Pesti Hírlap, 1903. szeptember (25. évfolyam, 238-267. szám)
1903-09-30 / 267. szám
1903. szeptember 30., szerda. PESTI HÍRLAP 1! vegyék be a nyugdíjintézetbe a zenészeket, sőt esetleg a műszaki személyzetet is. A napirend előtt az elnök bejelentette, hogy Thury Elemér vidéki tanácsos, minthogy a fővárosba szerződött, kilép a tanácsból. Helyébe Tompa Kálmánt hívják be. * (M. SHr. operaház.) A Bánk bán mai előadását szinte tüntető lelkesedéssel hallgatta a közönség. A közreműködő művészek hiszen teljesen kiérdemelték a viharos tapsokat, de a nekik szóló elismerésen volt még azonfelül valami a közönség tetszésnyilvánításaiban, ami okvetlenül hazafias lelkesedésből fakadt és a mai nap politikai eseményeivel függött össze. E rovatban nem politizálunk, azért csak örömmel konstatáljuk a tényt, de nem részletezzük tovább indokait. A közreműködők közül ma ismét Krammer Terézt illeti a legtöbb dicséret, Melinda szerepében valósággal remekelt, a második felvonás búcsújelenése után hároraszor nyílt színpadon kitapsolták. Takáts kitűnő Tiborca és Prevost érces hangú Bánkbánja, úgyszintén Key Dávid erőteljes Petri-bánja szintén teljes elismerést érdemelnek. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, szerdán, a múlt héten bemutatott Patyolat kisasszony kerül ismét előadásra a Nemzeti színházban. Az újdonság főszerepeit ezúttal is Újházi, Rákosi Szidi, B. Lenkei Hedvig, Gyenes, Dezső, Gabányi, Mihályi Is Gál és V. Molnár Rózsi fogják játszani. Csütörtökön Behegaray nagyhatású drámája, a Halálos csönd kerül színre, ebben a szezonban először. A főszerepeket P. Márkus Emilia, Gál és Mihályi fogja játszani és ezen az előadáson lép föl hosszú távollét után először T. Vízvári Mariska, aki Inezt játszsza. A Nemzeti színház előadásai rendesen 7 h órakor kezdődnek, a korábban való kezdés a szinlapon mindig külön van feltüntetve. A pénteki bemutató előadástól kezdve az az újítás lép életbe, hogy az előadást mindig a szinlapon jelzett időn túl 1 1 perccel fogják kezdeni. Az előadás megkezdésétől a fölvonás végéig a nézőtérre senkit be nem bocsátanak s az ajtók bezáratnak. Az újítás által az igazgatóság az előadás zavartalan menetét kivánja biztosítani. * (Boross Endre és Szilágyi Vilmos.) A Magyar Színház kötelékéből két jeles erő, érdemes tag válik meg e hó végével, kedden este pedig hivatalosan búcsúztatta őket a direkció. Ez a két tag : Boross Endre és Szilágyi Vilmos. Két egymással teljesen ellentétes, de érdemeikben ezen a színpadon egyaránt kiváló, egyformán nagyra becsült tehetség. Ahány kacaj a Wesselényi utcai színpadon elhangzott, annak javarészét Boross Endre eredeti humora szerezte. Sok telt ház fűződik az ő nevéhez a Gésák márkijától a Drótostőt bádogosmesteréig. Meg is kapta a jutalmát, a Nemzeti Színház hódította a kötelékébe s mihamarabb viszont is látjuk őt ott. A másik búcsúzó Szilágyi Vilmos, az volt a Magyar Színház múltjának viharaiban, ami az árboc a hajón. A válságok hullámai nem egyszer fenyegették elmehiléssél a vállalatot, ilyenkor mindig kisegítette őket az árboc, amelyre hol vitorlát kötöttek, hol meg belekapaszkodtak. Tán ő maga sem tudja, hányszor volt ő az igazgatója a Magyar színháznak, hányszor a titkára, rendezője, bírálója, drámai hőse, kémikusa és énekese is. Hogy minő, mint színész, azt tömérdek sok kritika följegyezte. Ezt a kiváló tagját a színháznak a Vígszínház hódította el. A Drótos tét keddi előadásán az első felvonás közben a színpadon volt az intim házi búcsúztató. Zoltán Jenő direktor mindkét búcsúzónak egy-egy díszes ezüst babérkoszorút nyújtott át, amit meleg szavakkal és nedves szemmel köszöntek meg a távozók. * (Bírek a Népszínházból.) Szeptember 9-én volt Dankó Pista hátrahagyott népszínművének bemutatója s azóta egyre fokozódó érdeklődés mellett került színre egyfolytában a darab, mely holnapután, csütörtökön, éri meg huszonötödik előadását. Ily módon Dankó Pista népszínműve még csak kétszer kerül szinre s a holnapi előadás keretében közreműködik a Cigányélet első felvonása előtt Koczó Antal, ki a Népszínház ezüstkoszorúját nyerte az országos versenyen, a felvonás után pedig Farkas Pali fog játszani, ki a cigányverseny aranyérmét és báró Sennyei István értékes tiszteletdíját kapta. E hét péntekjén kerül szinre Erkel Jenő és Hessel Nándor nagy operettje Masinka az egyetem gyöngye címen, melynek hangszerelését Erkel Gyula végezte. A címszerepet Komlóssy Emma játszsza, kinek ez lesz bemutatkozása új szerepben. * (Sir aiebántsul.rá.g.) Mars és Desvallieres bohózata, amely szombaton, október hó 3-án, kerül bemutatóra, a Vígszínház legkedveltebb művészeit foglalkoztatja. A címszerepet Góth Sándor játszsza. Maitre Nitouche, a híres Mariselle Nitouche mintájára szigorúan erkölcsös álarc mögé rejti valódi hajlamait, amelyek a legfurcsább helyzetekbe sodorják. Hegedűs Gyula egy orvost, az „Őrnagy ur” pendadját játszsza. Nagyon hálás szerephez jutott Tapolczai, Tanay, Szerémy és Vendre is. A nők közül Kertész Ellának, Gazsi Mariskának, Pécsi Paulának és Harmat Hedvignek van nagyobb szerepe. — Holnap, szerdán, a Teknősbékát, Gaudillot híres vígjátékát adják, az estét pedig az Igazgató úrral vezetik be, amelyben a Vígszínház összjátéka a verizmus terén oly nagy sikert ért el. * (Hírek a Magyar szinházból.) „A drótestőt“ szombati jubileumán a színház minden látogatója megkapja az operett legnépszerűbb dalának hangjegyét díszes emlékalbum keretében, amelyet Lehár Ferenc arcképén kívül A drótostótból vett tablók ékesítenek. A Magyar színház mozgatósága a bemutatóbérlet alkalmából figyelmébe ajánlja régi bérlőinek, hogy jegyüket október hó 1-ig tartja fönn. * (Gárdonyi Géza uj drámája.) Gárdonyi Géza most fejezte be egri magányában egy új drámáját, melynek tárgyát A láthatatlan ember című regényéből vette. A dráma címe : Zita. Zóta görög rabszolga Attila udvarában, ki szerelmes lesz egy hun leányba s egész életét, erejét arra odozza, hogy fölszabadulhasson s a szabad leány elé mint szabad férfi léphessen. A háttérben Attila, Priszkos, a katalanul ütközet. A legnagyobb hatást az Attila temetésének jelenetétől várja, mely igazi drámai alkotás. A közönség csak egy-egy kiszakított részletet lát vagy hall az eseményből. A darabot Gárdonyi a napokban a Nemzeti színháznak fogja fölajánlani. * (Fáy Flóra, a Fővárosi nyári színház kedvelt drámai színésznője, szerdán lép föl utoljára ebben az évadban Budapesten Gorkij »Éjjeli menedékhely«-ében, melyben több mint negyvenszer gyönyörködtette a fővárosi közönséget kitűnő játékával. A művésznő Komjáti kassai színtársulatához szerződött. Ugyancsak Komjáti színtársulatához megy Klíma Irma is, ki szép sikerrel vendégszerepelt a Fővárosi nyári színházban. * 1Színészet a vidéken.) Szombaton nyitotta meg Mezei Béla színtársulata Bob herceggel a győri színi szezont. A színházat zsúfolásig töltötte meg a közönség és nagy lelkesedéssel fogadta az új társulatot. Bob herceget Kállai Jolán, Aniet Várady Margit, a hercegnőt Solti Vilma, a királynőt M. Till Róza, Pomponiust Polgár Károly, Plumbudingot Nagy Imre játszották nagy ováció mellett. A társulat jelesebb tagjai Balázsy, Beczkay József, Roncz Imre, Ernyős János, Deréky Antalrendezői, Tóth Lajos, Margittay Gyula és Kalmár Béla. Vasárnap a Rákóczi ünnepélyből kifolyólag díszelőadás volt, ahol a lelkes fiatalság a Hymnuszt, Kossuth Lajos az üzente dalokat énekelte felvonás körökben és nagy tűzzel tüntetett a darab minden hazafias tirádáinál. Szendrey Mihály pozsony—soproni magyar színtársulta egymásután aratja sikereit ez idő szerint Pozsonyban. Még a nem magyar ajkúak is egyre fokozódó érdeklődéssel és jóindulattal látogatják az előadásokat, amelyeket a társulatnak egytől-egyig ambiciózus tagjai derék igazgatójukkal élükön buzgósággal párosult igazi szaktudással tesznek valóban élvezetessé, miáltal az állandó magyar színház eszméjének megvalósítása iránt ma már jóval engedékenyebb hangulat kezd érvényesülni Pozsonyban, mint eddigelé. A színtársulat tagjai közül különösen kiválik György Ilona, Beregi Sándor is mindinkább meghódítja a pozsonyi színházlátogató közönséget. Legutóbb is a „Heidelberg” diákéletében és „Hanná Vanná”-ban kiváló drámai alakítást nyújtott. Sz. Kontay Boriska, Andorffy Péter, Hunyady József és Faludy Károly is mindmegannyi erősségei a pozsonyi magyar színháznak. Az aradi lapok többször megtámadták Zilahy Gyula aradi színigazgató művezetését. Békés Gyula titkár ez okból lemondott állásáról. Lemondását az igazgató nem fogadta el. A színház személyzete nyílt levelet intézett Békéshez, amelyben kérik, hogy maradjon meg állásában és nagyrabecsülésüket megtiszteletüket fejezik ki iránta. * (Kubelik művészi körúton.) Kubelik János a napokban 110 hangversenyt felölelő művészi körútra indul Anglián, Franciaországon, Hollandián, Belgiumon, Németországon, Oroszországon, Románián, a magyar-osztrák monarchián és Olaszországon át. Budapesten január 5-én, Bécsben január 7-én ad hangversenyt Kábelik. Európa összes jelentős filharmóniai társulatai, például a londoni, párizsi, berlini, budapesti, bécsi, pétervári, moszkvai, stb. felszólította Bubeliket hangversenyeiken való részvételre. A művész azonban idő hiányában valamennyiről lemondani kényszerült Amerikába is csábító ajánlatokkal hívták Kubeliket. Mr Daniel Freihmann, amerikai imprezárió 100 hangversenyért 300.000 dollárt, vagyis 1.500.000 koronát, továbbá az útiköltség megtérítését kínálta Kubeliknek. A művész azonban ezt az ajánlatot is kénytelen volt elutasítani, mivel időköz- ben már megkötötte európai körútra kötelező szerződését. * (Vaáásznótáb.) Chorin Géza, akinek több kedves dallamú zeneműve jelent már meg, újabban két magyar népdalt irt, melyek Vadásznóták címen a napokban láttak napvilágot. A Vadásznótákhoz Bér Dezső rajzolt címlapot. * (Be Schmann Tivadarnak), a bécsi udvari operaház feledhetetlen baritonistájának hagyatékára nézve most fejezték be a hivatalos eljárást. A hagyaték értéke 400.000 márkát meghalad; általános örököse Reichmannak Münchenben élő nővére, kisebbnagyobb emléktárgyat Schrödter, Vlesch, Winkelmann és Schalk urak kaptak. Fővárosi ügyek. — Jogi vita a poloskák miatt. Az ember nem is hinné, hogy mennyi sok gondot, kellemetlenséget okoztak két héten át ezek az apró állatok tizenhat városatyának, anélkül, hogy kénytelenek lettek volna közvetlenül érintkezni a baj okozóival. . • A jogügyi bizottság egyik albizottsága hosszú idő óta fáradozik azon, hogy a mai rossz lakbérszabályrendeletet ujjal pótolja. A bizottság tagjai sok-sok pontot megszerkesztettek, mikor odáig jutnak, hogy döntsenek abban a kérdésben, vajon mi történik akkor, ha a háztulajdonos poloskás lakást bocsát a bérlő rendelkezésére. Az eddigi törvényre vagy gyakorlatra nem támaszkodhattak, mert valahányszor perre került a sor, a bíróságok minden esetben másként határoztak, a szabályrendelet pedig egyáltalán nem intézkedett ebben az irányban. Hosszú jogi vita után a bizottság abban állapodott meg, hogy az új rendelet értelmében a tulajdonos teljesen tisztán, vagyis poloskamentesé tartozik a lakást a bérlő rendelkezésére bocsátani. Ha a lakás nem ilyen, akkor a bérlő a tulajdonos költségére kitisztíthatja a lakást, amennyiben pedig ez lehetetlen, akkor kiköltözködhetik és a tulajdonos teljes kártérítéssel tartozik. Viszont ugyancsak az új rendelet szerint a bérlő távozáskor tisztán tartozik átadni a lakást a tulajdonosnak. Ha ezt nem tenné, a költségére tisztítják ki a lakást és az ebből származó károsodásért is a bérlő felelős, így valamennyire tényleg mégis csak rendezve volna a kérdés, amely köztudomás szerint lépten-nyomon fölmerül. A jogtudós urak azonban egy fontos körülményt kifelejtettek tanakodás közben. Nem számítottak arra, hogy ez a törvény a papiroson megállhat, de nem úgy a gyakorlati életben. Ma már a budapesti házaknak több mint fele olyan, hogy az apró bogarak befészkelték magukat nemcsak a bútorba, hanem a vakolatba, sőt a téglák közé is, onnan pedig csak úgy lehet kipusztílni, ha lerombolják az egész régi épületet. Arra kell tehát még a bizottságnak megfelelnie, hogy milyen legyen az eljárás, ha a tulajdonos felületesen kitakarítva a lakást, adja át a bérlőnek, aki hetek után jön rá a bajra, vagy követelheti-e a tulajdonos, hogy a bérlő tisztán adja át a lakást, mikor abból a poloskát semmiféle irtó szerrel nem lehet kipusztítani. — Új omnibusz-járat. A székesfővárosi tanács engedélyt adott omnibusz-járatoknak a Keleti pályaudvar és a Continental-szálloda között leendő berendezésére az említett szálló tulajdonosának s a viteldíjat 12 fillérben állapította meg. — A kapubejárati kirakatok eltávolítása. A kerületi elöljáróságok — okulva a Párizsi nagy áruház tűzkatasztrófájából — sorra elrendelték, hogy a kapubejáratokban berendezett kirakatok eltávolítandók. Az érdekelt kereskedők a tanácshoz felebbezést nyújtottak be, melyben elmondják, hogy ez idő szerint nem létezik olyan szabály, mely a kapu alatti kirakatok felállítását engedélyhez kötné, vagy azok felállítását tiltaná. A szóbanforgó kirakatokat tehát teljes jóhiszeműséggel állították fel s eltávolításuk esetén teljes kártalanításukat követelik. — A Közvágóhíd kibővítése. A közvágóhídnak két marhaistállóval és a vele kapcsolatos új berendezésekkel való kibővítésére a főváros árlejtést hirdetett. A közvágóhidi és marhavásártéri bizottság ma ülést tartott, amelyen vizsgálat alá vette a beérkezett ajánlatokat s a munkálatoknak a következő összegekben való kiadását fogja javasolni a tanácsnak : föld-, kőmives- és elhelyező munkák 152.748 korona, vasmunkák 16.492 kor., kőfaragó munkák 18.984 korona, ácsmunkák 9942 korona, vasbetonmunkák 16.610 korona, tetőfedőmunkák 18.706 korona, bádogosmunkák 2279 korona, asztalosmunkák 1741 korona és a lakatosmunkák 22.833 korona. — A sertés a hidegpiac. A jövő hónap végén megkezdik a sertés-hidegpiacot. A hentes-ipartestület már évek óta kifogást tesz az ellen, hogy a hidegpiacon a vidékiek konkurrenciát csinálnak a henteseknek. Legutóbb újra kérte az ipartestület a piac rendezését. Azt kívánják a hentesek, hogy a piacon kicsinyben csak olyan budapesti hentes árusíthasson, akinek iparigazolványa van. A henteseken kívül csak maguk a tenyésztők árusíthassanak a piacon, de csak öt kilónál nagyobb mennyiségben.