Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-03 / 3. szám

1904. január 3., vasárnap. PESTI III II LAP _____________________________9 Kis komédiák. A legújabb nyelv. Sokáig azt hittem, hogy az elmúlt esztendő legnagyobb, legszenzációsabb fölfedezése, amely az új esztendőbe is átnyúl, a rádium. Hogy ez a csodálatos elem fel fogja forgatni a világot, azt ma már a gyermek is tudja. De ugyanaz a gyermek még nem tudja azt, hogy a rádium szenzációja máris kimúlóban, fénye máris hal­ványodóban. S mindez miért? Mert Párizsban felfedezték a legújabb nyelvet, azt a nyelvet, amely ha nem is emelkedik a volapük magasla­tára, mégis az idei téli szezon báljain és zsúp­jain helyettesíteni fogja az immár klasszikusan ostoba virág-, legyező-, bélyeg-, zsebkendő-, ék­szer- és esernyő­nyelvet Ez új nyelv: a keztyü­­snyelv és a beszélő keztyű­ mellett elnémul a hallgatag rádium. Kezdetben én sem voltam­ tisztában a kettyű­nyelv fontosságával és jelentőségével. Azonban a szerencsés véletlen megismertetett egy nyugalmazott tánc- és illemtanárral, aki mellesleg a nyakkendő-kötés tanára is volt a fogorvosi diplomákból jól ismert dorpati egye­temen. Ez a kitűnő férfiú tegnap éjjel, Szilvesz­ter és újév között, bevezetett engem előbb egy kávéházba, azután a keztyűnyelv rejtelmeibe. — A keztyűnyelv — mondta bevezetésül — kétféle. Az, amelyet férö-keztyűvel beszél­nek és az, amelyet női keztyűvel tolmácsolnak. Egyelőre mind a két nyelvnek csak az elemei vannak meg, de hogy ezek a szűk korlátok könnyen tágíthatók, az — keztyűről lévén szó —­ világos. A kitűnő férfiú egy üveg sört rendelt és diadalmasan nézett rám. Én tiszteletteljesen hallgattam. — A keztyűnyelv — folytatta rövid szünet után — a világ legkönnyebb nyelve. Nézzünk csak néhány példát a női keztyűnyelv köréből­ A bűbájos nő belép a bálterembe és hosszú, fehér keztyűjét félig lehúzza a kezéről. Mit je­lent ez? A gyermek is tudja, hogy ezzel rövi­den azt mondja: „Férjem holnap délután nem lesz otthon!“ ^ — Értem. De hátha a bűbájos nőnek nincs férje ? — Annál jobb. Mert ha nincs férje, akkor a férje holnap délután tényleg nem lesz otthon. Menjünk tovább! A bűbájos nő elejti a kez­tyűjét Ez azt jelenti: „Szeretem 1* A bűbájos nő elejti a másik keztyűjét. Ez azt jelenti: „Nagyon szeretem 1“ — Őszintén megvallva, eddig azt hittem, hogy ha egy nő elejti a keztyűjét, ez azt jelenti: „Vegye föl!" — Ez a régi iskola. Menjünk tovább. A bűbájos nő kifordítja a keztyűjét Ezzel azt kérdezi: „Szeret?“ Kifordítja a másik keztyű­jét is . . . — Ezzel azt kérdezi: „Nagyon szeret ?* — Dehogy. Ezzel azt mondja: „Holnap­­után színházba megyünk, jöjjön maga is!* — Nagyon egyszerű! És melyik színházba megy? — Azt megírhatja neki levélben... De menjünk még tovább ! A bűbájos nő lehúzza a­­keztyűjét és hanyagul a bal vállára vett A vak­­is látja, hogy ezzel azt akarja mondani: „Unom azokat, akik itt vannak. Jöjjön és szabadítson meg!“ Lehúzza mind a két keztyűjét és a jobb kezében összefogja: „Sohasem fogom önt meg­hallgatni !“ A tenyerét csapdossa vele: „Fél­tékeny vagyok !“ Az állát simogatja: „Miért nem jött el tegnap?“ A szemét dörgöli: „Ne udvaroljon Pacolaynénak, mert kikaparom a szemét !“ A kitűnő férfiú újra diadalmasan nézett rám és újra egy üveg sört rendelt. — Nos, mit szól ön mindezekhez? — kérdezte. — Tényleg nagyon elmés és nagyon egyszerű ! — Ugy­e? És ugyanígy megy a férfi, keztyű-nyelv is. — Igen? Tehát, ha egy férfi a bal vállára veti a keztyűjét . . . — Ostoba beszéd! Ezek kivételek, mond­juk rendhagyó igék. A férfi például frakkjának a zsebébe csúsztatja a keztyűt. Ezzel azt mondja: „Küldje a pokolba a lovagját! Beszélni akarok magával.“ Vagy mérgesen összegyömöszöli az öklében: „Megölöm!“ — Nagyon érdekes. De megenged nekem egy indiskrét kérdést ? — Tessék! — Hogy mondjam el keztyünyelven a kö­vetkező mondatot: „Nagynéném hirtelen eluta­zott, ennek következtében fel kell mondanom a lakásomat?“ Mit csinálok ilyenkor a keztyüm­­mel ? A keztyü­ember sötéten nézett, rám . — Hogy mondta? Ismételtem a kérdést. A keztyü-ember hall­gatott. .— Pedig ez is nagyon egyszerű mond­tam neki. — Kigombolom a keztyümet, majd újra begombolom és újra kigombolom. Érti ? A nagynéném elutazott . . . A lakást felmon­dom . . . A keztyü-ember bizalmatlanul nézett rám, de én folytattam a kérdezősködést: — Hát azt tudja-e, hogy mit jelent az, ha a keztyüt a tisztítóba küldöm? — Nem. —■ Azt jelenti, hogy a keztyü piszkos! A keztyü­ember elsáppadt és fölállt. — Ön lenézi bennem a tudomány bajno­kát — szólt sértődötten. — Nemi — feleltem szelíden. — Akkor vegye meg tőlem a keztyűnyelv nyelvtanát és szótárát ! — Szívesen ! — Négy korona! Átadtam neki a pénzt, erre ő átadott ne­kem egy pár régi keztyűt és eltűnt az éjszaka homályában. Etta. IRODALOM. * tKoroughy Kippich Elek költeményei.) A karácsonyi ünnepek előtt feltűnést keltő verses­könyv jelent meg ezzel a címmel. Egy olyan disziyó, amely mindjárt szemet szúrt. A papirosával, a nyom­tatásával, a lapok díszeivel és az illusztrációkkal. A külsőségek sok mindenféle színben verődtek össze, úgy hogy a könyv inkább cifrának látszott. Pedig hát a kötetnek úgynevezett művészeti díszei állami díjjal való kitüntetésben részesültek s a képek ere­deti példányait az iparművészeti múzeum megvásá­rolta. A különféle illusztrációkat különben Kriesch Aladár és Nagy Sándor rajzolták, sok tudással és nagy ambícióval. Bármily elismerésben részesültek is azonban ezek az iparművészeti alkotások és bármi­lyen színpompában ragyognak is, nem tartjuk alkal­masoknak arra, hogy költői munkával ölelkezzenek. A szobák falainak, a bútoroknak, az edényeknek dí­szítésére megfelelők lehetnek, de versek emelésére, avagy magyarázatára aligha valók. Egyszóval nem ilyen könyvbe utalja őket maga az élettelenség, amit képviselnek. Különösen nem vágnak a szöveghez az alakok, amelyek merevek, szoborszerűek és semmi életet nem adnak vissza, pedig a versek, amelyek­nek illusztrációjául szolgálnak, telve vannak hevület­tel. Az eléggé drága és eléggé mutatós kötetnek nem is az iparművészeti alkotások adják meg érté­két, amit örömmel konstatálunk. Koronghy Lippich Elek versei százszor többet érnek, mint a vignettára való rajzok s ebből a kötetből mint igazi poéta lép elénk. Verseiben nem azok vallanak erős talentumra, amelyekben az Intelligens urnak a műveltség iránt fo­gékony érzése talál megnyilatkozásra, hanem azok a részben népies románcok, amelyek valóságos gyön­gyei lesznek a magyar poézisnek, versenyre kelve Petőfi románcaival. Kedvesek, hangulatosak, részben ötletesek dalai, valamint egyéb költeményei is, de nem mind, mert a kötetben van egy csomó olyan vers is, amely a mesterművek hatását rontja. Bátran mondhatjuk, hogy ha Koronghy Lippich Elek a külső díszt mellőzi s a kihagyni való részeket kihagyja, olyan értékes verseskütetet nyújtott volna, amelynél különb évtizedek óta nem jelent meg a magyar könyv­piacon. És ha majdan egyszer a válogatást megteszi s érzést, lelket visszatükröző illusztrációkkal vagy anél­kül adja ki, akkor ünnepük lesz azoknak, akik a­­ jó verseket igaz gyönyörrel fogadják és akik egy­­nagy poétában örömüket lelik. A kötet ára kötve 16, kötetlenül 12 korona és minden könyvkereskedés ut­ján megszerezhető. * (A Magyar Közélet), amely dr Halmai Elemér szerkesztésében kéthetenként jelent meg, ma január harmadikén, már mint hetilap, iparkodik a közönség érdeklődését kielégíteni és gyarapítani, amire­­a mostani szám gazdagsága méltán tart számot. El­i­sóül báró Bánffy Dezső Nemzetiségek című cikkét kell megemlítenünk, amelyből lapunk mai számában szemelvényeket közlünk. A lap politikai hitvallásának beharangozója dr Halmai Elemér cikke, szellemes Le Noir Darázsfészke, Pollcik Illés elmélkedése. A szépirodalmi részben Zigány Árpád regényét, s­ Fran­­cesco de Roberto novelláját, Endrődi Sándor és Ráskai Ferenc költeményeit, Flammarion cikkét ta­láljuk. Az élénk kritikai részben Fekete Józsefnek Munkácsi festészetéről szóló cikke és több apróság, érdekes. A változatos tartalmú lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Kálm­án­ utca 10. alatt van. * (Geológia.) Ezen a folmen ár Beckn Hugó,­ Selmecbányai tanár, két kötetes munkát irt főiskolai­ hallgatók részére. Természettudományi irodalmunk nem minden évben mutathat föl ilyen alapvető mun­­­kát, mint dr Beekli Geológiája, amely nemcsak főis­koláink hallgatóinak, hanem bányászainknak, mérnö­keinknek és természetrajzi tanárainknak is becses forrásmunkája lesz. A v­t­ öt fejezetre van osztva. Az első rész —geofizika — a föld keletkezésével­ foglalkozik, a második rész a föld kérgét alkotó anya­gokkal, a kőzetekkel ismertet meg, a harmadik rész — dinamika — a föld felületét átalakító hatásokkal foglalkozik, a negyedik rész — tektonika — a föld­ szilárd kérgének alkotását tárgyal­ja és az ötödik rész — a történeti geológia — a földnek és a rajta élő­­lényeknek fejlődését tárja elénk. A munka annál be­csesebb, mert a hírneves Szabó József-féle Geológián kívül, magyar nyelven számbavehető geológiai kézi­könyv egyáltalán nincs, ez pedig a nyolcvanas évek óta elavult. A szerző munkáját Semsey Andor fő­rendiházi tagnak, az ismert nagylelkű s tudomány­kedvelő főúrnak és Schmidt Sándor műegyetemi ta­nárnak ajánlja. * (A kuhia bíráskodása képviselőválasz­tási ügyekben.) Dr Gyomai Zsigmond ügyvéd a kis füzetben a szálkai képviselőválasztás ügyében hozott ítéletet dolgozta fel. A füzet tulajdonképen ki­egészítő része a nyáron fenti cím alatt megjelent művének, amely a szálkai képviselőválasztás ügyét még nem tartalmazhatta. A teljes egészében közölt curiai ítéletet jegyzetekkel kíséri. Az 5. és 6. számú jegyzet Edei Illés Károlytól való, aki mindenesetre leghívatottabb a választási törvény 28. g­átak ma­gyarázatára. Gyomai tanulmányával nagy szolgálatot tett azoknak, akik választási ügyekkel foglalkoznak. Sport. Turf. — Zarina, Dreher Antal lova, a főkedvenc most az osztrák Kanca-dijra. A hároméves az ősz óta rendkívül javalt s gazdája nagyon sokat vár tőle. — Fogadások. A turf hívei még el sem fe­ledték és ki sem heverték a fekete esztendőt, már is az előrefogadásokkal bíbelődnek. Az eventek, a halmozások minden fajtája és változata kerül kom­binációba, sőt nem egy olyan halmozott előrefoga­­dást kötöttek már, melynek utolsó aktusa majd csak a nyár derekán dől el. A legtöbb event tárgyát Ma képezi, melyet a bécsi Derbyre fogadnak nagy bi­zalommal. Fogadják még Viribus unitist a Szt István­­díjra, továbbá Con­amoret a hamburgi Derbyra, míg Bon Mareha a Trial­ Stakesre a keresett kedvenc.­­ A nizzai nagy versenyek bánatjelenté­­sei már megvoltak. Ezek után a Grand Prix de la Ville Niceban 38, a Prix de Monte Carloban 33 és a Grand Prix de Monacoban 45 ló maradt állva. Ta­valy ilyenkor csak 26, 25, illetve 40 ló volt jogo­sult ezeken a versenyeken az indulásra. A JOO.GC- frankos Grand Prix de la Ville de Nice akadályver­senyben a jobb lovak közül Spa III., Daru, Itillar­­ney, Bébé, Veinard és Bobo vehet részt, ugyanezek szerepelhetnek a meeting nagy körteher-akadályver­­senyében, a Grand Prix de Monacoban is. A nagy gátverseny-handicapben, a Prix de Monte Carloban Robo, Venesque és La Dragonne a jobb lovak. Ügetőverseny.­ ­ A magyar istállótulajdonosok közül a bécsi ügetőverseny-egylet pályáin a körmendi mé­nes 6100, a pusztaberényi ménes 1000, Vojnits­dor 1000, Aczél József 200, gróf Keglevich Miklós 200 és gróf Dessewffy Miklós 100 koronát nyert díjakban. A champion-istállótulajdonos a bécsi Hauser Lipót 65.700 korona nyereménynyel. Sportirodai­om. A Nemzeti Sport mai számában a vívás mellett az automobil-rovat dominál. A lap M i­­­j rovatvezetője, Cserépy Arzén, az automobil ver...-

Next