Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-22 / 260. szám
1902. szeptember 22., hétfő. PESTI HÍRLAP • Bányászok és kohászok gyűlése. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az Akadémia heti üléstermében, gróf Teleki Géza elnöklésével, a tagok igen élénk részvétele mellett. A két napra tervezett közgyűlés tárgysorozatában több, az egyesület életére fontos kérdés szerepel. Ezek közül kiemeljük: a bánya- és kohómérnöki munkálatok díjtására vonatkozó szabályzat módosítását, az egyesület székhelyének áthelyezését a fővárosba és a Soltz Vilmos volt ügyvivő alelnök fölötti emlékbeszédet. A közgyűlésen a kormány képviseletében Graenzenstein Béla államtitkár jelent meg. Miután gróf Teleki Géza elnök szíves szavakkal üdvözölte a megjelenteket, Litschauer Lajos titkár tett jelentést az egyesület működéséről a tavalyi közgyűlés óta. Ezt az időt jóformán kizárólag a múlt évben Máramaros-Szigeten tartott közgyűlés határozatainak végrehajtására fordították. A titkár ezután bemutatta Lukács László pénzügyminiszternek a közgyűléshez intézett levelét, amelyben a miniszter kijelenti, hogy nagy elfoglaltsága gátolja ugyan a személyes megjelenésben, de azért a bányászok és kohászok dolgai iránt mindenkor a legnagyobb figyelemmel és jóindulattal viseltetik. (Éljenzés.) Következett a Soltz Vilmos fölötti emlékbeszéd, melyet Soltó Jenő tartott utódja Solténak az egyesület alelnöki székében. Az emlékbeszédhez méltón sorakozott a közgyűlés ama határozata, hogy Soltz Vilmos sírja fölé emléket állít, melynek költségeire immár 2006 koronánál több gyűlt egybe. A gyűjtést folytatni fogják. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya került , székhelyének Solmeo- , Sport Footsall-torna. A Sport Világ és a Versenypálya Szövetség vasárnap rendezte a csömöri úti versenypályán a hatos csapatok labdarúgó mérkőzéseit. A torna győztese a Budapesti Torna Club hatos csapata. Második a „33“-asok, harmadik pedig a Magyar Testgyakorlók csapata. Ahogy a B. T. C. megnyerte, úgy megnyerhette volna akár a „33“-as csapat, akár a M. T. K., amennyiben a roppant rövid idejű mérkőzésekben igen sokszor döntött a véletlen: egy elhibázott rúgás, egy véletlenül sikerült védés vagy a játéknak egy pillanatnyi zavara, stb. Sőt megnyerhette volna egy a délelőtti mérkőzésekben kiszorult csapat, a Ferencvárosi Torna Glub csapata, vagy talán a Budapesti Athletikai Club csapata, mely a tavalyi tornán harmadik volt. Hogy mért szorultak ki e csapatok, arról, miután hivatalosan nem adták a közönség tudtára, vélekedhetik mindenki tetszése szerint. Különösen a F. T. C. kinullázása körül nem érthető egészen tisztán a dolog. Ami a délelőtti előmérkőzéseket illeti, azok a következőképen végződtek: A Budapesti Sport Club (A) csapata 1 : 0 arányban győz a Törekvés A) csapata ellen. A M. U. E. B) 1 : 0 arányban győz a M. T. K. B) csapata ellen. A „33“-asok A) csapata az Óbudai Torna Egylettel szemben 2 : 1 arányú győzelmet arat. A Budapesti Torna Club B) csapata és a Postások közötti mérkőzés 1 : 0 arányú, utóbbiak javára. A M. T. K. A) csapata 1 : 0 győz a M. U. E. A) csapata ellen. A B. T. C. A) csapata 5 : 0-ra veri meg a Törekvés B) csapatát. A délutáni középmérkőzésekben már az előmérkőzések győztesei kerültek össze és sokszor kevésnek bizonyult a kitűzött kétszer hét percnyi, meg a még ráadott 5—5 percnyi időtartam is. Vagy harmincöt percnyi küzdelem után a B. A. K. (B.) csapata 1 : 0 arányban győzött a M. D. E. csapata fölött. Ezután következett a napnak kétségkívül legszebb mérkőzése. Ellenfelek a „Postások“ és a M. T. K. voltak. Először a M. T. K. csinál goalt, majd a postások. Ez eredmény megmarad az egész idő alatt. Az eldöntés miatt folyó játék ezután valóban szép volt. A postások játékosai, egy kivételével, ki a ,,33”-asok legjobb játékosa volt, egytőlegyig a Budapesti Torna Club régi kipróbált játékosai. A M. T. K. játékosai mind fiatal gyerekek, kiknél rendkívüli ambíciós játékot tapasztaltunk. Ezeknek néhány percnyi utóküzdelme volt az, mely leginkább leköthette az érdeklődő figyelmét. Egyforma erők álltak szemben s mégis egy goal a M. T. K. részéről elejét vette a testvérháborunak, mely ellenkező esetben a Postások és a B. T. C. között, a nemzetközi mérkőzésekben egymás mellett küzdők között, végbement volna. A B. S. C. (A) csapata erős küzdelem után 2 : 1-re verte meg a ferencvárosiak (B) csapatát. A *330-asok, ellenfelük nem jelenvén meg, soindán fáradság nélkül jutottak egy győzelemhez. n. nép istentisztelettel kezdődött az izr., ref. és gör. kath. templomokban. Délelőtt 11 órakor a város diszközgyúlést tartott, amelyen lelkes beszédeket mondottak Varga Sándor és Dudics Endre gör. kat. esperes. A gyűlés után a városház udvarán a polgárságnak ünnepe következett. Délben a vármegyei kaszinóban társasebéd volt. Este pedig társasvacsora az Oroszlán vendéglőben a polgárság számára. Balassa-Gyarmaton is vasárnap ünnepelték Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. Az evangélikus templomban dr Baltik püspök ünnepi beszédet mondott. A városházán diszközgyűlés volt, amelyen Horváth Danó árvaszéki ülnök szónokolt. A megyeháza előtti téren mintegy 2000 főnyi közönség előtt a dalárda a Hymnust és a Kossuth-nótát énekelte. Azután Kossatzky dr lelkes beszédet mondott. Tokay dalegyleti igazgató Pap ódáját szavalta nagy hatással. Reggeltől délig ágyúzás volt hallható. A megyét Nagy Mihály alispán, a törvényszéket Kubinyi Lajos elnök, a pénzügyigazgatóságot Vágássy Gábor helyettes igazgató vezette. A járásbíróság, az ügyészség és az összes testületek képviselve voltak az ünnepélyen. Az ünnepet a város rendezte Balás Ferenc főbíróval az élén, aki díszmagyarban volt. Az egész városban nagy volt a lelkesedés. Brassóban is megünnepelte a magyarság Kossuth emlékét. Tíz órakor a református templomban nagy hallgatóság előtt istentisztelet volt, amelyen Péchy Árpád lelkész gyönyörű imát és beszédet mondott. 11 órakor a Vigadóban nagy közönség jelenlétében hazafias ünnepély volt a magyar dalárda részvételével. Az ünnepi beszédet Zakariás János ügyvéd mondotta, amelyet nagy tetszéssel hallgattak. Délben ünnepi lakomát rendeztek. Cenken a millenniumi emléket az ifjúság kivilágította. A magyar házak lobogódíszt öltöttek. A Kronstädter Zeitung kegyeletsértő cikket írt Kossuthról. Szabadka nagy fénynyel ünnepelte Kossuth születésének századik évfordulóját. Az evangélikus templomban istentisztelet volt. A városi törvényhatósági bizottság feldíszített teremben díszközgyűlést tartott, amelyet Schmausz főispán nyitott meg. Petrich Mihály emlékbeszédét Lipozencích biz. tag indítványára jegyzőkönyvbe iktatták. A közgyűlés lefolyásáról Kossuth fiait jegyzőkönyvileg értesítik. A városháza előtti téren sok ezer főnyi közönség előtt Mukics képviselő hatalmas beszédet mondott. Csillag Károly ódáját Kosztolányi gimnáziumi igazgató nagy hatással szavalta. Az egyesített dalárdák zenekari kísérettel a Hymnust és a Szózatot énekelték. Este fényes kivilágítás és 300 terítékű díszvacsora volt, amelyen a 48-as honvédek a város vendégei voltak. Besicán a magyar nyelvterjesztő-egyesület, a dalegyesület és dalszövetség együttes ünnepélyt rendezett Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt rendező és más egyesületek a resicai gyár zenekarának kísérete mellett zászlókkal vonultak az ünnepély helyére, a főtérre, ahol mintegy 3000ember gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Kretschy Ferenc ügyvéd társasági ügyész mondotta. A beszéd után Stanek György műegyetemi hallgató és Szűcs Lajos gyári munkás adtak elő hazafias költeményeket. A dalárdák hazafias énekével az ülés véget ért. Besztercebánya város közönsége nagy fénynyel ülte meg Kossuth Lajos születésnapjának századik évfordulóját. A város lobogódiszt öltött. Az összes üzletek zárva voltak. A délelőtt folyamán az ág. ev. templomban és az izr. templomban ünnepi istentisztelet volt, amott Mikler Sándor esperes, itt dr Lenke Manó rabbi tartott alkalmi beszédet. Mindkét istentiszteleten a hatóságok, hivatalok és egyesületek testületileg vettek részt. Délután az evangélikus egyesületben volt ünnepély. Este a várost fényesen kivilágították és fáklyásmenet vonult el a főtéren, ahol a városháza erkélyéről Weisz Gyula vármegyei főjegyző tartott lelkes szónoklatot és Ferenczy Ödön vármegyei tiszteletbeli főjegyző gyújtó hatással szavalta el arját alkalmi ódáját. Este 9 órakor ismét az evangélikus egyesületben gyűlt össze a közönség, ahol díszlakoma és reggelig tartó táncmulatság volt. Turóc-Szent-Mártonban 18-án este a felső kereskedelmi iskola ifjúsága hazafias dalokat énekelve bejárta az utcákat. Másnap pedig istentisztelet volt Pribócon az ev. templomban. Klimó Vilmos lelkész emelkedett hangú beszédet mondott. Jelen voltak ifj. Justh György főispán, a megyei és állami tisztviselők, a felső kereskedelmi iskola ifjúsága, számos birtokos stb. Délben bankét volt a megyeházán, amelyen Berecz Gyula kir. tanfelügyelő mondotta az ünnepi felköszöntőt és amely bankét csak késő este ért véget, amikor zenével járták be az utcákat. A megye több helyén is volt Kossuth-ünnep. Sátoraljaújhely, szept. 21. sályán ma lelkesen ünnepelték Kossuth emlékezetét. Az ünnepet a képviselőtestület díszközgyűléssel nyitotta meg. Ezután Bernáth Béla orsz. képviselő vezetésével a testületek és a nagyszámú közönség az ág. ev. templomba vonultak, amelyben Kossuth megkereszteltetett. A templomban hálaadó istentisztelet volt, amelynek során Hézser Emil lelkész ünnepi beszédet mondott. Este kivilágítás volt. Szerencsen is fényes Kossuth-ünnepet tartottak. A képviselőtestület Kisz Gábor mondott emlékbeszédet. Ezután Zakár Margit szavalt, majd pedig Szilva Béla szavalta el saját szerzeményű ódáját. Este a hegyeken örömtüzeket gyújtottak. Homonnán szintén megünnepelték Kossuth születésének századik évfordulóját. Előbb diszülés volt Haraszthy főszolgabíró elnökletével, majd istentisztelet a ref. templomban. Végül az Andrásy-téren Janka Károly nagy számú ünneplő közönség előtt lelkes emlékbeszédet mondott, amelyet bankett követett. Orsova közönsége is kivette a maga részét a Kossuth-ünnepekből. Emlékkővel jelölte meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos hazánkban utolsó éjszakáját töltötte. Másnap már vitte tovább idegen országba Bégo Musztafa, ma is élő csónakos, aki most Budapesten vett részt az ünnepekben. .A kővel megjelölt ház akkoriban vendégfogadó volt és ott szállt meg Kossuth Lajos társaival. A díszes fehér márvány tábla, amelyet Orsova közönsége létesített, 130 centiméter magas és 92 centiméter Széles. Felirata Így hangzik: E házban, mely 1849-ben ,Fehér bárányhoz“ címzett vendégfogadó volt, tölte utolsó éjszakáját magyar földön 1849. augusztus 13-án Hazánk nagy fiai KOSSUTH LAJOS. E táblát a nagy hazafi születésének 100-ik évfordulója alkalmából emelte Orsová hazafias közönsége 1902. szeptember 19. Pénteken kora reggel és a megelőző napon is taracklövések adták tudtul a lakosságnak az ünnepély idejét. Tíz órakor az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Francz Ede ev. lelkész mondott lelkes emlékbeszédet. úgy az istentiszteleten, mint az emléktábla leleplezési ünnepélyén a város minden hivatala és egyesülete testületileg vett részt. Kivonultak az összes iskolásgyermekek is. A magyar daloskör által előadott himnusz után Komjáthy Sándor tanár mondott nagyhatású beszédet. Orsova hazafias közönsége a szép ünnepbe bele tudta vonni a nyelvileg különböző lakosságú helynek minden tagját. Az ünnep idején az összes kereskedők zárva tartották üzleteiket. Az ünnepélyen mintegy 3000 ember vett részt. Lugos, szept. 21. A lugosi magyar társadalom hazafias kegyelettel ünnepelte ma Kossuth emlékezetét. Az ünnepély színhelyéül a magyar nyelv templomát, az új színházat választotta a rendezőség, ahol megjelentek az összes hatóságok és a társadalom színe-java. Az egyesült dalárdák által előadott Himnusszal kezdődött az ünnepély, azután dr Haus József ügyvéd tartott emlékbeszédet; végül a dalárdák elénekelték Huberth Fohászát, mire az óriási közönség emelkedett hangulatban távozott. Az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelynek során Chovan lelkész megható imát mondott Kossuthért. Az állami gimnázium ünnepélyén Putnoky igazgató mondott hazafias emlékbeszédet, amely után az ifjúsági körben mondottak alkalmi beszédeket, szavaltak és hazafias énekeket daloltak. Hatvan, szept. 21. Kossuth Lajos emlékezetét Hatvan város közönsége is lelkesen ülte meg. Az ünnep összhangját egy sajnálatos eset zavarta meg. Egy 13 éves gyermeket ugyanis egyik társa — eddig ki nem derített körülmények között — agyonütött leányáról a fővárosba leendő áthelyezése. Az áthelyezés kérdésében az egyesület tagjai nem értenek egyet, mert míg az e tárgyban kiküldött bizottság a székhely áthelyezését minden kétség nélkül kivihetőnek tartja, a selmecbányaiak a közgyűléshez határozati javaslatot nyújtottak be, melyben annak kimondását kérik, hogy az áthelyezés kérdése még korai. Ez a javaslat azonban nem is került szavazásra a mai közgyűlésen, amely Dalocsy Árpád és Márkus Károly felszólalása után egyhangúlag kimondta, hogy az egyesület székhelyét Budapestre helyezi át. A napirend következő pontja a központi választmány javaslata volt a bánya- és kohómérnöki munkálatok díjazására vonatkozó szabályzat módosítása dolgában. A közgyűlés az előterjesztett módo-sítást egyhangúlag elfogadta. A székhely áthelyezésével szükségessé vált alapszabály-módosításokhoz a közgyűlés hozzájárult. A választásokat is egyhangúlag ejtették meg a következő eredménynyel: Elnök gróf Teleki Géza, alelnökök: Graenzenstein Béla, Farbaky István és Sobó Jenő, titkár : Gálocsy Árpád, pénztáros Gáger Jenő, ellenőr Jex Simon. Választmányi tagok: Beneg Gyula, Böckh János, Csóti Ottó, Dérer Mihály, Dőry Károly, Mály Sándor, Rónay Árpád, Szathmáry Béla, Tary Károly, Topscher Samu, Veress József és Zsigmondy Árpád budapestiek, Allender Henrik, Aradi János, Jónásch Antal, Lázár Zoltán, Márkus Károly, Martini István, Neubauer Ferenc, Reitzner Miksa, Schréder Gyula, dr Schwartz Ottó és Singer Bálint vidékiek. A közgyűlés napirendje ekkor ki lévén merítve, a két napra tervezett közgyűlést már ma befejezték. Délben bankett volt. Holnap az egyesület tagjai a Margitszigetre rándulnak.