Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-09 / 9. szám
ív-%. jauuoi o.} ^uuiutti. iiiö.ii li i. jli Jü A jl — (A mentők vivőünnepe.) A közönség örvendetes érdeklődése mellett folyik le a Nemzeti Sport rendezésében a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület javára rendezendő vivóünnep első részes verseny. A főérdeklődés azonban a záró akadémiára irányul, melyre a főváros előkelő közönsége részéről már számosan váltottták meg páholyaikat és ülőhelyeiket. A hosszú névsorból csak néhányat említünk. Ezek között van: gróf Tisza István miniszternek és felesége, Berzeviczy Albert miniszter, herceg Lobkovitz Rudolf táborszernagy, gróf Apponyi Lajos udvarnngy és felesége, gróf Andrássy Aladárné, Almássy Zenke grófnő, gróf Karátsonyi Aladár, gróf Zichy János és felesége, gróf Széchenyi Gyula, Zsilinszky Mihály államtitkár, dr Bezerédj Viktor, Vajna Albert tábornok. Rudnay Béla főkapitány, báró Nopcsa Elek, Münnich Aurél, Bolgár Ferenc, Nemeskéri Kiss Pál, Rohonczy Gida, Viola Imre, Kisbnári Kiss Ferenc, Kemény Károly, Gajári Ödön, Emich Gusztáv, stb. felülfizetéseket küldtek: Auguszta főhercegnő 200 koronát, herceg Lobkovitz Rudolf 50 koronát, Wenckheim Frigyesné grófnő, Andrássy Aladárné grófnő, Havanny-Deutsch Károly, Sándor Pál, Kornfeld Zsigmondné stb. A vasárnap este fél 8 órakor kezdődő vivóakadémiára megjelenik úgy József Alost főherceg, mint Auguszta főhercegasszony. Az elnökség felkéri a közönséget a pontos megjelenésre s egyúttal arra, hogy a hölgyek kalap nélkül (lehetőleg estélyi öltözetben), a férfiak pedig estélyi öltözetben jelenjenek meg. A rendezőség irodája a Nemzeti Sport szerkesztőségében van Koronaherceg utca 3. I. emelet. Hivatalos órák délelőtt 0 órától kezdve egész napon át. (A Szabad Egyetemen) a legközelebbi hatheti tanszakasz e hó 18-án nyílik meg. A tanszakasz tárgyai a következők: Dr Alexander Bernát : Az akarat. (Minden hétfőn: január 18, 25, február 1, 8, 15, 22.) dr Reszler József: A XVII. századbeli francia irodalom története. (Minden kedden : január 19, 26, február 9, 16, 23, március 1.) dr Balogh Arthur: A modern állam. (Minden szerdán : január 20, 27, február 3, 10, 17, 21.) dr Lasteiner Gyula: Az építészet története Magyarországon. (Vetített képekkel.) (Minden csütörtökön : január 21, 28, február 5, 11, 18, 25.) dr Török Aurél: Az emberiség őskorából és elterjedéséről a földön. (Minden pénteken : január 22, 29, február 5, 12, 19, 26, az egyetemi természetrajzi épület ásványtani tantermében, Muzeum-körút 4. ) dr Salgó Jakab: A szellemi élet hygiéniája. (Minden szombaton : január 23. 30, február 6 1- 20.) — Az előadások hallgatására a központi egyetemen, a gneszturában vagy az egyetem kapujánál beléptijegy váltandó, melynek ára egy-egy, hat előadásra terjedő tanfolyam után egy korona; az első előadáson azonban vendégkép is szabad megjelenni. Jegyek minden előadáshoz az előadás előtt is kaphatók az előadás terme előtt. A tagok tagsági jegyeikkel látogathatják az előadásokat. Az előadásokra csak 16 éven felüliek iratkozhatnak be. Az előadásokat, dr török Aurél előadásainak kivételével, a központi egyetem kupolatermében tartják meg. — (A debreceni Csokonai-kör), ez az előkelő irodalmi egyesület, igazán minden alkalmat megragad az irodalmi törekvések népszerűsítésére. A múlt évbe ii egyik rendelkezésére álló alapból 800 koronás pályázatot hirdetett történeti drámára, most pedig Csokonai Vitéz Mihály halálának 100 éves évfordulója alkalmából 1000 koronás díjat tesz ki Csokonai életrajzára. A pályázat határideje 1904. november elseje lesz. A költő halálának évfordulóján, 1905 január 28-án pedig országos jelentőségű ünnepet fog rendezni. A Csokonai-kör legközelebbi felolvasó ülésén Pósa Lajos, a kiváló költő s Biró Lajos, a híres tudós tartanak felolvasást. (Az orosz cukorkirály halála..) Péter-Várról jelentik, hogy hélig Lipót, Oroszország leggazdagabb cukorgyárosa, 83 éves korában meghalt. Az elhunyt vagyonát 100 millió rubelre becsülik. König német születésű ember volt s mint cukorgyári munkás kezdte pályáját, kiváló szorgalma és takarékossága, valamint szigorú üzleti elvei által azonban csakhamar nagy vagyonra tett szert. Annak idején nagy feltűnést keltett, hogy fiát, akinek Yekaberinoslawban nagy gyapjuáru-gyára volt s egy millió rubelrel tartozott apjának, mivel tartozását pontosan nem fizette meg, csődbe kergette. — (Halálos végű baleset.) lembergből jelentik, hogy aMosclska mellett levő Lipaikin, irsai Irsay volt huszár kapitány birtokán nagy vadászat volt, melyen a közkedvelt birtokos számos barátja vett részt. A vadászat szép eredménynyel végződött , utána a házigazda vendégeit szánokon a kastélyba vitette. A kastélyba érkezve Irsay ki akart szallani a szánból s eközben fegyvere véletlenül elsült és a golyó mellébe hatolt. A szerencsétlen ember, aki még csak 46 éves volt, nyomban meghalt. (Éhenhalt asszony ) Peters Istvánné 72 éves napszámos asszonyt a minap bevitték az istvánkórházba, mert az üllői uton eszméletlen állapotban találták. Mellette volt egy üveg, amelyben marólng volt. Azt hitték, hogy megmérgezte magát. A szerencsétlen aggnő csütörtökön meghalt a kórházban. A boncolás konstatálta, hogy oly kevés marólúgot ivott, hogy az nem ölhette meg. Halálát a butátkozás hiánya okolta. (Csokonai halálának százados évfordulója.) A debreceni Csokonai Kör 1904. január 6-án tartott választmányi ülésén Komlóssy Arthur helyettes polgármester, elnök indítványára elhatározta, hogy a nagy költő, Csokonai Vitéz Mihály halálának százados évfordulóján, 1905. január 18-án országos ünnepet rendez. Az ünnepre meghívja az ország összes tudományos és irodalmi társaságát. A kör pályázatot hirdet egy Csokonai emlékbeszédre, díjul ezer koronát tűzött ki. A pályaműveket legkésőbb ez év november hó 20-ig kell benyújtani a debreceni Csokonai Körnél. Elhatározta továbbá a kör, hogy a nagy évforduló emlékére Csokonai műveiből népszerű kiadást rendez sajtó alá. A nagysikerűnek ígérkező országos irodalmi ünnep felé nagy várakozással tekint az egész közvélemény. (Loisty abbé műve.) Párizsból jelentik, hogy Loisy abbé, akinek a bibliát és az evangéliumot magyarázó művét indexre tették, a Curiához intézendő válaszában ki fogja jelenteni, hogy meghajlik az ítélet előtt, mint történő, azonban határozottan bizonyos fentartásokkal 61. (Az eltűnt bárókisasszony él?) A fővárosi rendőrkapitánysághoz egy Szász nevű pozsonyi kereskedő levelet intézett, amelyben azt az érdekes hírt közli, hogy a Pozsonyból eltűrt s már halottnak hitt báró Vay kisasszony nem halt meg, mert ő, aki pedig jól ismerte a bárókisasszonyt, látta pár nappal ezelőtt Belgrádban és beszélt is vele. Levelét azzal végzi, hogy ha kell, állítására kész esküt is tenni. (A rotációs gép feltalálója.) Párizsból jelezik, hogy Marmoni Hyppolit, a „Petit Journal“ igazgatója s a nevéről elnevezett körforgó gép feltalálója ott 80 éves korában elhunyt. Marinoni zseniális találmánya révén a sajtó uj korszakba lépett s neki köszönhető, hogy a technikai nehézségek leküzdésével az újságnyomás a mai magaslatra és tökélyre lépett. (Modern Matuzsálem.) Biber István Akasztó községi polgárt illeti meg ez a név. A ritka magas kort megért emberévei három századba nyúltak. 1797-ben, tehát a 18-ik század vége felé született, átélte az egész 19-ik századot s megérte a 20-ik század három első esztendejét is. Hosszú élete folyása alatt Magyarországon három király uralkodott, a katholikus egyházat pedig, amelynek az öreg egész életén keresztül hű fia volt, hét pápa kormányozta. Az életerős és mindvégig élénk szellemű aggastyán csodálatos öregsége titkául csak rendkívül egyszerű életmódját emlegette. 92 év előtt, mint szegény árvagyerek, szegődött be a kalocsai érsek uradalmába kánászbojtárnak. Ebben a szolgálatban élte át fiatalságát, itt jutott férfi sorba már mint számadó. Mindössze vagy 50 esztendeig szolgálta az uradalmat gróf Koloniis László érsek idejétől kezdve. Azután Akasztóra származott vissza családostul, hol csekély földecskéje munkálásából éldegélt. Pár évtized óta egyetlen fia, ki már maga is öreg ember, tartotta el Biber apát, kinek csak a hallása romlott meg az utóbbi években, de szemei s még inkább lábai bámulatosan épek és erősek maradtak utolsó betegségéig. Száz éves korában még nemcsak nagy ünnepeken, de mindennap a templomban látták a kistermetű eleven mozgású aggastyánt. Vidám kedélyű és friss emlékező tehetségű lévén, szerettek szóba ereszkedni vele s anélkül, hogy botra támaszkodott volna, a templom előtt vagy utcasarkokon félóráig is elbeszélgetett sokhajú földjeivel, kik felőle már-már azt hitték, hogy a halál valamikop itt felejtette. Pedig nem felejtette itt, karácsony hetében eljött érte s Biber apót százhat éves korában kiszólitotta e világból, honnan úgyis réges-rég elköltöztek már összes kortársai. Végtisztességén a község apraja-nagyja megjelent. (Hegyomlás egy vonatra.) Cagliariból érkezett jelentés szerint a Villanuova, Tuio és Orrelli között közlekedő szardiniai helyiérdekű vonatot e hób án oly baleset érte, mely könnyen sok ember borzalmas halálát idézhette volna elő. A vasút mentén elhúzódó hegynek egyik hatalmas sziklája épen akkor zuhant le, mikor a vonat arra haladt. A lezuhant szikla a vonalot érte, mely szerencsésen rögtön megálló. A halálra rémült utasok menekülni akartak a kocsiból s ez jórészt sikerült is. Négy kocsit azonban a törmelék maga alá temetett. Külön vonaton munkásokat küldtek az eltemetett kocsik kiszabadítására s a mentő munkálatoknál kiderült, hogy három kocsi teljesen ép maradt, csupán az egyik kocsi teteje szakadt be. A megsérült kocsiban kalóriák utaztak, akik közül három ember könnyebb sérülést szenvedett. (Két leány és egy legény.) Párját ritkító kettős öngyilkosságról ad hírt debreceni tudósitónk. Két leány: Veres Lidia és Kassai Eszter egy legényt szerettek s miután jó barátnők voltak, egyik sem akarta a maga boldogságát a másik boldogtalanságára építeni. Veres Lídia addig beszólt Kassai Eszternek, mígnem sikerült rávennie az öngyilkosságra. De Kassai Eszter az utolsó pillanatban megbánta, hogy engedett a rábeszélésnek, ekkor azután Veres Lidia a szájába töltötte a marósúgot társnőjének. Az egyik leányt sikerül megmenteni az életnek, de Veres Lidia haldoklik. (Borhamisítás Bécsban.) Néhány hónappal ezelőtt Bécsben nagy borhamisításnak jöttek nyomára s a vizsgálatot megindították- Mikor az eset kitudódott, a bécsiek nem csaptak lármát, sőt az egész ügyet eltussolni igyekeztek, nehogy az osztrák boroknak s a borkereskedelemnek kárt okozzanak. Bármennyire hallgatni igyekeztek is azonban az érdekeiket féltő szomszédok, a hir mégis elterjedt s nyilvánvaló lett, hogy Bécsben is olyan nagy arányban folyik a borhamisítás, amint folyt egyidősben Pécsett. A bűnösöket természetesen hoppon kapták és meg is büntetik. A bécsi erélyes hatóság azonban nem elégedett meg azzal, hogy a leleplezett borhamisítókon nagyot üssön, hanem egy lépéssel tovább ment És hogy minden hamisításnak elejét vegye, vagy legalább is, hogy a hamisítókat megrettentse, kimondotta, hogy minden bécsi borkereskedő pincéjében erélyes és lelkiismeretes vizsgálatot tartsanak. A bécsi hatóság ezt a határozatot keresztül is viteti, amiből önként folyik, hogy a hamisított borok gyorsan eltűnnek és hogy az időközönként meg-megújuló razzia következtében a borkereskedők pincéiben aligha lesz hamisított ital. A bécsiek persze örülnek a hatóság szigorának és most már azt remélik, hogy tiszta bort önthetnek poharaikba. (Az Indiai föbrahmin Berlinben.) Berlinből jelentik, hogy Agamaya Guru Paramahausu mahamatma-főnök, vagyis India Jebrahminja, valamennyi budhista lelkész feje, Londonból jövet Berlinbe érkezett. Az érdekes utas hét hónap előtt indult el a Himalayában lévő hazájából, hogy Japánban, az Egyesült Államokban és Angliában meglátogassa hitsorsosait. A budhista főpap legtovább Japánban időzött. Berlinből Bécsen át visszatér hazájába. (Megtámadták a farkasok.) Dombóvárról jelentik, hogy ott e hó 3-án a város végén egy Gatfeld Pál nevű bécsi ember, aki vendégségben tartózkodott Dombóváron, farkasok támadták meg. Gatfeld a dombóvári olvasókörben, részt vett egy banketen s mikor onnan éjjel távozott, egy kis sétára indult, hogy a fejét szellőztesse. A holdvilágos éjszakában kissé messzebbre talált menni s az úgynevezett Szigeterdőnél több állat küzeledett felé, de abban a hitben, hogy azok kutyák, csupán botjával védekezett ellenük. Az egyik azonban megharapta s ekkor eszébe jutott, hogy azok farkasok lehetnek. Segélykiáltására szerencsére pénzügyőrök siettek felé s ezek lövésekkel elkergették a fecevadakat. Az ottani főszolgabíró a farkasokra hajtóvadászatot rendelt el, de eredménytelenül. A farkasok nyoma a Kapos folyóhoz vezetett. — (Sikkasztó vasúti pénztárnok.: Nagyváradról jelentik, hogy Tuczakovits Török János érmihályfalvai vasúti pénztáros 3550 koronát sikkasztott az elmúlt hónapban. A debreceni üzletvezetéséitől váratlanul jött ellenőr a rovancsolásnál a hiányt észrevette és Tuczakovits bevallotta tettét. A csendőrök a nagyváradi ügyészséghez hozták a tikkasztót, ahol letartóztatták. (Agyonszúrt őrült.) Véres eset szinhely a volt csütörtökön — mint debreceni tudósítónk jelenti — a hajdúszoboszlói kórház. Sándor Bálintné kórházi felügyelőnő a konyhakéssel agyonszúrt egy Nemes Mihályné nevű őrültet. A felügyelőnő azt állítja, hogy a szerencsétlen nő őrjöngésében beleszaladt a késbe. Az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. — (Munka zavargás.) Nagyváradróljelentik, hogy Rosenfeld Ignác érkeserüi birtokos idegen munkásokkal vágatott nádat, miért is a nép zúgolódni kezdett. Az idegen munkásokat csendőrök őrizték vasárnap óta. Pénteken a falubeliek piros zászlókkal összegyűltek és a birtokos házát megostromolták, megfenyegetvén, hogy agyonverik, ha az idegeneket nem küldi el. Rosenfeld megígérte azok elküldését, közben pedig az érmihályfalvai szolgabiróságtól kért segítséget, honnan a főszolgabíró csendőrökkel ment a helyszínére. (Kirabolt községháza.) Bián ismeretlen tettesek betörtek a községházára s onnan minden értékes holmit magukkal vittek. A betörők a Wertheim-kasszát is fel akarták törni, de nem birtak vele. (Szerelmi dráma.) Fiuméból jelentik, hogy Vianello Mario, az Éden-mulatóhely pincére, pénteken éjjel agyonlőtte szeretőjét, Nemecz Mária körösi születésű leányt és azután önmagát. Mindketten meghaltak. (Leharapta az orrát.) Puskás Imre napszámos felesége Somogyi Mária csütörtökön felvételre jelentkezett a Rókus-kórházban, azt mondotta, hogy Szabadszálláson összeveszett a férjével, aki rátámadt és leharapta az orrát. Az orr nélküli asszonyt ápolás alá vették.