Pesti Hírlap, 1903. szeptember (25. évfolyam, 238-267. szám)

1903-09-30 / 267. szám

1903. szeptember 30., szerda. PESTI HÍRLAP 1! vegyék be a nyugdíjintézetbe a zenészeket, sőt esetleg a műszaki személyzetet is. A napirend előtt az elnök bejelentette, hogy Thury Elemér vidéki tanácsos, minthogy a fővárosba szerződött, kilép a tanácsból. Helyébe Tompa Kálmánt hívják be. * (M. SHr. operaház.) A Bánk bán mai előadá­sát szinte tüntető lelkesedéssel hallgatta a közönség. A közreműködő művészek hiszen teljesen kiérdemelték a viharos tapsokat, de a nekik szóló elismerésen volt még azonfelül valami a közönség tetszésnyilvánítá­saiban, ami okvetlenül hazafias lelkesedésből fakadt és a mai nap politikai eseményeivel függött össze. E rovatban nem politizálunk, azért csak örömmel kon­statáljuk a tényt, de nem részletezzük tovább indo­kait. A közreműködők közül ma ismét Krammer Te­rézt illeti a legtöbb dicséret, Melinda szerepében va­lósággal remekelt, a második felvonás búcsújelenése után hároraszor nyílt színpadon­­ kitapsolták. Ta­­káts kitűnő Tiborca és Prevost érces hangú Bánk­­bánja, úgyszintén Key Dávid erőteljes Petri-bánja szintén teljes elismerést érdemelnek. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, szerdán, a múlt héten bemutatott Patyolat kisasszony kerül ismét előadásra a Nemzeti színházban. Az új­donság főszerepeit ezúttal is Újházi, Rákosi Szidi, B. Lenkei Hedvig, Gyenes, Dezső, Gabányi, Mihályi Is Gál és V. Molnár Rózsi fogják játszani. Csütörtökön Behegaray nagyhatású drámája, a Halálos csönd kerül színre, ebben a szezonban először. A főszerepe­ket P. Márkus Emilia, Gál és Mihályi­ fogja játszani és ezen az előadáson lép föl hosszú távollét után először T. Vízvári Mariska, aki Inezt játszsza. A Nemzeti színház előadásai rendesen 7 h­ órakor kez­dődnek, a korábban való kezdés a szinlapon mindig külön van feltüntetve. A pénteki bemutató előadástól kezdve az az újítás lép életbe, hogy az előadást mindig a szinlapon jelzett időn túl 1­ 1 perccel fog­ják kezdeni. Az előadás megkezdésétől a fölvonás végéig a nézőtérre senkit be nem bocsátanak s az ajtók bezáratnak. Az újítás által az igazgatóság az előadás zavartalan menetét kivánja biztosítani. * (Boross Endre és Szilágyi Vilmos.) A Magyar Színház kötelékéből két jeles erő, érdemes tag válik meg e hó végével, kedden este pedig hi­vatalosan búcsúztatta őket a direkció. Ez a két tag : Boross Endre és Szilágyi Vilmos. Két egymással tel­jesen ellentétes, de érdemeikben ezen a színpadon egyaránt kiváló, egyformán nagyra becsült tehetség. Ahány kacaj a Wesselényi­ utcai színpadon elhang­zott, annak javarészét Boross Endre eredeti humora szerezte. Sok telt ház fűződik az ő nevéhez a Gésák márkijától a Drótostőt bádogosmesteréig. Meg is kapta a jutalmát, a Nemzeti Színház hódította a kö­telékébe s mihamarabb viszont is látjuk őt ott. A másik búcsúzó Szilágyi Vilmos, az volt a Magyar Színház múltjának viharaiban, ami az árboc a hajón. A válságok hullámai nem egyszer fenyegették elme­­hiléssél a vállalatot, ilyenkor mindig kisegítette őket az árboc, amelyre hol vitorlát kötöttek, hol meg belekapaszkodtak. Tán ő maga sem tudja, hány­szor volt ő az igazgatója a Magyar színháznak, hány­szor a titkára, rendezője, bírálója, drámai hőse, ké­mikusa és­­ énekese is. Hogy minő, mint színész, azt tömérdek sok kritika följegyezte. Ezt a kiváló tagját a színháznak a Vígszínház hódította el. A Drótos tét keddi előadásán az első felvonás közben a szín­padon volt az intim házi búcsúztató. Zoltán Jenő di­rektor mindkét búcsúzónak egy-egy díszes ezüst ba­bérkoszorút nyújtott át, amit meleg szavakkal és nedves szemmel köszöntek meg a távozók. * (Bírek a Népszínházból.) Szeptember 9-én volt Dankó Pista hátrahagyott népszínművének bemutatója s azóta egyre fokozódó érdeklődés mel­lett került színre egyfolytában a darab, mely holnap­után, csütörtökön, éri meg huszonötödik előadását. Ily módon Dankó Pista népszínműve még csak kétszer kerül szinre s a holnapi előadás keretében közremű­ködik a Cigányélet első felvonása előtt Koczó An­tal, ki a Népszínház ezüstkoszorúját nyerte az orszá­gos versenyen, a felvonás után pedig Farkas Pali fog játszani, ki a cigányverseny aranyérmét és báró Sennyei István értékes tiszteletdíját kapta. E hét péntekjén kerül szinre Erkel Jenő és Hessel Nán­dor nagy operettje Masinka az egyetem gyöngye címen, melynek hangszerelését Erkel Gyula vé­gezte. A címszerepet Komlóssy Emma játszsza, kinek ez lesz bemutatkozása új szerepben. * (Sir aiebántsul.rá.g­.) Mars és Desvallieres bohózata, amely szombaton, október hó 3-án, kerül bemutatóra, a Vígszínház legkedveltebb művészeit foglalkoztatja. A címszerepet Góth Sándor játszsza. Maitre Nitouche, a híres Mariselle Nitouche mintájára szigorúan erkölcsös álarc mögé rejti valódi hajlamait, amelyek a legfurcsább helyzetekbe sodorják. Hegedűs Gyula egy orvost, az „Őrnagy ur” pendad­ját játszsza. Nagyon hálás szerephez jutott Tapolczai, Tanay, Szerém­y és Vendre­ is. A nők közül Kertész Ellának, Gazsi Mariskának, Pécsi Paulának és Harmat Hed­vignek van nagyobb szerepe. — Holnap, szerdán, a Teknősbékát, Gaudillot híres vígjátékát adják, az estét pedig az Igazgató úrral vezetik be, amelyben a Vígszínház összjátéka a verizmus terén oly nagy sikert ért el. * (Hírek a Magyar szinházból.) „A dró­­testőt“ szombati jubileumán a színház minden láto­gatója megkapja az operett legnépszerűbb dalának hangjegyét díszes emlékalbum keretében, amelyet Lehár Ferenc arcképén kívül A drótostótból vett tablók ékesítenek. A Magyar színház mozgatósága a bemutatóbérlet alkalmából figyelmébe ajánlja régi bérlőinek, hogy jegyüket október hó 1-ig tartja fönn. * (Gárdonyi Géza uj drámája.) Gárdonyi Géza most fejezte be egri magányában egy új drá­máját, melynek tárgyát A láthatatlan ember című regényéből vette. A dráma címe : Zita. Zóta görög rabszolga Attila udvarában, ki szerelmes lesz egy hun leányba s egész életét, erejét arra o­dozza, hogy fölszabadulhasson s a szabad leány elé mint szabad férfi léphessen. A háttérben Attila, Priszkos, a kata­­lanul ütközet. A legnagyobb hatást az Attila temeté­sének jelenetétől várja, mely igazi drámai alkotás. A közönség csak egy-egy kiszakított részletet lát vagy hall az eseményből. A darabot Gárdonyi a na­pokban a Nemzeti színháznak fogja fölajánlani. * (Fáy Flóra­, a Fővárosi nyári színház ked­velt drámai színésznője, szerdán lép föl utoljára eb­ben az évadban Budapesten Gorkij »Éjjeli menedék­­hely«-ében, melyben több mint negyvenszer gyönyör­ködtette a fővárosi közönséget kitűnő játékával. A művésznő Komjáti kassai színtársulatához szerződött. Ugyancsak Komjáti színtársulatához megy Klíma Irma is, ki szép sikerrel vendégszerepelt a Fővárosi nyári színházban. * 1Színészet a vidéken.) Szombaton nyitotta meg Mezei Béla színtársulata Bob herceggel a győri színi szezont. A színházat zsúfolásig töltötte meg a közönség és nagy lelkesedéssel fogadta az új társu­latot. Bob herceget Kállai Jolán, Aniet Várady Mar­git, a hercegnőt Solti Vilma, a királynőt M. Till Róza, Pomponiust Polgár Károly, Plumbudingot Nagy Imre játszották nagy ováció mellett. A társulat jele­sebb tagjai Balázsy, Beczkay József, Roncz Imre, Ernyős János, Deréky Antal­­rendezői, Tóth Lajos, Margittay Gyula és Kalmár Béla. Vasárnap a Rákó­czi ünnepélyből kifolyólag díszelőadás volt, ahol a lelkes fiatalság a Hymnuszt, Kossuth Lajos az üzente dalokat énekelte felvonás körökben és nagy tűz­zel tüntetett a darab minden hazafias tirádáinál. Szendrey Mihály pozsony—soproni magyar színtársu­lta egymásután aratja sikereit ez idő sze­rint Pozsonyban. Még a nem magyar ajkúak is egyre fokozódó érdeklődéssel és jóindulattal látogatják az előadásokat, amelyeket a társulatnak egytől-egyig ambiciózus tagjai derék igazgatójukkal élükön buz­­gósággal párosult igazi szaktudással tesznek valóban élvezetessé, miáltal az állandó magyar színház esz­méjének megvalósítása iránt ma már jóval engedé­kenyebb hangulat kezd érvényesülni Pozsonyban, mint eddigelé. A színtársulat tagjai közül különösen kivá­lik György Ilona, Beregi Sándor is mindinkább meg­hódítja a pozsonyi színházlátogató közönséget. Leg­­utóbb is a „Heidelberg” diákéletében és „Hanná Vanná”-ban kiváló drámai alakítást nyújtott. Sz. Kontay Boriska, Andorffy Péter, Hunyady József és F­aludy Károly is mindmegannyi erősségei a pozsonyi magyar színháznak. Az aradi lapok többször megtámadták Zilahy Gyula aradi színigazgató művezetését. Békés Gyula titkár ez okból lemondott állásáról. Lemondását az igazgató nem fogadta el. A színház személyzete nyílt levelet intézett Békéshez, amelyben kérik, hogy maradjon meg állásában és nagyrabecsülésüket meg­tiszteletüket fejezik ki iránta. * (Kubelik művészi körúton.) Kubelik Já­nos a napokban 110 hangversenyt felölelő művészi körútra indul Anglián, Franciaországon, Hollandián, Belgiumon, Németországon, Oroszországon, Románián, a magyar-osztrák monarchián és Olaszországon át. Budapesten január 5-én, Bécsben január 7-én ad hangversenyt Kábelik. Európa összes jelentős filhar­móniai társulatai, például a londoni, párizsi, berlini, budapesti, bécsi, pétervári, moszkvai, stb. felszólította Bubeliket hangversenyeiken való részvételre. A mű­vész azonban idő hiányában valamennyiről lemondani kényszerült Amerikába is csábító ajánlatokkal hívták Kubeliket. Mr Daniel Freihmann, amerikai imprezá­­rió 100 hangversenyért 300.000 dollárt, vagyis 1.500.000 koronát, továbbá az útiköltség megtéríté­sét kínálta Kubeliknek. A művész azonban ezt az ajánlatot is kénytelen volt elutasítani, mivel időköz-­ ben már megkötötte európai körútra kötelező szer­ződését. * (Vaáásznótáb.) Chorin Géza, akinek több kedves dallamú zeneműve jelent már meg, újabban két magyar népdalt irt, melyek Vadásznóták címen a napokban láttak napvilágot. A Vadásznótákhoz Bér Dezső rajzolt címlapot. * (Be Schmann Tivadarnak), a bécsi udvari operaház feledhetetlen baritonistájának hagyatékára nézve most fejezték be a hivatalos eljárást. A ha­gyaték értéke 400.000 márkát meghalad; általános örököse Reichmannak Münchenben élő nővére, kisebb­­nagyobb emléktárgyat Schrödter, Vlesch, Winkelmann és Schalk urak kaptak. Fővárosi ügyek. — Jogi vita a poloskák miatt. Az ember nem is hinné, hogy mennyi sok gondot, kellemetlen­séget okoztak két héten át ezek az apró ál­latok tizenhat városatyának, anélkül, hogy kényte­lenek lettek volna közvetlenül érintkezni a baj oko­zóival. . •­­ A jogügyi bizottság egyik albizottsága hosszú idő óta fáradozik azon, hogy a mai rossz lakbér­szabályrendeletet ujjal pótolja. A bizottság tagjai sok-sok pontot megszerkesztettek, mikor odáig ju­t­nak, hogy döntsenek abban a kérdésben, vajon mi történik akkor, ha a háztulajdonos poloskás lakást bocsát a bérlő rendelkezésére. Az eddigi törvényre vagy gyakorlatra nem támaszkodhattak, mert va­lahányszor perre került a sor, a bíróságok minden esetben másként határoztak, a szabályrendelet pedig egyáltalán nem intézkedett ebben az irányban. Hosszú jogi vita után a bizottság abban álla­podott meg, hogy az új rendelet értelmében a tu­lajdonos teljesen tisztán, vagyis poloskamentesé tartozik a lakást a bérlő rendelkezésére bocsátani. Ha a lakás nem ilyen, akkor a bérlő a tulajdonos költségére kitisztíthatja a lakást, amennyiben pedig ez lehetetlen, akkor kiköltözködhetik és a tulajdonos teljes kártérítéssel tartozik. Viszont ugyancsak az új rendelet szerint a bérlő távozáskor tisztán tar­tozik átadni a lakást a tulajdonosnak. Ha ezt nem tenné, a költségére tisztítják ki a lakást és az eb­ből származó károsodásért is a bérlő felelős, így valamennyire tényleg mégis csak ren­dezve volna a kérdés, amely köztudomás szerint lépten-nyomon fölmerül. A jogtudós urak azonban egy fontos körülményt kifelejtettek tanakodás köz­ben. Nem számítottak arra, hogy ez a törvény a papiroson megállhat, de nem úgy a gyakorlati élet­ben. Ma már a budapesti házaknak több mint fele olyan, hogy az apró bogarak befészkelték magukat nemcsak a bútorba, hanem a vakolatba, sőt a tég­lák közé is, onnan pedig csak úgy lehet kipusztílni, ha lerombolják az egész régi épületet. Arra kell tehát még a bizottságnak megfelelnie, hogy milyen legyen az eljárás, ha a tulajdonos felületesen kita­karítva a lakást, adja át a bérlőnek, aki hetek után jön rá a bajra, vagy követelheti-e a tulajdonos, hogy a bérlő tisztán adja át a lakást, mikor abból a poloskát semmiféle irtó szerrel nem lehet kipusz­­títani. — Új omnibusz-járat. A székesfővárosi ta­nács engedélyt adott omnibusz-járatoknak a Keleti pályaudvar és a Continental-szálloda között leendő berendezésére az említett szálló tulajdonosának s a viteldíjat 12 fillérben állapította meg. — A kapubejárati kirakatok eltávolítása. A kerületi elöljáróságok — okulva a Párizsi nagy áru­ház tűzkatasztrófájából — sorra elrendelték, hogy a kapubejáratokban berendezett kirakatok eltávolítan­­dók. Az érdekelt kereskedők a tanácshoz felebbezést nyújtottak be, melyben elmondják, hogy ez idő sze­rint nem létezik olyan szabály, mely a kapu alatti kirakatok felállítását engedélyhez kötné, vagy azok felállítását tiltaná. A szóbanforgó kirakatokat tehát teljes jóhiszeműséggel állították fel s eltávolításuk esetén teljes kártalanításukat követelik. — A Közvágóhíd kibővítése. A közvágó­­hídnak két marhaistállóval és a vele kapcsolatos új berendezésekkel való kibővítésére a főváros árlejtést hirdetett. A közvágóhidi és marhavásártéri bizottság ma ülést tartott, amelyen vizsgálat alá vette a beér­kezett ajánlatokat s a munkálatoknak a következő összegekben való kiadását fogja javasolni a tanács­nak : föld-, kőmives- és elhelyező munkák 152.748 korona, vasmunkák 16.492 kor., kőfaragó munkák 18.984 korona, ácsmunkák 9942 korona, vasbeton­­munkák 16.610 korona, tetőfedőmunkák 18.706 ko­rona, bádogosmunkák 2279 korona, asztalosmunkák 1741 korona és a lakatosmunkák 22.833 korona. — A sertés a hidegpiac. A jövő hónap végén megkezdik a sertés-hidegpiacot. A hentes-ipartestü­let már évek óta kifogást tesz az ellen, hogy a hideg­piacon a vidékiek konkurrenciát csinálnak a hente­seknek. Legutóbb újra kérte az ipartestület a piac rendezését. Azt kívánják a hentesek, hogy a piacon kicsinyben csak olyan budapesti hentes árusíthasson, akinek iparigazolványa van. A henteseken kívül csak maguk a tenyésztők árusíthassanak a piacon, de csak öt kilónál nagyobb mennyiségben.

Next