Pesti Hírlap, 1902. május (24. évfolyam, 119-147. szám)

1902-05-10 / 127. szám

1902. május 10., szombat. PESTI HÍRLAP 7­ 264—274 hrszámig; az V. kerületben az első bizott­ság 640—941 hrszámig, a második bizottság 876— 884 hrszámig; a VIII. kerületben az első bizottság 5463—5480 hrszámig, a második bizottság 6406—■ 6420 hrszámig; a IX. kerületben 8636—864— 1­48 hrszámig; a X. kerületben 2231—7277 hrszámig. — Hentesmesterek mozgalma. Több, mint egy hete már, hogy megnyílt az új sertésköz­­vágóhíd és a hentesek sehogy sem akarnak az új rendhez hozzá szokni, ami főkép abban nyilvánul, hogy ez intézménynek, amelyhez oly sok várakozás fűződött forgalma aránylag csekély. Míg azelőtt a hentesek mintegy 2000 sertést vágtak le naponta a főváros területén, a közvágóhíd legnagyobb forgalma eddig napi 500 sertés volt. A hentesek ezért is az új intézményt okolják, pedig a hiba abban van, hogy maguk a hentesek folytonos akadékoskodása okozta a forgalom­csökkenést. A hentesek legnagyobb pa­nasza az élősúly szerinti adás-vétel, melyet a sertés­­közvágóhídi új szabályrendelet kötelezővé tett. A hentesek között most széleskörű mozgalom indult meg az iránt, hogy megkérjék a fővárost, állítsa vissza a régi adás-vételi szokásokat. — Adókivetés. A VI. kerületi elöljáróság közhírré teszi, hogy az 1902—1904. években a szé­kesfőváros VI. kerületében fizetendő III osztályú ke­reseti adó megállapítását illetőleg a VI. kerületi kirá­lyi adófelügyelőség által elkészített adókiszámítási ja­vaslatok május hó 10-ik napjától 17-ik napjáig bezá­rólag fognak az alább megjelölt helyen mindenkor reggeli 9 órától délutáni 2 óráig közszemlére kité­tetni. Esetleges észrevételek a fent kitűzött határidőn belül a székesfővárosi VI. kerületi királyi adófelügye­­lőségnél (V. kerület, Aradi­ utca 21—23. szám, III. emelet, 41. ajtó.) utóbb pedig az adókivető bizottság­nál terjeszthetők elő. A közszemlére kitett javaslatok tárgyalása folyó évi május hó 20-án veszi kezdetét. Úgy az adókiszámítási javaslatok közszemlére tételé­nek, mint ezen javaslatok tárgyalásának helye a VI. kerület Aradi­ utca 21—23. számú ház és pedig az A) bizottság (3501—4205. hr. számig) II. emelet, 31. ajtó, a B) bizottság (1503—3500. hr. számig) földsz. 3. ajtó alatt lesz. — A kormány és a főváros. Még az­ ez­redéves kiállítás idejében történt, hogy a kereske­delmi minisztérium kívánságára a főváros a Szé­­chenyi-szigeten volt kioszkot eltávolította. A miniszter ekkor azt ígérte a fővárosnak, hogy a kiállítás után vagy visszaállítja a kioszkot vagy megfelelő kártérí­­tést fizet. A kioszkot nem lehetett újra fölállítani, mert annak a helyére építtette a kormány a mező­­gazdasági múzeumot. A város tehát a kártérítést követelte. A kereskedelmi miniszter elismerte a vá­ros követelésének a jogosultságát, de azt vitatta, hogy a kórus nem méltányos s a kártérítést megta­gadta. Minthogy pedig a főváros évtizedeken át ele­get adott már az államnak minden ellenszolgáltatás nélkül, a tanács mai üléséből azt ajánlja a köz­­gyűlésnek, hogy indítson pert a kereskedelmi kor­mány ellen. — A sertésközvágóhíd vasútja. A városi villamos vasút-társaság a mester­ utcai vonalából szárny­­vasutat épített a sertésközvágóhídhoz. A villamos vasutat már meg is építette a társaság és a kereske­delmi miniszter május 12-ére rendelte el a mütan­­rendőri bejárást. A tanács mai üléséből arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy adja meg az engedel­­met a villamos vasút megnyitására s ne várja be az engedelem-okiratnak és a pótszerződésnek a kiállítá­sát, mert a vasútra ma már égető szükség van. — Helytelen határozat. A főváros tanügyi osztálya tudvalevőleg azt a javaslatot tette a tanács­nak, hogy a női kereskedelmi iskolákat vegyék házi kezelésbe. A tanács elfogadta ezt a javaslatot és ki­mondotta, hogy minden évben külön határozza meg, hogy hány tanfolyamot és hol nyitnak meg. A ja­vaslat szerint csak akkor nyitnak meg egy tanfolya­mot, ha legalább harmincöt fizető tanuló jelentkezik. Nos, ez a határozat ilyen alakban helytelen és a köz­­oktatásügy kívánalmainak épen nem felel meg. Női kereskedelmi tanfolyamra föltétlenül szükség van és az is természetes, hogy ezt a tanfolyamot nagyrészt igen szerény viszonyok között élő szülők gyermekei vagy árva leányok keresik föl, akiket sorsuk arra utal, hogy képzettségükkel és munkájukkal tartsák enn magukat. Az tehát ilyen körülmények között nagyon furcsa határozat, hogy csak akkor állítanak föl tanfolyamot, ha legalább harmincöt fizető tanuló jelentkezik. Könnyen megtörténhetik, hogy akad hat­van jelentkező és ezek közül csak a fele van abban a szerencsés helyzetben, hogy fizethet. Ebben az esetben, ha nem állítanának föl egyetlen egy tanfolya­mot sem, nagy méltatlanságot követnének el úgy a fizetőkkel, mint a fizetni képtelenekkel szemben. A javaslatot tehát oly módon kellene megváltoztatni, hogy egy tanfolyamot mindenesetre fölállít a főváros, a többiek fölállítását pedig a fizető tanulók számától teszi függővé.­­ A pénzügyi és gazdasági bizottság pénteken délután ülést tartott Matuska Alajos alpol­gármester elnöklése mellett. Előterjesztésre került a közoktatásügyi osztály­nak a tandíjszabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslata, s ezúttal — a bizottság feladatához képest — főleg község­háztartási szempontokból tüntetve föl az ügyet. Déri Ferenc előadó kiemelte, hogy a javas­lat egyrészt arra fekteti a súlyt, hogy a fölvételi dí­jat és tandíjat a kisdedóvókra is kiterjeszsze; más­részt, hogy a tandíjat és magán­vizsgálati díjat föl­emeljék s végre, hogy az elemi iskolákban szabályoz­zák a tandíjmentesség és tandíjfizetés ügyét, akként, hogy ezentúl azok, akik tandíjmentességre tartanak igényt, kötések lesznek írásbelileg igazolni ennek a jogosultságát. Ezzel kapcsolatosan kimondandónak tartja az ügyosztály, hogy a felsőbb iskolákból azok, akik sem tandíjat nem fizetnek, sem tandíjmentessé­get nem kapnak, eltávolíttassanak. A bizottság a ja­vaslatot általánosságban elfogadta s a részleteken is csak lényegtelen változtatásokat tett. A szabályzaton a legjelentékenyebb változtatás abban történt, hogy a bizottság kihagyta azt a tervbe vett rendelkezést, amely szerint az összes fővárosi alkalmazottak és nyilvános intézetek tanárainak a gyermekei tandíjmentességben részesülnek.­­ Minthogy a városligeti régi nagyvendéglő további föntartását és bérbeadását a közgyűlés elhatározta, szükségessé vált az épületnek megfelelő módon való rendbehozása. Erre a célra a bizottság ma megsza­vazott 3300 koronát, azzal, hogy a munkálatot — a közgyűlés utólagos jóváhagyásának a fentartásával — azonnal kezdjék meg. Ma kellett volna határozni a bizottságnak afe­lől, hogy a főváros pénzkészleteit mely pénzintéze­­teknél helyezzék el, ez azonban nem volt lehetséges, mert a pénzek elhelyezésére felügyelő bizottság tagjai közül a ma délután 4 órára kitűzött ülésre egyetlen egy sem jelent meg. ■— A mészárosok kívánsága. A mészáros ipartestület arra kérte a fővárost, engedje meg, hogy a szarvasmarha közvágóhídon húst árulhassanak s hogy a hűtőket mindenkor használhasssák. A tanács eluta­sító határozatát az ipartestület megfelebbezte. A tanács mai üléséből azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a felebbezést, mint indokolatlant, utasítsa el. — Fanasz egy városbiró ellen. A főváros V. kerületi városbírája, Takács Gyula ellen, aki különben a kerületben népszerű ember, az a panasz érkezett a közigazgatási­ bizottsághoz, hogy bagatell­­bírói tisztét nem a kivánt higgadtsággal tölti be. Tárgyalás közben ideges, goromba a felekkel és ha ezek kifakadnak, egyszerűen kiutasítja őket a tárgyaló­­szobából. A panaszt most áttették a fegyelmi­ bizott­sághoz, hogy ez állapítsa meg, mennyiben jogos a panasz. — A központi vásárcsarnok kibővítése. A központi vásárcsarnokban a vasúti kirendeltség számára nincsen megfelelő hely, ezért a közgyűlés elrendelte, hogy a kirendeltség számára új helyiséget létesítsenek. A mérnöki hivatal szerint az új helyiség 9500 koronába kerülne, az árlejtésen azonban az egyik pályázó kijelentette, hogy hajlandó az összes munkát 7900 koronáért elvégezni. A tanács ma ezt az ajánlatot el is fogadta. — A hal-téri szökőkút. A hal-téren szép szökőkút van, amelyet azonban a tér szabályozása miatt el kell távolítani. A tanács ma felkérte a mérnöki hivatalt, hogy a szökőkút számára keressen alkalmas helyet. Egyletek és intézetek — A budai Jótékony nőegylet pénteken tartotta rendes közgyűlését számos egyleti tag rész­vételével, őrgróf Pallavicini Edéné elnöklete alatt. Az 1871. óta fennálló egyesület évi jelentését Kum­mer Rezső egyleti titkár terjesztette elő, kiemelvén, hogy az egylet 26 személyre berendezett agg­ápoldá­­jának a fenntartására 7856 korona 77 fillért, két rendbeli óvodájának fenntartására 2718 korona 51 fillért fordított, a székesfőváros duna-jobbparti része­iben lakó szegények között pedig segélyek és ala­mizsnák címén 5814 koronát osztatott ki. A szám­­vizsgáló bizottság nevében Orsz­áh Sándor tette meg jelentését. A közgyűlés mindkét jelentést tudomásul vette, a választmánynak a tisztviselőknek a fölment­­vényt megadta. A választmányba herceg Eszterházy Miklósnét, gróf­ Apponyi Albertnét és Nemes Antal apátplébánost választották meg. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Az iparművészeti társulat karácsonyi kiállítása.) A magyar iparművészeti társulat mint az előző években, úgy az idén is karácsonyi kiáll!-­ litást rendez, hogy azon a hazai iparművészetnek­ fejlődését a magyar közönségnek bemutassa és hogy a művészi iparosainknak alkalmat adjon kiválóbb mun­káiknak értékesítéséhez. A társulat erre a kiállításra már most hívja föl művészeink és művészi iparo­saink figyelmét, hogy a kiállításra kellő időben ké­szülhessenek és azon minél nagyobb számban részt­­vegyenek. A kiállítók buzdítására szolgálnak a kiállí­tás alkalmából kitűzött díjak, nevezetesen a vallás-, és közoktatásügyi miniszter által alapított állami nagy aranyérem, amely kompozíció és kivitel tekin­tetében feltétlen becsű, műipari termékekért ítélhető oda. A kereskedelmi miniszter 2000 koronás nagy­díja, melyet kizárólagosan iparosok nyerhetnek el kiváló nőipari munkákért, tekintet nélkül arra, vajon a saját vagy mások tervei után dolgoztak-e. Elengedhetetlen feltétel azonban az, hogy az illető iparos maga és segédei magyar állampolgárok és a felhasznált anyagok, amennyiben azok itthon megsze­rezhetők, hazaiak legyenek. A kereskedelmi minisz­ternek állami érme, amely több példányban odaítél­hető. E kitüntetések mellett a társulat nagyobb ará­nyú vásárlásról is biztosíthatja a kiállítókat. A király részéről ugyanis, úgy mint az előző években is tör­tént, nagyobb összegű vételek várhatók, továbbá a közoktatásügyi miniszter a múzeumok számára jelen­­tékenyebb bevásárlásokat tesz, a társulat pedig máris 2000 koronát irányzott elő a tagjai között rende­zendő sorsjáték nyereményeinek megvásárlására. A társulat különös súlyt helyez arra, hogy a kiállításra kerülő munkák eredeti jó tervrajzok után készülje­nek és hogy azok a jelenkor ízlésének megfelelők legyenek. Sablonos munkák, vagy meglevő dolgoknak utánzatai tehát eleve kizáratnak. A kiállítás megnyi­tása úgy mint tavaly, november hónap elején lesz és ezért szükséges, hogy a kiállítók a kész tárgya­kat legkésőbb ezévi október hó 15-én a társulat cí­mére az országos iparművészeti múzeumba küldjék. Helypénzt nem szed a társulat, hanem csupán a tényleg eladott vagy a kiállítás révén megrendelt tágyak eladási ára után számított öt százalékot von le hazárdjutalék címen. Miután előre látható, hogy az idén az eddiginél még több ki­állító akar a kiállításon résztvenni és mert a helyi viszonyokkal számolni kell, a társulat elkéri azokat a művészeket és művészi iparosokatt, akik a kiállításon részt venni akarnak, hogy előzetes tájékozás végett legkésőbben május hónap 25-ig je­lentkezzenek. A rendezőbizottságban vannak: dr Szmrecsányi Miklós biz. elnök, Alpár Ignác, Fa­ragó Ödön, Györgyi Kálmán, Horti Pál, Kriesch Aladár, Papp Henrik. * (A műcsarnokból.) Az országos magyar képzőművészeti társulat tavaszi nemzetközi tárlatát a városligeti műcsarnokban a kedvezőtlen idő ellenére is nagy érdeklődéssel látogatja a közönség és siet kihasználni a tárlat utolsó napjain A kiállítás tudva­levőleg e­ső 15-dikéig lesz nyitva. A vásárlások is elég kedvező eredménynyel végződtek, amennyiben a vásárlások összege közeledik a százezer korona felé. Újabban a király ő felsége számára a következő négy festményt vásárolták meg: Deák Ebner Lajos :Gyü­mölcsös kert­, Mendlik Oszkár .Hullám“, Vastagh Géza .Vén ci­korák“ és Páll Hugó .Ipoly“ címü ké­pét. Klotild főhercegné szintén vásárolt magyar mű­vészektől képeket, megvette Szenes Fülöp „Lygias“ és Kézdi-Kovács László .Karácsonyi álom“ címü ké­pét. Itt említjük meg, hogy dr Wlassics Gyula köz­oktatási miniszter, az illető pályabíróság javaslatára, Menard René francia festőművész „Girgenti“ című olajfestményének adományozta a külföldi művészek­nek szánt nagy állami aranyérmet. A magyar művé­szek kitüntetésére szánt állami kis aranyérmek egyi­kével pedig Vaszary János .Részes aratók“, a má­sikával Magyar-­Hanfi­ietmer Gusztáv .Scherzo“ című festményét tüntették ki. Az állam vásárlásai leg­közelebb tétetnek közzé. * (Az újvidéki tárlat.) A Nemzeti Szalon 11-én megnyíló újvidéki kiállítása megnyitó ünnepsé­geinek programmja immár véglegesen meg van ál­lapítva. A szalon igazgatósága nevében a leránduló művészekkel élén Vészi József alelnök üdvözli Új­vidék szab. kir. város közönségét, mire Péter Pál főispán megnyitja a tárlatot. Déli egy órakor 150 teritoriu banker lesz a Grand Hotelben, melyen részt vesz a város és környékének minden hivatali méltó­sága és díszes hölgyközönség. A leránduló művészek a város vendégei lesznek. Szombaton este Kövessy színtársulata díszelőadást tart a Szalon tiszteletére, melynek műsora a következő : Nyitány, előadja az újvidéki katonai zenekar ; Prolog, írta Rózsa, Miklós, előadja­­. Somló Margit, Lyonés áriája a Márthá­ból, énekli Kozma István ; Staccato polka, énekli Hódosi Jolán, Az almata, Bokor vígjátéka, Opera-áriák, elő­adja az újvidéki katonai zenekar ; Ábrányi Emil : Keresem az istent, szavalja Makó Ayda , A méh románca, énekli Sziklay Szeréna, Finálé, előadja a katonai zenekar. — Vasárnap délután kirándulás a a művészekkel Péterváradra és Karlócára, hétfőn Belgrádba. A kiállítás qualitásban is a legnagyobb

Next