Pesti Hírlap, 1902. október (24. évfolyam, 269-299. szám)

1902-10-15 / 283. szám

10 _____________________________ PESTI HÍRLAP 1902. október 15., szerda. — (A pápa) kedden délelőtt Lujza főhercegnőt magánlakosztályában fogadta. A kihallgatás öt percig tartott. A pápa egészsége, ellentétben a Secolo hírével, nagyon kedvező. — (Magyar zarándokok Rómában.) Rómából jelentik, hogy a pápa ma a magyar zarándokokat fogadta. A pápát hordszékben vitték a zarándokok elé ,s Csuszka kalocsai érsek üdvözlő beszédét meghallgatván, latin beszédben köszönte meg a jubileuma alkalmából kifejezett szerencsekivánatokat. Ezután a zarándokok között körülvitette magát, kezét kézcsókra nyújtva. (Eltolt híd.) Az algyői vasúti hidat kedden cserélték ki. Az érdekes munkát, amely remekül sikerült, nagy közönség nézte végig. Ott volt a Magyar mérnök- és építészegylet 40 tagú küldöttsége Czigler Győző műegyetemi tanár vezetése alatt, a szegedi" mérnökkar megbízásából Steszl Frigyes felügyelő, ott volt Rökk István műszaki tanácsos, Jármay Jenő miniszteri tanácsos, Polgár Péter felügyelő és Lázár György országgyűlési képviselő, kívül Szegedről és környékéről az érdeklődő közönség nagy tömege. A 454 méter hosszú s a hatalmas kőpilléren nyugvó nyolc nyílású remek új híd hét övezete már teljesen készen van, sőt egy övezetnek már a teherpróbáját is megejtették. A régi híd vasszerkezetének áthelyezését kedden hajnalban kezdték meg. Három óra 45 perckor hajnalban a nagyváradi utolsó vonat még keresztül robogott a régi hidrozoga faalkotmányán, reggel négy órakor pedig megkezdték az aradi üzletvezetőségtől és a magyar királyi államvasutak gépgyárától kiküldött műszaki közegek felügyelete alatt a munkát. A régi sintesttől az új kőpillérig hatalmas cölöpállványokat állítottak mindkét parton, amelyeken góliázsínekre rakva nyolc alacsony acélkocsi, hatalmas vasgerendázattal készen várta a régi vasszerkezet óriási súlyát. Alig másfél óráig tartott összesen, amíg a folyó két partján a 12 hydraulikus sajtót elhelyezték és az egész 500 tonna, tehét 5400 méter mázsa súlyú 104 méter hosszú hídrészt 16 cm. magasra fölemelték, a kocsikra helyezték és 6 óra 30 perckor úgy az algyői, mint a vásárhelyi vonalon megkezdték a vonszolási műveletet. Mindkét oldalon 4—4 daru és mindössze csak 36 munkás kéziereje végezte a gigászi munkát. Az első negyedóra alatt teljes két métert haladt a roppant hídtest. Ez idő alatt a vonatok átszállítással közlekedtek s az utasok a hidállványokra rakott átjárón mentek át a Tiszán. Reggel fél nyolc órakor a vásárhelyi vonatról 2000 embernél több lépett a hídra egyszerre, amely így mintegy 6000 méter mázsa súlyú volt a saját terhével együtt. A munka azonban az átjárás dacára zavartalanul tovább folyt s mire a vendégek Szegedről külön vonaton 8 órakor a munkálatok színhelyére kiérkeztek, már 12 méter és 90 centimétert haladt a híd eredeti helyétől a pillérek felé. Az előkelő műszaki emberekből álló társaság nagy figyelemmel kísérte a műveletet, a két partról pedig ezrekre menő közönség gyönyörködött a nem mindennapi látványban. A két partról folytonosan jelezték a híd haladását és pontban féltizenkét órakor, tehát alig öt és fél órai munka után, a híd helyén volt —25 méternyi távolságban régi helyétől. Az új híd egész hossza most már 425 méter. A vásárhelyi oldal árterén egy emelhető hidrész van és a 20 méter hosszú és roppant súlyú hidrész 4 perc alatt 3 és fél méter magasra emelhető föl, úgy hogy alatta a legmagasabb hajók is kényelmesen elhaladhatnak. A munkálatokat Kremmer Vilmos aradi főfelügyelő, Neuber Károly és Kostkiewitz főmérnökök és Gottlieb Ferenc felügyelő vezette. A régi hidrész áthelyezésével az új híd költségeiben 200.000 koronát takarítottak meg. A híd összes költsége három millió koronát tesz ki. (A prágai milliós sikkasztás.) Mint lapunknak sürgönyzik, a Szent-Vencel előleg-egyletben ma megtartott utólagos revízió alkalmával konstatálták, hogy a deficit a betéteknél jóval csekélyebb, a váltótárcában pedig egy millió koronával kisebb, mint eredetileg fölvették. Mindazonáltal több mint valószínű, hogy az intézet a csődöt nem fogja kikerülni. (Egy polgármester öngyilkossági kísérlete.) A déli vasútnak Innsbruckba érkező vonatán hétfőn délután az egyik utas öngyilkossági kísérletet tett. Az utasnál, akit a városi kórházba vittek, 7580 márkát s egy levelet találtak, melyben valaki párbajra hívja ki. Papírjaiból kitűnt, hogy a bajorországi Milberghofen polgármestere és Mattes Antalnak hívják. — (Hamisított vasúti jegy.) Dr gróf Matuska Lászlót, Liptóvármegye aljegyzőjét és a Liptó cimü lap szerkesztőjét, mint Liptó-Szent-Miklósról jelentik, hamis vasúti jegy felhasználása miatt Hatvanban — útközben — feltartóztatták, Liptó-Szent-Miklósra vitték és itt kihallgatása után szabadon bocsátották. Az eset némi feltűnést kelt. (A német császár nyugodt.) A németek császárja megint mondott valamit, ami foglalkoztatja az embereket. A császár a napokban részt vett a 3. gárdaezred tisztikarának vacsoráján és szóba hozva Goltz tábornoknak az első hadtest parancsnokává történt kinevezését, így szólt: — Most már nyugodtan alkotom, mert nyugaton és keleten is van egy Haeselprem. Haestler tábornok, akire a császár célozott, a metzi várparancsnok. — (Adler Mór temetése.) Adler Mórt, a vasárnap elhunyt veterán festőművészt, kedden délelőtt temették el kartársainak és barátainak részvétele mellett. A Deák Ferenc utcai gyászházban már reggel megjelentek a három országos művésztársaság küldöttei: Knopp Imre, Grosz Béla, Vajda Zsigmond és Zilzer Antal festőművészek és Tolnay Béni segédtitkár az Orsz. Képz. Társulat részéről, Basch Gyula és Bruck Miksa festőművészek a Képzőművészek Orsz. Egyesülete képviseletében, Fényes Adolf festőművész, Ernszt Lajos igazgató és dr Rózsa Miklós titkár a Nemzeti Szalon részéről, mindhárom testület nevében koszorút helyezvén a ravatalra. Az agg művész koporsóját a Munkácsy Mihály nemzeti szinü selyem szemfedője borította. Az elhunytat Kayserling rabbi gyászbeszéde után kivitték az új izr. temetőbe, ahol a család sírboltjánál Weisz Mór búcsúztatta el az elhunytat. (A fölmentett főudvarmester.) Az Echo de Paris nemrég azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinand főherceg főudvarmesterét Nostitz grófot szolgálatából azért bocsátotta el, mert a gróf a főherceg nejével szemben illetlen magaviseletet tanúsított volna. A gróf állítólag annyira megfeledkezett magáról, hogy a főhercegnő a szó legszorosabb értelmében szolgáival dobatta ki. Ezt a pikáns hírt most bécsi lapok aljas szenzáció-hajhászásnak minősítik. — (Keserű panasz) cím alatt közlött hírünkre vonatkozólag özv. Roger-Helfy Jenőné és még 28 posta- és távírda-tisztviselőnő aláírásával nyilatkozatot kaptunk, mely szerint az aláírók mint a budapesti posta- és távirda tisztviselőkének és zeneegyesülete női karának működő tagjai, úgyis mint a posta- és távirda intézmény alkalmazottjai, fölháborodással jelentik ki, hogy a közlött panaszban fölhozott állítások rosszakaratú ráfogások, s azokkal szemben kijelentik, hogy önként, tehát minden kényszer nélkül léptek az egyesületbe és szolgálják az egyesület célját, amely a nemesebb brányú ének és zene művelése, önként és kényszer nélkül vesznek részt az egyesület énekpróbáin, valamint ének- és zeneelőadásokkal egybekötött estélyein; tiltakoznak tehát minden rosszhiszemű gyanúsítás ellen, amely az egyesület célját és irányát kívánja támadni s a kortársi szellem helyett a visszavonásnak utat nyitni és ez okból tiltakoznak még azon föltevés lehetősége ellen is, mintha a közleménye az ő soraikból került volna ki. (Fegyelmi büntetés párbajozásért.) Eszékről jelentik: A verőcemegyei fegyelmi tanács Chavrak főispán elölete alatt tartott mai ülésén Jó Sándor segédmérnököt Stewer 78. gyalogezredbeli hadnagygyal néhány hét előtt vívott véres párbaja miatt büntetésül saját költségén való áthelyezésre ítélte. (Eljegyzések.) Debreceni Jenő, Debrecen, város gépgyárának igazgatója, eljegyezte Fuchs Erzsike kisasszonyt, Fuchs Lajosnak, a Magyar-Francia Biztosító R.-T. igazgatójának leányát. Ungváry Sándor jászfényszarui kereskedő, eljegyezte Jónás Jakab úr Ottilia leányát Balassa- Gyarmatról. Lengyel Ede, az úrvölgyi rézbányamű-társaság tisztviselője, eljegyezte Slössel Kamilla kisasszonyt Losoncon. — (Új gyémántbánya.) Egy londoni távirat azt mondja, hogy Dél-Afrikában, Windsortown közelében, Kimberleytől északra uj, nagyon gazdag gyémántmezőkre bukkantak. A gyémántok, melyeket ott találtak, nagyok és igen szépek. — (Csalás a turfán.) Párizsi távirat szerint a rendőrség kiutasított nyolc embert, akik a turfán az utóbbi időben történt nagy csalásokban résztvettek. Köztük vannak Reiss és Henry, ismert jockeyk. Az utóbbiról kiderült, hogy a Grand Prix-ért futott versenyben szándékosan visszatartotta lovát. A jockeyk lefoglalt levelezéséből bizonyossá vált, hogy Roisst nagyobb összegekkel megvesztegették. (Tolvaj a villamoson.) Enyedy Lukács panaszt tett a rendőrségnél, hogy hétfőn este a Kerepesi-út és Andrássy-út között a villamoson egy tolvaj 200 koronát érő nyakkendő tűjét ellopta, úgy látszik, hogy egy idő óta tolvajbanda működik, mely a villamoson oly gyakori zsúfoltságot használja föl bűntettei elkövetésére. (Az udvarból.) Kedden este ő felségénél Schönbrunnban ebéd volt, melyen megjelent Ruprecht bajor herceg, Ferenc Ferdinánd, Ferdinánd Károly, Rainer főhercegek, Podevils bajor miniszter, gróf Goluchowski külügyminiszter, Körber miniszterelnök, gróf Széchényi magyar miniszter, báró Beck táborszernagy, a közös hadügyminiszter és számos udvari és katonai méltóság. (Legújabb hír Santos-Dumontról.) . Az ember vagy feltalálja a kormányozható léghajót, vagy nem, ha kísérletezik vele, de arra mindenesetre jó az aeronautika, hogy az ember magának ezen a réven egy kis reklámot csináljon. Az élelmes léghajós mintaképe a merész brazíliai, ki egy pár légi útja révén világhírűvé lett. A Santos-Dumont név ma olyan ismert az egész világon, hogy egy kis játékszer, „Santos- Dumont repülőgépe“, melyet egy párizsi munkás szerkesztett, egész vagyont jövedelmezett. Ilyen hatása van a reklámnak, melytől a magyar kereskedők és iparosok majdnem irtóznak, míg Angliában és Amerikában, sőt Németországban is, reklámra még másodrendű üzletek is ezreket költenek. De a reklámban, nemcsak az üzleti reklámban, az a fődolog, hogy nem szabad elnémulnia. Ezt tudja Santos Dumont és ezért gondoskodott róla, hogy felőle ismét beszéljenek. Egy londoni távirat szerint Santos-Dumont egy újságíró előtt olyan kijelentést tett, mely alkalmas arra, hogy az egész világon feltűnést keltsen. Azt mondja Santos-Dumont, hogy ő legújabb kormányozható léggömbjével, mely már kész, hajlandó a párizsi Bois de Boulogneból egyenesen a londoni Hyde parkba repülni, ha bárki is 10,000 font sterlinget ajánl föl neki arra az esetre, ha e vállalata sikerül. Négy nappal a pénz deponálása után Santos-Dumont légi útját megkezdi, íme, ez a legújabb hír Santos-Dumontról. Nagyon valószínű, hogy fog akadni gazdag ember, aki a 10,000 fontot megajánlja. És akkor aztán Santos- Dumont dolga lesz, hogy a kilátásba helyezett légi kirándulást Párizsból Londonba megtegye. De akár sikerül, akár nem ez az expedíció, el kell ismerni, hogy a reklám igen ügyes volt. .Mert ezzel a szenzációs fogadással a leleményes brazíliai léghajós a közfigyelmet ismét maga felé irányította. (Családi dráma a hajón.) A közraktárak előtt, a szabad Dunán horgonyzó uszályhajón egy kormányos hétfőn éjjel lelőtte a feleségét, azután önmagát lőtte agyon. Schnebel Ádám a gyilkos. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság alkalmazottja, aki a 426. számú uszályhajónak volt a kormányosa. A 35 éves ember 1896. április 15 óta állott a társaság szolgálatában és feljebbvalói szorgalmas, törekvő embernek ismerték. A 426-os számú uszályhajóval e hónap 9-én érkezett meg Zsablyáról és a IV. számú közraktár előtt vetett horgolyt. A hajón volt a felesége, Mergl Éva is, akivel példás családi életet élt. Schnebel hétfőn este elment a hajóról és éjféli 13 órakor ért vissza. Nyomban felkereste a feleségét, akivel egy ideig elbeszélgetett. Azután váratlanul előrántott a zsebéből egy 9 milliméteres revolvert és a mit sem sejtő asszonyra lőtt. A golyó nyakszirten találta a fiatal asszonyt és öszszeroskadt. Schnebel ezután magára fogta a fegyvert és a halántékába röpített egy golyót. Azonnal meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A veszedelmesen sebesült asszonyt pedig a mentők a Rókus-kórházba szállították. A rendőrség még az éjszaka kihallgatta Sohnebelnét, aki azt mondta, hogy férjének nagy adósságai voltak. Valószínű, hogy emiatt lett öngyilkossá. (Marconi sikere.) Montréalból sürgönyzik, hogy a drótnélküli táviró tegnap teljes sikert aratott, amennyiben sikerült St Dominique közelében egy vasúti vonatot, mely óránként hatvan angol mértföldnyi sebességgel haladt, Marconi egyik állomásával összeköttetésbe hozni. — (Csendélet az Andrássy-úton.) Kedden éjjel, épen akkor, mikor a közönség nagy tömegekben ment hazafelé az Andrássy-úton, az 1547-es számú rendőr a kocsija bakján ülő Ziegler Károly nevű kocsist úgy rántotta le a kocsiról, hogy az fejtetőre bukva eszméletlen terült el a földön, ahol egy társa segélyével tovább is bántalmazta az élettelent. A közönség fölháborodva s méltatlankodva nézte az undorító látványt. A rendőrök egyike se akarta előhivni a mentőket s azok egy félóra múlva csak idegen emberek értesítésére jöttek a botrány helyére s vitték el a rendőr áldozatát. A fenti esethez nem kell kommentár s hiszszük, hogy Rudnay Béla főkapitány szigorú vizsgálatot indít a brutalitás dolgában s a bűnös megkapja méltó büntetését. (Hajószerencsétlenség.) A Salamonszigetek közelében elmerült a napokban az Eclipse nevű hajó. Az utasok megmenekültek egy francia pap kivételével, aki menekülés közben a vízbe esett és meghalt.