Pesti Hírlap, 1904. március (26. évfolyam, 76-91. szám)

1904-03-17 / 77. szám

12 PESTI HÍRLAP 1904. március 17., csütörtök. Maróczy ünneplése. Nem panaszkópen mondjuk, mert nálunk megszokott dolog, hogy mig egy-egy kecses­­ikráju táncosnő — a versenylovakról ne is beszéljünk — mozgósítani tudja még a legfel­sőbb tízezreket is, addig azok, akik genialitá­­sukkal világszerte dicsőséget szereznek a ma­gyar névnek, vállveregető elismerésnél aligha számíthatnak egyébre addig, amig elérkezik az első osztályú temetés — ingyen sírhelylyel. k Maróczy Géza ez a tüneményes genialitásu sakkmester, ki a legutóbbi monte-carloi verse­nyen is az első dijat nyerte el, olyan dicsősé­gére válik a magyar névnek, melynek hordere­jűt pálunk csak vajmi kevesen tudják megérteni. Ment, játszott és győzött. Ki törődnék vele tovább ? Ha Hazafi, vagy Nabukodonozor 11. megnyerné a nagy párisi di* jat, bizonyára ott várnák a hivatalos körök a pályaudvaron, megkoszorúzva sörényét és bol­dogan hallgatnák elsőrendű nyerítését De hagyjuk ezt. Ez igy volt, igy van s J talán igy lesz, mig »áll Buda, él magyar még“. De azért legszűkebb köre, hogy úgy mondjuk: családja olyan meleg ünneplésben ré­szesítette a dicsőségesen hazatért mestert, mely föiér minden rideg külsőséggel. A budapesti sakkor, melynek körében Ma­­,roczy mint kezdő sakkjátékos legelső tanuló­éveit töltötte, ahol tehetsége kifejlődött, küzmo­­sodott, megragadta az alkalmat, hogy legkivá­lóbb tagjának dicsőségét méltó módon ünne' pelje meg. A hazatért mester tiszteletére társasvaoso­­rát rendezett ma este a „Kereskedők és iparo­­j sok“ akadémia-utcai termeiben, melynek ünnepi hangulata valóban méltó volt a kiváló alka­lomhoz. Az estélyt dr Kanyurszky György egye­temi tanár felolvasása vezette be, aki „Sakk­játék és szerelem“ címmel egy költői lendületű arab mesét ismertetett, melyben a kelet ragyogó nyelvén meg vagyon Írva, hogy mint jutott a szerelmes ifjú a sakkjáték révén szerelmes höl­gyének birtokába. A tudós tanár az arab mesét egy magyar mesével toldotta meg eképen: Eddig az arab mese. Most pedig elmoadom a kedves magyar törté­netet. Az est ünnepeltje, Maróczy Géza is szerzett a sakk­játék által Monte-Cnrlóban meg egyebütt nem ugyan me­sés Kincseket, csak szerény néhány ezer frankocskát- Hogy az ő Kotrennedaját, Irónkejét ugyancsak földi jét a sakk művészetével is vagy csak egyéni kedves sze­­rotetremóltóságávat vagyis a szerelmével hódította és szerezte-e meg, avagy mindaketlövel : a sakkjá­tékkal is meg szerelmével, azt nem tudom. Tudom azonban, hogy Maróczy barátunk a sakk látók által olyas vaiamit is szerzett, ami Zeydnek nem jutha­tott: világra szóló dicsőséget, mert ö neki, hogy ieküzdje ellenfeleit, nem volt arra szüksége, hogy Kotrennedája megzavart azok hadállását avagy el­csenje döotö szerepet játszó bábjukat, neki csak arra volt szüksége, hoay Kotrennedája lelkesítse. A monte-carlói frankokat és lrénkójót hadd bírja, élvezze ö maga; de az ö nagy dicsőségéből juttasson valamit mindenkinek, aki magyar. Es amint én ismerem Maróczy nemes szivét és jellemét, ö szívesen meg is osztja dicsőségét, külö­nösen a budapesti sakkörnek, ahol első debut-ji vol­tak minden tagjával, első sorban dr Jacoby és dr Vidor urakkal, kikkel legszívesebben játszott ós kik­­rtöl, mint ő maga is többször mondta, sokat tanult is: ,dr Jacobitól az energiát, erőt, alaposságot, biz- i tonságot, tehát jól játszani tanult; Vidortól pedig a kombinációkat, merészséget, tehet zseniálisan ját­szani. Ez a karaktere Maróczy játékának, a titka győ­zelmének, hogy megtanult ós tud jól és zseniálisan játszani; mig mások jói, de szárazon, unalmasan, vagy zseniálisan, de rosszul játszanak. Adja Isten, hogy Maróczy dicsősége még nagyon soká tartson, diadalainak láneoiatja meg ne szűnjék, hogy hirdesse tovább is azt, hogy: van még Magyarország! A nagyhatású ós lelkes éljenzéssel fogadott fölolvasás után a fehér asztalhoz üllek a vendégek, kik között helyet foglaltak a sakkvilág előkelőségei, .köztük.- Sándor Pál orsz. képv., elnök, dr Vidor Zsigmond, dr Jakobi Samu, Plathy, Hojfer, Hären­stem Mór, Halála Péter egyetemi tanár, Lv.bg Géza orsz. képv., Ábrányi Kornél, Weber Ottó kir. táblai bíró, dr Kepessy József, Ordódy Vilmos, Smittka honv. százados, Héczey István tanár, dr Fóliák Manó, Diner Hugó, stb. Az első felköszöntöt Hatala Péter mondotta, aki szintén keleti regékből kiindulva, Maróczyt üd­vözölte, utána dr Vidor abban az értelemben szólalt fel, hogy neki, mint orvosnak, kötelessége figyelmes, tetni a mestert, hogy óvakodjék a túlságos megeről­tetéstől, s egészségére üriti poharát. Dr Jacobi szellemes és humoros leiköszöntő­ben dr Kanyurszky Györgyöt élteti. Sándor Pál el­nök hosszabb és lendületes beszédben Üdvözli a nagy számban megjelent vendégeket, akik eljöttek a mester ünneplésére. Maróczy egyszerű és kere­setlen szavakban mondott köszönetét a róla való megemlékezésért s báláját fejezte ki azok iránt, akik érdemesnek tartották az ó »szerény működését* tudomásul venni. Asztalbontás után a Herok Ferenc, Farkas Bandi, Varga Lajos és Fály Ferenc-féle specialista nri quartett adott elő nehány gyönyörű dalt s a Vi­dám társaság a hajnali órákig együtt maradt. IRODALOM. * (Eeksioi Gusztáv regénye.) Beksics Gusz­táv, a legelső magyar publicista, akinek poli­tikai és nemzetgazdasági cikkei és röpiratai akárhányszor irányt szabtak, körülbelül egy évi hallgatás után újra megszólalt és pedig mint regényíró. A nagy meglepetésszámba menő műnek, amely most jelent meg, „Ködös problé­mák“ a cime. És ámbár az író csak regényes képnek nevezi, mégis regényszámba megy az s egyike a legjelesebb e nemű alkotásoknak. El­tekintve azonban attól, hogy Beksics irta és hogy bravúrosan irta, még inkább nyer érdekességé­ben az által, bogy annak tervezetét a feleségé­vel együtt csinálta s azzal együtt akarta is megírni. A két iró lélek szép terve azonban nem teljesülhetett, mert Beksics Gusztávnó (írói néven Bogdánovics György) ma egy éve meg­halt. így hát az együttesen tervezett regényes kép megírása Beksicsre maradt, aki a, kész könyvet felejthetetlen neje halála évforduló­jának küszöbén, őt gyászolva, közreadja. Hogy a regény tárgya mi, hogy a kérdés, melynek megoldására törekszik, miből áll és hogy az olvasó mit talál ebben a felette érdekes és be­cses könyvben, azt az iró maga mondja el az előszóban s igy ismertetésünk osak úgy lehet teljes és jó, ha ezt az előszót idenyomatjuk. A szerző előszava. E munkát, mely a modern nő-Develéssel és nő-kérdéssel foglalkozik, lelejthetetlen nőm drága emlékének szentelem. Halala első évfor­dulójának küszöbén, őt gyászolva, közzé teszem. Velem együtt tervezte s tudományos ré­szei miatt, velem együtt akarta megírni azt. Azon nézetben volt, hogy a létért való modern küzdelemben a tudományokkal íelfegy vérzett nő­nek sötét problémák vizsgálata áltál, nem sza­bad elveszítenie lénye költészetét s illúziója zo­máncát.Vagy hogy a létért való küzdelemnek, melynek harcterére viszi a modern gazdasági és társadalmi élet a nőt, nem szabad őt kihe­lyeznie valódi elméből és igazi köréből, a csa­ládi életből. A halál meggátolta, hogy együtt Írjuk meg e munkát s ram maradt a szent hagyo­mány átvetele és teljesítése. így jutottam abba a helyzetbe, hogy évtizedeken át tartó publi­cisztikai tevékenység után, most határsértést követek el a szépirodalom mezején. Lehetőleg szemem előtt tartottam az Ő iratai közt hátramaradt eredeti tervünket. Még ott is, ahol a képzelet merészebb szárnyalásra kel. Az Ö nemes szivére ós magas gondolko­zására vall, hogy a pesszimista világnézletet az ember fényes jövendőjére pillantó derült világnézettel akarta helyettesíteni. Hol van a bizonyíték arra, hogy a földi-lét céltalan s a vége pusztulás ? Ellenben hol van a bizonyí­téka. annak, hogy nem lehetséges a végtelen fejlődés ? Olga, a regényes rajz főalakja, a pesszi­mista filozófia hatása alatt, céltalannak találván az életet, nem akar férjhez menni. Arthur küzd Olga pesszimizmusa ellen s optimizmussal igyek­szik gyógyítani kedélyét. Azon hitet, végeíem­­zésben illúziót, törekszik támasztani, hogy a földi lét a fejlődés utján az ember szellemi és testi tökélyesedósóre, a természet nyers erőinek leküzdésére s végül a szellemnek az anyag fe­lett való diadalára vezet. A legújabb tudomány és filozófia tényleg hirdeti, hogy az ember ma­gasabb rendű lénynyé fejlődhetik. Ez a tudo­mányos illúzió (mert az végre sem más, mint illúzió) eloszlatja Olga pesszimizmusát. A „tudományos mese“ csak Olgának szól. de mások is szebb és nemesebb eszmekört me­ríthetnek abból. ‘ ' E szebb és nemesebb világnézlet vagy Illúzió való a nőnek, sőt mindenkinek, nem pe­dig a pesszimizmus. A munka e tanulságát megerősíti a napokban megjelent több más mű, különösen Stein bölcsészeti műve. Ez azonban, valamint Halévy regénye, akkor jelent meg, midőn a „Ködös problémák“ már sajtó alatt < voltak. A mű végén, a záró megjegyzésekben azonban foglalkozom különösen Stein optimista bölcsészeiével. A munkának a „Regényes kép“ címet ad­­tam, mert tulajdonkóp való regénynek nem ne­vezhetem. Hátránya, hogy egyedül s nem mint tervezve volt, nőmmel együtt írtam meg. Ha ő nemcsak a tervezésben vesz részt, hanem egy-' szersmind a gyakorlati kivitelben, a regényes ós szépirodalmi elem bizonyára erősebb volna ab­ban a komolyabb elemnél. így tán az utóbbi domborodik ki az előbbinek hátrányára. De ma már, szerencsére, annyira előrehaladt Ma­gyarországon a magas színvonalú nőnevelés, hogy az ily komolyabb tartalmú munka is szá­míthat jelentékeny női olvasó-közönségre. Efapi hírek. — (Személyi hír.) Báró Bánffy Dezső szer­dán este Kolozsvárra átázott az erdélyi ref. eayház kerületi ülésére, ahol csütörtökön elnökölni fog. —­­Nyíregyházáról jelentik, hogy gróf Paar Alajos lo­vassági tábornok, főfelügyelő a dandáriskola és a 14. huszárezred megszemlélésére Nyíregyházára ér-' kezeit. — (Thaly Kálmán üdvözlése,) Thahj Kál­mánt a parlamenti béke létrejötte alkalmából Po­zsony város szerdán díszpolgárává választotta. A vá­ros határozatáról Thalyt első sorban a főispán érte­sítette a következő táviratban : — Pozsony város díszpolgárává történt megválasztásodhoz őszintén gratulál: Bartal Au­rél főispán. Thaly az osszággyülésl íüggetlensógl párt Erzsébet-körntl párthelyiségében vette kézhez a táv­iratot és értesült Pozsony város határozatáról. A pártkőrben jelenlevő képviselők mindannyian siettek üdvözölni az ősz kuruc vezért és zajos ovációban részesítették a pártnak közszeretetben és tisztelet­ben álló alelnökót. Nemsokára érkezett egy másik távirat, amely Így szól: Törvényhatóságom most tartott rendkívüli közgyűlésében Méltóságodat élóvülhetetlen ha­zafias érdemel elismeréséül és városunk körül szerzett érdemeiért való hálájának jeléül egy­hangú lelkesedéssel megválasztotta Pozsony vá­ros díszpolgárává. Midőn erről Méltóságodat ér­tesítem, őszinte igaz örömmel üdvözlöm, mint díszpolgárunkat Brolly Tivadar polgármester. Thalyhoz különben még egyre érkeznek az üd­vözlő iratok és táviratok, ezenkívül személyesen is sokan keresik fel politikai ós társadalmi életünk ki­tűnőségei közül. Kedden Perczel Dezső, a képviselő­­ház elnöke, szerdán báró Feilitzsch Arlhnr és Ja­­kabfíy Imre, a képviselöház alelnökei, gróf Apponyi Sándor v. b. t. t. ós Justh Gyula képviselő. Távira­tok és üdvözlő iratok érkeztek szerda folyamán : Ér­sekújvárról Kokány Imre polgármester városa nevé­ben üdvözli Thaiyt, mint ÉrsekDjvár díszpolgárát a március 15-iki ünnepélyről. A tolnamegyei Facíd köz­ségből, mint a bőké megteremtőjét, a somogymegyei Iharos-Kelónyes ünneplő közönsége hazafias fellépé­séért. A nádudvari választó polgárság nevében ’ Bodl pártelnök, mint nemzetünk nyugalmának helyreállító­ját. TurócSzt-Mártonból Justh György főispán és Be­­niczky Kálmán alispán. Turócmegys közönségének közgyűléséből, a béke megteremtöjekónt és a maros­­vásárhelyi függetlenségi párt. Ezeken kívül Drezdá­ból, Meránból és a külföld számos városából is érke­zett az öreg kuruc vezérhez üdvözlő levél és távirat. — (Kitüntetés.) A király özvegy Grósz Jó­­zsefnó szü etett Guttmann Borbálának, a miskolci izraelita nőegylet olnöknőjének, a közjótókonyság terén szerzett érdemei eliemeréseül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — (Uj királyi tanácsos.) A király pávai dr Vájná Gábornak, a pozsonyi állami kórház főorvo­sának, a közegészségügy terén szerzett érdemei el­ismeréséül, a királyi tanácsosi donit díjmentesen adományozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék