Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-22 / 260. szám

1902. szeptember 22., hétfő. PESTI HÍRLAP • Bányászok és kohászok gyűlése. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az Akadémia heti üléstermében, gróf Teleki Géza elnöklésével, a tagok igen élénk rész­vétele mellett. A két napra tervezett közgyűlés tárgy­­sorozatában több, az egyesület életére fontos kér­dés szerepel. Ezek közül kiemeljük: a bánya- és kohómérnöki munkálatok díjtására vonatkozó sza­bályzat módosítását, az egyesület székhelyének áthe­lyezését a fővárosba és a Soltz Vilmos volt ügyvivő alelnök fölötti emlékbeszédet. A közgyűlésen a kor­mány képviseletében Graenzenstein Béla államtitkár jelent meg. Miután gróf Teleki Géza elnök szíves szavak­kal üdvözölte a megjelenteket, Litschauer Lajos tit­kár tett jelentést az egyesület működéséről a tava­lyi közgyűlés óta. Ezt az időt jóformán kizárólag a múlt évben Máramaros-Szigeten tartott közgyűlés ha­tározatainak végrehajtására fordították. A titkár ezután bemutatta Lukács László pénz­ügyminiszternek a közgyűléshez intézett levelét, amelyben a miniszter kijelenti, hogy nagy elfoglalt­sága gátolja ugyan a személyes megjelenésben, de azért a bányászok és kohászok dolgai iránt minden­kor a legnagyobb figyelemmel és jóindulattal viselte­tik. (Éljenzés.) Következett a Soltz Vilmos fölötti emlékbe­széd, melyet Soltó Jenő tartott utódja Solténak az egyesület alelnöki székében. Az emlékbeszédhez mél­tón sorakozott a közgyűlés ama határozata, hogy Soltz Vilmos sírja fölé emléket állít, melynek költ­ségeire immár 2006 koronánál több gyűlt egybe. A gyűjtést folytatni fogják. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya került , székhelyének Solmeo- , Sport Foots­all-torna. A Sport Világ és a Versenypálya Szövetség vasárnap rendezte a csömöri­ úti versenypályán a ha­tos csapatok labdarúgó mérkőzéseit. A torna győztese a Budapesti Torna Club hatos csapata. Második a „33“-asok, harmadik pedig a Magyar Testgyakorlók csapata. Ahogy a B. T. C. megnyerte, úgy megnyerhette volna akár a „33“-as csapat, akár a M. T. K., amennyiben a roppant rövid idejű mérkőzésekben igen sokszor döntött a véletlen: egy elhibázott rú­gás, egy véletlenül sikerült védés vagy a játéknak egy pillanatnyi zavara, stb. Sőt megnyerhette volna egy a délelőtti mérkőzésekben kiszorult csapat, a Ferencvárosi Torna Glub csapata, vagy talán a Bu­dapesti Athletikai Club csapata, mely a tavalyi tor­nán harmadik volt. Hogy mért szorultak ki e csapa­tok, arról, miután hivatalosan nem adták a közönség tudtára, vélekedhetik mindenki tetszése szerint. Külö­nösen a F. T. C. kinullázása körül nem érthető egé­szen tisztán a dolog. Ami a délelőtti előmérkőzéseket illeti, azok a következőképen végződtek: A Budapesti Sport Club (A) csapata 1 : 0 arányban győz a Törekvés A) csa­pata ellen. A M. U. E. B) 1 : 0 arányban győz a M. T. K. B) csapata ellen. A „33“-asok A) csapata az Óbudai Torna­ Egylettel szemben 2 : 1 arányú győzelmet arat. A Budapesti Torna Club B) csa­pata és a Postások közötti mérkőzés 1 : 0 arányú, utóbbiak javára. A M. T. K. A) csapata 1 : 0 győz a M. U. E. A) csapata ellen. A B. T. C. A) csapata 5 : 0-ra veri meg a Törekvés B) csapatát. A délutáni középmérkőzésekben már az elő­­mérkőzések győztesei kerültek össze és sokszor ke­vésnek bizonyult a kitűzött kétszer hét percnyi, meg a még ráadott 5—5 percnyi időtartam is. Vagy harmincöt percnyi küzdelem után a B. A. K. (B.) csapata 1 : 0 arányban győzött a M. D. E. csapata fölött. Ezután következett a napnak kétség­kívül legszebb mérkőzése. Ellenfelek a „Postások“ és a M. T. K. voltak. Először a M. T. K. csinál goalt, majd a postások. Ez eredmény megmarad az egész idő alatt. Az eldöntés miatt folyó játék ezután va­lóban szép volt. A postások játékosai, egy kivételé­vel, ki a ,,33”-asok legjobb játékosa volt, egytől­­egyig a Budapesti Torna Club régi kipróbált játé­kosai. A M. T. K. játékosai mind fiatal gyerekek, kiknél rendkívüli ambíciós játékot tapasztaltunk. Ezeknek néhány percnyi utóküzdelme volt az, mely leginkább leköthette az érdeklődő figyelmét. Egyforma erők álltak szemben s mégis egy goal a M. T. K. részéről elejét vette a testvérhábo­­runak, mely ellenkező esetben a Postások és a B. T. C. között, a nemzetközi mérkőzésekben egymás mellett küzdők között, végbement volna. A B. S. C. (A) csapata erős küzdelem után 2 : 1-re verte meg a ferencvárosiak (B) csapatát. A *330-asok, ellenfelük nem jelenvén meg, soindán fáradság nélkül jutottak egy győzelemhez.­ ­n. nép istentisztelettel kezdődött az izr., ref. és gör. kath. templomokban. Délelőtt 11 órakor a város disz­­közgyúlést tartott, amelyen lelkes beszédeket mon­dottak Varga Sándor és Dudics Endre gör. kat. es­peres. A gyűlés után a városház udvarán a polgár­ságnak ünnepe következett. Délben a vármegyei ka­szinóban társasebéd volt. Este pedig társasvacsora az Oroszlán vendéglőben a polgárság számára. Balassa-Gyarmaton is vasárnap ünnepelték Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. Az evangélikus templomban dr Baltik püspök ünnepi beszédet mondott. A városházán diszközgyűlés volt, amelyen Horváth Danó árvaszéki ü­lnök szónokolt. A megyeháza előtti téren mintegy 2000 főnyi közön­ség előtt a dalárda a Hymnust és a Kossuth-nótát énekelte. Azután Kossatzky dr lelkes beszédet mon­dott. Tokay dalegyleti igazgató Pap ódáját szavalta nagy hatással. Reggeltől délig ágyúzás volt hallható. A megyét Nagy Mihály alispán, a törvényszéket Ku­­binyi Lajos elnök, a pénzügyigazgatóságot Vágássy Gábor helyettes igazgató vezette. A járásbíróság, az ügyészség és az összes testületek képviselve voltak az ünnepélyen. Az ünnepet a város rendezte Balás Ferenc főbíróval az élén, aki díszmagyarban volt. Az egész városban nagy volt a lelkesedés. Brassóban is megünnepelte a magyarság Kossuth emlékét. Tíz órakor a református templom­ban nagy hallgatóság előtt istentisztelet volt, amelyen Péchy Árpád lelkész gyönyörű imát és beszédet mondott. 11 órakor a Vigadóban nagy közönség je­lenlétében hazafias ünnepély volt a magyar dalárda részvételével. Az ünnepi beszédet Zakariás János ügyvéd mondotta, amelyet nagy tetszéssel hallgattak. Délben ünnepi lakomát rendeztek. Cenken a millenni­­umi emléket az ifjúság kivilágította. A magyar há­zak lobogódíszt öltöttek. A Kronstädter Zeitung ke­­gyeletsértő cikket írt Kossuthról. Szabadka nagy fénynyel ünnepelte Kossuth születésének századik évfordulóját. Az evangélikus templomban istentisztelet volt. A városi törvényha­tósági bizottság feldíszített teremben díszközgyűlést tartott, amelyet Schmausz főispán nyitott meg. Petrich Mihály emlékbeszédét Lipozencích biz. tag in­dítványára jegyzőkönyvbe iktatták. A közgyűlés le­folyásáról Kossuth fiait jegyzőkönyvileg értesítik. A városháza előtti téren sok ezer főnyi közönség előtt Mukics képviselő hatalmas beszédet mondott. Csillag Károly ódáját Kosztolányi gimnáziumi igazgató nagy hatással szavalta. Az egyesített dalárdák zenekari kísérettel a Hymnust és a Szózatot énekelték. Este fényes kivilágítás és 300 terítékű díszvacsora volt, amelyen a 48-as honvédek a város vendégei voltak. Besicán a magyar nyelvterjesztő-egyesület, a dalegyesület és dalszövetség együttes ünnepélyt ren­dezett Kossuth Lajos születésének századik évfor­dulója alkalmából. Az ünnepélyt rendező és más egyesületek a resicai gyár zenekarának kísérete mel­lett zászlókkal vonultak az ünnepély helyére, a fő­térre, ahol mintegy 3000­­ember gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Kretschy Ferenc ügyvéd társasági ügyész mondotta. A beszéd után Stanek György mű­egyetemi hallgató és Szűcs Lajos gyári munkás ad­tak elő hazafias költeményeket. A dalárdák hazafias énekével az ülés véget ért. Besztercebánya város közönsége nagy fény­nyel ülte meg Kossuth Lajos születésnapjának szá­zadik évfordulóját. A város lobogódiszt öltött. Az összes üzletek zárva voltak. A délelőtt folyamán az ág. ev. templomban és az izr. templomban ünnepi istentisztelet volt, amott Mikler Sándor esperes, itt dr Lenke Manó rabbi tartott alkalmi beszédet. Mind­két istentiszteleten a hatóságok, hivatalok és egye­sületek testületileg vettek részt. Délután az evangéli­kus egyesületben volt ünnepély. Este a várost fénye­sen kivilágították és fáklyásmenet vonult el a főté­ren, ahol a városháza erkélyéről Weisz Gyula vár­megyei főjegyző tartott lelkes szónoklatot és Ferenczy Ödön vármegyei tiszteletbeli főjegyző gyújtó hatás­sal szavalta el arját alkalmi ódáját. Este 9 órakor ismét az evangélikus egyesületben gyűlt össze a kö­zönség, ahol díszlakoma és reggelig tartó táncmulat­ság volt. Turóc-Szent-Mártonban 18-án este a felső kereskedelmi iskola ifjúsága hazafias dalokat énekelve bejárta az utcákat. Másnap pedig istentisztelet volt Pribócon az ev. templomban. Klimó Vilmos lelkész emelkedett hangú beszédet mondott. Jelen voltak ifj. Justh György főispán, a megyei és állami tiszt­viselők, a felső kereskedelmi iskola ifjúsága, számos birtokos stb. Délben bankét volt a megyeházán, ame­lyen Berecz Gyula kir. tanfelügyelő mondotta az ün­nepi felköszöntőt és amely bankét csak késő este ért véget, amikor zenével járták be az utcákat. A megye több helyén is volt Kossuth-ünnep. Sátoralj­a­újhely, szept. 21. sályán ma lel­kesen ünnepelték Kossuth emlékezetét. Az ünnepet a képviselőtestület díszközgyűléssel nyitotta meg. Ez­után Bernáth Béla orsz. képviselő vezetésével a testületek és a nagyszámú közönség az ág. ev. templomba vonultak, amelyben Kossuth megkeresz­­teltetett. A templomban hálaadó istentisztelet volt, amelynek során Hézser Emil lelkész ünnepi beszédet mondott. Este kivilágítás volt. Szerencsen is fényes Kossuth-ünnepet tartottak. A képviselőtestület Kisz­ Gábor mondott emlékbeszédet. Ezután Zakár Margit szavalt, majd pedig Szilva Béla szavalta el saját szer­zeményű ódáját. Este a hegyeken örömtüzeket gyúj­tottak. Homonnán szintén megünnepelték Kossuth születésének századik évfordulóját. Előbb diszülés volt Haraszthy főszolgabíró elnökletével, majd isten­­tisztelet a ref. templomban. Végül az Andrásy-téren Janka Károly nagy számú ünneplő közönség előtt lelkes emlékbeszédet mondott, amelyet bankett kö­vetett. Orsova közönsége is kivette a maga részét a Kossuth-ünnepekből. Emlékkővel jelölte meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos hazánkban utolsó éj­szakáját töltötte. Másnap már vitte tovább idegen or­szágba Bégo Musztafa, ma is élő csónakos, aki most Budapesten vett részt az ünnepekben. .A kővel meg­jelölt ház akkoriban vendégfogadó volt és ott szállt meg Kossuth Lajos társaival. A díszes fehér márvány tábla, amelyet Orsova közönsége létesített, 130 cen­timéter magas és 92 centiméter Széles. Felirata Így hangzik: E házban, mely 1849-ben ,Fehér bárányhoz“ címzett vendégfogadó volt, tölte utolsó éjszakáját magyar földön 1849. augusztus 13-án Hazánk nagy fiai KOSSUTH LAJOS. E táblát a nagy hazafi születésének 100-ik évfordulója alkalmából emelte Orsová hazafias közönsége 1902. szeptember 19. Pénteken kora reggel és a megelőző napon is taracklövések adták tudtul a lakosságnak az ünne­pély idejét. Tíz órakor az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Francz Ede ev. lelkész mondott lelkes emlékbeszédet. úgy az isten­tiszteleten, mint az emléktábla leleplezési ünnepélyén a város minden hivatala és egyesülete testületileg vett részt. Kivonultak az összes iskolásgyermekek is. A magyar daloskör által előadott himnusz után Komjáthy Sándor tanár mondott nagyhatású beszédet. Orsova hazafias közönsége a szép ünnepbe bele tudta vonni a nyelvileg különböző lakosságú helynek min­den tagját. Az ünnep idején az összes kereskedők zárva tartották üzleteiket. Az ünnepélyen mintegy 3000 ember vett részt. Lugos, szept. 21. A lugosi magyar társada­lom hazafias kegyelettel ünnepelte ma Kossuth emlé­kezetét. Az ünnepély színhelyéül a magyar nyelv templomát, az új színházat választotta a rendezőség, ahol megjelentek az összes hatóságok és a társada­lom színe-java. Az egyesült dalárdák által előadott Himnusszal kezdődött az ünnepély, azután dr Haus József ügyvéd tartott emlékbeszédet; végül a dalár­dák elénekelték Huberth Fohászát, mire az óriási kö­zönség emelkedett hangulatban távozott. Az evan­gélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amely­nek során Chovan lelkész megható imát mondott Kossuthért. Az állami gimnázium ünnepélyén Put­­noky igazgató mondott hazafias emlékbeszédet, amely után az ifjúsági körben mondottak alkalmi beszéde­ket, szavaltak és hazafias énekeket daloltak. Hatvan, szept. 21. Kossuth Lajos emlékezetét Hatvan város közönsége is lelkesen ülte meg. Az ünnep összhangját egy sajnálatos eset zavarta meg. Egy 13 éves gyermeket ugyanis egyik társa — ed­dig ki nem derített körülmények között — agyonütött leányáról a fővárosba leendő áthelyezése. Az áthelye­zés kérdésében az egyesület tagjai nem értenek egyet, mert míg az e tárgyban kiküldött bizottság a székhely áthelyezését minden kétség nélkül kivihető­­nek tartja, a selmecbányaiak a közgyűléshez határo­zati javaslatot nyújtottak be, melyben annak ki­mondását kérik, hogy az áthelyezés kérdése még korai. Ez a javaslat azonban nem is került szava­zásra a mai közgyűlésen, amely Dalocsy Árpád és Márkus Károly felszólalása után egyhangúlag ki­mondta, hogy az egyesület székhelyét Budapestre he­lyezi át. A napirend következő pontja a központi vá­lasztmány javaslata volt a bánya- és kohómérnöki munkálatok díjazására vonatkozó szabályzat módo­sítása dolgában. A közgyűlés az előterjesztett módo-­­sítást egyhangúlag elfogadta. A székhely áthelyezésével szükségessé vált­ alapszabály-módosításokhoz a közgyűlés hozzájárult. A választásokat is egyhangúlag ejtették meg a kö­vetkező eredménynyel: Elnök gróf Teleki Géza, alelnökök: Graenzenstein Béla, Farbaky István és Sobó Jenő, titkár : Gálocsy Árpád, pénztáros Gáger Jenő, ellenőr Jex Simon. Választmányi tagok: Beneg Gyula, Böckh János, Csóti Ottó, Dérer Mihály, Dőry Károly, Mály Sándor, Rónay Árpád, Szathmáry Béla, Tary Károly, Topscher Samu, Veress József és Zsig­­mondy Árpád budapestiek, Allender Henrik, Aradi János, Jónásch Antal, Lázár Zoltán, Márkus Károly, Martini István, Neubauer Ferenc, Reitzner Miksa, Schréder Gyula, dr Schwartz Ottó és Singer Bálint vidékiek. A közgyűlés napirendje ekkor ki lévén merítve, a két napra tervezett közgyűlést már ma befejezték. Délben bankett volt. Holnap az egyesület tagjai a Margitszigetre rándulnak.

Next