Pesti Hírlap, 1902. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)
1902-08-26 / 234. szám
6 PESTI II Ml II A P 1902. augusztus 26., kedd. A bazilika jubilál. — Az építés ötvenedik éve. — A lipótvárosi Szent-István-bazilika e hónapban csöndes jubileumot ült. Mig hatalmas pilléreivel hátat fordit a Vácikörut vásári sokadalmának, aranytól terhes délceg kupolája fölött észrevétlenül elsuhant az építés ötvenedik éve. Nem is vették észre, szó sem esett róla, mert hiszen a csöndes jubiláns fejedelmi köntöse még ma sem teljes. Pongyolában érte a félszázados forduló s cicomájának utolsó részletei még beillesztésüket várják. Az utolsó részletek hiányzanak mindössze s a jövő évi Szent István-napján ünnepiesen fölszentelik a félszázadra készülő monumentális székesegyházat. A lipótvárosi bazilika építésének kérdése még a múlt század első éveiben merült föl először. A régi Pestnek a mai belvárostól észak felé eső részében a házsorok egyre jobban gyarapodtak s a szaporodó népesség hovatovább szükségét érezte annak, hogy temploma legyen. 1808-ban Lipót főherceg közbenjárására Ferenc király elrendelte, hogy az új városrész számára templomot építsenek. Ekkor épült a mai plébánia helyén egy parányi, igénytelen kápolna, amelybe alig fért kétszáz ember. Évtizedek múltak el, míg végre 1852 augusztusában Hildt József tervei szerint hozzáláttak a mai bazilika helyén egy nagy székesegyház építéséhez. Hildt József a templomot négy toronynyal tervezte. Sczitovszky János bibornok hercegprímás nagy ünnepély keretében, Szántóffy Antal akkori lipótvárosi plébános asszistálásával, 1852 október 4-én tette le az alapkövet. Ez nap adta meg az arany kalapács hármas kattanása a jelt az immár fél század óta folyó munkára. A munka serényen folyt s 1860. június 28-án a két főtorony aljában föl is szentelte Szántafy Antal az elkészült két kis kápolnát s 1861. február 15-én Szcilovszky hercegprímás a ma is használatban lévő ivalaku sekrestye-kápolnát. Ugyanekkor rombolták le a Lipótváros első templomát, amely mindössze 53 évig állott fönn. 1868-ban érte az első nagy katasztrófa az építkezést. A csaknem befejezett főkupola, melyet kissé merészen építettek, végigrepedt s beomlott. A törmelékek betemették a csaknem kész falakat. Annál súlyosabb volt e katasztrófa, mert az építkezés költségforrásai is elapadtak s báró Eötvös József, az akkori kultuszminiszter, csak gondolni sem mert arra, hogy az így meghatványozott építési kiadásokat a költségvetésbe beilleszsze. Mikor Trefort Ágost jutott a kultuszminiszteri székbe, ő lelkesen fölkarolta a bazilikaépítés megfeneklett ügyét és megbízta Ybl Miklóst, az operaház s a királyi palota építkezésének geniális tervezőjét, hogy Hildt József terveit dolgozza át. Ybl elvetette a négy torony eszméjét s teljesen a mai alakra formálta át a terveket. Ezen az alapon folytatta az építést Ybl halála után Kauser József. 1895-ben újabb baj akasztotta meg az építkezést. A mozaik falképek kötőanyaga meglazult s a kipergő mozaik szemecskék elpusztulással fenyegették a százezrekbe került díszítéseket. Csak nagy áldozattal sikerült elhárítani az újabb katasztrófát, s azóta az építkezés menetét mind a mai napig nem zavarta meg semmi. A főkupola 41 mozaik képével, a slukmárvány burkolatú falak, a reneszánsz ízlésű, dús aranyozású szószék ma már teljesen készen áll. Kész s csak az összerakásra vár a pompás idomú főoltár, melynek főékessége Stróbl Alajos most készülő álló Szent István-szobra lesz. Az oltár fölött a szentély padmaljának öt részre osztott mezőjét a Benczúr kartonjai után készült öt bibliai mozaik kép díszíti. Valamennyi a velencei Salviatii műve. Ugyanez az olasz mozaikműves készítette Lotz kartonjai után a fökupola 41 mozaikját, s a négy evangélista hatalmas képét. A mellékoltárok fülkéinek medailon képeit Eber Lajos és Vastagh György kartonjai után Bolt a magyar mozaikműves készítette. A fökupola négy márványpillérjének egyikéhez sapad a márvány szószék, míg a többi három alján timpanonszerű fülkék várják szűz Erzsébet, Gellért püspök és szent László szobrát. A László szobrot, melyet szintén Stróbl mintáz, a szószékkel átellenes pillér alatt helyezik el A főbejárattól jobbra áll majd Gellért püspök szobra, talapzatán a következő felirattal: PONENDAE * IN * CHRISTVM FIDEI * APOSTOLVS MARTYR * PERPETVO * HONORE * CELEBRANDVS * Ugyancsak a főbejárattól balra az első pillér tövében lesz szent Erzsébet szobra a következő epitafiummal. * Se * ELISABETH * DISPERSIT * DEDIT * PAVPERIBVS * JVSTITIA * EIVS * MANET * IN * SAECVLVM * Gellért és Erzsébet szobrát most készítik. A főoltár között a tabernakulum magasságában két méter magas kettős kőpárkány öleli körül a szentély falait, melynek öt részre osztott mezőjébe öt dombormő kerül Mayer Ede vésője alól. E reliefek mindegyike szent István életéből örökít meg egy-egy jelentősebb mozzanatot. A templom belső díszítésének utolsó munkái folynak ma. A metlékoltárokat állítják össsze serény kezek s a közeljövőben megkezdik az óriási méretű s karcsúságában is impozáns orgonaszekrény szerelését. Néhány hó még a félszázados mű elkészül. A jövő év szent István napját a főváros részére kettős jelentőségűvé teszi majd, ha szolomnis keretben megnyílik a magyar főváros első nagy bazilikájának kapuja, a hivők s mindazok számára, akik kupolájának aranytól nehéz övezete alatt a falak márvány dongái között a szépet keresik. SZÍNHÁZ és zene. * (Új színészek.) Az országos szinészegyesület irodájában véget ért a nyári szünet. Ma már megkezdték a színészavatást, amelynek tulajdonképeni napja szeptember 2-án lesz. A kérvényezők közt azonban, akiknek beadványait a bizottság Tapolczay Dezső elnöklete alatt ma átvizsgálta, akadtak olyanok is, akik 1-2 évig folytatott gyakorlatuk során annyira kitüntették magukat, hogy elengedték nekik az újabb vizsgát. Ezek a következők: Bajor Ödön, Bokor Zelma, Gajda Hana, Gerlaki Hermin, B. Molnár Julis, Nógrádi Albert, Rogoz Imre, Szabó Mariska, Udvardi Emília. Van köztük primadonna, van köztük kórista is. Egyikük dicséretéül az igazgatója a bizonyítványában azt is felhozta, hogy „nagyon szép asszony“. Harminckilenc gyakorlatos közül csak a nevezettek jutottak be egy újabb vizsga nélkül az egyesületbe. Az új kérvényezők, akiknek legnagyobb része szini iskolát végzett, óriási számmal jelentkeztek. Közel százötvenen vannak. Az egyesület legutóbbi közgyűlése kimondta, hogy jövő évtől kezdve három éven át évenként csak csak 10 nő és tíz férfi vehető fel. A szűkkeblű határozat ellen magából a tanács köréből jelentették be a felebbezést Ez az ügy most van a minisztériumnál elbírálás alatt. * (A Magyar színház megnyitó előadása.) A Magyar színházban szerdán kezdődnek meg az előadások s első este a múlt év legsikeresebb darabja, a Lotli ezredesei kerül színre. Ez lesz a ritka népszerű darabnak, amelynek a vonzóereje előreláthatólag az új szezonban sem fog csökkenni, a hetvenharmadik előadása. * (A fővárosi nyári színházban) holnap, kedden Guthi Somának és Rákosi Viktornak „A Sasok“ című mulattató vígjátéka kerül színre. Szerdán ismét operaelőadás lesz Budán. Színre kerül Verdinek a „A tévedt nő“ című operája Anday Blankával, Mihályi Ernővel és Eörnyei Bélával a főszerepekben. * (Városligeti nyári színház.) Kedden a Három kívánság Ziehrer gyönyörű zenéjű operettje tizennyolcadszor kerül színre Föld Okra, Csongori, Eörsi és Sziklai Kornéllal a főszerepekben. Szerdán ismét Gyöngyi Izsó fölléptével a Demokrata kacagtató bohóságot adják. Csütörtökön Újházi Ede utolsóelőtti föléptén a Budapesten című mulattató bohózatot adják elő. Pénteken pedig Feld Irén hosszas betegsége után a Váljunk el Cyprienne szerepében lép fel. * (Kokó király.) A budai nyári színház legközelebbi újdonsága Bissonnak „Kokó király“ címü végtelenül mulattató bohózata lesz. Krecsányi igazgató ifj. Bokor Józseffel zenét íratott a darabhoz, hogy ezzel is emelje a pompás bohózat hatását. Az újdonságból naponta serényen folynak a próbák. A bemutató előadás, melyre jegyek már most válthatók, pénteken folyó hó 29-én lesz. Az új bohózatban a színház legkiválóbb tagjai játszanak. * (Dévai Janka), az ismert nevű énektanárnő kitűnő hírű énekiskolájában már megkezdődtek a beiratkozások és az iskola helyiségében (VIII. Rökk Szilárd utca 2. sz.) naponként 11 és 12 óra közt eszközölhetők. Az iskolában a növendékek énekelőadásban és a szini előadás mindennemű szakmájában alapos oktatásban részesülnek, a hangfejlesztés terén pedig Dévai Janka elsőrangú szaktekintély. (Vidéki színészet.) Dicső-Szent-Mártonidóm f. hó 24-én kezdte meg működését Micsey Györgynek, az erdélyi szinikerület igazgatójának, társulata. A szezonta „Say Toy“ című látványos operettel nyitották meg. Pápán szept. 1-én kezdi meg előadásait Balla Kálmán győri színigazgató. A társulat jeles vidéki színészekből áll. * (Érdekes debüt) lesz szombaton a siófoki színházban, Kunhelyi Miklós színtársulatánál. Wéber Jolán kisasszony, Wéber kir. táblai biró leánya Budapestről, aki most családjával Siófokon nyaral, szombaton lép föl először a világot jelentő deszkákon és első fellépéséül a Katalint választotta, Béldi és Fejér operettjének cínszerepét. Germaint ez alkalommal is Molnár Bella adja, ki e szerepben már eddig is kiváló művészi sikereket aratott. * (A szegedi színtársulat Vásárhelyen.) Dr Janovics kiváló társulata, mely most Hódmezővásárhelyen van, nagy sikerrel mutatta be Rostand világhírű művét , »Cyrano de Bergerac«-ot. Úgy a darabnak, mint az előadásnak osztatlan nagy hatása volt a színházat zsúfolásig megtöltő közönségre. Minden felvonás külön meglepetésszámba ment. A Burgund palota, Ragueneau pékboltja, a negyedik felvonás csatajelenése és az ötödik felvonás hangulatos képe, mind a párizsi minta szerint, teljesen újonan volt kiállítva. A címszerepet Bihari Ákos játszotta nagy gonddal és dicséretes készültséggel. Alakítása nagyon tetszett a közönségnek, mely többször nyílt színen is megtapsolta. Méltó partnere volt Horváth Paula, aki Roxant sok grációzitással adta. A jó összjátékot kiegészítették még: Kiss Irén, Mészáros Géza, Arday Ida, Pataki József, Leövey Leo, Árkossy, Fenyeri és Havas Jenő. * (Debrecen és Csokonai.) Nem rendes hírforrásunk nyomán azt írtuk, hogy Debrecen város közönsége, Makó Lajos színigazgatónak azt a kérelmét, hogy a debreceni színházat Csokonai nevéről nevezhesse el, azzal az indokolással tagadta meg, hogy Csokonai V. Mihály kissé nagyon is bohém volt. Erre vonatkozólag most rendes tudósítónk a következőket írja: Nem áll az, hogy Debrecen város közgyűlése Csokonai V. Mihály bohémségére csak a legtávolabból is célzott volna, sőt egyik fölszólaló épen a modern színházi műsorokat nem tartotta hivatottnak a Csokonai kultusz komoly módon való ápolására. Debrecen különben is minden alkalmat megragad, hogy nagy szülötte iránti kegyeletét méltó módon róhassa le. Csokonai-szobrot állított, mely művészi érték tekintetében ritkítja párját. Csokonai kört alakított, mely komoly munkával ápolja a költő kultuszát, kinek szülőházát nagy ünnepségek közt emléktáblával jelölte meg s kinek emlékére minden évben Csokonai emlékünnepeket rendez. Csokonait, mint költőt magasztalja a Csokonai ereklyetár, mely gazdag Csokonai ereklyékben, stb. De már egy szigorúan ellenőrizett, de mégis magán vállalkozó által vezetett színháznak Csokonai elnevezésével, egyáltalán nem látja megtisztelve Csokonai nevét, aki különben is mint korszakot alkotó költő s nem mint színműíró állítandó oda a késő utókor elé, bár itt legyen is öt verses játékot Egyebekben Makó színigazgató arra vonatkozó indítványát, mint a közgyűlési jegyzőkönyv igazolja, egyszerűen levették a napirendről és pedig, amint a fentiekből kitűnik a legkomolyabb intencióktól indíttatva. * (Angol színházak.) A londoni színházi világnak érdekes szenzációja volt, amelyről különben megemlékeztünk már: Maeterlinck kitűnő drámáját, Monna Vannát, amely Párisban rengeteg sikert aratott, a londoni cenzor betiltotta. E hírre egész tüntetést rendeztek a színpad világában, sőt társulat is alakult Maeterlinck-Society címmel, amely az ártatlanul megbántott szerzőt rehabilitálni akarta. A legelőbb kelő társaság is magáévá tette az ügyet s egy képviselő meginterpellálta a minisztert a parlamentben. Mindez azonban hiába, a Monna Vannát nem fogják a londoniak látni. „Nem érzem magam hivatottnak ez ügybe avatkozni“ — ezt ferelte a miniszter az Interpellációra és ezzel befejeződött az egész háború. A cenzúra különben — írják a londoni lapok — nagy bűnös abban, hogy az angol dráma nívója alásülyedt. Ma már nem azt tekintik, hogy mi a tartalma a darabnak, hanem főlényeg a külsőségek minél nagyobb hatása. A színpadi technika káprázatos, meglepetéskeltő ravaszságai, a drága látványosságok színes tarkasága: ez a mai angol színpad művészete. Liverpoolban a nyáron nagy sikert aratott egy darab, amelynek az volt az attrakciója, hogy minden előadáskor összetörték-zúzták a színpadi szalon berendezését. És naponta vadonatúj bútorok állottak a színpadon készen az összeromboltatásra. * (Leoncavallo sajtópers.) Milánóból sürönyzik. Holnap kezdik el itt tárgyalni azt a pert.