Pesti Hírlap, 1900. július (22. évfolyam, 178-209. szám)

1900-07-28 / 205. szám

1900. július 28., szombat. 5 PESTI HÍRLAP Sándor cár keresztapja volt a királynak, aki ilyeténképen az ortodox egyház felfogása szerint a mostani cárral is némi rokonságban van. Sándor király ma kilovagolt a banjicai táborba, ahol a csapatok lelkesen üdvözölték. Belgrád, jul. 27. — Saját tudósítónktól. — A magasabb hivatalnoki karban és a had­testparancsnokok között legközelebb nagy vál­tozások lesznek. Számos, jelenleg száműzetésben élő szerb állampolgár hazatér és a kormány utasította a rendőrséget, hogy ezek hazatérését ne akadályozza. Az orosz cár barátságos maga­tartását a hazaárulási perben elitéltek megke­­gyelmezésének tulajdonítják. Már legközelebb új orosz követ kinevezését várják, miután ez az állás hosszabb ideig betöltetlen volt. Ismeri az apját. — Belgrádból. — I. Hadsegéd (berohan): Felség, baj van. Sándor : No, no ! Föllázadt a nép ? Hadsegéd: A nép örü­l. A nép zsi­­ózik. A nép kivilágít. Sándor­­: Lázong talán a hadsereg ? Hadsegéd: A hadsereg felségedet élteti. A had­sereg vérét áldozza felségedért. Sándor: Hát akkor mi a baj ? Hadsegéd: Édes atyja, a nagy Milán, a prokla­máció­s felséged házasságának hirére azonnal elhagyta Karlsbadot s útban van Belgrád fölé. Sándor : És ha idejön? És ha megérkezik? Hadsegéd: Azt mondják, hogy a helyzet meg­­változhatik. A nép az ő pártjára állhat s a hadsereg esetleg azt teszi, amit­­ kíván. Minden attól függ, hogy mit akar tenni. Sándor : Legyen nyugodt, barátom. Az apám nem jön Belgrádba. II. Hadsegéd : Fölség! Takova grófja, aki a had­seregben viselt állásáról lemondott, már Bécsbe ér­kezett. Azt jelentik, hogy rendkívül dühös s hogy elkeseredésében mindenre képes. Sándor : És a nép ? Hadsegéd: Annak hírére, hogy ideérkezik, a vasúti állomás körül jár-kel. Egy része átment Zi­­monyba, hogy ott üdvözölje. Sándor : És a katonaság ? Hadsegéd (szomorúan): Ha a gróf itt lesz, mit sem lehet tudni. Sándor : Beszélt valakivel ? Hadsegéd: Minden számottevő politikussal és államférfival megbeszéltem az ügyet. Sándor: Mit mondtak? Hadsegéd: Az egyik azt ajánlotta, hogy föl­séged azonnal száműzze. A másik véleménye szerint fölségednek sürgönyözni kellene neki, hogy ide be ne merje tenni a lábát. A harmadik azt tartaná leg­jobbnak, hogy az esetben, ha Belgrádba érkezik, fölséged azonnal, még a vasúti kocsiban letartóztassa. A­ negyedik szerint a bécsi udvart kellene fölkérni arra, hogy Takova grófot a belgrádi útról lebeszélje. Sándor (mosolyogva): Ez mind bajjal járna s balgaság volna. Hogy száműzze a fia az apját, ho­gyan fogassa el és hogyan beszélje le arról, hogy ne jöjjön? A bécsi udvart sem lehet ilyen szíves­,­ségre kérni. És talán hiába való is lenne. Nem, nem i­smerem az apámat, azért is expresszvonaton sietne ide. x Hadsegéd: Felségednek bizonyára más terve van. Sándor: Eltalálta. Üljön az Íróaztalhoz és írja azt, amit diktálok. Hadsegéd,­­az Íróasztalhoz ül és kezébe tol­lat vesz.) Sándor (diktál): „Ő felsége parancsából kérem a gróf urat, hogy azonnal szíveskedjék Belgrádba indulni. Ő felségének szüksége van apai tanácsra s házassága alkalmából az apai szeretetre. Ő felsége ide mellékelve küld egy utalványt 500 ezer fran­­ról. Az utalványt a Hitelbank beváltja. Hódolattal :Ő felsége hadsegéde.“ Hadsegéd: Elküldjem a levelet? Sándor: Igen-igen. De az utalványt ki ne fe­lejtse belőle. Hadsegéd­­meghajtja magát s kezében a levél­lel indul, az ajtóban azonban megáll s aggodalom­mal szól): Engedje meg, felség, de meg kell je­gyeznem, hogy Takova grófja, ha itt lesz, bajt csinál. Sándor: Legyen nyugodt. Az apám, amint a pénzt megkapja, a legelső vonattal Párizsba utazik. (Sóhajtva): Az öreg, ha pénze van, sohasem jön Belgrádba. Ilyen helyzetben kötéllel sem lehetne ide hozni. Édes barátom, ismerem az apámat. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. * (Márkus Emilia Budán.) Márkus Emilia ma este a budai nyári színházban Bedegarny drámá­jában, „Bernardo Montil­á“-ban lépett föl Luisa szere­pében. A nézőtér nem telt meg annyira, mint eddig, mert a nagy kánikula igen próbára tette a művésznő tisztelőit s csak a leghívebbek vonultak ki és a mű­vészetpártoló budaiak, akik hozzá vannak szokva ahoz, hogy erős melegben járjanak színházba. Az intimitást észre is lehetett venni a színpad és a né­­zőtér között, mert hálából még Márkus Emma is, ha szerepe passzív részei megengedték, az operetto-szín­­padoknál megszokott módon legyezőjellel váltott egy-egy pillantást nézőtérből­ ismerőseivel. De egy percig sem zökkentette ki az illúziót emiatt és szere­pének igen hatásos részeiben tényleg jelentékeny ha­tást keltett. A közönség sok tapssal, hatalmas éljen­­zésekkel és felvonások végén lámpák elé való hívás­sal köszönte meg azt a ritka művészeti élvezetet, amit­ Márkus Emma nyújtott. A dráma másik jó női szerepét, Trtczer, T. Hadfik Anna adta szokott gondos­sággal és Julia szerepében ma is jól állotta meg a helyét Tárnoky Gizella. Az előadás egyöntetűségét meglehetősen zavarta egy lépten-nyomon előtolakodó ismerős, a szerepnemtudás réme. E miatt nevezetes részeket is a közreműködők néha halkabban mondtak, mint a súgó és valószínű, hogy aki ma este először látta az Echegaray drámáját, a párbeszédekbe foglalt fejtegetéseket nem értette meg. Montillat Pethes adta, Ricardot Klenovics. — Márkus Emma holnap lép föl búcsúzóra a budai nyári színházban Sardou „Doiá''-jában. * (Uránia-színház.) Az Uránia-színházban holnap, szombaton és vasárnap is­­ a Csodaember (Rabbi Josefmann) kerül színre. * (Műkedvelő előadás) lesz e hó 29-ikén Kispesten. Az angolosan és a Párbaj című egyfelvo­­násosokat adják elő.­­ * (Márkus Emilia leánya színésznő.) Már­kus Emíliának, a Nemzeti színház nagy művésznő­jének két leánya­ban,­ Tessa és Romula. Tessa a nagyobbik, akiből nem lesz Színésznő, de a kisebbik, Romula, ugyanarra a szép és­ küzdelmes pályára lép, melyen az édesanyja oly gyönyörű diadalokat arat. Ezt erősíti meg a művésznőnek egy ismerőse előtt tett nyilatkozata, mikor a Márkus Emilia tisztelője, a leányokról lévén szó, ezt­­kérdezte : — Miért nem csinál' belőlük színésznőt ? — Oh, a Romulából' az lesz,' — felelte Márkus Emilia. —Micsoda színésztehetség ez a gyermek. Kü­lönb az édes­anyjánál! A minap velem volt egy vidéki vendégszereplésen és fellépett egy gyermekszerepben. Óriási sikere volt! Csaknem kiugrott a szivem az örömtől, mikor a tapsokat hallottam, melyek­­ neki szóltak 1 ' ':". * (A címszerep.) A művészi, kivált színmű­vész­ ambíciónak igen szélesek a határai. Erre enged legalább vallani az alábbi eset, mely csütörtökön tör­tént meg a Városligeti színkör igazgatói szobájában. Az irodába beállít egy szegényesen öltözött fiatal színész, és e szavakkal fordul Fold papához: — Direktor úr, én föl szeretnék lépni a szín­körben. — Nem lehet, — felel szigorúan az igazgató, — már elég jeles erővel el vagyunk látva. — De direktor úr, én egy olyan szerepet kreálok önnek, amilyent senki sem tud utánam csi­nálni. A Búr háborúban akarok föllépni . . . A direktor, látván az ifjúembernek szinte kö­nyörgő arckifejezését, valamivel szelidebb hangon kérdi: — Hm. A Búr háborúban ? Hisz’ ott már ki­tűnő szerepe van Gyöngyinek és valamennyinek. Hát melyik szerepben akarna maga föllépni, barátom. A színész megrántotta a kabátja szólót, és csillogó szemmel, emelt hangon jelentette ki Feld pa­­dának, hogy: — Hát a címszerepben, direktor úr! A Búr há­ború címszerepében! Feld papa nagyot nézett, aztán rövid gondolko­zás után azt mondta az ambiciózus fiatalembernek: — Barátom, nagyon sajnálom, de az a szerep már el van foglalva. Hanem — tette utána — ha akarja, a Sárga csikó címszerepét szívesen rendelke­zésére bocsátom magának. : * (A pozsonyi színház) igazgatója, Helle Iván, úr, reflektál egy közleményünkre, amely szerint a vendégszereplő művészekkel számolva, a német színtársulat gázsiját is beszámítja a napi költségbe. Kijelenti az igazgató úr, hogy a napi kiadása 269 forint, de ezen a címen Márkus Emilia asszonynak csak 50 irtot számított föl. — Ötven frtos napikölt­ség csakugyan nem sok. * (Színészet a vidéken.) Orosházán most Szálkai Lajos színtársulata játszik, ahol Szálkai nyári színkört épittetett s hihetőleg ki fogja heverni a gyulai szezon ezerhétszáz koronás deficitjét. A Kuruc­­furfangot, Arany­kakast, Kis szökevényt és Szulami­­tot telt ház előtt adták. ■Békésen több hét óta Hevesi társulata játszik. Hevesi József a napokban színészkedésének negyed­­százados jubileumát ülte meg s a közönség ovációban részesítette. Pár nap óta Rózsahegyi Kálmán, a Magyar színház tagja, vendégszerepel a társulatnál. * (Román színház) javára 4300 koronát gyűjtöttek Kolozsvárott egy oláh gyűlésen. Sport 'Kottijigbrunni lóversenyek. .— Negyedik nap. — Gyönge sportot igér a holnapi kottingbrunni Programm. Mindössze az 5000 koronás államdij és a 9000 koronás akadályverseny a jobb dotációjú futa­mok. Az államdij csupán hét nevezéssel zárult. E versenyben értesülésünk szerint a következő lovak fognak indulni. Pharao 46 56 tg­lov. Adams Vak Botttyán 4ó 56 II II Bulford J. Valaki 5ó 56 ff II Hosp Fr. Loader 46 57 Wiff fi Hyams. Inländer 46 &00 E starterlistából kimagaslik az Inländer neve.­­A tavalyi Jubileumdíj nyerője az idei Schwechati díj­ban aratott győzelmével beigazolta, hogy nem veszí­tette el nagy képességét. Pharao három éves korá­ban elég jó volt, de klasszisban legalább 6 kilóval rosszabb volt, mint Inlander. Valaki a gátversenyek­­ben fenomenális győzelmeket aratott, rendkí­vül szívós, de síkversenyben aligha érvényesül­het, mert most nem Erborinczel kell megmérkőznie. Vak Bottyán szinte rendkívül kitartó, legutóbbi fu­tása a Vedercino versenyben szép győzelemmel vég­ződött. Ekkor Parolin­a kért cédáit neki, csak nyak­­hoszszal volt második, tehát ez a forma sem oly kiváló, hogy Inlander­rel szemben érvényesülhessen.. Még talán Leader lehet legméltóbb ellenfele, mely a Tarnovsk­y-Memorialban 6lla­ggal a nyeregben a pehelysúlyú Lencia és a Karlsbadban jól futott Be­­tri­ger-rel szemben győzött. Ezt a rek­ordot sem tak­sáljuk valami nagyon magasra, csak azt látjuk be­lőle, hogy a Springer-tó még mindig a régi. Sokkal nehezebb a Kottlugbrunni akadályver­seny handicap nyerőjét kikeresni. Összesen 13 ló maradt állva benne. A legmagasabb súlyt (72Vz) Driver viheti, a legkisebb teherrel (60) A la grecque, Vértes és Ma petite indulhatnak. A nyilvános forma a Rákosi-díj és a Nagy pozsonyi akadályverseny nye­rője mellett foglal állást, sőt Driftnek is jósol némi esélyt, mi azonban Tudor és Vértes között keressük a nyerőt. Előbbinek múltkori rossz futását ugyanis figyelembe nem veszszük, mert úgy találjuk, hogy a 3200 méternyi távolság rövid volt neki. Vértest ille­tőleg nem bírjuk elfelejteni a karlsbadi Aberg-steeplo­­chaseben mutatott képességét, melyben Aspasia és Buda mögött, ha rossz harmadik is volt, de az 5600 méteres versenyben egy darabig nagyon jól tartotta magát. Szép verseny lesz a Kétévesek versenye, mely­ben a Stadtparki-díj győztese, Loti, istállótársa, az eddig veretlen High Licestershire és a gyorslábú Biri indulhatnak legtöbb kilátással. Jelöltjeink tehát ezek­: I. Siótyag — Lady May. II. Proponent — Garcia. Hl. Akárhogy — Marietta — Vox Populi. IV. Inländer — Leader. V. Wundermadl — Diva. VI. Loti — High Licestershire — Biri. VH. Tudor — Vértes. Je­if­­­ff Wilton.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék