazóvá, végül Staub Elemér díjtalan miniszteri fogalmazó gyakornokot segélydíjas miniszteri fogalmazó gyakornokká ne­vezte ki.­­ (A török diplomaták feleségei.) A török kormánynak igen gyakran nagy nehézségeket okoz a diplomáciai állások betöltésénél az a körülmény, hogy a török nőnek nem szabad keresztény országokba is elkísérnie a férjét. Eddig csupán a bukaresti és bel­grádi török követ vihette magával a feleségét azzal az ürügygyel, hogy Bukarestben is, meg Belgrádban is van török mecset, s így a török nők teljesíthetik vallási kötelességeiket. Legutóbb Sherif tábornok, a stockholmi követ, magával akarta vinni a feleségét; ebbe azonban a kormány nem egyezett bele. Sherif úgy segített magán, hogy a feleségét, aki egyiptomi hercegnő, hazaküldte az anyjához, s mivel Egyiptom­ban már nem tartozott a török kormány hatalma alá, Alexandriából egyenesen a férje után utazott Stockholmba. Ali Ferru bey, washingtoni követ, a nyáron Konstantinápolyba utazott a feleségéért, öt hónapig tartó tárgyalás után, miközben Ferru bey számtalanszor lemondott a hivataláról, végre meg­engedték neki, hogy a feleségét magával vihesse. Ki­kötötte azonban a kormány, hogy a bey feleségét nővérének s két rabszolga­nőnek kell kísérnie. A washingtoni követ felesége rendkívül művelt asszony, s valószínű, hogy Washingtonban már nem visel jas­­mak­ot, sőt jourokat is rendez.­­ (Akasztott ember a temető mellett.) Az új János kórháznál, a katonai temető mellett, a rendőrőrjárat ma egy fára fölakasztott ismeretlen em­ber holttestére bukkant. A holttestet bevitték a bon­coló intézetbe, a rendőrség pedig kutatja az öngyil­kos kilétét.­­ (Nagy postalopás Kariatidában.) A Spittal közelében fekvő Millstatt posta- és távíró­­hivatalának expeditora, Schwieger Károly, több mint 50,000 korona elsikkasztása után megszökött. Hogy üldöztetését késleltesse, szökése előtt hivatalának táviróvezetékeit szétrombolta, amint a hűtelen hiva­talnok szökésére rájöttek, lehetetlen volt távirati kö­­rözvényt utána küldeni. Lovas küldöncöt küldtek a legközelebbi távíró-állomásra, R Schwiegert mindeddig­­ nem sikerült kézrekeríteni. . . (új ellenségünk.) A román tribunista la­pok nagy örömmel jelzik, hogy legközelebb Barcelo­nában egy nagy lap fog megindulni, mely az összes latin népek egyesülésének eszméjét tűzte ki zász­lójára. E lapnak irányára nézve elegendő megje­gyezni, hogy­­romániai levelezője Vrechia A. Vazul bukaresti egyetemi tanár, a liga elnöke, magyaror­szági levelezője dr Lucacni László laefalusi plébános lesz, akik tudvalevőleg esküdt ellenségei a magyar­ságnak.­­ (Ezüstmenyegző ) Tarniy János kúriai biró ma ülte feleségével ezüstmenyegzőjét. A jubi­lánsok tiszteletér a fényes ünnepélyt rendeztek, ame­lyen alles Imi darabot is játsztut­. Közéletünk kitűnő­ségei közül igen sokan üdvözölték a jubiláns házas-­­párt.­­ (Nagybeteg főpap.) Rómából táviratoz­zák, hogy Ledochovszki Miriszláv bibornok súlyosan megbetegedett. A kardinális 78 éves és állapota már nagy kora miatt is aggasztó.­­ (Az Iparművészeti Társulat sorsjá­téka.) Az Iparművészeti Társulat múlt évi karácso-­­nyi kiállítása alkalmából rendezett sorsjátéknak teg­­­nap volt a húzása Ku­lcsár Miklós h. elöljáró, politikai és biztos jelenlétében. A húzáson 400 koronás nyere­ményt nyert Angyal József, miniszteri tanácsos, 300 koronás nyereményt dr Matlekovics Sándor r. b. t. t., 240 koronás nyereményt Széchenyi Béla gróf, 140 koronás nyereményt Granichstadten-testvérek, 130 koronás nyereményt Lukácsovits János, kisebb nye­reményeket : a győri iparos-tanonc-­s!.o!a, Hutter Ti­vadar, Tarkoviczi József, Kovalszky Sarolta, a nyí­regyházai kaszinó, Reinhard Kálmán, báró Kaas Ivor, az érsekújvári takarékpénztár, Marton Lajos, Bauer Gyula, Sugár Sándor, Sesztina Jenő, Horánszky , Lajos, Wojtisz Manfréd, Vandrák László, Belle Her­mann, Surányi József, Feledi József, Sternberg De­zső, Stett­­a Gyula, Roskovics Ignác, Lakos Lajos, Hoffmann Alfréd, Alm­ády Géza, Engel Lajos, a nagy­váradi iparos-tanonc-iskola, Ranovics Elemér, a pan-­­ csóvai állami főgimnázium, Berg Ferenc, Lippich Gusztáv, Szakács János, Beda Dezső, és Deutsch Sá­muel. A kisorsolt tárgyak értéke összesen 2182 koro­na 80 fillér. A nyereményeket a társulat bazárjában (Üllői­ út, Iparművészeti Múzeum) naponként délelőtt 9—12 óra között lehet átvenni. — (Másfélmillió palack pezsgők megsem­misülése.) Mint Párisból jelentik, Epernayben, a pezsgő városában ritka szerencsétlenség történt. Szom­­baton reggel 2 és 3 óra közt a Pal Roger cham­­pagnei-ház pincéi 75 méternyi hosszúságban s 60 méternyi szélességben beomlottak. Az omlás 30 mé­ternyi mély, s 500 nagy hordó és 1,500,000 palack pezsgő — körülbelül 5 m millió frank értékben — ment tönkre. A Champagneban a földréteg gazdag kréta a tartalomban. A terület, melyen a Pál Roger-ház épült,­ évszázadokon át lerakodóhelyéül szolgált az építkezések­nél kiemelt krétaföldnek. Az utóbbi hetek tartós eső­zése következtében a földréteg alámosódott s a pin­cék meny dörgés szerű robajjal omlottak be. Ember­életben szerencsére nem esett kár.­­ (Egyetemi te mnsének N­émetország­­ban.) A folyó téli serwesterben a németországi egye­temeken 644 nő tanul; ebből esik Berlinre 406, Boroszlóra 47, Bonnra 44, Gottir­gára 37, Halléra 33, Kielre 20, Freiburgra 16, Strassburgra 15, Königsbergs 14, Heidelbergre 13, Marburgra 8, Erlangeura 5, Tübingára 5, Würzburgra 1.­­ (Az eltüntetett zsidólány.) Araion Mi­­chaelina hollétét a krakói rendőrség még most sem tudta kinyomozni. Annyit megtudtak, hogy a leány Stanislau községben járt. E hó 19-éig tartózkodott ott és aztán onnan megint tovább ment a kísérőjével,­ akinek a kilétét nem lehetett megállapítani. Azt se tudják, hogy a leány merre ment Stanislauból. De valószínűnek tartják, hogy vagy Magyarországba uta­zott, vagy Romániába, amiért is a rendőrség most ez irányban is folytatja kutatásait.­­ (Tolvajok a vonaton.) Székesfehérvárott a Budapest felől jövő 207. sz. személyvonaton az éj­jel ismeretlen tettesek behatoltak a podgyászkocsiba,­­ ahonnan a csomagokat kidobálták. A vasúti sze­mélyzet észrevette a tolvajokat, s elriasztotta őket; csak egy kézitáskát vihettek magukkal a rablók.­­ (Molíneuxt halálra ítélték.) Molineux tábornok fiát, mint említettük, a newyorki esküdtek­ bűnösnek mondták abban, hogy mérges porokat kül­dött ellenségeinek, amely porok több ember halálát okozták. A közvélemény a fiatal vádlottnak kedvez,­ de azért a bíróság több napi tanácskozás után vil­lamosság általi halálra ítélte Molíneuxt. Az ítéletet március végén hajtanák végre,­­ ha ugyan meg nem változtatják. Molineux atyja a lapokban kijelenti, hogy meg van győződve fiának ártatlanságáról.

Next