Pesti Hírlap, 1900. június (22. évfolyam, 149-177. szám)
1900-06-27 / 174. szám
_____________________ PESTI HÍRLAP 1900. június 27., szerda, kitéve, valamint Széll Kálmán miniszterelnök és a párt azon oszlopos tagjai, kik közjogi kérdésekben kapacitások. A beszélgetés tárgya kizárólag Ferenc Ferdinand trónörökös morganatikus házassága és a trónöröklés kérdése volt. Széll Kálmán és Szilágyi Dezső hosszasabban tanácskoztak egymással. Szilágyi Dezső nagy fölháborodással beszélt egy róla megjelent interviewról, melyben neki az a mondás van tulajdonítva, hogy a főherceg nem mond le semmiről s hogy a részletezett lemondási nyilatkozat részletesen megváltoztatná a helyzetet s ebből nagyon kényes és komplikált dolgok származhatnának, sok mindenféle konzekvenciával, stb. Az interview közzététele maga is indiskréció, de ennél nagyobb baj az, hogy Szilágyinak magánbeszélgetésképen mondott nyilatkozatait olyan tévesen és hamis világításban adja elő, hogy azt Szilágyi megbotránkozással utasítja el. Talán ez volt az oka, hogy Szilágyi nézeteivel, melyek különben a kormány nézeteivel megegyeznek, zárkózottá lett. Széll Kálmán miniszterelnökkel a mai napon a párt Budapesten levő notabilitásai sorra értekeztek és kivétel nélkül helyeselték a kormány által elfoglalt álláspontot, mely a pártban uralkodó nézet szerint nemcsak mindenben megfelel a magyar államjognak, hanem főképen számol Magyarország különállásával is azzal, hogy minden fölmerülhető kétségnek a becikkelyezés által is elejét veszi. A szabadelvű pártban ebben a kérdésben egyáltalán nincs ellennézet. Annál nagyobb konsternációt okozott az a hír, hogy a szélsőbaloldalon Pichler Győző húsz tagot toboroz arra, hogy az országgyűlést minél hamarább összehívják. A szélsőbaloldal ki akarja fejteni a képviselőházban ellenkező nézeteit, melyeket Kossuth Ferenc álláspontja alapján más helyen ismertetünk. Ha sikerül húsz képviselőt megnyerni ennek a gondolatnak, mely egyébiránt igen szerencsétlen gondolat, a képviselőhöz elnöke tíz nap alatt ülést köteles egybehívni. Ez a hír azonban nem politikai okokból, hanem azért konsternálta a képviselőket, mert sokan távol vannak fürdőn, sokan meg holnap-holnapután készülnek elutazni, amint ez az ellenzéki képviselőknél is így van, így a képviselők nyarát ezen egészen céltalan gyűlés meglehetősen zavarhatná. Többek között Szilágyi Dezsőnek is vissza kellene térnie, mert rá ezen az ülésen okvetlenül szükség volna, jóllehet Szilágyi a napokban Karlsbadba készül utazni. Meglehetős derültséggel fogadták a szabadelvű pártkörben egy ellenzéki lapnak azon állítását, hogy Széll Kálmán már számításból ajánlotta a képviselőháznak az ülésszak elhalasztását júniusban. Ez határozottan téves fölfogás. Mert ha Széll számított volna erre a váratlanul bekövetkezett fordulatra, akkor nem a Ház elhatározásával, hanem királyi kézirattal napolta volna el a Házat, hogy az összehívás kellemetlenségeitől szabaduljon. A miniszterelnök ilyesmire nem is gondolt, aminek legnagyobb bizonyítéka az, hogy ha az ellenzéki akció sikerül, a képviselőházat össze fogják hívni. Széll Kálmán miniszterelnök a kormány összes tagjaival holnap Bécsbe utazik, hogy csütörtökön a trónörökös nyilatkozattételénél a kormány jelen legyen, fogják a parlament elé terjeszteni s annak elfogadása iránt semmi kétség nincs. Azonban a függetlenségi Kossuth-pártban a házasságkötés kapcsán fölmerült közjogi kérdések taglalására mutatkozik némi készség arra is, hogy a szünet közben a képviselőházat rendkívüli ülésre hívják össze. Legalább Kossuth Ferenc, a függetlenségi párt elnöke, úgy nyilatkozott, hogy az országgyűlés rendkívüli összehívása határozottan szükséges. Kossuth Ferenc ugyanis rámutat az 1723. II. t.c. 7. tj-ának értelmére, amely szerint szükséges, hogy a trónralépő az ausztriai ház kijelölt ágaiból az uralkodó család valamely tagjával egyenjogú (egyenrangú vagy „egyenszülötti“) házasságból származott törvényes szülöttje és róm. kath. vallású legyen. Kossuth Ferenc nézete szerint ennek alapján, minthogy a magyar törvény előrelátja a mostani esetet, Ferenc Ferdinand eskütétele egy bizonyos fokig a magyar törvénynek semmibevételét jelenti, mert a magyar törvények szerint ez az eskünyilatkozat nem szükséges ahoz, hogy a nem egyenjogú házasságból származott szülöttek a trónöröklésből kizárassanak. A magyar kormány megjelenésének az ünnepélyes aktuson — Kossuth Ferenc nézete szerint — nincs értelme, mert az aktus nem szólhat Magyarországnak- hol az örökösödési alaptörvény a kázusról már intézkedett. Ha a magyar kormány mégis megjelenik, akkor méltán kérdezhető, hogy milyen súlyt tulajdonit az 1723. II. t.-e.-nek, ha nem tulajdonit súlyt e törvénycikk 7. §-ának, holott egy törvény minden egyes szakasza egyenlően érvényes és nincs oly része, mely érvényesebb a másiknál. Kossuth Ferencnek a törvény magyarázása merőben téves. Legnagyobb tévedése abban van, hogy a törvényben azt a kifejezést, mely „törvényes“-t jelent, „egyenjogú“, „egyenrangú“ és „egyenszülötti“ kifejezéssel helyettesíti, holott a törvény nem az egyenjogú házasságról rendelkezik, hanem törvényes házasságról. Ebből kiindulva aztán összes következtetései elesnek. ---------------------------------------------------------------------------------------— Az országgyűlés és az eskünyilatkozat. A magyar országgyűlés hivatva van annak idején, ha e házasság alkalmából alkotott törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztik, foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Az eddigi tervek szerint a törvényjavaslatot csak öszszes A belvedari rezidencia. A bécsi Belvedereről, hol az új pár lakni fog, a következőket írják: A gyönyörű palota belsejét kiváló művészek díszítették. A lépcsőhöz falait régi minták után készült reliefképek ékesítik. A mennyezetre Friedl festett két freskót, amelyek közül az egyik a hatalmat, a másik a dicsőséget ábrázolja. Hatalmas, kétszárnyú ajtó nyílik innen a gyönyörű márványterembe. Vörös márványnyal és aranynyal van ékesítve ez a nagy terom. Mennyezetéről négy óriási és négy kisebb függő lámpa lóg le, melyek tizenkétezer gyertyaerejű fényt árasztanak. A nagyterem tündéries látványt nyújt ilyenkor. A márványterem mellett van az ebédlő, melynek fehér falai aranycirádákkal, hatalmas szőnyegekkel és tájképekkel vannak ékesítve. A képek és szőnyegek a királyi család gyűjteményéből valók. A mennyezetet Giacomo de Po egy régi festménye borítja be. Az asztalok alatt drága perzsa szőnyegek vannak. A palota első emeletének jobb szárnyán van a trónörökös lakosztálya. A folyosóról nyíló ajtó a vadászterembe vezet, ahol hosszú állványokon vannak elhelyezve a trónörökös fegyverei. Valóságos fegyvermúzeum ez a terem s azonnal elárulja, hogy Ferenc Ferdinand szenvedélyes vadász. A világ mindenféle fajtájú vadászfegyverét meg lehet itt találni. A vadászteremből a könyvtárba vezet egy ódonsült ajtó. A könyvtár puritán egyszerűséggel van díszítve. A falak barna szinűek, a hatalmas könyves szekrények is barna fából készültek. Az ajtóval szemben levő falon Mária Terézia életnagyságú képe látható. A könyvtárból az öltözőszobába és a hálószobába lehet jutni. Ez utóbbinak mennyezetét alacsonyabbra vetette a trónörökös, hogy ezáltal barátságosabb legyen a szoba. Jenő hercegnek is ez volt a hálószobája. Falai szürke szinűiek. Az elfogadóterem a márványterem mellett van ; falait arany-cirádák és gobelinek ékesítik. Közepén egy márvány asztal áll, ugyanolyan székekkel körülvéve. Az audiencia-terem, mely mellette van, szintén művészi ékességgel bír. Egyik falán I. Lipót nagy arcképe függ. Innen egy ajtó a dohányzó-terembe, egy másik pedig a dolgozószobába nyílik. Amaz különös keresettséggel van berendezve, falait festmények ékesítik, bútorai pedig gazdagon aranyozottak. Ez kisebb, egyszerűbb , mennyezetéről hatalmas függőlámpa lóg. A dolgozószoba mennyezetét is alacsonyabbra vetette a trónörökös. A palota homlokzata fölött levő toronyban van a reggeliző-szoba. Hat nagy ablak világítja meg ezt a szobát, amelyből gyönyörű kilátás nyílik Bécs válorására. A díszterem a második emeleten van, ugyan, ott vannak azok a helyiségek is, ahol a trónörökös az állami ügyeket intézi. A földszint a szolga-személyszet számára van berendezve. Morganatikus házasságok a Habsburg-házban. A morganatikus házasság intézménye középkori eredetű; eredetileg a hübérnak valamely jobbágy-, személylyel kötött házasságát nevezték így. A morga-natikus házasságnak ez az értelmezése az idők folyamán kibővült és az olyan házasságot jelentette, amelyben az asszony nem részesül a férfi rangjának és állásának megfelelő jogokban és a gyermekek sem örökösödnek a törvényes örökjog szerint. Magyar körtörvényben ez az intézmény sehol elő nem fordul, tehát nincs is szabályozva. Közjogunk nem ismeri a morganatikus házasságot. A Habsburg-házban már előzőleg is volt egynéhány morganatikus házasság. Ott van a régibb időkből Ferdinánd főherceg esete, ki elvette Welser Filippinát. Ebből a házasságból származtak a Welsersheimb grófok. Mária Lujza pármai hercegnő és osztrák főhercegnőnek, mint már . Napóleon özvegyének 1882- ben Neipperg Ádám gróffal kötött morganatikus házassága nem lepte meg a világot. Ez már csak néhány hónappal azelőtt született fiának (Vilmosnak) törvényesítése volt. Vilmos azután a Montenuovo grófi, később pedig a hercegi címet kapta. A legnagyobb feltűnést keltette azonban János hercegnek, I. Ferenc öcscsének a házassága, aki egy utazása alkalmával az ausseei postamester leányánál felejtette szivét és azt kevéssel azután (1827-ben) nőül is vette. Poddl Annával, a főherceg nejével, sehogy se tudtak megbarátkozni az udvari körök s a főherceg előtt minden időkre zárva maradtak a Burg kapui. 1834-ben végre I. Ferenc brandhofeni bárónővé nevezte ki sógornőjét, V. Ferdinánd pedig 1845-ben merani grófnővé nevezte ki. A főherceg utódai ma is a merani gróf címet viselik. Henrik főherceg hasonlóképen kegyvesztett lett, miután Hoffmann Leopoldinát — egy feltűnően szép színésznőt — az oltárhoz vezette. Nem tekintették Henrik hercegnek a csatatéren szerzett érdedemeit sem, hanem megfosztották rangjától és jövedelmétől, úgy, hogy a főhercegnek családostól nevetséges csekély havi díjból kellett éveken át megélnie. Hét év múlva azonban visszakapta rangját és nejét Waldeck bárónővé nevezték ki. Erzsébet királyné testvérbátyja, Lajos bajor herceg, szintén morganatikus házasságot kötött, 1892-ben nőül véve Barth Antóniát, akit később Bartolf néven nemességre emeltek. János Szalvátor főhercegnek, Orth Jánosnak regényes házassága Stábél Micivel még mindenkinek élénk emlékezetében van. A főherceg eldobta magától rangját, megtagadta családját, elhagyta hazáját, hogy csak magáénak mondhassa azt, akit szeretett. Ránk, magyarokra nevezetes még Württembergi Sándor hercegnek morganatikus házassága, aki 1835. május 2-án egy magyar grófnőt, Rhédey Claudiát, tett nejévé. A grófnő utódai a Teck hercegi címet kapták s egyik unokája a walesi herceg legidősebb fiához ment nőül. Egy másik érdekes morganatikus házasság Resseui (Hessen und bei Rhein) Sándor hercegé, aki 1851. október 28-án Hauke grófnőt vette nőül. Hauke grófnő később a Battenberg grófi címet kapta, fiai pedig hercegek lettek. Fiai közül Henrik az angol királynő leányát, Beatrixet vette nőül, Sándor fia pedig a bolgár trónt foglalta el. Érdekes játéka a sorsnak, hogy a család legnevezetesebb tagja, Sándor fejedelem, később Hartenau gróf, szintén morganatikus házasságot kötött, nőül véve Leyzinger Johannát. A csütörtöki eskütétel előkészületei. Zágráb, jun. 26. Lipót Salvátor főherceg ma, Khuen-Héderváry bán pedig holnap Bécsbe utazik, hogy jelen legyenek Ferenc Ferdinánd főherceg eskütételén. Bécs, jun. 26. Ferenc Ferdinád főherceg ünneplés eskütételére már a mai nap folyamán ideérkeztek. Ferdinánd főherceg toszkánai nagyherceg, Péter Ferdinánd főherceg és József főherceg. Lipót Ferdinánd, Lipót Szalvátor, Ferenc Szalvátor, Jenő és József Ágost főhercegek holnap érkeznek ide. Bécs, jun. 26. (Saját, tudósítónktól.) Csaknem valamennyi főherceg, ki nem Bécsben él, ma ideérkezett, hogy Ferenc Ferdinánd csütörtökön megtartandó ünnepélyes eskütételén jelen legyen. Bécs, jún. 26. (Saját tudósítónktól.) Egy helyi tudósító jelentése szerint Ferenc Ferdinánd főherceg esküvője július 4. vagy 5-én lesz. Az uralkodóház holnap megtartandó családi tanácsán megállapítják , hogy az esküvőn mely főhercegek vesznek részt.