Pesti Hírlap, 1903. december (25. évfolyam, 329-343. szám)
1903-12-02 / 330. szám
1903. december 2., szerda, pesti nit Lá 9 * (Pozsonyi színészet.) Szendrey Mihály kitanő színtársulata mindinkább meghódítja a pozsonyi közönséget. Érdekesebb esteken a németajkúak is kezdenek az előadásokra járni. „X Bob herceg“ legutóbbi előadásán Sz. Rontay Boriskát tüntették ki sok virággal és ajándékkal. „A bál után“ magánjelenetben Baróthi Irma, a társulat kitűnő naivája, aratott nagy sikert. Szécsi Ferenc e népszerű alkotása előreláthatólag egész héten műsoron marad. „A tavasz“ új operetteben Sz. Rontai Boriska, Zalai Margit, Andordl és Faludi tűntek ki. „A cigányélet", Bankó Pista színműve, hat estén került szinre egyfolytában, zsúfolt házak előtt. A felvonásközökben tartott cigányversenyek nagy vonzóerőt gyakoroltak. A nevezetesebb versenyzők: Kóczó Antal (Budapest), Sovánka Nándor (Nyitra), Kolompár Lajos (Érsekújvár) meghallgatására nem egy ősz német polgár ellátogatott családostól a magyar múzsa hajlékába. A kitüntetett zenekarok és művészek összesen 6 arany-, több ezüstérmet és elismerő oklvelőket kaptak ; Baróthi Rezsőnek, a színtársulat buzgó titkárának pedig, ki a versenyt rendezte, a szinügyi bizottság jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. * (Szinielőadástól eltiltott katonák.) A magdeburgi városi színházban szinre került Beyerlein „Zapfenstreich* című darabja, amely Berlinben nemrég zajos sikert aratott. Berlinből most azt jelentik, hogy a magdeburgi helyőrség tisztikarának és legénységének megtiltották a darab látogatását. Ez a tilalom annál nagyobb feltűnést kelt, mert a „Zapfenstreich“ berlini előadását a német trónörökös is megnézte. Műszaki hírek. — A pécsi városháza építésének ügye évek óta húzódik már, jóllehet az építés költségei rendelkezésre állanak. Nem foghatnak a megvalósítás munkájába, mert a tervezéssel és művezetéssel megbízandó építőművész személyében nem képes a törvényhatóság megállapodni. Pártkérdésnek tekintik ezt is, mint sok egyebet, holott itt a város szépítésének és fejlesztésének közérdekéről van szó s ez minden polgárnak egyaránt kell, hogy vágya legyen. A végleges megoldásnak pártérdekből, személyek iránt érzett rokon- és ellenszenvből akadályokat gördítenek minduntalan elébe s ezzel csak kiélesítik az ellentéteket anélkül, hogy az építés ügyét előbbre vinnék. Sőt ellenkezőleg, nagyon is hátráltatják. Egy ízben hirdettek már pályázatot a városház terveire és akkoriban Pártos és Lechner építészek nyerték el az első díjat. S jóllehet e régi jónevű építészek rátermettsége és megbízhatósága iránt kétség nem lehetett, újabb pályázatot rendeztek, amelyen ugyanez építészek diadalmaskodtak. Később Lang Adolf építészt emlegették, mint aki szintén szép tervet készített. Majd Alpár Ignác építész felé terelődött a törvényhatóság bizalma. Felkérték Alpárt a városház-tervek készítésére, de ezt a megbízó határozatot a belügyminiszter megsemmisítette és utasította a várost tervpályázat hirdetésére. A beérkezett tervek közül a magyar mérnök és építész egylet közreműködésével hozott döntés az első díjat Alpár Ignác tervének juttatta úgy, hogy most már igazán akadály és skrupulus nélkül ki lehetett volna a megbízást véglegesen adni. Ehelyett azonban a díjat nem nyertek elégületlensége, illetve egyes vesztes pályázók pécsi rokonai ismét agitáltak. Hogy jelöltjüket „behozhassák“, azt a furcsaságot eszelték ki, hogy a tervezés művészi munkájára amolyan üzleti szit árlejtést kívántak hirdetni, hogy ilyenformán megtudják, vajon a pályázók melyike készíti az építeszi munkákat legolcsóbban, holott e munka díjtáblázatát minden törvényhatóság ismerni tartozik s kicsinyes alkudozásnak épen ennél nincsen helye. Mikor ez a terv nem sikerült, szűkebb körű pályázatot hirdettek Alpár Ignác és két másik tervező között. A cél világos: Alpár Ignácot valahogyan el kell ütni a munkától. A herce-hurcát végre megsokallotta Alpár, aki most nyilt levéllel fordul Pécs város polgármesteréhez, Majorossy Imre kir. tanácsoshoz, mely levélben kijelenti, hogy az eddig történtek után Pécs város törvényhatósága iránt nem viseltetik annyi bizalommal, hogy munkáját újra engedné általa elbírálni, miért is ez újabb pályázaton nem vesz részt. A levél erős lecke a pécsieknek, akik „úgy látszik, nincsenek tisztában azzal a nagyfontosságú közszolgálattal, amelyet az építész akkor végez, am mikor kilátás nélkül részt vesz a tervpályázatokon és nem méltányolják munkáját, ammelylyel az építész a kérdés tisztázásához hozzájárul.“ Elmondja Alpár azt is, hogy „eddigelé 26 pályadíjat nyert és a nyilvános versenynek köszönheti, hogy a legnagyobb középületek létesítésével foglalkozik most is. A tisztes munkáért való küzdelem le fogja rombolni azokat a torlaszokat, amelyeket a tudatlanság és a rosszakarat épít az egyén jogos érvényesülése elé.“ A pécsi városház építésének ügye tehát ismét elhalasztódik hónapokkal, sőt úgy lehet, évekre. — külföldi szakértők. Régi rossz divat juttat minálunk fontosabb és kellemesebb szerepet a külföldről ide szabadinak vagy meghívottnak, semmint a hazai erőnek. És lehet a magyar még oly alapos, még oly képzett, a külföldié az elsőség, ha akár kontár is. Műszaki korunk nagy tudását és szakértelmét ma már elismeri ország-világ és nincs az a bárminő kényes technikai probléma, amelynek megoldását a magyar tudásra teljes megnyugvással tűzni ne lehetne. Mégis, ha a törvényhatóságok nagyobbszabású technikai mű megalkotásába akarnak fogni, előszeretettel mellőzik a magyar szakértőt és fordulnak a külföld technikusaihoz. Különösen a német nagyképűség szokott imponálni, még hogyha osztrák is. Pozsony városa mintegy két évvel ezelőtt csak úgy merte villamos művét létesíteni, hogy Bécsből hívott szakértő véleményét kérdezte meg előzőleg. Ekkor a m. kir. belügyminiszter Magyarország összes törvényhatóságait s köztük Pozsony városát is figyelmeztette, hogy minden alkalommal egyedül csak magyar szakértőhöz forduljanak, mert ő csak ezek véleményét fogja mérvadóknak tekinteni. Jóllehet a bécsi szakértő véleménye nem igen vált be, Pozsony városa most, hogy a villamos telep kibővítéséről van szó, ismét csak előbbi bécsi szakértőjét hívja meg. Talán a belügyminiszter szava nem jut el Pozsonyig ?! — Torony-tervpályázat. A breznóbányai ág. at. hitközség régi templomát díszes új toronynyal akarja ellátni, miért is megfelelő tervek beszerzése céljából pályázatot hirdetett a magyar építészek közt. A pályázat lejárt. A terveket a Breznóbánya város mérnökéből, továbbá Komor Arnold kir. főmérnökből és Gersztl Kálmán építészből álló bizottság bírálta el. Az első két díjat Sándy Gyula és Porti Ernő építészek nyerték el, akiket a művezetéssel is meg fognak bízni. Sebestyén Arthur építésznek ítélték oda a következő díjat. Megvételre ajánlották Jitrey Ernő, további Károlyi Emil és Marton Ákos terveit. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben Pirovits Aladár székesfővárosi mérnök előadást tartott a városok csatornázásáról, különös tekintettel a szennyesvizek megtisztítására és sajátos hazai viszonyainkra. Bírálatában megemlékezett arról, hogy hazai kultúrmérnökeink a városi szennyesvizek megtisztításának kérdését a fejlettebb kulturállamokban szerzett tapasztalataik alapján a kor színvonalán álló tudományos alapon igyekeznek tanulmányozni és ennek alapján átültetni szakirodalmunkba, hogy a gyakorlati megvalósítás terén szaktanácsaikkal a városok rendelkezésére állhassanak. Azonban fontos hazai szempontok szólnak amellett, hogy a szennyesvizek kötelező megtisztításának kérdésénélne azt a szigorú mértéket használjuk, mint az pl Németországban honos. Ne erőszakoljunk hazai városainkra minden áron minta szennyesvíz-tisztító telepeket, mert a csatornázás iránt mutatkozó úgyis csekély hajlandóság még alább fog szállási, de egyébként hazánkban a tisztításnak gazdasági tekintetben is fontos egyéb módjai állanak rendelkezésre. Egyletek és intézetek. — A Magyarországi Kárpátegyesület központi választmánya nov. 29-én dr Münnich Aurél elnöklésével Iglón gyűlést tartott, amelyen tudomásul vette Darányi volt földmivelésügyi miniszter átiratát, amelyben köszönetet mond az egyesületnek támogatásáért, valamint Tallián fölmivelésügyi miniszter leiratát, amelyben az egyesületnek közreműködését kéri. Fischer Miklós ügyvivő alelnök jelentést tett a poprádi egyesületimúzeum parkjának kibővítéséről s beterjeszti a táta-larpataki völgyben az óriási vízesés felett építendő vasszerkezetű hídnak terveit és költségvetését. A híd tavaszszal épül fel. Beterjeszti a Tarajkán felállítandó Szilágyi emléknek részletes terveit. Az emlék, amelynek építését tavaszszal kezdik, kilátó toronynyal lesz egybekötve és Szilágyi Dezső reliefképével díszítve. A bemutatott pénztári jelentés szerint az egyesületnek október végéig 41.753 korona bevétele volt. Az egyesület az. évben is épített a Tátrában fontos utakat, amelyek között első helyen áll a tátra-füred-telkai völgylát. A szerkesztő bizottság jelentést tesz az 1904. évkönyvnek gazdag tartalmáról és bemutatja az évkönyvnek műmellékleteit. Az ügyvivő alelnök jelenti, hogy az egyesületi múzeum számos értékes tárgygyal vett részt a kassai Rákóczi-kiállításon. A kalauzok számára télen tanfolyam fog szerveztetni, a tavaszszal a kalauzok gyakorlati tanfolyamban is fognak résztvenni, melynek színhelyéül a Tátra nyugati része jelöltetett ki. Számos adminisztratív ügynek elintézése után az ülés véget ért. — Az újságírók egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesületének segítőalap igazgatótanácsa kedden délután ülésezett Cziklay Lajos elnöklete alatt. Az ülésen bejelentették, hogy Singer Zsigmond az egyesület tiszteletbeli tagja újabban jövő koronát küldött a segítőalapnak, melyet nemeslelkű adakozóktól gyűjtött a jótékony célra, ezzel is kiváló jelét adva annak a jóindulatú támogatásnak, melyben az egyesületet megalapítása óta részesíti. Az igazgatótanács hálás köszönettel fogadta az adományt. A mai ülésen 500 korona segítséget osztottak ki. Az Orsz. Iparegyesület december 3-án délután 6 órakor új utca 4. szám alatti helyiségében felolvasó ülést tart. A napirend tárgya: dr .Lertzha Tivadar előadása Az ország jövője cintén. Kis komédiák. Az egészségtelen paloták. A cári pajtákról kiderült, hogy nagyon egészségtelen épületek. A cár: Nos, doktor úr? Az orvos: Felség, tapasztalataim a legszomorubbak. A cári paloták végig, egytől-egyig, kivétel nélkül a legegészségtelenebb épületek. A cár: Szinte hihetetlen ! Az orvos: Pedig úgy van, Mit mondjak önnek, felséges uram? Az összes halálesetek, amelyek felséged felséges családjában úgy felmenő, mint lemenő ágon, vissza Rettenetes Ivánig történtek, mind a paloták egészségtelen voltára vezetendők vissza. A cár: Sajátságos! Pedig én azt hittem, hogy ezek a paloták kitűnő épületek, jól fűlnek, léghuzammentesek, szárazak . . . Az orvos: Hahaha ! Felséged jól adja. Felségednek — bocsánat e rideg és bizonyos határig felségsértő kijelentésért — felségednek jogadna sincs arról, hogy egy cári palota egészségi szempontokból minő különös, mondhatnám a maga nemében egyedül álló építkezést igényel. Léghazam, szárazság, hahaha! Ki beszél ilyesmiről ? Az összes palotáknál, kivétel nélkül, mellőzték a modern cári hygiénia legelemibb követeléseit is. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, de méltóztassék csak a jelenlevő palotának egy kis figyelmet szentelni. Ennek a palotának ujjai vannak. A cár: Hát persze ! Az orvos: Felséged azt mondja: hát persze , én azt mondom: borzalom, életveszély, halál. Mindenki bejöhet az ajtón, a tüdővész, a gumókor, az emberekről nem is beszélek. Felség, értse meg jól, az emberekről nem is beszélek. A cár : Tehát ön azthiszi__ Az orvos: Persze hogy azt hiszem. A palota újraépítésénél az ajtókat, különösen a szabadba, az utcára, kertre nyíló ajtókat okvetlenül el kell törölni. Hasonló eljárást fogunk alkalmazni úgy az utcai, mint az udvari ablakokat illetőleg. Az ablak az ajtónak kicsinyített kiadása, tehát ugyanolyan egészségtelen, mint amaz. Tekintve, hogy több ablak van, mint ajtó, az a veszedelem, ami terjedelemben kisebbedik, mennyiségben nő — az ablakokat el kell törölni. A car: Értem! Az orvos: Az olyan elavult fogalmak, mint: mellékhelyiségek, konyha, pince, padlás, cseléd,ségi szobák, szóval minden olyan helyiség, amelyben olyan emberek tartózkodnak, akik nem cárok, cárnék, nagyhercegek vagy nagyhercegnők, a legprimitívebb egészségügyi szempontok alapján végérvényesen kiküszöböltetik az új palotából. Mert ezekben a helyiségekben tanyáznak a legfélelmetesebb betegségek, a hátgerincsorvadás, a vérmérgezés... A cár: Elég ! Értem ! Az orvos: Kémény, szerelőlyuk, vízvezetéki cső, szóval minden olyan nyílás, amelyen valami vagy valaki bejöhet vagy kimehet, mint a cár egészségére könnyen végzetes dolog, irgalmatlanul mellőztetik. Minthogy a világosság, a napfény és a levegő, a legújabb kutatások szerint nemcsak egészségtelen, de a legöldöklőbb módon halálos dolgok is, az új palota semmiesetre sem épül a föld színén, hanem mélyen benn a földben, mondhatnám a föld alatt, elszigetelve mindentől és mindenkitől, hogy semmi betegség, még a legcsekélyebb rosszullét se férhessen hozzá! A cár: Bravo!... Ön nagy ember, doktor!... A terve egészen helyes. Elfogadom. Intézkedni fogok, hogy az új palotát az ön felügyeletével, az ön utasításai szerint építsék. Csak azt sajnálom, hogy összes meglevő palotáimat le kell bontatnom, mert végre ezeket az egészségtelen épületeket nem lehet tovább megszűrni... Az orvos: Felség, ne méltóztassék aggódni A palotákat nem kell lebontani. Ezek a világ legegészségesebb épületei — mihelyt nem felséged lakik bennük. Elza.