Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-03 / 3. szám
1904. január 3., vasárnap. PESTI III II LAP _____________________________9 Kis komédiák. A legújabb nyelv. Sokáig azt hittem, hogy az elmúlt esztendő legnagyobb, legszenzációsabb fölfedezése, amely az új esztendőbe is átnyúl, a rádium. Hogy ez a csodálatos elem fel fogja forgatni a világot, azt ma már a gyermek is tudja. De ugyanaz a gyermek még nem tudja azt, hogy a rádium szenzációja máris kimúlóban, fénye máris halványodóban. S mindez miért? Mert Párizsban felfedezték a legújabb nyelvet, azt a nyelvet, amely ha nem is emelkedik a volapük magaslatára, mégis az idei téli szezon báljain és zsúpjain helyettesíteni fogja az immár klasszikusan ostoba virág-, legyező-, bélyeg-, zsebkendő-, ékszer- és esernyőnyelvet Ez új nyelv: a keztyüsnyelv és a beszélő keztyű mellett elnémul a hallgatag rádium. Kezdetben én sem voltam tisztában a kettyűnyelv fontosságával és jelentőségével. Azonban a szerencsés véletlen megismertetett egy nyugalmazott tánc- és illemtanárral, aki mellesleg a nyakkendő-kötés tanára is volt a fogorvosi diplomákból jól ismert dorpati egyetemen. Ez a kitűnő férfiú tegnap éjjel, Szilveszter és újév között, bevezetett engem előbb egy kávéházba, azután a keztyűnyelv rejtelmeibe. — A keztyűnyelv — mondta bevezetésül — kétféle. Az, amelyet férö-keztyűvel beszélnek és az, amelyet női keztyűvel tolmácsolnak. Egyelőre mind a két nyelvnek csak az elemei vannak meg, de hogy ezek a szűk korlátok könnyen tágíthatók, az — keztyűről lévén szó — világos. A kitűnő férfiú egy üveg sört rendelt és diadalmasan nézett rám. Én tiszteletteljesen hallgattam. — A keztyűnyelv — folytatta rövid szünet után — a világ legkönnyebb nyelve. Nézzünk csak néhány példát a női keztyűnyelv köréből A bűbájos nő belép a bálterembe és hosszú, fehér keztyűjét félig lehúzza a kezéről. Mit jelent ez? A gyermek is tudja, hogy ezzel röviden azt mondja: „Férjem holnap délután nem lesz otthon!“ ^ — Értem. De hátha a bűbájos nőnek nincs férje ? — Annál jobb. Mert ha nincs férje, akkor a férje holnap délután tényleg nem lesz otthon. Menjünk tovább! A bűbájos nő elejti a keztyűjét Ez azt jelenti: „Szeretem 1* A bűbájos nő elejti a másik keztyűjét. Ez azt jelenti: „Nagyon szeretem 1“ — Őszintén megvallva, eddig azt hittem, hogy ha egy nő elejti a keztyűjét, ez azt jelenti: „Vegye föl!" — Ez a régi iskola. Menjünk tovább. A bűbájos nő kifordítja a keztyűjét Ezzel azt kérdezi: „Szeret?“ Kifordítja a másik keztyűjét is . . . — Ezzel azt kérdezi: „Nagyon szeret ?* — Dehogy. Ezzel azt mondja: „Holnapután színházba megyünk, jöjjön maga is!* — Nagyon egyszerű! És melyik színházba megy? — Azt megírhatja neki levélben... De menjünk még tovább ! A bűbájos nő lehúzza akeztyűjét és hanyagul a bal vállára vett A vakis látja, hogy ezzel azt akarja mondani: „Unom azokat, akik itt vannak. Jöjjön és szabadítson meg!“ Lehúzza mind a két keztyűjét és a jobb kezében összefogja: „Sohasem fogom önt meghallgatni !“ A tenyerét csapdossa vele: „Féltékeny vagyok !“ Az állát simogatja: „Miért nem jött el tegnap?“ A szemét dörgöli: „Ne udvaroljon Pacolaynénak, mert kikaparom a szemét !“ A kitűnő férfiú újra diadalmasan nézett rám és újra egy üveg sört rendelt. — Nos, mit szól ön mindezekhez? — kérdezte. — Tényleg nagyon elmés és nagyon egyszerű ! — Ugye? És ugyanígy megy a férfi, keztyű-nyelv is. — Igen? Tehát, ha egy férfi a bal vállára veti a keztyűjét . . . — Ostoba beszéd! Ezek kivételek, mondjuk rendhagyó igék. A férfi például frakkjának a zsebébe csúsztatja a keztyűt. Ezzel azt mondja: „Küldje a pokolba a lovagját! Beszélni akarok magával.“ Vagy mérgesen összegyömöszöli az öklében: „Megölöm!“ — Nagyon érdekes. De megenged nekem egy indiskrét kérdést ? — Tessék! — Hogy mondjam el keztyünyelven a következő mondatot: „Nagynéném hirtelen elutazott, ennek következtében fel kell mondanom a lakásomat?“ Mit csinálok ilyenkor a keztyümmel ? A keztyüember sötéten nézett, rám . — Hogy mondta? Ismételtem a kérdést. A keztyü-ember hallgatott. .— Pedig ez is nagyon egyszerű mondtam neki. — Kigombolom a keztyümet, majd újra begombolom és újra kigombolom. Érti ? A nagynéném elutazott . . . A lakást felmondom . . . A keztyü-ember bizalmatlanul nézett rám, de én folytattam a kérdezősködést: — Hát azt tudja-e, hogy mit jelent az, ha a keztyüt a tisztítóba küldöm? — Nem. —■ Azt jelenti, hogy a keztyü piszkos! A keztyüember elsáppadt és fölállt. — Ön lenézi bennem a tudomány bajnokát — szólt sértődötten. — Nemi — feleltem szelíden. — Akkor vegye meg tőlem a keztyűnyelv nyelvtanát és szótárát ! — Szívesen ! — Négy korona! Átadtam neki a pénzt, erre ő átadott nekem egy pár régi keztyűt és eltűnt az éjszaka homályában. Etta. IRODALOM. * tKoroughy Kippich Elek költeményei.) A karácsonyi ünnepek előtt feltűnést keltő verseskönyv jelent meg ezzel a címmel. Egy olyan disziyó, amely mindjárt szemet szúrt. A papirosával, a nyomtatásával, a lapok díszeivel és az illusztrációkkal. A külsőségek sok mindenféle színben verődtek össze, úgy hogy a könyv inkább cifrának látszott. Pedig hát a kötetnek úgynevezett művészeti díszei állami díjjal való kitüntetésben részesültek s a képek eredeti példányait az iparművészeti múzeum megvásárolta. A különféle illusztrációkat különben Kriesch Aladár és Nagy Sándor rajzolták, sok tudással és nagy ambícióval. Bármily elismerésben részesültek is azonban ezek az iparművészeti alkotások és bármilyen színpompában ragyognak is, nem tartjuk alkalmasoknak arra, hogy költői munkával ölelkezzenek. A szobák falainak, a bútoroknak, az edényeknek díszítésére megfelelők lehetnek, de versek emelésére, avagy magyarázatára aligha valók. Egyszóval nem ilyen könyvbe utalja őket maga az élettelenség, amit képviselnek. Különösen nem vágnak a szöveghez az alakok, amelyek merevek, szoborszerűek és semmi életet nem adnak vissza, pedig a versek, amelyeknek illusztrációjául szolgálnak, telve vannak hevülettel. Az eléggé drága és eléggé mutatós kötetnek nem is az iparművészeti alkotások adják meg értékét, amit örömmel konstatálunk. Koronghy Lippich Elek versei százszor többet érnek, mint a vignettára való rajzok s ebből a kötetből mint igazi poéta lép elénk. Verseiben nem azok vallanak erős talentumra, amelyekben az Intelligens urnak a műveltség iránt fogékony érzése talál megnyilatkozásra, hanem azok a részben népies románcok, amelyek valóságos gyöngyei lesznek a magyar poézisnek, versenyre kelve Petőfi románcaival. Kedvesek, hangulatosak, részben ötletesek dalai, valamint egyéb költeményei is, de nem mind, mert a kötetben van egy csomó olyan vers is, amely a mesterművek hatását rontja. Bátran mondhatjuk, hogy ha Koronghy Lippich Elek a külső díszt mellőzi s a kihagyni való részeket kihagyja, olyan értékes verseskütetet nyújtott volna, amelynél különb évtizedek óta nem jelent meg a magyar könyvpiacon. És ha majdan egyszer a válogatást megteszi s érzést, lelket visszatükröző illusztrációkkal vagy anélkül adja ki, akkor ünnepük lesz azoknak, akik a jó verseket igaz gyönyörrel fogadják és akik egynagy poétában örömüket lelik. A kötet ára kötve 16, kötetlenül 12 korona és minden könyvkereskedés utján megszerezhető. * (A Magyar Közélet), amely dr Halmai Elemér szerkesztésében kéthetenként jelent meg, ma január harmadikén, már mint hetilap, iparkodik a közönség érdeklődését kielégíteni és gyarapítani, amirea mostani szám gazdagsága méltán tart számot. Elisóül báró Bánffy Dezső Nemzetiségek című cikkét kell megemlítenünk, amelyből lapunk mai számában szemelvényeket közlünk. A lap politikai hitvallásának beharangozója dr Halmai Elemér cikke, szellemes Le Noir Darázsfészke, Pollcik Illés elmélkedése. A szépirodalmi részben Zigány Árpád regényét, s Francesco de Roberto novelláját, Endrődi Sándor és Ráskai Ferenc költeményeit, Flammarion cikkét találjuk. Az élénk kritikai részben Fekete Józsefnek Munkácsi festészetéről szóló cikke és több apróság, érdekes. A változatos tartalmú lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Kálmán utca 10. alatt van. * (Geológia.) Ezen a folmen ár Beckn Hugó, Selmecbányai tanár, két kötetes munkát irt főiskolai hallgatók részére. Természettudományi irodalmunk nem minden évben mutathat föl ilyen alapvető munkát, mint dr Beekli Geológiája, amely nemcsak főiskoláink hallgatóinak, hanem bányászainknak, mérnökeinknek és természetrajzi tanárainknak is becses forrásmunkája lesz. A vt öt fejezetre van osztva. Az első rész —geofizika — a föld keletkezésével foglalkozik, a második rész a föld kérgét alkotó anyagokkal, a kőzetekkel ismertet meg, a harmadik rész — dinamika — a föld felületét átalakító hatásokkal foglalkozik, a negyedik rész — tektonika — a föld szilárd kérgének alkotását tárgyalja és az ötödik rész — a történeti geológia — a földnek és a rajta élőlényeknek fejlődését tárja elénk. A munka annál becsesebb, mert a hírneves Szabó József-féle Geológián kívül, magyar nyelven számbavehető geológiai kézikönyv egyáltalán nincs, ez pedig a nyolcvanas évek óta elavult. A szerző munkáját Semsey Andor főrendiházi tagnak, az ismert nagylelkű s tudománykedvelő főúrnak és Schmidt Sándor műegyetemi tanárnak ajánlja. * (A kuhia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben.) Dr Gyomai Zsigmond ügyvéd a kis füzetben a szálkai képviselőválasztás ügyében hozott ítéletet dolgozta fel. A füzet tulajdonképen kiegészítő része a nyáron fenti cím alatt megjelent művének, amely a szálkai képviselőválasztás ügyét még nem tartalmazhatta. A teljes egészében közölt curiai ítéletet jegyzetekkel kíséri. Az 5. és 6. számú jegyzet Edei Illés Károlytól való, aki mindenesetre leghívatottabb a választási törvény 28. gátak magyarázatára. Gyomai tanulmányával nagy szolgálatot tett azoknak, akik választási ügyekkel foglalkoznak. Sport. Turf. — Zarina, Dreher Antal lova, a főkedvenc most az osztrák Kanca-dijra. A hároméves az ősz óta rendkívül javalt s gazdája nagyon sokat vár tőle. — Fogadások. A turf hívei még el sem feledték és ki sem heverték a fekete esztendőt, már is az előrefogadásokkal bíbelődnek. Az eventek, a halmozások minden fajtája és változata kerül kombinációba, sőt nem egy olyan halmozott előrefogadást kötöttek már, melynek utolsó aktusa majd csak a nyár derekán dől el. A legtöbb event tárgyát Ma képezi, melyet a bécsi Derbyre fogadnak nagy bizalommal. Fogadják még Viribus unitist a Szt Istvándíjra, továbbá Conamoret a hamburgi Derbyra, míg Bon Mareha a Trial Stakesre a keresett kedvenc. A nizzai nagy versenyek bánatjelentései már megvoltak. Ezek után a Grand Prix de la Ville Niceban 38, a Prix de Monte Carloban 33 és a Grand Prix de Monacoban 45 ló maradt állva. Tavaly ilyenkor csak 26, 25, illetve 40 ló volt jogosult ezeken a versenyeken az indulásra. A JOO.GC- frankos Grand Prix de la Ville de Nice akadályversenyben a jobb lovak közül Spa III., Daru, Itillarney, Bébé, Veinard és Bobo vehet részt, ugyanezek szerepelhetnek a meeting nagy körteher-akadályversenyében, a Grand Prix de Monacoban is. A nagy gátverseny-handicapben, a Prix de Monte Carloban Robo, Venesque és La Dragonne a jobb lovak. Ügetőverseny. A magyar istállótulajdonosok közül a bécsi ügetőverseny-egylet pályáin a körmendi ménes 6100, a pusztaberényi ménes 1000, Vojnitsdor 1000, Aczél József 200, gróf Keglevich Miklós 200 és gróf Dessewffy Miklós 100 koronát nyert díjakban. A champion-istállótulajdonos a bécsi Hauser Lipót 65.700 korona nyereménynyel. Sportirodaiom. A Nemzeti Sport mai számában a vívás mellett az automobil-rovat dominál. A lap M ij rovatvezetője, Cserépy Arzén, az automobil ver...-