Pesti Hírlap, 1904. február (26. évfolyam, 32-46. szám)

1904-02-01 / 32. szám

1904. február 1., hétfő. PESTI HÍRLAP 3 jágilag, amit röviden úgy fejezünk ki, hogy ön-álló vámterület felállítása által. (Helyeslés.) Mélyen t. uraim ! Azt hiszem,, hogy erre feltétlenül szükségünk van, azt hiszem, hogy az ipar és kereskedelem fejlesztésének és a földmivelésnek érdekei e tekintetben teljesen azonosak. Erősen fejlődött ipar, kereskedelem következtében természetszerűleg fog következni, hogy a gazdasági érdekek is kielégítést nyernek. Mert ha a kivitel korlátoztatik is, a belfogyasztás fokozatosan emelkedik. Akik az ellenkezőjét állítják, csak politikai érdekekből, az opportunizmus hatása alatt, nem mernek ráhelyezkedni arra az alapra, melyet ha érvényesítünk, gazdaságilag erősek lehetünk s akkor a nemzeti önállás nem is jöhet kérdésbe. Az 1790 - 91-iki és az 1848-iki törvényekre épített 1867-iki alapon való szervezkedésre hívom fel azokat, akik velem együtt a nagy ideát, az egységes magyar nemzeti államot létrehozni akarják, erős gazdasági függetlenség mellett. Mélyen, uraim! Erre kell, hogy szervezkedjünk, tudatában annak, hogy" ha ezen szervezkedést létre nem hozzuk, ha új pártalakulás által új szellemet nem viszünk, a parlamenbe, nyomorult állapotaink nem fognak megszűnni. Azon küzdelem, mely egyfelől meg nem engedett fegyverekkel csinál obstrukciót, másfelől csak védekezik s a követelések kielégítésére nem vállalkozik, nem hozhat létre oly pártalakulást, mely megszüntetné a mai stagnálást s a jövő fejlődését biztosítaná. Új pártalakulásra van szükség, ettől várom, hogy átalkul a parlament egész hangulata, hogy az alapot nem támadván, hanem arra helyezkedvén, építeni fogunk, anélkül, hogy rázkódtatáson vinnénk keresztül az országot. Erre nincsen szükségünk, de ez gazdaságilag nagyon hátrányos is. Ezek t, uraim azok, amiket egy általánosságban el akartam mondani, anynyival inkább, mert a debreceni telen vip elmond mindent, még lendületesebben, talán többet is, mint amit én elmondtam. Akik ezt létrehozták és ezt helyeslik, egyedül haladnak azon az úton, amelyet az új párt tűzött maga elé. Úgymondtam : új párt. Új párt, de remélni akarom, jön idő, mikor már nem lesz új. De azért szükségesnek tartom, hogy ennél az elnevezésnél megmaradjunk. Az egész ország szervezkedik, hála az Istennek, nem Debrecen az egyedüli, ahova eljöttem, és más helyekről is veszem az értesüléseket, hogy a szervezkedések megindíttak. Ha mindenütt létrejönnek a szervezkedések, akkor egységesen, központilag, a vidéki központok bevonásával, meg lehet állapítani azon fő jelszót, amely mellett csoportosulnk, amikor nem azt mondjuk, hogy újak vagyunk, hanem országosan szervezett erős párt vagyunk. (Éljenzés, taps.) Ami itt most e felhívásban el van it mondva, az nem új előttem, itt ott nmet mondtam, megírtam, nem új az urak előtt sem,, mert itt ott a pártalakulások rendén már hangoztatva lett. De mégis engedjék meg, hogy ez alkalommal megkísértsem, hogy azok után, amiket itt az előbb elmondtam, egy kissé a részletekbe hatoljak és hogy felállítsam azokat a tételeket, melyeknek a programja kifejezett kívánalmainak kell lenni. Ezt nem azt teszi, hogy ezekben minden benne van hanem csak azt, hogy e feltételek csoportosításával az esetről-esetre alakuló viszonyok szerint, ezek szem előtt tartásával lehet az egyes kérdésekkel szemben állást foglalni. A párt alaptételeit és elveit a következőkben lehet összeállítani. Az állam egész szervezetének nemzeti tartalommal való metöltése, az állam nyevének, a nemzet műveltségének minden vonalon való kiépítése és igénybevétle mind eszköznek az egységes, egynyelvű nemzeti államnak létrehozásán, a magyar bírodam áll mi létének a hü képviseletben és kereste létemben való telies Tudombontása; az 1867-iki törvényhozás alapján a teljes paritás Ausztrával elvileg és törvényileg. Ne jelentkezzék mindig csak az egységes monarchia, hanem Magyarország, mint önálló állam, amit már az 1790 91-iki törvények is biztosítanak. Az állan nyelvének, nemzeti jellegének a hadsereg tisztikarában és a legénység kiképzésében a vezénylet és szolgálat körében van teljes érvényesüését már a 67-iki XII. t.-c. 11. pontjában ő felsége alkotmányos, azaz törvényhozás útján gyakorlandó jogán jelent ki. Ez — eltekintve a vezérlet, vezénylet és belszervezet kérdésétől, melyek kizárólag katonai kérdések, de amelyek a nyelv kérdését magukban nem foglalják, törvényalkotás útján gyakorlandó, tehát a nemzet és a korona egyetértésével, minthogy tör- vényt alkotni csak így lehet. De nem mint kizárólagos felségjog, hanem mint ami a nemzeté és ami alkotmányos úton gyakorlandó. Az elemi oktatás terén a nemzeti függet- lenséghez kévest az álami berendezkedés ott, ahol az szükséges, föltétlenül megia csítannó, az álami nyelv leírásának tökéletes kinosításával. Önálló jegybank, amely nélkül gazdasági függetlenség nem képzelhető. Ezze kapcsolatban önáll vámterület, lehetőleg mindkét részt kielégtte méltán,és kereskedelmi sírtör és Ausztria- vad, mily nem eredményezheti, hogy kiszolgáltatva legyünk, hanem, hogy érdekeink tejes kielégítést nyerjenek. Az ország összes közintézeteiben az állami nyelv uralmát kizosdó intéz- kedések keres■ túlviele és az ennek útjában álló dk idollyok elhárítása. A válsztóijog tetemes kiterjesztése, a városokra való különös tekintettel , a választókérületékek a választók számáránya szerint való kikerekítése, a munkásosztály lehető bevonásával. Úgy gondolom, az ország érdekében van, hogy a magast cenzust leszállítsuk. Az ország minden fiának joga van, ha az államnak állampolgára és annak terheit hordozza, arra, hogy messzebbmenő jogokat is nyerjen. Olyan jogokat, amelyeket a nemzet érdekeinek veszélyeztetése nélkül gyakorolhat. El kell mennünk ennek következtében oly messze, amennyire csak mehetünk a németet érdekek veszélyeztetése nélkül. Ennélfogva nem lehet elfogadni az általános választói jogot az ország számos részében levő nemzetiségekre való tekintettel. A cenzust lehetőleg le kell szállítani, azonfelül gondoskodni kell arról, hogy a munkásosztály a képviselőházban kédő képviselethez jusson. A választói jogosultságot függővé lehet tenni a magyarul írni és olvasni tudástól (Eljenzés, taps.) A felekezeti kérdésre vonatkozólag szükségesnek tartom, hogy a római katholikus egyház önkormányzati jogát elismerjük. A nem katholikus egyházak jogainak és szabadságának sérelme nélkül kell, hogy oly alakulások jöjjenek létre, hogy az állam segítségére jöjjön a nem katholikus akrunk. Egyszóval szükségesnek tartom az 1848. évi XX. t. c. szellemének érvényesítését. A telepítésekre vonatkozólag az eddigi módszerektől"eltérő és sikert biztosító rendszerről kell gondoskodnunk, különös tekintette a kisbérlők védelmére. Tisztában lehetünk azzal, hogy a telepítések úgy, ahogy ma gyakoroltatnak, nem felelnek meg a nemzet érdekeinek, azért egy egész új rendszernek kell létrejönni, mely midőn a telepítés állandóságát biztosítja, ugyanakkor nemzeti érdekeket is szolgál azon a vidéken, ahol a telepítés nemzeti szempontokból szükséges is. Gondoskodni kell arról, hogy kisbirtok képződjék, ahol lehet, telepítés által, ahol így nem lehet, ott a törvényhozás gondoskodjon arról a szerzett jogok tiszteletben tartása mellett. Kívánnunk kell, hogy a városok az államtól rámkruházott közsitségük tejesítésénél fújva megfelelő rekompensációban részesüljenek. A mai fejlődés következtében szükségesnek tartom az egyenes progresszív adózási rendszernek a behozatalát, a fogyasztási adóknak, amennyiben elsőrendű szükségletekre vonatkoznak, lehető leszállítását, hogy a munkások a lehető legolcsóbban juthassanak hozzá. Kívánjuk a létrmiimum védelmét úgy az ingó, mint ingatlan javakra. Korszerű munkásügyi törvények és intézmények alkotását, munkaadó és munkások közti igazságos viszonylétesítésére vonatkozó törekvést. Kívánjuk az állami tisztviselők javadalmazásáról , szóló törvényjavaslat törvényerőre emelését, a bírói fizetéseknek, különösen a legalsóbb fokon, emelését, ami a bírói függetlenségnek egyik hathatós biztosáéba. A közigazgatási tisztviselők fizetésrendezésének haladéktalan munkába vételét. A kivándorlás és e szegényedés megakadályozására nagyobb arányú állami beruházásokat kell foganatosítni; apró segédekkel ezt megoldani nem lehe . Tervszerű intézményeknek kell létrejönni az állam támogatásával, különösen az ország némely vidékein az ipar fejlesztésével kell odatörekedni, hogy a külföldre törekvő nép idehaza találja magaboldogulásának feltételeit. És végre olyan államban, mint mienk, hol a monarchikus szervezet alapján állunk s ahol kétségkívül a nemzet és a korona közti jó viszony a legfontosabb tényezők egyike, arra is kell gondolnunk, hogy a teljéges uralkodó és családja iránti szeretet minél telje- Sebb legyen. Ennek előmozdítása végett kívánjuk a paritás elve alapján a magyar udvart most. A nemzeti politika, a nemzeti nagyság csak a nemzet és a király közötti legteljesebb összhang által jöhet létre és tartható fenn, ezt azonban nem lehet a korona és a nemzet közötti bizalom lassú aláásásával a hipertovalitás eszközeivel érni el, hanem szüséges, hogy a korona őszinte felvilágosításával biztosíttassék. Ezen pontozatokba foglalhatjuk össze programmunkat. Nincs itt minden, talán sok hiányzik, de ezek segítségével mindig megtalálható az ezen kérdésekre vonatkozó felelet. Mélyen tisztelt uraim! Ezekben mondtam el, ami nem új, ami a felhívásban lendületesen van leírva Alakuljanak, mint új párt, alakuljanak, mint olyanok, kik az ideálért küzdenek az egységek egynyelvű magyar nemzeti állam létrehozására, mely a maga függetlenségével alkalmas lesz arra, hogy a jövő ezredévnek biztosítékát képezze. Küzdeni kell és ha kitartunk és ha szervezkedésünk állandó, a politikai élet minden vonatkozásaiban, a képviselőválasztásban is együtt marad, akkor nem marad el az eredmény. Fia a legközelebbi órákban vagy években nem is érjük el talán, de alapját vetjük meg annak a biztos alakulásnak, amelyre szükségünk van. Az a küzdelem, mely a közjogi alap támadása és védelme nélkül folyik, érmék az országnak nincs javára, nyugodt órákat teremthet ugyan, ele a jövő nagyságot meghozni nem képes. Köszönöm,. t. urak, hogy részben a saját kezdeményezésük következtében, mert mondottam, talán Debrecenből jött az első szó, a debreceni híres határozat hívta fel a nemzetet, hogy a katonai kérdésekben megvannak a nemzet jogai, amelyeket a 67-ifd XII. t.-c. alapján érvényesíteni kell. Köszönöm, hogy az én itt-ott elhangzott szavaimra is figyelemmel, mint párt alakultak meg. Köszönöm nem a magam, hanem a köz, a haza, a nemzet érdekében , T. urak, az, aki a véletlen szerencse következtében, a sors kedvező alakulása folytán azt a kariert megcsinálta, amit én, annak személyes ambíciói, önálló céljai nem lehetnek. (Lelkes éljenzés.) Talán nem érdemem, talán véletlen következtében abban a szerencsés helyzetben voltam, amit Magyarországon a közélet terén elérni lehet, azt mind elértem. Ismerem annak előnyét, annak töviseit, tudom azt, hogy a hatalom csak kifelé látszólag bír nagy értékkel, de aki kezeli, nagy nehézséggel küzd meg. Lenn és fenn a bizalmatlanság olyan közbejátszó tényező, amely következtében vágyni azon állásra senki sem szeretne. De ezeket nem ismeri, aki nem volt benne; aki bizonyos ideig az intéző körökkel érintkezésben volt, tudja, hogy hol van a baj, tudja, hogy hol vannak a nehézségek és hogy ezek mi célból támasztatnak és azt is tudja, hogy bizonyos dolgokat célzatos ellenkezés miatt miért nem lehet elérni, tudja, hogy egyes tényezők, akiknek a magyar államot képviselni kell, arra törekednek, hogy a magyar államot elfedjék. De ezeknek részletezésébe nem akarok menni, talán a visszavonulásom ideje óta folytatott tanulmányozások győztek meg engem arról, hogy a 67 : XII. t.-c. alapján egy új bázison kell az állam érdekeit szolgálni. Ezért, 1. urak, minden érdek nélkül, csak a jövő érdekeire való tekintettel látom örömmel az érdeklődést és a szervezkedés iránti mozgalmat. Legyenek meggyőződve, hogy aki annyit próbált mint én, erről az útról le nem térek (Lelkes éljenzés.) Kívánom, hogy a nemzet megértse hívó szózatomat és csoportosuljon arra, hogy felvegyük a küzdelmet a gazdasági önállóság, a nemzeti irányzat érdekében. Ha a nemzet ez után követ, rövidebb vagy hosszabb Juizdelyra után, de meg vagyok győződve, mert törvényes alapon állunk és mert jogunk van hozzá, hogy az eredményeket mérjük, mert amihez a nemzetnek joga van, ha a nemzet óhajtja, azt el kell érni, ezért nem tartom helyesnek, ha az alapot támadjuk és meg akarjuk szüntetni nehéz küzdelemmel. Ha a meglevő alapot fejlesztjük, akkor hamarabb és biztosabban érünk el a célhoz. Ezért, mák, tegyük félre a közjogi és döntétek útjai és az