Pesti Hírlap, 1903. május (25. évfolyam, 119-132. szám)
1903-05-03 / 120. szám
1903. május 3., vasárnap. PESTI HÍRLAP ti Fővárosi ügyek. A Kossuth-szobor elhelyezése. A székesfőváros középitési bizottsága szombaton délután ülést tartott, Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklete alatt. A bizottság a mérnöki hivatalnak a Kossuth Lajos-szobor elhelyezése tárgyában tett javaslatát tárgyalta. A mérnöki hivatal tizenkét helyet jelölt meg, mint olyat, ahova, esetleg a szobrot föl lehetne állítani. A mérnöki hivatal azonban elsősorban az V. ker. szabadság-tér déli részén, a szabadságharc-emlékművel szemben levő helyet találja legalkalmasabbnak. Második sorban a parlamenti palota főhomlokzata előtti tér déli részén kijelölt helyet és végre az Oktogon-térre való elhelyezést ajánlja. A középítési ügyosztály, amint azt Bony Tivadar tanácsjegyző jelentette, elfogadta a mérnöki hivatal részéről elsősorban javasolt helyet. Fehor Ferenc egyik megoldással semcs megelégedve. Kossuth Lajos szobrának olyan hely kell, ahol azt mindenkor, mindenki megtekintheti. Erre legalkalmasabbnak találja a városligeti köröndöt, ahova naponta ezer, meg ezer ember s különösen zsenge korú gyermekek járnak ki, akiknek az emlékezetükben aztán kitörölhetetlenül megmaradna a nagy férfiú alakja. De van egy másik kiváló hely is : a pesti Vigadó épület előtti tér. Különben, — úgymond — ha a szobrot már házak közé akarjuk szorítani, akkor állítsuk Budavárába, a felsége palotája elé. Hausztman Alajos nem osztozik Fektor aggodalmaiban ; a parlament előtti és a Szabadság-téren való elhelyezés közül bármelyik is szerencsésebb. A szabadságharc-emlékműnek különben is mendant kell s kérdi, meddig kell várakoznunk, amíg egy második Kossuth Lajos fog támadni ? Hozzájárul ahhoz, hogy elsősorban a Szabadság-teret, második sorban a parlament előtti hegyet használják föl. Fremel Vilmos legalkalmasabb helynek tartja az Andrássy-út végén levő millenniumi oszlop helyét, ha ugyanezt meg lehetne nyerni, azonban alig remélhető, hogy ezt a kormány átengedje. Ha ez nem lehetséges, akkor a Szabadság-tér déli részét ajánlja. Quittner Zsigmond elsősorban az országház főbejárója előtti teret ajánlja, ha pedig ez meg nem kapható, akkor javasolja, hogy a szobrot valamely nagy, nyilvános parkban helyezzék el. Weidsch Alfréd ajánlja, utasítsák a mérnöki hivatalt, hogy tanulmányozza, mely nagylátogatottságu helyen lehetne a szobrot elhelyezni. Reá mutat arra, hogy Rómában Garibaldi szobra is igy van elhelyezve s hozzá a látogatók ezrei zarándokolnak. Ha azonban ilyen elhelyezés nem lehetséges, akkor csakis az Országház főbejárója előtti teret tartja alkalmasnak. Devecss Ferenc műszaki tanácsos elsősorban az Oktogon-teret ajánlja, de legszebb helynek tartaná a majdan fölépülő Központi városháza előtt alakított parkot, amire nézve különben a már meglevő szabályozó terv is szinte utasítást ad. Frey Rezső azt óhajtaná, ha a Kossuth-szobrot a szabadsághatár emlékmű tervezett helyére állítanák, de nincs ..kifogása az ellen, sőt kívánatosnak tartja, hogy ebben az ügyben még egyszer hallgassák meg az illetékes művészi köröket. , Kuti Gyula tanácsos lelkes szavakban fejezi ki az örömét afölött, hogy mindenki, aki ezzel az ügygyel foglalkozik, a lehető legszebb és legjobb helyet akarja a szobor részére. De nem kell elfeledni, hogy Kossuthnál szükségtelen vonatkozásokat keresni, a szobor elhelyezéséről , mert Kossuth nem lokális nagyság, hanem úgyszólván az egész emberség számítja a legnagyobbak közé. Nem tartja szerencsés eszmének, hogy a szabadságharc emlékeivel szemben, mintegy pendantul állítsák föl Kossuth szobrát. Hiszen a kettő egymástól elválaszthatatlan eszmét fejez ki s igy együtt, egy szoborművön el tudja képzelni a kettőt, de egymással szembe állítva, szinte képtelenségnek tartja. Kéri utasítsák a mérnöki hivatalt, hogy tanulmányozza a parlamenti főbejárati teret, de a városligeti nagy köröndön való elhelyezést is. Herffel Adolf középítési igazgató reámutat, hogy az egyes helyekre nézve fokozott hátrányok mind ki vannak emelve a mérnöki hivatal jelentésében. Ma is ragaszkodik az abban kifejtett javaslatához. Welitsch Alfréd csatlakozik Ney javaslatához, hogy hallgassák meg a művészi köröket. Szavazásra került a dolog s 7 szavazattal 6 ellen elfogadták a mérnöki hivatal javaslatát, hogy a szobrot a Szabadság-tér déli részén állítsák föl. Szó nélkül elfogadták ezután a mérnöki hivatal javaslatát, az iránt, hogy a Szabadságharc-emlékművet a Szabadság-tér északi részén helyezzék el. — Az adó az exlexben. Budapesten az ex-lex első napján elég szépen folytak be az adók. Kitűnik ez a következő összehasonlításból: 1962. mrljus 1-én 62,1 tél fizetett összesen 59.985 korona 70 fülért, laőt. május 1-én 464 félezetett ,50.470.. róna 72 fillért. — Az iskolakerülés. A kultuszminiszter tudvalevőleg azt kivánta, hogy a főváros minden évben írja össze az iskolaköteleseket s azokról állandó nyilvántartást vezessen. A közoktatási bizottságban rendkívüli illésben tárgyalta a dolgot. A tanács azt javasolta, hogy csak minden öt évben csináljanak összeírást, a nyilvántartást pedig ejtsék el. A bizottság arra kéri a minisztert, hogy az idén tartsanak egy próbaösszeírást, de többet ne kívánjon a miniszter, színház és zene. * (M. kir. operaivá*.) Davidov nem lábolt még ki inidiszpoziciójából és ma este Lenszkij az Anyegin-ben is fátyolos hanggal énekelte, sőt gyengélkedése a másik fölvonás után annyira fokozódotthogy kénytelen volt a párbaj előtti nagy áriát is elhagyni, amiért Alszeghy főrendező előzetesen a közönség elnézését kérte. És mindamellett ma is érdeklődést keltett, sőt erőteljes, drámai játékával valósággal megrendítette a közönséget. Az Anyeginnel való összekoccanást, a párbajt és Lenszki halálát úgy megjátszotta, hogy szinte megrázkódott tőle a néző , jelen volt színészeink — Beregi, Góth — valóban tanulhattak tőle. A közönség ma is sokszor kitapsolta és vele együtt a többi szereplőt is, főleg RaczétMargitot és Beck Vilmost. Új volt Olga szerepében Ambrusné, poetikus játékával, művészies ízlésű énekelőállásával teljesen kiérdemelte a közönség elismerését és valóban csakis az ő alakításában érvényesült most igazán ez a bájos leányszerep. A zenekart Mader igazgató vezényelte előkelő ízléssel és művészi mérséklettel. * (Hírek az operából.) Az operaházban holnap, vasárnap, Mozart Varázsfuvolája kerül előadásra, bérletszünetben, mérsékelt helyárakkal. Az operaház pétervári vendége, Davidov Sándor csász udvari operaénekes csütörtökön harmadik szerepében, a Bajazzék Cantojában mutatkozik be, szombaton pedig újra Don Josét fogja személyesíteni, a „Carmenben“. A Magy. Kir. Operaházban kedden új betanulással adják Erkel Ferenc nagy operáját, a Brankovics Györgyöt, rendkívüli bérletszünetben, díszelőadásul Erkel Sándor síremléke javára. * (A filharmónia jubileuma.) Holnap, vasárnap, május 3-án kezdődik a filharmonikusoknak Ő Felsége védnöksége alatt álló jubiláris ünnepsége. Délelőtt 11 órakor lesz az ünnepélyes díszgyűlés a Nemzeti Színházban, melyen gróf Apponyi Albert tartja az ünnepi beszédet. Márkus Emilia szavalja Ábrányi Ema prológusát, zenei számok lesznek Erkel Ferenc egy férfikara, Erkel Sándor „Csobánc“ nyitányahimnusz és szózat. A „Csobánc“ előadása után lesz a küldöttségek üdvözlése a színpadon. Ezen a gyűlésen csak meghívott vendégek vehetnek részt. Délután 4 órakor lesz az Erkelék sírjainak megkoszorúzása a kerepesi úti temetőben, mely alkalommal a Ganzgyári Dalkör fog énekelni Hadd N. Lajos tanár vezetése alatt. A résztvevők 4 óra előtt gyülekeznek Erkel Ferenc sírjánál; külön értesítéseket nem küldenek. * (Jubiláris zeneünnep.) A Filharmóniai Társaság félszázados jubileuma alkalmából rendezett zeneünnep műsorozata két díszhangversenyt foglal magában, melyeket a M. Kir. Operházban tartanak meg. Az első díszhangverseny, hétfőn lesz, amelyen előadják Goldmark Károly erre az alkalomra írt Zrínyi című szimfóniás zeneképét, amely most kerül legelőször a hallgatóság elé, a szerző személyes vezénylete alatt. A második és záró hangverseny szerdán lesz, amelyen előadják Beethoven Leonora nyitányát és IX. szimfóniáját. * (Vígszínház.) A berlinieknek ma ismét gyönyörű estéjük volt. Ibsen Nórája került színre, igazi ibseni stílusban, gyönyörű, stílszerű, élethű előadásban. A közönség ma egy ediligele igen kedves, tehetséges színésznőt avatott föl nagy művésznővé: Titesch kisasszonyt, akinek művészi pályafutására ez a mai este döntő lesz. Az ötórája olyan alakítás, amelylyel koncertezni mehetne. Igazi tartalmas, emlékezetes alkotás, tele finomsággal, igazsággal, mély átértéssel és teljes originalitással. Bájosan és megragadó igazsággal csinálta meg a metamorfózist a Helmerné csínyes gyerekességéből, vásottságából a merő tudatosságba és sivár életbölcseségbe. Nem volt oly virtuóz, mint Duse, de bensőségesebb és igazabb is volt. Ez a mai est igazán az övé volt, minden taps neki szólt, a második felvonás után pedig valóságos ovációkban volt része. Bassermann Helmerje ugyancsak kiváló elakítás. Ivaid dr Bankja szintén jeles, bár túlságosan domborította ki a beteg embert, a boldogtalan ember rovására. Pauly kisasszony és Wach úr játszott még, az ennél a társulatnál megszokott szerénységgel, ami a személyes érvényesülést és kiváló műgonddal, ami a darab érvényesítését illeti. Ha Ibsent így értel,meznek nálunk, ez a nagy hó sem volna olya® idegen, mint most (k. t.) " * (Bemutató előadás a Nemzeti Színházban.) Pénteken, e hó 8-án mutatják be a Nemzeti Színházban dr. Molnár Gyula 3 felvonásos vígjátékát a Nyári zivatart, amely a premieren a következő szereposztással kerül színre: Ligetlaky: Gyenes, Klotild, Lánczy Ilka, Gizike: Ligeti Juliska, Pethő Ádám, Horváth, Márta: Cs. Alszeghy Irma, Örsei : Dezső, Herend: Rózsahegyi, Hertelendi: Gál, Menyhért: Faludi. Az újdonságot még szombaton és vasárnapon is adják. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nemzeti Színház előadásai május 5-től, keddtől, fogva fél 8 órakor kezdődnek. Az ember tragédiája hétfői előadásán Adam szerepét Bakó László fogja játszani, a darab szereposztása egyébként a rendes: Fáy Szeréna, Újházi,Gyenes, Császár, Gál, Molnár L., Gabányi, Beregi, Vizváriné játszanak benne. Kedden Gárdonyi Géza vígjátéka, „Annuska“ immár 17-edszer kerül színre, a rendes szereposztásban, a címszerepben Ligeti Juliskával. Szerdán Dumas színműve: „A kaméliás hölgy“ 86-ik előadását éli meg, csütörtökön pedig Szemere György 4 felvonásos színműve „Az Egyéniség“ kerül színre. * (A Viíszínházban) a berliniek még csak kétszer játszanak. Holnap, vasárnap, az Eter völgyét, Dreyer nagyhatású bohóságát adják, hétfőn pedig a Deutsches Theater utolsó vendégjátékául a Bunschel fuvaros kerül színre. Hauptmann művének előadását a Budapesti Újságírók „Özvegy- és Árva-alapjának“ javára rendezik. A jövő heti műsor eseménye a Forgószél kisasszony premiere-je lesz, amelyet pénteken, e hó 8-án, tartanak meg. Az énekes bohózat címszerepét Fedák Sári fogja kreálni, akinek számos új dal és tánc bemutatására nyílik alkalma. A Forgószél kisasszony első előadásáig a szezon legkedveltebb darabját játszszák. Kedden a Kéz kezet mos kerül színre, szerdán és csütörtökön a Mici hercegnő. Ugyan-csak a Mici hercegnőt adják holnap, vasárnap délután és a jövő vasárnap délutánján is. * (a Chinai mézesheteit) akkora sikert aratott, hogy a színház tavaszi heteit a legmozgalimasabb főszezonba vitte vissza. Erre való tekintettel a Népszínház igazgatósága fölkérte Küry Klárát, hogy szerződéses szabadsága újabb el-tolásával az egész héten játszszék és ehez képest az igazgatóság a jövő hét minden napjára, vasárnaptól vasárnapig megszakítás nélkül ismét a „Kínai mézeshetek”-et tűzte a műsorra. Ennek következtében az új operettnek immár húsz előadása van egyfolytában a műsorra téve, ami a tavaszi hónapokban példátlan. A fényes kiállítás,' az egymást kergető szebbnél-szebb zeneszámok és táncok, ezek sorában is az óriás hatású' Cake-walk, melyet Kápolnay Irén és Kovács Mihály bravúrral lejtenek. Hegyi Aranka, Kapolnay Irén, Láng Etel, Szirmai, Kovács, Nyarai, Újváry és Sólymosi pompás alakításai mindvégig lekötik a közönség érdeklődését. * (A »Falu rossza« Hegyi Arankával.) A »Falui rossza« hírnap, vasárnap, délutáni előadásán Finom Rózsi szerepét első ízben fogja a Népszínházban Hegyi Aranka játszani, Bátki Tercsi szerepét pedig szintén először Batizsam Elza játszsza, Kápolnai Irén ismét eljátszsza Boriska szerepét. * (Növendékek vizsgája.) Május elsején mutatták be képességeiket a kerepesi-uti Új színházban. Rákosi Szidi növendékei, Maillard csengő-bongó operettjét, Villars dragonyosait, választották debütálásukhoz. A vizsgálati előadás, ha nem is mutatott be igazi csillagot, általában véve dicséretére válik az intézetnek, amely nem egy pompás figurát tudott formálni a kevésbbé tehetségesekből is. Kivált valamennyi növendék közül Nagy Erzsi kisasszony, áld Fiikó Rózsi szerepében tűzről pattant szubrettóként mutatkozott be s kellemes, tiszta hangjával is szépen tud már bánni. Partnere, kozma Zsiga, jó komikusnak ígérkezik. Véber Jolán kellemesen halott alakításával és művészi énekével. Oláh György érces baritonjáért tapsot kapott. Igen kedves volt Bársony René kisasszony, akinek Cléo de Mérode-szerű megjelenése még sok dolgot fog adni látcsöveknek. Cseh, Szendrei és Gergely is többé-kevésbbé biztató kísérletezők. Az operettet megelőzőleg Ollenbach egy zenés párbeszéde, Lizi és Friczi volt a műsorra kitűzve, de akadály miatt nem adták. A zenekart Bokor József dirigálta. * (A budai nyári színház) jövő heti műsort igen érdekesen és a szokottnál is változatosabban