Pesti Hírlap, 1902. február (24. évfolyam, 31-58. szám)
1902-02-28 / 58. szám
6 r u st i ii i k i. \ p 19( 2. február 28., péntek. úgy a vasúti kitűnőségek, mint a társadalom legelőkelőbbjei. A hangverseny műsora a következő : Törekvés dal és önképző kar : „Nem nézek én“ Huber K.-től, Komáromi Mariska úrnő: dalok; Kovács Mihály a Népszínház tagja: konplék, Törekvés dal és önképző kar : „Mi volt nekem a szerelem", Várföldi Forster Elektől, Tordai Grail Erzsi urhölgy: recitátorné, Lichtenstein Dóra urhölgy: dalok, Hock János országgyűlési képviselő: fölolvasása szentföldi utazásáról, Törekvés dal és önképző kar: „Dalra magyar“, Erkel Sándortól. Az énekszámokat Fodor Ernő zongoraművész kíséri, a Törekvés dal és önképző kart Stark Henrik karnagy, zenetanár dirigálja. Jegyek kaphatók a „Vasúti Lapok“ szerkesztőségében (Akácfautca 3.) és a hangverseny napján délután 5 órától a Royal-szállóban. * (Hangverseny) Március 2-án este fél 8 órakor a Katholikus Kör dísztermében (IV. kerület, Molnár utca 11. szám) a keresztény iskolatestvérek vezetése alatt álló „Szent József" fiúnevelő-intézet javára hangversenyt rendeznek következő érdekes és gazdag műsorral: 1. Verdi: Ária az »Álarcosbál« című operából Énekli: Mathieu F. ur. Zongorán kiséri Mathieu F.ne úrnő. 2. Parised-Alvars: Concertino két hárfára. Előadják: Karminska Mary és Alice úrhölgyek. 3. Vieuxtemps: 4. hangverseny hegedűre: a) Introduction et Cadence, b) Andante retigioso, c) Finale marciale. Előadja: Hartmann A. ur. 4. a) Tosti: »Battii, o cor«, b) Noseda: »Wie ein Verhägniss«, dalok. Énekli: Mathieu F. ur. Zongorán kiséri Mathieu F.-né úrnő. 5. a) Schubert: »Ave Maria«, b) Zamara Verdi: Rigoletto-ábránd. Két hárfán előadják: Karminska Mary és Alice úrhölgyek. 6. Delibes: »Csengetyűdal«, magándal a »Lakma« című operából. Énekli: Maleczky Blanca urhölgy. 7. a) Faure Berceuse, b) Hauser Miksa: Magyar ábránd. Hegedűn előadja: Hartmann Arthur ur. Zongorán kiséri Tarnay Alajos művész ur. Tekintettel a jótékony célra, a következő művészek közreműködésüket vállalták: Harmann Arthur ur, amerikai hegedűművész ; Karminska Mary és Alice urhölgyek, hárfaművésznők ; Maleczky Bianca urhölgy, operaénekesnő; Mathieu F. ur daioneses és neje: Tarnay Alajos zeneművész. * (Zilahyné) kedden újra eljátszotta Katalin cárné hálás szerepét a szegedi színházban és ez alkalommal ismét viharos tetszést keltett. A többi szereplő közül Aldor Juliska, Haller Irma és Krecsányi Vera sok és jól kiérdemelt tapsot kaptak. * (Schratt Katalin), akinek most kellett volna amerikai körútra mennie, az utolsó pillanatban meggondolta a dolgot, szerződését Amberg igazgatóval felbontotta és inkább a Kanári szigeteire utazik, szórakozás céljából. A híres művésznő egy kis kirándulást tesz majd Rio de Janeiroba és csak május havában tér vissza Európába. * (Yvette Guilbert) ma a brémai Tinkaszínpadon fog szerepelni, mégpedig nem önálló szerepléskép, mint másutt, hanem a maga és társulata számait is beleillesztve a német überbreiti Műsorába. A francia és a német chanson így vetekedni fog egymással, de bajos megmondani, vajon a németek, akik alaposan kipuskázták a montmartrei stílust, nem fogják e Yvette-éket utánzással vádolni. Németektől ilyesmi kitelik. Egyletek és intézetek — A »Székely kor« alapszabályai értelmében évi rendes közgyűlését f. évi március hó 24-én tartja. Mindennemű információ vasárnaponkint 11 és 1 óra között szerezhető a kör elnökénél, dr Baczó Albert ügyvédnél (IV. ker. Városház u. 14. szám.) . A Philantropia asztaltársaság csütörtökön tartotta idei rendes közgyűlését. Ez asztaltársaság, amely arról nevezetes, hogy egy fillér költsége sincs, az 1901-ik évben 3862 koronát osztott szét a gyors segélyezésre szoruló ínségesek között. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentésből ide iktatjuk a következő kitételt: »Csakis kölcsönös támogatás és közös erővel érhetjük el amaz ideálunkat, minél szélesebb körben segíthetni szegény, támogatásra szorult embertársainkon. Politikai vagy magánérdekeink nincsenek ; egyedüli célunk a nyomor és ínség enyhítése, valláskülönbség nélkül szenteljük szabad időnket és műrködésünket ama biztos reményben, hogy munkálkodásunkból üdv fakad és idővel szerény hajlékunkból oly erős és hatalmas védbástya fog emelkedni, amelynek ellentállási képessége lesz az emberiség legnagyobb ellenségével, a nyomorral szemben.« A közgyűlésen ismét megválasztották az eddigi tisztikart: Kopper Mór elnököt, Kampl Rezső ellenőrt, Garai Mór titkárt és Adter Miksa pénztárnokot. A budapesti Dávid Ferenc egylet március hó elsején, szombaton, délután 5 órakor a Koháry utcai unitárius templomban felolvasó-ülést tart, melyen közreműködnek: Hatala Péter, Győry Béla, Berlovics J., Nadler Eveline és Bartek Zoltán, Petőfi fiiákpajtása. A fővárosban Vörösmarty utca 46. sz. lakásán ma reggel meghalt Salkovics Károly mérnök, Petőfinek egykori pajtása, akivel együtt töltötte az iskolai nagy szünidőt 1839-ben Ostfi-Asszonyfán. Petőfit, amidőn a selmeci iskolát ott hagyva Pestre jött s itt apjától, ki haza akarta vinni, az utcán megszökött s Rónai néven statiszta lett a Nemzeti színháznál, apja-anyja elveszettnek hitte, de Salkovics Mihály rokonuk, ugyanaz, aki szegény Petrovics Istvánt 5000 frtos jótállással tönkre tette, ráakadt a színháznál, elvitte magával Székesfehérvárra, majd öcscséhez Salkovics Péter tagosító mérnökhöz küldte Ostil. Asszonyfára. És ekkor kezdődött a nagy szünidő s a mérnök, aki két unokaöcscséért, a most elhuny Salkovics Károlyért és Orlai Petries Somáért Sopronba készült, levelet irt nekik, hogy itt fogják Petrovics Sándor rokonukat is, akit „ha látom, hogy színészi ábrándjával felhagy, szándékom taníttatni s ha majd ősszel visszamentek Sopronba, őt is elküldöm oda veletek. Kár volna elvonni őt az iskolától, mert kitűnő eszü gyerek . . .* A fiuk pár nap múlva meg is érkeztek s Petőfi különösen Orlait nagyon megszerette. Salkovicscsal szeretett évődni s kedvenc tréfája volt, hogy mikor Salkovics a tágas udvar egyik, Ráró nevű agárkutyájuk meg a másik felén járkált, hirtelen elkiáltotta magát: Ráró mire mindketten rohantak hozzája. A két havi szünetet nagyon kedélyesen töltötték. Vadásztak, térképeket rajzoltak, másoltak az irodában, vagy pedig csipdesték a mérnök öreg írnokát, a nagy pipás Lévai bácsit, aki folyton Oviduist magasztalta, míg Petőfi kedvenc költőjét Horáciust dicsőítette. Már csaknem minden előkészület meg volt téve arra, hogy Petőfi Sopronba menjen két pajtásával és folytassa az iskolát, amikor váratlan eset történt. A heves és lobbanékony vérű Petőfi szerelmes lett a családhoz Csönge faluból gyakran átránduló Tóth Rózába, Tóth Ferenc nyug. huszárőrnagy leányába, gyakran óraszámra elvonult a méhesbe és szerelmes verseket irt. A két pajtás megleste őt, amint a méhes rozoga díványán ült és irt. El is akarták csenni tőle a verset, de nem sikerült. A szünidő vége felé aztán azt a balgatag lépést követte el a költő, hogy néhány szerelmes versét elküldte a 14 éves leánykának. A versek a szigorú apa kezébe kerültek, aki nyers hangú levelet irt a mérnöknek, ki ekkor Németiben tagosított, hogy tanítsa mérésre azt a kölykök A rideg gondolkozása mérnök dühbe jött, megírta Petőfi apjának a dolgot, feleségének pedig, aki ép akkor készített fehérneműt a költőnek, hosszabb levélben ezt írta: „Sándornak pedig adj egy pár frtot s menjen, ahová neki tetszik, ő belőle úgy sem lesz más, mint komédiás!“ A jólelkű asszony e lesújtó hírt nem akarta személyesen közölni Petőfivel, hanem a zongorára tette, ahol a költő azt meg is találta; elsápadt, szemébe köny szökött, aztán két pajtásának, akik azt kérdezték, hogy mit fog most csinálni, büszkén igy felelt: „Már határoztam, katona leszek !“ Mindketten le akarták beszélni Kadar tervéről s biztatgatták, hogy írjon egy engesztelő levelet a bácsinak s az megváltoztatja elhatározását, mindhiába, a költőt megingatni többé nem lehetett Mindhárman együtt mentek be Sopronba, pár napig velük lakott a költő, aztán beállt a Gollnerezredbe. Mint újonc is gyakran fölkereste őket, a fiuk megtraktálták s egyszer a viszonzásul szintén egy papirosba göngyölt holmit tett az asztalukra. — Na fiuk, — mondta az asztalra csapva, én is megvendégellek egyszer titeket. Pajtásai kibontották s egy profint esett ki belőle. Amikor az ezreddel Károlyvárosba ment, pénzt adtak neki az útra s mikor vagy másfél évi nyomorgás után az obsittal visszatért, tárt karokkal fogadták. Később utaik szétváltak, Salkovics Károly mérnök lett s ő is, Petőfi is honvéd lett. A nagy költő elesett, Salkovics mint főhadnagy tette le a fegyvert s hosszú 53 évvel élte túl ifjúkori lánglelkű barátját Pékenquére a kereskedelmi minisztériumban. Ismeretes az a háborúság, amely a budapesti pékmesterek és alkalmazottaik között dúl mostanában a vasárnapi munkaszünet kérdése miatt. Csütörtökön a segédek tömegesen audienciára készültek a miniszterhez, aki azonban igen helyesen úgy vette elejét a demonstrációnak, hogy úgy a munkaadók, mint a munkások közül három-három tagot értekezletre hívott meg csütörtökön délután 6 órára a kereskedelmi minisztériumba. Természetes tehát, hogy ennek folytán a segédek audenciája elmaradt. Az értekezleten Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elnöklése alatt részt vettek: dr Nagy Ferenc államtitkár, Szterényi József és Alanyi Emil miniszteri tanácsosok. A mesterek érdekeit Gráf József ipartestületi elnök, Rutterschmiedt Károly és Faludi Ágoston voltak hivatva megvédeni, míg Tatár Dénes, Hegedűs József és Nagy Jenő a segédek kiküldöttei voltak. Az elnöklő miniszter megnyitva az értekezletet pár szóban ismertette a kérdést, melynek megvitatását szükségesnek tartja s kérte a jelenlevőket, hogy tegyék lehetővé a vitás ügy mielőbbi megoldását. Ezután Gráf Józsefhez, a sütő ipartestület elnökéhez, intézett a miniszter kérdést, hogy kivihetőnek tartja-e a felváltási rendszert ? Gráf nemmel felelt és azzal indokolta, hogy szerinte kevés a munkanélküliek között a szakképzett és rendes munkás, de annál több a beteges, elzüllött és az iszákos, s így nincs kivel felváltani a dologban levőket. Rutterschmiedt szintén hasonló nézeten volt. Faludi ugyancsak igy vélekedett és nézete indokolására elmondta, hogy ő megkisérlette a felváltási rendszert sütödéjében, de az idegen munkások minden hétfőn elrontották a süteményt. Hegedüs miniszter ekkor a munkások bizalmi embereihez fordult és megkérdezte, hogy mit szólnak a mesterek érveléseihez " Tatár Dénes, a mozgalom agilis vezetője, számadatokkal felelt. A sütőipartársulat jelen volt elnöke által aláírt betegsegélyző kimutatásból ráolvasta Gráfra, hogy Budapesten alkalmazott pók, cukrász, mézeskalácsos és egyéb sütőszemélyzet száma alig 2000. Egy másik hivatalos kimutatás pedig azt a szomorú tényt bizonyította be, hogy Budapesten állandóan 6—700 segéd van munka nélkül, akik közül 500, — tehát annyi, amennyi a dologban levők maximuma szokott lenni — tisztességes, jóravaló munkás. Elismeri, hogy van közöttük elzüllött, iszákos, sőt a nyomortól beteg ember is elég, de ennek — szerinte — ép a munkátlanság nyomora, a nélkülözés az oka s egyben rámutatott arra is, hogy épen az ipartestületi munkaközvetítőben tartogatják ezeket a züllött s nagyobbára idegen nemzetiségű munkássalakat az olcsó munkabér kikényszerítésének céljából, míg az állandó lakással bíró, értelmes iparossegédek a szakegyletben tartózkodnak s azok száma elegendő a felváltási rendszer kivitelihez. Nagy Jenő, a segédek második szószólója, hőszszabb beszédben érvelt a fölváltás érdekében és hivatkozott a saját humánusan gondolkodó munkaadójára, akinek két üzletében dívik a fölváltás rendszere, minden akadály és ami fő, anyagi kár nélkül. Hegedűs József sütő-segéd a munkások szószólói között a legidősebb s legtöbbször elnökük is, — higgadt, komoly beszédben érvelt a rég vágyott s remélt vasárnapi munkaszünet behozatala mellett Uraim! — végző szavait, — 23 éves keserves munkám ideje alatt sohasem volt még vasárnapi munkaszünetem, pedig nem kellene hozzá más, mint a mesterek egy kis jóakarata, s a fölváltás rendszere minden rázkódtatás nélkül keresztülvihető volna .. . Hegedűs Sándor miniszter ezután összegezve a mondottakat, arra kérte a mesterek és segédek kiküldötteit, hogy keressenek valami közvetítő megoldást Gráf ekkor a mesterek nevében azt az ajánlatot tette, hogy vasárnaponkint éjjel a segédek fele fölváltva 3 órával később azaz 11 óra helyett éjfél után 1 órakor kezdje a munkát és ezért havonkint