Pesti Hírlap, 1901. június (23. évfolyam, 148-177. szám)

1901-06-29 / 176. szám

1901. június 29., szombat. PESTI HÍRLAP 9 A Livet ehhez hozzáfűzi, hogy tekintve Belgium ■fegyverkezését, továbbá azt a körülményt, hogy a belga királyt Viktória királynő temetése alkalmávalaz angol udvar nemcsak hidegen, de majdnem sértő módon fogadta, valamint Vilmos császár politikájának arányszerű megfordulását Orosz- és Franciaország részére Günther Ernő herceg brüsszeli utazása nagyon figyelemreméltó dolog. A szerb királyi pár pétervári látogatásának hire minden nap újabb változásoknak van alávetve. Egyik nap utazik, másik nap nem utazik, ma pedig már épen az a hír érkezik Pétervárról, hogy ott semmit sem tudnak a szerb királyi pár látogatásáról. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy ott ezt a látogatást nem óhajtják. És ez természetes is. Mert akármilyen barátságos érzülettel viseltessenek ■a cári udvarban Sándor iránt, a nemrég lefolyt belgrádi botrányok emlékét egy-kettőre eltüntetni nem lehet. Márpedig ezeknek hatása alatt Draga királyné megjelenése Pétervárott, annyi mindenféle ízetlen megjegyzésekre adna alkalmat a pletykálkodást kedvelő haute-créme körében, hogy a carennára nézve az egész látogatás sokféle inkonvenienciával volna egybekötve, amitől őt a cár bizonyára megkímélni szeretné. SZÍNHÁZ és zene. * (Növendék-előadás.) A Vígszínház színész- iskolájának másodéves növendékei pénteken tartották meg házi vizsgájukat. »A szerelmi varázsital« című egyfelvonásos operettében nagy hatással és sikerrel játszott Hajós Elza, akinek igen szép, tiszta és hajlékony hangja van; igen kedves volt továbbá Révész Helén és Gidáli Páni is, akik maholnap már kész művésznők. Végül ügyes alakítást mutatott be egy komikai szerepben Kürti Teréz. Ezután »A csipkeszoknyáról« szóló dalt temperamentumosan elénekelte Révész Ilonka, kire szintén szép jövö vár még a színpadon. »A tiszteletes úr keservei« című bohózatban mutatták be csak igazán színpadon való otthonosságukat a növendékek. Gyárfás Dezső egyike a jövő legügyesebb színészeinek, míg Keresztúri Antal, Ács József, Halász Zoltán és Virág Jenő szintén ügyesen játszottak. Rendkívül kedves volt Váradi Jolánka, aki otthoniasan és természetes bájjal mozog a színpadon. Jól játszott még Kapossi Irén is, a tiszteletesnő, Jónás Margit pedig a szakácsnő szerepében mutatta be ügyességét. Különösen a két tanárnak, Dévai Jankának, a vígszínházi színésziskola jeles énektanárnőjének, aki ezúttal is teljes diadalt aratott és Rónaszéky Gusztávnak szólt a legzajosabb elismerés.t * (Zilahy Gyula), a Nemzeti színház jeles művésze, a jövő héten Ungváron Csóka színtársulatánál fog vendégszerepelni a Király házasodik, Figaro lakodalma és Közönyt közönynyel című vígjátékok főbb szerepeiben. * (Komlósi Emma a Népszínházban.) Holnap, szombaton Piros bugyelláris kerül színre a Népszínházban. Ez lesz az idei szezon utolsó népszínmű előadása, amelyen Komlósi Emma, a debreceni színház primadonnája, mint vendég lép föl Török biróné szerepében. A fiatal énekesnő, ki azelőtt a kolozsvári Nemzeti színház tagja volt, különösen a népszínművekben aratott jelentékeny sikereket úgy Kolozsváron, mint Debrecenben. Vendégfellépése lehetővé teszi, hogy a Népszínház, közvetlenül kapuzárás előtt népszínművel is búcsúzzék el két hónapra közönségétől. Az utolsó előadás vasárnap lesz, amikor is Hegyi Aranka búcsúzik a Lili címszerepében. * (Gál Gyula búcsúja.) A Vígszínházban holnap, szombaton adják utoljára ebben az évadban Herczeg Ferenc népszerű drámáját, az „Ocskay brigadéros“-t. Ezen előadás egyúttal búcsúföllépte lesz Gál Gyulának, aki e hónap végével kiválik a Vígszínház kötelékéből. * (Hegyi Aranka sziniiskolája) növendékeivel a Vígszinházban szombaton és vasárnap délután nyilvános vizsgálati előadást tart. Az első nap műsora: 1. Hangverseny. 2. ,,Virágfakadás. 3. A „Nebántsvirág“ első fölvonása. 4. Spanyol menüettetánc. A második napi: 1. A „Cigánybáró“ I. és II. fölvonásából jelenetek. — 2. „Váljunk el!.“ 3. A .,,Kis szökevény“ I. és II. fölvonásának főbb jelenetei. Az összes darabokat Hegyi Aranka rendezi és tanította be. * (Még kétszer a Föld körül.) Szombaton és vasárnap még kétszer adják az Uránia színházban Gáspár Ferencnek nagy sikert aratott darabját. „A föld körül“ ezzel együtt tizenötödik előadását éli meg olyan körülmények között, hogy estéről-estére még mindig szép közönsége volt. Július első napjaiban bezárul két hónapra az Uránia és ez alatt az idő alatt csak a színház vidéki tagozata fog játszani. * (A városligeti színkörben) az Ócska brigadéros ugyancsak beütött. — A színházat folyton zsúfolásig megtöltő közönség pompásan mulat a sikerült paródián, mely előreláthatólag hosszú ideig marad még műsoron. Szombaton és vasárnap két-két előadás lesz. Szombaton délután 4 órakor félhelyárak •1-4. mellett Tóth Ede rég nem adott népszínművét a Kölöncöt adják, a főbb szerepeket Balláné, Sziklay Szeréna, Follinuszné, Tallián, Szepesi, Szetmiklósy, Bihari adják. Este fél nyolckor rendes helyárakkal Ócska brigadéros megy. Vasárnap délután 4 órakor felhelyárakkal „Otthello“ kerül színre Feld Irén, Bakó László, Balla, Morvay és Alpár Irénnel. Este fél nyolckor Ócska brigadérost adják tizedszer. * (Fenyvesi Emilt) a Vígszínház tagját súlyos baleset érte. Mikor ugyanis Gödöllőn öreghegyi nyaralójából a vasúthoz kocsizott, lova a pályaudvar közeléban megbokrosodott, Fenyvesi kiugrott a kocsiból és jobb lábát a bokán felül eltörte. Hordágyon szállították lakására. * (Benjámin özvegye.) Ezen a címen Barthos Andor és Erdélyi Lajos népies bohózatot írtak, melyet előadás végett a Népszínházhoz nyújtottak be. A darab zenéjét Erdélyi Lajos írta. * (Polonyi Elemér) a jeles zongoraművész, mint értesülünk, szeptembertől a nemzeti zenede tanára lesz ; az intézet kiváló erőt nyer Polonyiban, aki mint exekutív művész és pedagógus egyaránt kitűnően érvényesülhet a növendékek kiképeztetésénél. * (Hohenfels Stella és a Burgszínház.) Hohenfels Stella, a Burgtheater kitűnő művésznője, levelet intézett Schlenther igazgatóhoz, s hivatkozással arra, hogy őt az újdonságok szerepeinek kiosztásánál már hosszabb idő óta következetesen mellőzik, amit annak jeléül tekint, hogy szolgálatára nem akarnak reflektálni: élethosszig szóló szerződésének felbontását kérte, de egyszersmind megfelelő kárpótlást követelt. Schlenther e levélre azzal felelt, hogy a művésznő mellőzése nem volt szándékos, s ha mégis megtörtént, ezért ő nem okolható, csak az újdonságok szerzői, akiknek kívánságát a szerepkiosztás dolgában mindig respektálja. Arra a vádra pedig, hogy a művésznőt „ki akarja szekírozni“, ami Hohenfels asszony szerint a Bingszínházhoz nem méltó dolog, Schlenther csak azt felelte, hogy nem ismeri el, hogy a tagoknak joga volna őt megleckéztetni s kioktatni, hogy mi illik a Burgtheater méltóságához, mi nem. A dolog érdemére egyátalán nem is válaszolt. Minthogy a levél aligha fogja kielégíteni a művésznőt, félő, hogy a Burgszínház csakugyan el fogja veszíteni azt a tagját, aki ma Baumeister mellett egyik oszlopa és büszkesége. * (Novella társulata) Turinban, ahol nemrég kezdte meg vendégszereplését, új darabot mutatott be: Giovagnoli olasz írónak »Cassius Cherea« című történeti színművét. Giovagnoli nem új ember; régebben sikerei is voltak, de tíz év óta semmit se irt. Uj művének jelentékeny hatása volt; különösen tetszett a darabban Caligula kitűnően jellemzett alakja. * (Parodi Sándor meghalt.) Egyike az utolsóknak, akik még tragédiákat írtak s akiknek a tragédiáit még nagy sikerrel adták elő: Parodi Sándor francia költő, hosszas szenvedés után meghalt. Annak, amit a franciák Szedán után éreztek, senki se adott megragadóbb kifejezést, mint »Legyőzött Rómá«-jában Parodi. Pedig csak naturalizált francia volt; Kandiában született, olasz szülőktől, s első művét: „Az utolsó pápa“ cimű regényt még olasz nyelven írta. De már második művét az »Ulm, le parricide« cimü drámát franciául adta ki s ezt csupa francia nyelvű munka követte, többek közt egy »Cris de la chair et de l’âme« cimü verskötet, mely meglehetős feltűnést keltett. Drámai művei közül a »Rome vaincue« és „La reine Juana“ a nevezetesebbek. Mind a kettőt a „Comédie Française“ adta elő, az elsőt a hetvenes, a másodikat a kilencvenes évek közepén. Az előbbinek, melyben Parodi emelkedett szellemben és nem közönséges ékesszólással fejezi ki azt, hogy miképpen kell egy legyőzött nagy népnek a szerencsétlenséget elviselnie és az elkövetett hibákat reparálnia, rendkívüli hatása volt, de a »Juana királyné« című tragédiát is nagy sikerrel adták elő. Az utóbbinak Dudlaynak kisasszony élete legnagyobb színpadi sikerét köszönhette ; a másik előadása pedig arról nevezetes, hogy az akkor még egészen fiatal Sarah Bernhardt egy öreg vak asszonyt játszott benne gyújtó hatással. A „Legyőzött Rómá“-t a Nemzeti színház is előadta, nálunk azonban nem volt akkora hatása, hogy műsoron maradhatott volna. Parodi utolsó drámai művét, „A granadai zsidóasszonyt“ még eddig nem adták elő, csak a jövő szezonban kerül színre a „Comédie Française“-ben. * (Jeanne Marni, mint drámaíró.) Jeanne Marni (igazi nevén: Jeanne Marniere), akit elmés, finom novellái révén a magyar közönség is jól ismer, Albert Guinon társaságában társadalmi színművet írt. Az érdekes munka a téli szezonban fog színre keülni, egyik nagyobb párizsi színpadon. Fővárosi ügyek — A szkranitás. A tanács a tanügyi osztály javaslatára kimondotta, hogy a jövő évben 33 osztályban lépteti életbe a szaktanítást. — t új iskolák. A jövő tanévre két új iskolát épít a város. Az egyik iskolát a VI-ik kerületi Szent László-úton 20 tanteremmel, tornahelyiséggel, óvodával és igazgatói lakással 360.000 korona költséggel, a másik iskolát pedig a III. kerületi Vörösvári-úton 14 tanteremmel, tornateremmel és melléképületekkel 220.000 korona költséggel építik fel. Mind a két is-kolához a terveket elkészítette a mérnöki hivatal , azokat beterjesztette a tanácshoz. — A Dévény utca megnyitása. Ma több bizottsági tagból álló küldöttség tisztelgett a polgármesternél és kérték, hogy a tanács nyittassa meg a Dévény utcát, mert ezt a forgalmi és egyéb érdekek kívánják. A polgármester a formális kedvező ígérettel felelt és a deputáció meghatottan mondott köszönetet. — A hadtestparancsnokság fölebbezése. A vizdijszabályzatot tudvalevőleg a belügyminiszter nem hagyta jóvá, hanem fölhívta a várost, hogy a kaszárnyáknak is úgy számítsa a vizet, mint a többi államhivatalnak. A közgyűlés teljesítette a miniszter fölhívását s kimondotta, hogy a kaszárnyákban is harminc százalékkal olcsóbban szállítja a vizet. A hadtestparancsnokságnak ez is kevés. Újra megfölebbezte a közgyűlés határozatát s fölebbezésében arra kéri a minisztert, hogy a katonaság fél áron kapja a vizet. Egyletek és intézetek — A gyógyult elmebetegeket segélyző egylet pénteken este tartotta rendes évi közgyűlését a Markó utcai büntető járásbíróság helyiségében dr Székács Ferenc kúriai bíró elnöklete alatt. Előbb az évi jelentést olvasta föl dr Mózes László egyleti titkár. A jelentés szerint az egyesület vagyona 56.729 korona 65 fillér, mely összeg a múlt évi vagyonhoz képest 1625 K 7 fillér többletet mutat. Az egylet a lefolyt évben 181 esetben 110 beteget segélyzett 4256 K erejéig. A pozsonyi fiókegylet 22 segélyre szorultat 151 írt segélyben részesített. Ennek a fiókegyletnek vagyona 85 , 41 fillért tesz ki, úgy az évi jelentést, mint a jövő évi költségvetést a közgyűlés elfogadta. Ezután megválasztották választmányi tagokul Czárán Istvánt, Fáik Zsigmondot, Gajzágó Manót, dr Moravcsik Ernőt, dr Oláh Gusztávot, Reisz Gedeont, dr Salgó Jakabot, dr Traiber Vincét. Számvizsgálókul Bayer Antalt, Gelléri Szabó Jánost és dr Brachfeld Lajost. Az alkoholellenes egyesületnek inditványát, mely szerint az egylet támogassa s vele együtt karöltve teljesítse hivatását, a közgyűlés örömmel fogadta el s a részletek kidolgozása végett az igazgató-válaszmány elé utalta. PESTI HÍRLAP: Július 1-től kezdve új előfizetést nyitunk lapunkra. Az új évnegyedet Abonyi Árpád regényével — A fehér asszony — kezdjük. Újonnan belépő előfizetők a július 1-ig megjelenő részt külön lenyomatban kapják meg. A következő félévben Jókai Mór is fog új regényt írni a Pesti Hírlap számára. A Pesti Hírlap karácsonyi ajándékát — az 1902. évre szóló nagy képes naptárt — minden előfizető megkapja, aki — habár havonkint is — egész éven át előfizet a lapra. Az előfizetők a havonta kétszer igen bő tartalommal s számtalan képpel megjelenő Divat-Salont kedvezményes áron kapják meg. A Pesti Hírlap előfizetési ára: Július hónapra.......................... 2 K 40 fillér. „ 1-től szept. 30-ig . . 7 „ — „ „ 1-től dec. 31-ig. . . 14 „ — „ A Divat-Szalonnal együtt: negyedévre ...... 9 E. Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése június 30-án lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyüket változtató helybeli, valamint vidéki előfizetőinket is arra kérjük, hogy régi elmüket velünk közölni szíveskedjenek, hogy a lap küldése fönnakadást ne szenvedjen. gfiel". A főváros környékén levő nyaalókba idején pontosan vitetjük a lapot.