Pesti Hírlap, 1902. április (24. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-13 / 101. szám

___10 P­E­STI HÍRLAP 1902. április 13., vasárnap. * (A Vígszínházban) holnap, vasárnap, két előadás lesz. Délután Ernuc Fejs, Dávidot, Fényes Samu népszerű történeti színművét adják, este pe­dig A láda titkát, amelynek ez lesz az első vasár­napi előadása. — A jövő héten a műsor legkedvel­tebb darabjait adják változatos sorrendben és pedig hétfőn, csütörtökön este és vasárna­p délután a Ku­ruc Feja Dávidot, kedden, pénteken A zsábát, szer­dán A dadát. Szombatra marad a Vígszínház jövő heti műsorának legkiválóbb eseménye, Az őrnagy úz rBillet de logement) bemutatója. Billet de logement Párizsban különösen sikerült és évek óta nem tet­szett ott bohózat annyira, mint ez a darab. Hetedik­­hónapja játszszák már és még mit sem vesztett vonzó erejéből, úgy, hogy a Folies Dramaatiques-színház az idén szünetet sem fog tartani, mert egész nyáron át adatja Az őrnagy urat. * (Herkules munkái.) A Magyar színház leg­közelebbi operett újdonságából ma tartották meg az első házi főpróbát, a fényes új díszletekkel, amelye­ket Spannratt műtermében készíttetett a színház. A francia operettnek kiállítása és kosztümjei érdekes és tetszetős látnivalót ígérnek. A Herkules munkáit Keszthelyi Ernő dolgozta át magyar nyelvre, Sziklai Kornél rendezi, a zenei rész Donáth Lajos karmes­terre van bízva. A bemutató előadást, tekintettel a Film­ állandóan zsúfolt házaira, egyelőre még nem határozhatta meg az Igazgatóság. * (Városligeti színkör.) Vasárnap délután 1/­4 órakor Tóth Ede pályadíjas népszínműve, A falu rossza és este 7 órakor Anzengruber kitűnő énekes színműve, a Kirchfeldi pap kerül színre, Feld Zsig­­mond igazgatóval a címszerepben. A többi főszere­peket Ardai Ida, Latabárné, Szepessi, Étsy, Suhajda és a férfiak között Bihari, Szentmiklósy, Fehérváry, Gömöri, Nagy, Gabányi, Palotay és Marossy játszszák. Mindkét előadás félhelyáru. * (A Várszínház jövő heti mű­sora.) Vasár­nap délután félhelyárakkal: Niobe. Vasárnap este rendes helyárakkal: Kékszakállú herceg. Hétfőn: Madarász. Kedden: Kékszakállú herceg (új betanu­lással.) Szerdán: Az én szabóm (2. szer.) Üdvözlet a bácsitól. (Szomaházy István vígjátéka, 1-ször) és a Szép Galathea. Csütörtökön­­ Ripp van Winkle. Pén­teken : A métely. (Les avarlés, 1-szer.) Szombatom A métely. Vasárnap: A métely. Hétfőn : A métely. * (Angol vendég a Magyar színházban.) A Magyar színházban ezen a héten a New­ York szépe operettet érdekes új szereplővel adják. A címszerep­ben tudniillik föllép egy fiatal angol leány, Maggie Perry, aki épúgy mint miss Mary Halton, a varieté­ből lép színpadra. A szerepet néhány angol betéttel és új táncszámmal élénkíti. * (A métely.) A Várszínház jövő heti műso­rában szenzációs újdonság szerepel. Brieuxnek, a Bölcső és a Vörös talár nagynevű szerzőjének leg­újabb drámája, melynek előadását a francia cenzúra betiltotta, pénteken kerül először szinre. Az eddigi tervek szerint a darab magyar címe Beteg emberek lett volna, ámde az igazgatóság jónak látta ezt a címet megváltoztatni. * (Üdvözlet a bácsitól.) Ez a címe Szoma­házy István egy ötletes kis vígjátékának, melyet a kiváló író a Várszínház számára irt. A darab bemu­tatója szerdán lesz. * (A Sport tizedszer.) Ma, szombaton adták Ráth István és Zsinszky István kitűnő darabját, a Sport-öt, tizedszer. Szépszámú, előkelő közönség, melynek soraiban a sportkedvelő nagyúri társaság is erősen képviselve volt, nézte végig az előadást. Taps, kihívás és a szenzációsabb mozgók megujráztatása tette zajossá a mai ünnepi előadást. Tekintettel az eddigi tíz előadásban elért példátlan sikerre, a jövő héten is minden este a Sport lesz műsoron. * (Passziójátékok). A krisztinavárosi színkör­ben nagy tetszés mellett játszszák a Megváltó című paszsziójátékot, melyből az utolsó két előadást vasár­nap tartják meg 3 és fél és 7 és fél órakor, félhely­árakkal. A közreműködők közül Kovács Lajos, Radó, Halmi, Bokor és Somlai válnak ki. * (Bokor József), a Népszínház karmestere, egy esti lap értesülése szerint jövő októberben meg­válik a Népszínháztól. Ugyancsak távozása hírét kol­­portálták Konti Józsefnek is, ez azonban alaptalan. A magunk részéről azt hiszszük, hogy Bokor József távozását is rövidesen meg fogják cáfolni, lévén erre a kitűnő erőre nagy szüksége a Népszínháznak. * (Komlósi Emma), a debreceni színház primadonnája, közelebb a Népszínházban fog föl­lépni San­ Toy-ban, szerződtetési célból. A művésznő iránt, kinek vidéki sikereiről sokszor volt alkalmunk hírt adni, nagy az érdeklődés. * (A Nemzeti Zenede) választmánya Zichy Géza gróf elnöklésével tegnap tartott ülésében az in­tézetnek következő, kitűnően végzett növendékeit ne­vezte ki segédtanároknak. A zongora-tanszakra dr Popper Ármint, özv. Papp Dánielnét, Harmos Blan­kát és Jóik Lajosnét. A hegedű-tanszakra: Sopronyi Henriket és az ének-tanszakra Kiss Antóniát. A folyó iskolaév végével saját lemondása folytán az intézet­től megvált Benkő Henrik tanárnak tanszékét ketté­választja és azokra Szikla Adolfot és Vavrinecz Mórt hívja meg. Továbbá elhatározta a választmány, hogy az intézet utolsó évfolyamát látogató növendékek ré­szére versenypályázatot létesít. Ülés után a választ­mány nagy gyönyörűségére Zichy Géza gróf néhány újabb szerzeményét játszotta el azon a nagy új Bösen­­dorfer zongorán, melyet ő adományozott a zenedének. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Benicz­kyné—Gyra Irén által Gross Adél operaénekesnő és Humphreys Richard gordonka művész közreműködé­sével f. hó 14-én a Royalban a szünidei gyermekte­lep egyesület javára rendezendő hangverseny műsora a következő: Beniczkyné saját szerzeményű Etude op. 29; Nocturno op. 28 ; Beethoven, Chopin, Men­delssohn, Moszkowszky és Liszt legkiválóbb darabjait vette fel műsorába. Gross Adél Taksonyi és Zádor darabját, az „Első szerelmet,“ Meyerbeer Dinorah- Ariáját, Beniczkyné és Tosti darabjait. Humphreys Richard Poppertől és Davidofftól ad elő szerzeménye­ket s azonkívül Beniczkynével játszik kettesben Men­­delsohntól egy sonátot. * (Vidéki színészet) Csáktornyán egy hó óta Kövi Ede színtársulata működött, meglehetős pártfo­gás mellett, amit a derék társulat meg is érdemel. Bucsuelőadásra megnyerték S. Fáy Szeréna urhölgyet, a Nemzeti színház művésznőjét, ki két estén zsúfolt ház előtt játszott mint Medea és Magdolna. A közön­ség kedvencei az igazgató és leányai, Lorándi, Lu­kácsi, Kiss Soma, Jenőfi Jenő, Pintér, Szigethi, Szirmai Jozeffa stb. A színtársulat most Alsó-Lendvára távozott. A pécsi nemzeti színházban múlt héten került színre a San­ Toy, Svihákok, Zsába és Koralie és társa. A két utóbbi darabban különösen tetszettek: Komlósy Hana, Mezei Béláné, Kürthy Margit, Polgár­­ I., Kardos, Vágó és Almási. Az operettben jelesebb­­ erők: Ruzsinszky Ilona, IL Lévay Berta, Káldy Ma­riska, Várady Margit és Ragonyi Iza. A férfiak kö­zül: Radványi Dezső, Kalmár József, Toronyi, Tisz­­tay és Hatvani Ede. A társulat most készül „Modell“ és az „Ember tragédiájáéra. E hó 20-án a társulat már nyári állomáshelyére, Brassóba megy. Polgár Béla színigazgató e hó 12-én kezdte meg 28 tagból álló, kitűnően szervezett társulatával előadásait Kisújszálláson. Nevesebb tagjai: Polgár Béla igazgató, a pozsonyi színház volt bufto színésze, neje P. Szepessy Szidi bájos és kedvelt primadonna. Szabó Ferenc a temesvári budai színház volt sze­relmes színésze, neje Sz. Hervay Erzsiké, a nagy­­tehetségű, szép drámai szende. Gulyás S. komikus és neje coloratur énekesnő, stb. — Első előadás a Víg­színház műsor darabja, a „Zsába" lesz. A közönség nagy érdeklődéssel s feszült figyelemmel várja az előadások kezdetét. Bersányi Vanda, aki a színészakadémia vizs­gálatain is feltűnt szép tehetségével, most Debrecen­ben játszik, Komjáthy színtársulatánál a közönség nagy elismerése mellett. Legutóbb Kuruc Feja Dávid­ban lépett fel Böske szerepében s bájos természetes játékával nagy sikert aratott, a közönség sokat tap­solt neki s virágokkal halmozta el. * (A Katalin Bécsben.) Fejér Jenő és dr Bélai Izor bájos operettje, a „Katalin" megtette első lépését külföldi diadalútján. Szombaton este volt a bécsi „Carl-Theaterben“ az itthon nagy sikereket ért Operette első bemutatója. A színdarab kedvező auspi­­ciumokkal indult hódító körútjára, amelyen az itt­honi ötvenöt előadás kitűnő ajánlása és Küry Klára bécsi vendégszereplésének híre előzte meg. A mi bájos Germanntunk kreálta ugyanis Bécsben is a Katalin bolondos kis hadnagyát. És nagy sikerrel kreálta. Bécsi jelentéseink azt mond­ják, hogy évek óta nem volt művésznőnek és színdarabnak olyan hatalmas sikere, mint Küry Klárának és a „Kleiner Günstling“-nek; ez a címe a „Katalin" német fordításának. Az előadáson előkelő, díszes közönség töltötte meg a színház nézőterét, amely szinte ünnepi külsőt vett fel. Az udvar néhány tagja is eljött, hogy a magyar szerzők sikerének ta­núja legyen. A közönség Küry Klárát már első belépő­­jénél meleg ovációkkal fogadta, amely minden mozdulatá­nál, minden énekszámánál megújult és háromszor-négy­­szer kellett minden énekszámát megismételnie. S a tetszés vihara nyílt színen is akárhányszor felhang­zott egy-egy bájosabb jelenetnél v egy énekszámnál. Magát az operettet rendkívül melegen acceptálta a közönség. Melódiái még az előadás alatt népszerűekké lettek s felvonás közben a foyerban már dúdolgatni is próbálták. A „Neue Freie Presse“ kritikusa, Sternberg Julián h­y ír lapjában a darabról: „Küry Klára, a bu­dapesti operette egének fényes csillaga, magyar szer­zők darabjában mutatkozott be először bécsi színpa­don. És nagy sikere volt a művésznőnek. A bécsi közönség ritkán látott ennyi igazi temperamentumot, bájt, kecsességet és mozgékonyságot színpadon, mint amennyit Küry kisasszony egyesít magában. Csábitó kis hadnagy szerepét táncolja, énekli és elbohós­­kodja. Maga a darab is kiváló termék. Librettója semmiben sem hasonlít a sablonos bécsi operettekhez, mert eredeti és a színpadi technika nagy ismereté­vel és ízléssel van fölépítve. Zenéje bájos, tartalmas és nagy népszerűségre tarthat számot.“ A sikerből Küry K. mellett természetesen a szer­zőknek is kijutott: elhalmozták őket koszorúkkal és virággal. Az első felvonás után 12-szer, a második felvonás végén 16-szor hívták Küry Klárát és a szerzőket a lámpák elé. A közönség lelkesen tünte­tett s előadás után is sorfalat állt a színpadra vezető ajtó mellett, s újra megéljenezte kisasszonyt és a hazatérő szerzőket. A darab fényes kiállításban és igen jó előadás­ban került színre, s a szereplők közül Günther kis­asszony a címszerepben és Ztcerenz kisasszony Anica szerepében szintén nagy sikert arattak. Előadás után a jó bécsieket, — amint az előre látható volt, — elfogta a Küry-láz. * (Külföldön kitüntetett magyar mű­vésznő.) A „Mosk. Zig“-ban olvassuk, hogy a Mosz­kvában vendégszereplő német társulat elsőrendű tagja, a Népszínház deszkáiról ismeretes magyar művésznő, Bery Aurelia ott nagy sikereket arat. A napokban kreálta a „Bajazzók* Nedda szerepét, fényes ered­­ményével. A moszkvai lapok különösen kiemelik a művésznő nagy zenei tudását és Sympathikus meleg, csengő hangját. * A bemutatón a cár nővére, Xenia nagyhercegnő is jelen volt, aki tetszésének több ízben feltűnő mó­don adott kifejezést s előadás után meleg, dicsérő szavak kíséretében sajátkezüleg rendjelet adott át Révynek. Az adományozásra vonatkozó dekrétumot utólag kézbesítették a magyar művésznőnek. * (Egy híres olasz színész haldoklása.) Emanuel, a híres olasz tragikus, akit hazájában so­kan Zacconinál és Novellinál is többre tartanak, hó­napok óta vivődik a halállal. Utóbbi időben jobbra fordult már állapota, de a napokban súlyos mellhár­­tyagyulladás tünetei mutatkoztak, úgy, hogy műtétet kellett rajta végezni. Állapota olyan veszedelmes, hogy az orvosok lemondottak már életéről. * (Az életunt színész.) Vágújhelyről írják lapunknak, hogy Krassói Sándor, Bárody Károly szín­igazgató baritonistája ma éjjel mulatás közben szívén lőtte magát, úgy, hogy a halállal vívódik. Tettének oka ismeretlen. Megyék és városok. Hunyadmegyében Bethlen főispán távoztá­­val mozgalom indult az irányban, hogy Mara László alispán neveztessék ki főispánná. IRODALOM. * (Kivesző alakok.) Szívós Béla, aki a ma­gyar nép lelkének igazi ismerője s aki legmagyaro­sabb íróink egyike, újabb kötettel örvendeztette meg olvasóit. Könyvének „Kivesző alakok“ a címe s a címnek megfelelően csakugyan olyan alakokat mutat be, amelyek már azért is kiveszőben vannak, mert a magyar emberekben az eredetiség mindinkább keve­sebb és kevesebb lesz. Szívós könyvének pompás és bravúrosan megfestett alakja Ezsaias uram, aki a maga különcködésében nemcsak minden izében ere­deti, de érdekes és kedves is. Az író úgy ezt az alakot, mint a többit, jó humorral állitja elénk s előadása telve van jóizüséggel, ami pedig manapság kissé ritka dolog. Könyve, amelyet a közönségnek melegen ajánlhatunk, Hornyánszky Viktor kiadásában látott napvilágot. * (Nyomdászat! Enciklopédia.) Ily címen terjedelmes, szép és ízléses kiállítású, 38 ívre ter­jedő munka jelent meg Pusztai Ferenc általánosan ismert nyomdászati szakíró, a „Magyar Nyomdászat” szerkesztője tollából. A munka mint úttörő vállalko­zás is kiváló elismerést érdemel, miután a nyomdá­szati szaknak eddig nem volt magyar nyelven írt ön­álló könyve, az irodalom csupán egyes lapokban és évkönyvekben megjelent cikkekből és apró tűzerték­­ből állt. Pusztai enciklopédiája nemcsak a nyomdá­szati szak minden fölmerülhető kérdésében ad pontos és kimerítő tájékoztatást, hanem a rokon szakok mű­velőinek, úgymint betűöntők, fametszők, kőnyomdá­szok, könyvkötők, tömöntők, stb. stb.-nek is nélkülöz­hetetlen segédkönyve, sőt a nyomdászszal érintkező laikus is haszonnal forgathatja. Közel 2000 vezér­szavával kiterjeszkedik a grafikai művészetek minden fontosabb mozzanatára. Cikkei között vannak kész monográfiák is. A könyv végén levő „Mesterszótár” arra van hivatva, hogy az általánosan használt né­met és idegen nyelvű műkifejezések végre kiküszö­­böltessenek s helyettük magyar szavak használtassanak. * (Budapest-Erzsébetváros története) címmel 64 oldalra terjedő füzet jelent meg, amely­ben a hetedik kerületre vonatkozó dolgok foglaltat­nak, a füzetet Spiegler Gyula Sámuel írta.

Next