Pesti Hírlap, 1902. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1902-08-26 / 234. szám

6 P­E­S­T­I II Ml II A P 1902. augusztus 26., kedd. A bazilika jubilál. — Az építés ötvenedik éve. — A lipótvárosi Szent-István-bazilika e hónapban csöndes jubileumot ült. Mig hatalmas pilléreivel hátat fordit a Váci­­körut vásári sokadalmának, aranytól terhes délceg kupolája fölött észrevétlenül elsuhant az építés öt­venedik éve. Nem is vették észre, szó sem esett róla, mert hiszen a csöndes jubiláns fejedelmi köntöse még ma sem teljes. Pongyolában érte a félszázados forduló s cico­májának utolsó részletei még beillesztésüket várják. Az utolsó részletek hiányzanak mindössze s a jövő évi Szent­ István-napján ünnepiesen fölszentelik a félszázadra készülő monumentális székesegyházat. A lipótvárosi bazilika építésének kérdése még a múlt század első éveiben merült föl először. A régi Pestnek a mai belvárostól észak felé eső részében a házsorok egyre jobban gyarapodtak s a szaporodó népesség hovatovább szükségét érezte annak, hogy temploma legyen. 1808-ban Lipót fő­herceg közbenjárására Ferenc király elrendelte, hogy az új városrész számára templomot építsenek. Ekkor épült a mai plébánia helyén egy parányi, igénytelen kápolna, amelybe alig fért kétszáz ember. Évtizedek múltak el, míg végre 1852 augusz­tusában Hildt József tervei szerint hozzáláttak a mai bazilika helyén egy nagy székesegyház építéséhez. Hildt József a templomot négy toronynyal ter­vezte. Sczitovszky János bibornok hercegprímás nagy ünnepély keretében, Szántóffy Antal akkori lipótvárosi plébános asszistálásával, 1852 október 4-én tette le az alapkövet. Ez nap adta meg az arany kalapács hármas kattanása a jelt az immár fél század óta folyó mun­kára. A munka serényen folyt s 1860. június 28-án a két főtorony aljában föl is szentelte Szántaf­­y Antal az elkészült két kis kápolnát s 1861. február 15-én Szcilovszky hercegprímás a ma is használatban lévő ivalaku sekrestye-kápolnát. Ugyanekkor rombolták le a Lipótváros első templomát, amely mindössze 53 évig állott fönn. 1868-ban érte az első nagy katasztrófa az épít­kezést. A csaknem befejezett főkupola, melyet kissé merészen építettek, végigrepedt s beomlott. A törme­lékek betemették a csaknem kész falakat. Annál súlyosabb volt e katasztrófa, mert az építkezés költségforrásai is elapadtak s báró Eötvös József, az akkori kultuszminiszter, csak gondolni sem mert arra, hogy az így meghatványozott építési ki­adásokat a költségvetésbe beilleszsze. Mikor Trefort Ágost jutott a kultuszminiszteri székbe, ő lelkesen fölkarolta a bazilikaépítés megfenek­lett ügyét és megbízta Ybl Miklóst, az operaház s a királyi palota építkezésének geniális tervezőjét, hogy Hildt József terveit dolgozza át. Ybl elvetette a négy torony eszméjét s teljesen a mai alakra formálta át a terveket. Ezen az alapon folytatta az építést Ybl halála után Kauser József. 1895-ben újabb baj akasztotta meg az építke­zést. A mozaik falképek kötőanyaga meglazult s a kipergő mozaik szemecskék elpusztulással fenyegették a százezrekbe került díszítéseket. Csak nagy áldozattal sikerült elhárítani az újabb katasztrófát, s azóta az építkezés menetét mind a mai napig nem zavarta meg semmi. A főkupola 41 mozaik képével, a slukmárvány burkolatú falak, a reneszánsz ízlésű, dús aranyozású szószék ma már teljesen készen áll. Kész s csak az összerakásra vár a pompás idomú főoltár, melynek főékessége Stróbl Alajos most készülő álló Szent­ István-szobra lesz. Az oltár fölött a szentély padmaljának öt részre osztott mezőjét a Benczúr kartonjai után ké­szült öt bibliai mozaik kép díszíti. Valamennyi a velencei Salviatii műve. Ugyanez az olasz mozaik­­műves készítette Lotz kartonjai után a fökupola 41 mozaikját, s a négy evangélista hatalmas képét. A mellékoltárok fülkéinek medailon képeit Eb­er Lajos és Vastagh György kartonjai után Bolt a magyar mozaikműves készítette. A fökupola négy márványpillérjének egyikéhez sapad a márvány szószék, míg a többi három alján timpanonszerű fülkék várják szűz Erzsébet, Gellért püspök és szent László szobrát. A László szobrot, melyet szintén Stróbl min­táz, a szószékkel átellenes pillér alatt helyezik el A főbejárattól jobbra áll majd Gellért püspök szobra, talapzatán a következő felirattal: PONENDAE * IN * CHRISTVM FIDEI * APOSTOLVS MARTYR * PERPETVO * HONORE * CELEBRANDVS * Ugyancsak a főbejárattól balra az első pillér tövében lesz szent Erzs­ébet szobra a következő epitafiummal. * Se * ELISABETH * DISPERSIT * DEDIT * PAVPERIBVS * JVSTITIA * EIVS * MANET * IN * SAECVLVM * Gellért és Erzsébet szobrát most készítik. A főoltár között a tabernakulum magasságá­ban két méter magas kettős kőpárkány öleli körül a szentély falait, melynek öt részre osztott mezőjébe öt dombormő kerül Mayer Ede vésője alól. E reliefek mindegyike szent István életéből örökít meg egy-egy jelentősebb mozzanatot. A templom belső díszítésének utolsó munkái folynak ma. A m­etlékoltárokat állítják össsze serény kezek s a közeljövőben megkezdik az óriási méretű s karcsúságában is impozáns orgonaszekrény sze­relését. Néhány hó még­­ a félszázados mű elkészül. A jövő év szent István napját a főváros részére kettős jelentőségűvé teszi majd, ha szolomnis keret­ben megnyílik a magyar főváros első nagy bazili­kájának kapuja, a hivők s mindazok számára, akik kupolájának aranytól nehéz övezete alatt a falak márvány dongái között a szépet keresik. SZÍNHÁZ és zene. * (Új színészek.) Az országos szinészegye­­sület irodájában véget ért a nyári szünet. Ma már megkezdték a színészavatást, amelynek tulajdonké­­peni napja szeptember 2-án lesz. A kérvényezők közt azonban, akiknek beadványait a bizottság Tapolczay Dezső elnöklete alatt ma átvizsgálta, akad­tak olyanok is, akik 1-2 évig folytatott gyakorla­tuk során annyira kitüntették magukat, hogy elenged­ték nekik az újabb vizsgát. Ezek a következők: Bajor Ödön, Bokor Zelma, Gajda Hana, Gerlaki Her­­min, B. Molnár Julis, Nógrádi Albert, Rogoz Imre, Szabó Mariska, Udvardi Emília. Van köztük prima­donna, van köztük kórista is. Egyikük dicséretéül az igazgatója a bizonyítványában azt is felhozta, hogy „nagyon szép asszony“. Harminckilenc gyakorlatos közül csak a nevezettek jutottak be egy újabb vizsga nélkül az egyesületbe. Az új kérvényezők, akiknek legnagyobb része szini iskolát végzett, óriási szám­mal jelentkeztek. Közel százötvenen vannak. Az egye­sület legutóbbi közgyűlése kimondta, hogy jövő év­től kezdve három éven át évenként csak csak 10 nő és tíz férfi vehető fel. A szűkkeblű határozat ellen magából a tanács köréből jelentették be a felebbe­­zést Ez az ügy most van a minisztériumnál elbírá­lás alatt. * (A Magyar színház megnyitó előadása.) A Magyar színházban szerdán kezdődnek meg az előadások s első este a múlt év legsikeresebb da­rabja, a Lotli ezredesei kerül színre. Ez lesz a ritka népszerű darabnak, amelynek a vonzóereje előrelát­hatólag az új szezonban sem fog csökkenni, a het­­venharmadik előadása. * (A fővárosi nyári színházban) holnap, kedden Guthi Somának és Rákosi Viktornak „A Sasok“ című mulattató vígjátéka kerül színre. Szer­dán ismét operaelőadás lesz Budán. Színre kerül Verdinek a „A tévedt nő“ című operája Anday Blankával, Mihályi Ernővel és Eörnyei Bélával a főszerepekben. * (Városligeti nyári színház.) Kedden a Három kívánság Ziehrer gyönyörű zenéjű operettje tizennyolcadszor kerül színre Föld Okra, Csongori, Eörsi és Sziklai Kornéllal a főszerepekben. Szerdán ismét Gyöngyi Izsó fölléptével a Demokrata kacag­tató bohóságot adják. Csütörtökön Újházi Ede utolsó­előtti föléptén­ a Budapesten című mulattató bohóza­tot adják elő. Pénteken pedig Feld Irén hosszas be­tegsége után a Váljunk el Cyprienne szerepében lép fel. * (Kokó király.) A budai nyári színház leg­közelebbi újdonsága Bissonnak „Kokó király“ címü végtelenül mulattató bohózata lesz. Krecsányi igaz­gató ifj. Bokor Józseffel zenét íratott a darabhoz, hogy ezzel is emelje a pompás bohózat hatását. Az újdonságból naponta serényen folynak a próbák. A­­ bemutató előadás, melyre jegyek már most válthatók, pénteken folyó hó 29-én lesz. Az új bohózatban a színház legkiválóbb tagjai játszanak. * (Dévai Janka), az ismert nevű énektanárnő kitűnő hírű énekiskolájában már megkezdődtek a be­iratkozások és az iskola helyiségében (VIII. Rökk Szilárd­ utca 2. sz.) naponként 11 és 12 óra közt eszközölhetők. Az iskolában a növendékek énekelő­adásban és a szini előadás minden­nemű szakmájá­ban alapos oktatásban részesülnek, a hangfejlesztés terén pedig Dévai Janka elsőrangú szaktekintély. (Vidéki színészet.) Dicső-Szent-Mártonidóm f. hó 24-én kezdte meg működését Micsey György­nek, az erdélyi szinikerület igazgatójának, társulata. A szezont­­a „Say Toy“ című látványos operettel nyi­tották meg. Pápán szept. 1-én kezdi meg előadásait Balla Kálmán győri színigazgató. A társulat jeles vidéki színészekből áll. * (Érdekes debüt) lesz szombaton a siófoki színházban, Kunhelyi Miklós színtársulatánál. Wéber Jolán kisasszony, Wéber kir. táblai biró leánya Bu­dapestről, aki most családjával Siófokon nyaral, szombaton lép föl először a világot jelentő deszká­kon és első fellépéséül a Katalint választotta, Béldi és Fejér operettjének cínszerepét. Germaint ez al­kalommal is Molnár Bella adja, ki e szerepben már eddig is kiváló művészi sikereket aratott. * (A szegedi színtársulat Vásárhelyen.) Dr Janovics kiváló társulata, mely most Hódmező­vásárhelyen van, nagy sikerrel mutatta be Rostand világhírű művét , »Cyrano de Bergerac«-ot. Úgy a darabnak, mint az előadásnak osztatlan nagy hatása volt a színházat zsúfolásig megtöltő közönségre. Minden felvonás külön meglepetésszámba ment. A Burgund palota, Ragueneau pékboltja, a negyedik fel­vonás csatajelenése és az ötödik felvonás hangulatos képe, mind a párizsi minta szerint, teljesen újonan volt kiállítva. A címszerepet Bihari Ákos játszotta nagy gonddal és dicséretes készültséggel. Alakítása nagyon tetszett a közönségnek, mely többször nyílt színen is megtapsolta. Méltó partnere volt Horváth Paula, aki Roxant sok grációzitással adta. A jó össz­­játékot kiegészítették még: Kiss Irén, Mészáros Géza, Arday Ida, Pataki József, Leövey Leo, Árkossy, Fe­­nyeri és Havas Jenő. * (Debrecen és Csokonai.) Nem rendes hír­forrásunk nyomán azt írtuk, hogy Debrecen város közönsége, Makó Lajos színigazgatónak azt a kérel­mét, hogy a debreceni színházat Csokonai nevéről nevezhesse el, azzal az indokolással tagadta meg, hogy Csokonai V. Mihály kissé nagyon is bohém volt. Erre vonatkozólag most rendes tudósítónk a következőket írja: Nem áll az, hogy Debrecen város közgyűlése Csokonai V. Mihály bohémségére csak a legtávolabból is célzott volna, sőt egyik fölszólaló épen a modern színházi műsorokat nem tartotta hiva­tottnak a Csokonai kultusz komoly módon való ápo­lására. Debrecen különben is minden alkalmat meg­ragad, hogy nagy szülötte iránti kegyeletét méltó módon róhassa le. Csokonai-szobrot állított, mely művészi érték tekintetében ritkítja párját. Csokonai kört alakított, mely komoly munkával ápolja a költő kultuszát, kinek szülőházát nagy ünnepségek közt emléktáblával jelölte meg s kinek emlékére minden évben Csokonai emlékünnepeket rendez. Csokonait, mint költőt magasztalja a Csokonai ereklyetár, mely gazdag Csokonai ereklyékben, stb. De már egy szi­gorúan ellenőrizett, de mégis magán vállalkozó által vezetett színháznak Csokonai elnevezésével, egyálta­lán nem látja megtisztelve Csokonai nevét, aki kü­lönben is mint korszakot alkotó költő s nem mint színműíró állítandó oda a késő utókor elé, bár itt legyen is öt verses játékot Egyebekben Makó szín­­igazgató arra vonatkozó indítványát, mint a közgyű­lési jegyzőkönyv igazolja, egyszerűen levették a napi­rendről és pedig, a­mint a fentiekből kitűnik a legkomolyabb intencióktól indíttatva. * (Angol színházak.) A londoni színházi vi­­l­­ágnak érdekes szenzációja volt, amelyről különben­­ megemlékeztünk már: Maeterlinck kitűnő drámáját, Monna Vannát, amely Párisban rengeteg sikert ara­tott, a londoni cenzor betiltotta. E hírre egész tünte­tést rendeztek a színpad világában, sőt társulat is alakult Maeterlinck-Society címmel, amely az ártat­lanul megbántott szerzőt rehabilitálni akarta. A leg­előbb kelő társaság is magáévá tette az ügyet s egy képviselő meginterpellálta a minisztert a parlament­ben. Mindez azonban hiába, a Monna Vannát nem fogják a londoniak látni. „Nem érzem magam hiva­tottnak ez ügybe avatkozni“ — ezt ferelte a minisz­ter az Interpellációra és ezzel befejeződött az egész háború. A cenzúra különben — írják a londoni lapok — nagy bűnös abban, hogy az angol dráma nívója alásülyedt. Ma már nem azt tekintik, hogy mi a tartalma a darabnak, hanem főlényeg a külsőségek minél nagyobb hatása. A színpadi technika kápráza­tos, meglepetéskeltő ravaszságai, a drága látványos­ságok színes tarkasága: ez a mai angol színpad művészete. Liverpoolban a nyáron nagy sikert ara­tott egy darab, amelynek az volt az attrakciója, hogy minden előadáskor összetörték-zúzták a színpadi szalon berendezését. És naponta vadonatúj bútorok állottak a színpadon készen az összeromboltatásra. * (Leoncavallo sajtópers.) Milánóból sür­­­­­önyzik. Holnap kezdik el itt tárgyalni azt a pert.

Next