Pesti Hírlap, 1902. május (24. évfolyam, 119-147. szám)

1902-05-29 / 145. szám

1902. május 29., csütörtök. PESTI HÍRLAP 7 saját terhe alatt, hanem a láncteher nyomása alatt mozgott és mozog ma is észrevehe­tően, habár már nyolcezer métermázsányi terhétől megszabadították, Anketteznek az ügy­ben, meghívják az egyes pártokat is, csodá­latos módon csakis a fővárost mellőzik, holott első­sorban ez van érdekelve és a főváros különben is két millió koronával járult hozzá a költségekhez. Ezt a mellőzést csak azzal lehet indokolni, hogy a kormány a való tényállást nem merte nyilvánosságra hozni. Az sincsen­­még megállapítva, hogy vajon a gondviselés okozta-e a katasztrófát, vagy pedig a vezetőség hibájából történt ez? Valószínűbbnek lát­szik az utóbbi föltevés, mert Czekelius miniszteri ta­nácsos még időben figyelmeztette az „illetékes faktort", hogy így nem szabad építkezni, de az illetékes fak­tor makacsul ragaszkodott a tervhez. A fővárosnak nemcsak joga, de kötelessége is tudni, hogy milyen a veszély, a közönséget tájékoztatni kell, hogy mi történik a jövőben, mikor épül meg a híd és mi lesz a híd környékével, annak a rendezésével a megnyitásig ? Kéri tehát a polgármestert, hogy a leg­rövidebb idő alatt szerezzen biztos tudomást és arról számoljon be a nagy nyilvánosságnak. Egy másik interpelláló azt a sérelmet hozta fel, hogy zápor alkalmával víz alatt áll a város egy része, különösen a kültestek raktárai és pince­lakásai. A bajon mellékgyűjtő-csatornákkal könnyen lehetne segíteni és ajánlja a polgármesternek, hogy tegyen ebben az irányban célravezető intézkedéseket. Volt egy harmadik interpelláló is. Ez pedig épen olyan vehemensen ment neki az automobiloknak, mint amennyit az ő tapasztalata szerint az automobiloknak neki mennek az utcai járó­kelőknek. Ez tűrhetetlen és elvárja, hogy az automobil-tulajdonosokat meg­­rendszabályozzák. Első­sorban eltiltják őket attól, hogy a Váci-utcában és a Koronaherceg-utcában, ahol a közönség sétál, kocsikázzanak, másodsorban rájuk parancsolnak, hogy nem szabad a bérkocsiknál gyor­sabban haladótok. Végre áttérhettek a napirendre is, amely né­hány fontosabb tárgyat is tartalmazott, így a fővá­rosnak egyik legnagyobb érdeke, hogy az Erzsébet­­királyné­ úti villamos vasút minél előbb megépüljön. A közgyűlés ma a vasút engedélyezésére és a terü­let­használati pótszerződésre vonatkozó javaslattal fog­lalkozott. A vasúttársaság a vonalat kölcsönkötvények kibocsátásával kívánja megépíteni. A tanács indítvá­nya szerint a kötvények kibocsátásával járó árfo­lyam-differenciákt ne a társaság tartalékalapját, ha­nem az építési költséget terheljék. Polonyi kíván­ságára kimondta a közgyűlés, hogy ezt a fölve­tett javaslatot a jövőre nézve nem tekintik irány­adó döntésnek. Ebből az alkalomból a felszólaló kí­vánságára elhatározták azt is, hogy a vasúti építé­sek, koncessziók dolgában tapasztalt sérelmek dolgá­ban a tanács előterjesztése alapján még az öszszel fölírnak a kormányhoz, hogy a sérelmeket orvosolja. Megjegyezzük, hogy ezt az indítványt körülbelül másfél évvel ezelőtt már megtette maga a tanács is, a közgyűlés elfogadta és a jelenlegi kormány már tett is intézkedéseket a múltban tapasztalt sé­relmek orvoslására. A városligeti nagy­vendéglőt egyelőre még­sem adják bérbe, mert az, aki a pályá­zatnál a bérletet elnyerte, a hosszas késedelem miatt arra kérte a közgyűlést, hogy mentsék őt föl a bér­leti szerződéstől. A közgyűlés dr Földes Árpád indít­ványára kimondotta, hogy az ügyet újabb előterjesz­tés végett visszaadja a tanácsnak. A tárgyalás lefolyásáról részletes tudósításunkat itt adjuk: A mellőzött főváros. A törvényhatóság közgyűlésén Márkus József főpolgármester elnökölt. A napirendretérés előtt Halmos János polgár­­mester bejelentette, hogy a nemzetközi kertészeti ki­állítás elnöksége levélben válaszolt arra az interpel­lációra, melyet a legutóbbi közgyűlésen Simonovics Béla intézett a polgármesterhez amiatt, mert a kiál­lításra a főváros törvényhatósági bizottságát nem hívták meg, holott a főváros ingyenesen engedte át a kiállítás területét. A kertészeti kiállítás elnöksége kijelenti, hogy távolról sem volt szándéka a törvény­hatóság mellőzése. Előadja az elnökség, hogy nem 5000, hanem csak 400 meghívót bocsátottak ki s eb­ből küldtek a főpolgármesternek, polgármesternek, két alpolgármesternek, az összes tanácsosoknak s a főbb tisztviselőknek. A városligeti bizottságot is csak azért nem hivták meg, mert ez — mint ilyen — már megszűnt. Végül köszönetet mond az elnökség a fővárosnak a hely átengedésével tanúsított áldozat­­készségéért. A polgármester készségesen elismeri, hogy a kertészeti kiállítás elnökségének az eljárásában nem volt szándékos sértés. Ezt különben maga Emich Gusztáv udvari tanácsos személyesen is kijelentette nála. De a polgármester még sem helyesli, hogy a törvényhatóságot együttesen nem hívták meg vagy hogy bizonyos számú jegyet nem küldöttek, amelyet szét lehetett volna osztani. Ezek után kéri a polgár­­mester, hogy a közgyűlés az ügyet tekintse befeje­zettnek, azzal a kijelentésével, hogy jövőre hasonló esetekben ki fogja kötni a főváros jogainak az ép­ségben tartását. (Helyeslés.) Védekezés a záporeső ellen. Dezsényi József fölhozza, hogy Budapesten minden nagyobb esőzés alkalmával károkat tevő el­árasztások történnek a házakban. A polgárság meg akar ettől az állandó veszedelemtől szabadulni, de az erre vonatkozó sikeres intézkedést a hatóságtól várja. Kérdi azért, szándékozik-e a polgármester sürgősen intézkedni aziránt, hogy a polgárság ettől a folytono­san fölötte lebegő veszedelemtől megszabaduljon? Az interpellációt kiadják a polgármesternek. Leleplezések az eskü-téri híd ügyében. Folonyi Géza intézett ezután interpellációt a polgármesterhez az eskü-téri híd ügyében. Hosszas küzdelmek s nagy idő eltelte után — úgymond — a boldog jövő reménye fűződött ehez a hídhoz. De sajnosan tapasztaljuk, hogy a híd meg­nyitása egyre késik. A hírlapok útján gondoskodás történt ugyan afelől, hogy az aggodalmakat eloszlas­sák, ámde ez nem egészen sikerült. Hozzáfűzi ehez mellékesen azt a gondolatot, hogy várjon, ha a fő­város kezén levő valamely nagyobb ügygyel történik ilyen csapás, milyen megítélésben részesül akkor bi­zonyos körökben a főváros ... . (Tetszés.) De nem akar ilyen nagy kitérést tenni. (Derültség.) Szomorú dolog, de igaz, hogy a szakértők vé­leménye szerint nem 1903. tavaszán, de talán 1904. végén is aligha lesz a híd megnyitható. (Mozgás.) Félhivatalosan az jött tudomásunkra, hogy még min­dig veszély van, amennyiben konstatálták, hogy míg a mozgás az első időben (s csak a budai oldalon) 33 milliméter volt, azóta újabb 4 milliméter kiterje­désű mozgást észleltek, de most már a hídnak mind a két oldalán. Tudjuk, hogy a híd kipróbálása rend­kívül hosszú időt igényel, mert hiszen azt lelkiisme­retesen kell teljesíteni. Ámde — sajnos — a fővá­ros közönségének itt is (mint az előbb láttuk a ker­tészeti kiállításnál) tapasztalnia kell a mellőztetést. Hiszen a főváros közönsége csak tapogatódzik ab­ban, hogy mi történik a híd dolgában. Ide sem kér­tek még a fővárostól senkit. (ügy van ! Nagy zaj. Fölkiáltások . Pedig a főváros két millióval járult a költséghez!) Bár tehát ő a főváros mellfiztetését igen sajnálatos ténynek tartja, a fő kérdés előtte mégis az, hogy mikor lesz a híd megnyitva. Ez érdekli a kö­zönséget legjobban. Hiszen nem egy kereskedő, üz­lettulajdonos, stb. megy tönkre amiatt, hogy a híd megnyitásában késlekedés történik. A törvényható­ságnak az a kötelessége, hogy az ügy állásáról elő­ször is autentikus tudósítást szerezzen s aztán meg­tudja, milyen a veszély, meddig odázzák még el a híd megnyitását s mi fog történni az iránt, hogy a közlekedés végre-valahára helyre álljon a Petőfi-tér és eskü­tér között. De intézkednie kell a fővárosnak az iránt is, hogy a híd környékén levő háztelkek adómentességi joga el ne évüljön, illetőleg gondos­kodni kell az építkezések határidejének prolongálá­sáról, valamint általában a híd megnyitásával kap­csolatos rendező munkálatokról. Kérdi tehát a pol­gármestertől, hajlandó-e mindezek felől autentikus tudomást szerezni s aztán a főváros közönségét érte­síteni. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. Az automobilok ellen. Szalai Mihály az ellen szólalt föl, hogy az au­tomobilok napról-napra mindig jobban veszélyeztetik az utcán járkálók testi épségét és életét. Több példát hoz föl az automobilozók garázdálkodására, akik em­bereket ütnek el s aztán a legteljesebb gép­erővel futamodnak meg, úgy, hogy a lovasrendőrök sem érik utól. Kéri a polgármestert, intézkedjék a rend­őrség útján, hogy az automobilok ne járhassanak gyorsabban, mint a ló­fogató kocsik s hogy az olyan nagy forgalmú utcákon, mint amilyen a váci­, Kos­suth Lajos-utca stb. a déli órákban egyáltalában tilt­sák ki az automobilokat. Az Erzsébet-királyné­ út vasútja Napirendre térve, tudomásul vette a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszternek azt a leiratát, ame­lyet már bőven ismertettünk s amely az Erzsébet ki­rályné­ úti villamos közúti vasút engedélyezésére s a terület­használati pótszerződésre vonatkozik. Elfo­gadták ezzel az ügygyel kapcsolatosan Polonyi Gézá­nak azt az indítványát, hogy a fővárosnak ez ügy­ben tapasztalt sérelmei tekintetében a tanács az ősz­szel tegyen előterjesztést. A városligeti nagyvendéglő bérlete. A városligeti nagyvendéglő ügyében elfogadta a közgyűlés Földes Árpádnak azt az indítványát, hogy a tárgyat — újabb előterjesztés tétele végett — adják vissza a tanácsnak, mert az a pályázó, aki a bérletet elnyerte, újabban arra kérte a fővárost, hogy mentse föl őt a bérleti szerződés alól, mivel a sok huza­vona folytán csak a nyár derekán nyithatná meg az üzletet. Per a kormány ellen. A kiállítás idejében a kereskedelmi kormány a városligeti Széchenyi-szigeten volt kioszkot lebon­tatta, de ugyanekkor kötelezte magát arra, hogy a kiállítás után vagy újra fölépíti a kioszkot, vagy kár­térítést űzet. A főváros többször fölkérte a kormányt, hogy kötelezettségének tegyen eleget, de a kormány — bár a kívánság jogosságát elismeri — kijelen­tette, hogy a főváros kérelmét nem hajlandó telje­síteni, mert az nem egészen méltányos. A tanács indítványára ma a közgyűlés elhatározta, hogy bírói után fogja érvényesíteni követelését a kormánynyal szemben. A tanítók nyugdíj-szabályzatának revíziója. Özv. Kafka Károlyné távirónő kérte a tanács­tól, hogy a néhai férje , Kafka Károly volt igazgató­­tanító után nyugdíjban részesíttessék , hogy ré­szére a férje hat hónapi fizetése és lakásbére­ta­­ntatványoztassák. A tanács a kérelmet elutasította, mert özvegyi segélyzésre nem lehet joga annak az özvegynek, aki a férje halálakor maga is rendes fi­zetéssel ellátott tanítónői hivatalban van, vagy az ilyen hivatala után nyugdíjat élvez. Kafka Károlyné ezt a határozatot megfölebbezte s a közgyűlés a felebbezést elutasította, de egyszersmind elfogadta Göőz Józsefnek azt az indítványát, hogy hívják föl a tanácsot, vegye a fővárosi tanítók nyugdíj-szabály­zatát revízió alá s tegyen szeptember hónapra ebben az ügyben előterjesztést. A vármegyei tisztviselők fizetése. Szilágy vármegye föliratot intéz a képviselő­házhoz a vármegyei tisztviselők fizetése és szolgá­lati pragmatikája tárgyában. A tanács azt javasolta, hogy azt a köriratot, amelyben Szilágy megye a föl­iratának pártolását kéri, helyezzék az irattárba, mert a föliratban foglaltak csakis a megyei törvényhatósá­gokat érdeklik. Kavics Péter kívánta, hogy a fővá­ros is járuljon hozzá a felirathoz. Rényi Dezső fő­jegyző felvilágosító megjegyzései után a többség a tanács javaslatát fogadta el. A gázgyár kihelyezése, , A tanács előterjesztést tett a józsefvárosi gáz­gyár kihelyezése ügyében folytatott tárgyalásokról s mivel a főváros és a gázgyár között megegyezés nem jöhetett létre, azt javasolja, hogy a közgyűlés rendelje el a további tárgyalások megszüntetését. Ehez a közgyűlés hozzájárult. Apróbb ügyek. A mészáros-ipartestület azt kérte, hogy szabad legyen nekik a huszmázsás tartása ezentúl is a köz­vágóhídon, mindaddig, amíg a központi vásárcsarnok­ban a modern igényeknek megfelelő külön helyiség nem lesz erre a célra. A tanács ezt a kérelmet meg­tagadta s az ipartestület most az ügyet megföleb­bezte. A közgyűlés a fölebbezést elutasította. Unterauer József, mint Klotild főhercegnő jó­szágkezelője, megfölebbezte a tanácsnak azt a hatá­rozatát, amelylyel a főhercegnőt az új belvárosi há­zai után kivetett 3204 kor. 38 fillér csatornázási járulék megfizetésében elmarasztalta. A közgyűlés a felebbezést elutasította. A kőbányai szr. hitközségnek erre az évre megszavazott a közgyűlés 2000 korona hitfelekezeti segélyt. Hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy a tűzoltó­ság létszámát húsz tűzoltóval szaporítsák. A Gyermekbarát egyesületnek megszavaztak 4000 korona segélyt. A magyarországi könyvnyomdászok és betűön­tők egyesülete azt kérte, hogy engedje el a főváros azt az 1463 koronát, amelyet azért számítottak föl, mert az egyesületnek lefoglalt, de azóta ismét hiva­talosan visszaszolgáltatott vagyonát kezelte. A köz­gyűlés — méltányosságból — elengedte a díjat. — A Kossuth-mauzóleum. A közgyűlés tud­valevőleg jóváhagyta a Kossuth-mauzóleum pálya­terveinek megbírálására kiküldött bizottság ítéletét. A közgyűlés határozata ellen Jámbor Lajos és Bálint Zoltán a miniszterhez felebbeztek. Felebbezésükben a jury ítéletének a megsemmisítését kérték, mert a kivitelre elfogadott terv végrehajtása nem 300.000, hanem 360.000 koronába kerül. Még több formai kifogást is tettek a jury ítélete ellen. A belügymi­niszter ma a felebbezést elutasította s a közgyűlés határozatát megerősítette. A miniszter négy éven okolja meg a határozatát s megcáfolja a felebbezés állításait. — UJ építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következő építő engedélyek kiadásához járult hozzá : Az Első magyar általános tisztviselő­­egyesületnek, IL kér. Albrecht-út és pala-utca sarkán.

Next