Pesti Hírlap, 1902. május (24. évfolyam, 119-147. szám)
1902-05-10 / 127. szám
1902. május 10., szombat. PESTI HÍRLAP 7 264—274 hrszámig; az V. kerületben az első bizottság 640—941 hrszámig, a második bizottság 876— 884 hrszámig; a VIII. kerületben az első bizottság 5463—5480 hrszámig, a második bizottság 6406—■ 6420 hrszámig; a IX. kerületben 8636—864— 148 hrszámig; a X. kerületben 2231—7277 hrszámig. — Hentesmesterek mozgalma. Több, mint egy hete már, hogy megnyílt az új sertésközvágóhíd és a hentesek sehogy sem akarnak az új rendhez hozzá szokni, ami főkép abban nyilvánul, hogy ez intézménynek, amelyhez oly sok várakozás fűződött forgalma aránylag csekély. Míg azelőtt a hentesek mintegy 2000 sertést vágtak le naponta a főváros területén, a közvágóhíd legnagyobb forgalma eddig napi 500 sertés volt. A hentesek ezért is az új intézményt okolják, pedig a hiba abban van, hogy maguk a hentesek folytonos akadékoskodása okozta a forgalomcsökkenést. A hentesek legnagyobb panasza az élősúly szerinti adás-vétel, melyet a sertésközvágóhídi új szabályrendelet kötelezővé tett. A hentesek között most széleskörű mozgalom indult meg az iránt, hogy megkérjék a fővárost, állítsa vissza a régi adás-vételi szokásokat. — Adókivetés. A VI. kerületi elöljáróság közhírré teszi, hogy az 1902—1904. években a székesfőváros VI. kerületében fizetendő III osztályú kereseti adó megállapítását illetőleg a VI. kerületi királyi adófelügyelőség által elkészített adókiszámítási javaslatok május hó 10-ik napjától 17-ik napjáig bezárólag fognak az alább megjelölt helyen mindenkor reggeli 9 órától délutáni 2 óráig közszemlére kitétetni. Esetleges észrevételek a fent kitűzött határidőn belül a székesfővárosi VI. kerületi királyi adófelügyelőségnél (V. kerület, Aradi utca 21—23. szám, III. emelet, 41. ajtó.) utóbb pedig az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. A közszemlére kitett javaslatok tárgyalása folyó évi május hó 20-án veszi kezdetét. Úgy az adókiszámítási javaslatok közszemlére tételének, mint ezen javaslatok tárgyalásának helye a VI. kerület Aradi utca 21—23. számú ház és pedig az A) bizottság (3501—4205. hr. számig) II. emelet, 31. ajtó, a B) bizottság (1503—3500. hr. számig) földsz. 3. ajtó alatt lesz. — A kormány és a főváros. Még az ezredéves kiállítás idejében történt, hogy a kereskedelmi minisztérium kívánságára a főváros a Széchenyi-szigeten volt kioszkot eltávolította. A miniszter ekkor azt ígérte a fővárosnak, hogy a kiállítás után vagy visszaállítja a kioszkot vagy megfelelő kártérítést fizet. A kioszkot nem lehetett újra fölállítani, mert annak a helyére építtette a kormány a mezőgazdasági múzeumot. A város tehát a kártérítést követelte. A kereskedelmi miniszter elismerte a város követelésének a jogosultságát, de azt vitatta, hogy a kórus nem méltányos s a kártérítést megtagadta. Minthogy pedig a főváros évtizedeken át eleget adott már az államnak minden ellenszolgáltatás nélkül, a tanács mai üléséből azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy indítson pert a kereskedelmi kormány ellen. — A sertésközvágóhíd vasútja. A városi villamos vasút-társaság a mester utcai vonalából szárnyvasutat épített a sertésközvágóhídhoz. A villamos vasutat már meg is építette a társaság és a kereskedelmi miniszter május 12-ére rendelte el a mütanrendőri bejárást. A tanács mai üléséből arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy adja meg az engedelmet a villamos vasút megnyitására s ne várja be az engedelem-okiratnak és a pótszerződésnek a kiállítását, mert a vasútra ma már égető szükség van. — Helytelen határozat. A főváros tanügyi osztálya tudvalevőleg azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a női kereskedelmi iskolákat vegyék házi kezelésbe. A tanács elfogadta ezt a javaslatot és kimondotta, hogy minden évben külön határozza meg, hogy hány tanfolyamot és hol nyitnak meg. A javaslat szerint csak akkor nyitnak meg egy tanfolyamot, ha legalább harmincöt fizető tanuló jelentkezik. Nos, ez a határozat ilyen alakban helytelen és a közoktatásügy kívánalmainak épen nem felel meg. Női kereskedelmi tanfolyamra föltétlenül szükség van és az is természetes, hogy ezt a tanfolyamot nagyrészt igen szerény viszonyok között élő szülők gyermekei vagy árva leányok keresik föl, akiket sorsuk arra utal, hogy képzettségükkel és munkájukkal tartsák enn magukat. Az tehát ilyen körülmények között nagyon furcsa határozat, hogy csak akkor állítanak föl tanfolyamot, ha legalább harmincöt fizető tanuló jelentkezik. Könnyen megtörténhetik, hogy akad hatvan jelentkező és ezek közül csak a fele van abban a szerencsés helyzetben, hogy fizethet. Ebben az esetben, ha nem állítanának föl egyetlen egy tanfolyamot sem, nagy méltatlanságot követnének el úgy a fizetőkkel, mint a fizetni képtelenekkel szemben. A javaslatot tehát oly módon kellene megváltoztatni, hogy egy tanfolyamot mindenesetre fölállít a főváros, a többiek fölállítását pedig a fizető tanulók számától teszi függővé. A pénzügyi és gazdasági bizottság pénteken délután ülést tartott Matuska Alajos alpolgármester elnöklése mellett. Előterjesztésre került a közoktatásügyi osztálynak a tandíjszabályzat módosítására vonatkozó javaslata, s ezúttal — a bizottság feladatához képest — főleg községháztartási szempontokból tüntetve föl az ügyet. Déri Ferenc előadó kiemelte, hogy a javaslat egyrészt arra fekteti a súlyt, hogy a fölvételi díjat és tandíjat a kisdedóvókra is kiterjeszsze; másrészt, hogy a tandíjat és magánvizsgálati díjat fölemeljék s végre, hogy az elemi iskolákban szabályozzák a tandíjmentesség és tandíjfizetés ügyét, akként, hogy ezentúl azok, akik tandíjmentességre tartanak igényt, kötések lesznek írásbelileg igazolni ennek a jogosultságát. Ezzel kapcsolatosan kimondandónak tartja az ügyosztály, hogy a felsőbb iskolákból azok, akik sem tandíjat nem fizetnek, sem tandíjmentességet nem kapnak, eltávolíttassanak. A bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta s a részleteken is csak lényegtelen változtatásokat tett. A szabályzaton a legjelentékenyebb változtatás abban történt, hogy a bizottság kihagyta azt a tervbe vett rendelkezést, amely szerint az összes fővárosi alkalmazottak és nyilvános intézetek tanárainak a gyermekei tandíjmentességben részesülnek. Minthogy a városligeti régi nagyvendéglő további föntartását és bérbeadását a közgyűlés elhatározta, szükségessé vált az épületnek megfelelő módon való rendbehozása. Erre a célra a bizottság ma megszavazott 3300 koronát, azzal, hogy a munkálatot — a közgyűlés utólagos jóváhagyásának a fentartásával — azonnal kezdjék meg. Ma kellett volna határozni a bizottságnak afelől, hogy a főváros pénzkészleteit mely pénzintézeteknél helyezzék el, ez azonban nem volt lehetséges, mert a pénzek elhelyezésére felügyelő bizottság tagjai közül a ma délután 4 órára kitűzött ülésre egyetlen egy sem jelent meg. ■— A mészárosok kívánsága. A mészáros ipartestület arra kérte a fővárost, engedje meg, hogy a szarvasmarha közvágóhídon húst árulhassanak s hogy a hűtőket mindenkor használhasssák. A tanács elutasító határozatát az ipartestület megfelebbezte. A tanács mai üléséből azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a felebbezést, mint indokolatlant, utasítsa el. — Fanasz egy városbiró ellen. A főváros V. kerületi városbírája, Takács Gyula ellen, aki különben a kerületben népszerű ember, az a panasz érkezett a közigazgatási bizottsághoz, hogy bagatellbírói tisztét nem a kivánt higgadtsággal tölti be. Tárgyalás közben ideges, goromba a felekkel és ha ezek kifakadnak, egyszerűen kiutasítja őket a tárgyalószobából. A panaszt most áttették a fegyelmi bizottsághoz, hogy ez állapítsa meg, mennyiben jogos a panasz. — A központi vásárcsarnok kibővítése. A központi vásárcsarnokban a vasúti kirendeltség számára nincsen megfelelő hely, ezért a közgyűlés elrendelte, hogy a kirendeltség számára új helyiséget létesítsenek. A mérnöki hivatal szerint az új helyiség 9500 koronába kerülne, az árlejtésen azonban az egyik pályázó kijelentette, hogy hajlandó az összes munkát 7900 koronáért elvégezni. A tanács ma ezt az ajánlatot el is fogadta. — A hal-téri szökőkút. A hal-téren szép szökőkút van, amelyet azonban a tér szabályozása miatt el kell távolítani. A tanács ma felkérte a mérnöki hivatalt, hogy a szökőkút számára keressen alkalmas helyet. Egyletek és intézetek — A budai Jótékony nőegylet pénteken tartotta rendes közgyűlését számos egyleti tag részvételével, őrgróf Pallavicini Edéné elnöklete alatt. Az 1871. óta fennálló egyesület évi jelentését Kummer Rezső egyleti titkár terjesztette elő, kiemelvén, hogy az egylet 26 személyre berendezett aggápoldájának a fenntartására 7856 korona 77 fillért, két rendbeli óvodájának fenntartására 2718 korona 51 fillért fordított, a székesfőváros duna-jobbparti részeiben lakó szegények között pedig segélyek és alamizsnák címén 5814 koronát osztatott ki. A számvizsgáló bizottság nevében Orszáh Sándor tette meg jelentését. A közgyűlés mindkét jelentést tudomásul vette, a választmánynak a tisztviselőknek a fölmentvényt megadta. A választmányba herceg Eszterházy Miklósnét, gróf Apponyi Albertnét és Nemes Antal apátplébánost választották meg. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Az iparművészeti társulat karácsonyi kiállítása.) A magyar iparművészeti társulat mint az előző években, úgy az idén is karácsonyi kiáll!- litást rendez, hogy azon a hazai iparművészetnek fejlődését a magyar közönségnek bemutassa és hogy a művészi iparosainknak alkalmat adjon kiválóbb munkáiknak értékesítéséhez. A társulat erre a kiállításra már most hívja föl művészeink és művészi iparosaink figyelmét, hogy a kiállításra kellő időben készülhessenek és azon minél nagyobb számban résztvegyenek. A kiállítók buzdítására szolgálnak a kiállítás alkalmából kitűzött díjak, nevezetesen a vallás-, és közoktatásügyi miniszter által alapított állami nagy aranyérem, amely kompozíció és kivitel tekintetében feltétlen becsű, műipari termékekért ítélhető oda. A kereskedelmi miniszter 2000 koronás nagydíja, melyet kizárólagosan iparosok nyerhetnek el kiváló nőipari munkákért, tekintet nélkül arra, vajon a saját vagy mások tervei után dolgoztak-e. Elengedhetetlen feltétel azonban az, hogy az illető iparos maga és segédei magyar állampolgárok és a felhasznált anyagok, amennyiben azok itthon megszerezhetők, hazaiak legyenek. A kereskedelmi miniszternek állami érme, amely több példányban odaítélhető. E kitüntetések mellett a társulat nagyobb arányú vásárlásról is biztosíthatja a kiállítókat. A király részéről ugyanis, úgy mint az előző években is történt, nagyobb összegű vételek várhatók, továbbá a közoktatásügyi miniszter a múzeumok számára jelentékenyebb bevásárlásokat tesz, a társulat pedig máris 2000 koronát irányzott elő a tagjai között rendezendő sorsjáték nyereményeinek megvásárlására. A társulat különös súlyt helyez arra, hogy a kiállításra kerülő munkák eredeti jó tervrajzok után készüljenek és hogy azok a jelenkor ízlésének megfelelők legyenek. Sablonos munkák, vagy meglevő dolgoknak utánzatai tehát eleve kizáratnak. A kiállítás megnyitása úgy mint tavaly, november hónap elején lesz és ezért szükséges, hogy a kiállítók a kész tárgyakat legkésőbb ezévi október hó 15-én a társulat címére az országos iparművészeti múzeumba küldjék. Helypénzt nem szed a társulat, hanem csupán a tényleg eladott vagy a kiállítás révén megrendelt tágyak eladási ára után számított öt százalékot von le hazárdjutalék címen. Miután előre látható, hogy az idén az eddiginél még több kiállító akar a kiállításon résztvenni és mert a helyi viszonyokkal számolni kell, a társulat elkéri azokat a művészeket és művészi iparosokatt, akik a kiállításon részt venni akarnak, hogy előzetes tájékozás végett legkésőbben május hónap 25-ig jelentkezzenek. A rendezőbizottságban vannak: dr Szmrecsányi Miklós biz. elnök, Alpár Ignác, Faragó Ödön, Györgyi Kálmán, Horti Pál, Kriesch Aladár, Papp Henrik. * (A műcsarnokból.) Az országos magyar képzőművészeti társulat tavaszi nemzetközi tárlatát a városligeti műcsarnokban a kedvezőtlen idő ellenére is nagy érdeklődéssel látogatja a közönség és siet kihasználni a tárlat utolsó napjain A kiállítás tudvalevőleg eső 15-dikéig lesz nyitva. A vásárlások is elég kedvező eredménynyel végződtek, amennyiben a vásárlások összege közeledik a százezer korona felé. Újabban a király ő felsége számára a következő négy festményt vásárolták meg: Deák Ebner Lajos :Gyümölcsös kert, Mendlik Oszkár .Hullám“, Vastagh Géza .Vén cikorák“ és Páll Hugó .Ipoly“ címü képét. Klotild főhercegné szintén vásárolt magyar művészektől képeket, megvette Szenes Fülöp „Lygias“ és Kézdi-Kovács László .Karácsonyi álom“ címü képét. Itt említjük meg, hogy dr Wlassics Gyula közoktatási miniszter, az illető pályabíróság javaslatára, Menard René francia festőművész „Girgenti“ című olajfestményének adományozta a külföldi művészeknek szánt nagy állami aranyérmet. A magyar művészek kitüntetésére szánt állami kis aranyérmek egyikével pedig Vaszary János .Részes aratók“, a másikával Magyar-Hanfiietmer Gusztáv .Scherzo“ című festményét tüntették ki. Az állam vásárlásai legközelebb tétetnek közzé. * (Az újvidéki tárlat.) A Nemzeti Szalon 11-én megnyíló újvidéki kiállítása megnyitó ünnepségeinek programmja immár véglegesen meg van állapítva. A szalon igazgatósága nevében a leránduló művészekkel élén Vészi József alelnök üdvözli Újvidék szab. kir. város közönségét, mire Péter Pál főispán megnyitja a tárlatot. Déli egy órakor 150 teritoriu banker lesz a Grand Hotelben, melyen részt vesz a város és környékének minden hivatali méltósága és díszes hölgyközönség. A leránduló művészek a város vendégei lesznek. Szombaton este Kövessy színtársulata díszelőadást tart a Szalon tiszteletére, melynek műsora a következő : Nyitány, előadja az újvidéki katonai zenekar ; Prolog, írta Rózsa, Miklós, előadja. Somló Margit, Lyonés áriája a Márthából, énekli Kozma István ; Staccato polka, énekli Hódosi Jolán, Az almata, Bokor vígjátéka, Opera-áriák, előadja az újvidéki katonai zenekar ; Ábrányi Emil : Keresem az istent, szavalja Makó Ayda , A méh románca, énekli Sziklay Szeréna, Finálé, előadja a katonai zenekar. — Vasárnap délután kirándulás a a művészekkel Péterváradra és Karlócára, hétfőn Belgrádba. A kiállítás qualitásban is a legnagyobb