Pesti Hírlap, 1904. április (26. évfolyam, 92-120. szám)
1904-04-01 / 92. szám
iytäprilis !•,. péntek. PESTI HÍRLAP Sas Gyula beszámolója, Vághy Gyula orsz. képző kerületének székhelyén, Somorján, április 4-értja beszámolóját. A beszámolóra több nemzeti pár épviselő társaságában valószínűleg gróf Apponyi At pártelnök is leutazik. Az iml tisztviselők I. fizetési fokozatának kitese. A fizetésrendezés alkalmából az I. fizetési adatokat nem töltötte be a kormány. A minisztere azonban megígérte, hogy ez nem végleges intézet-, hanem a részletes rendezés alkalmával ez elmaradt fokozatokat is be fogja tölteni. Mint a Port. jelenti, az I. fizetési fokozatot 1905. évi januáresével fogják betölteni. A m alkalmazottainak fizetésjavitása. Az államvaik alkalmazottai körében újabban feléledt fizetőoltási mozgalom alkalmából a Pester Lloyd a kötelő, illetékes forrásból kapott értesülést közli. A mány a máv alkalmazottainak tett ígéret egész terjedelmükben fentartja és megvalósit továbbá nyomban a húsvéti szünet után törvénjaslatot terjeszt az országgyűlés elé s ebben jutalmazást kér arra, hogy a magyar királyi ámvasutaknál az illetményeket rendezze és a fris emelést utalványozhassa. Reteletek az adófizetési egyezményekről. •(Az les vége és az adóhátralékok.) A bitos lap csütörtöki száma közli az 1904. év elsiat hónapjában viselendő közterhekről és redezendőlami kiadásokról szóló törvényjavaslat szentesitését ezzel kapcsolatban a pénzügymminiszternek két íimeletét az adóhátralékok fizetési, kedvezményeiről, első rendelet a pénzügyigazgatóságok részéről utasításokat, a második a közönség részére szérgős tudnivalódat tartalmazza, de ez utóbbi is a pénzügyigazgatóságokhoz van intézve. Az egyik menet megállapítja azokat a határidőket, amelyeken a ex-lex alatt hátralékban maradt közadók és azok módjára behajtandó tartozások és azok kamatai érdekessé válnak, hogy a felkamtozódott adóhátralék gyors behajtása túlságos súlyosat ne érintse küösen a szegényebb adófizetőket. Ez a rendelet a vetkező: . " Az 190 év hat első hónapjában viselendő közterhekké fedezendő állami kiadásokról szóló 1904. évi IV törvénycikk a mai napon hatályba lépett. Ezzel igszánt az az akadály, amely a közadók és azok módjára beszedendő tartozásoknak behajtását az 103. évi május 1-je napjától kezdve gátolta. Az 13. évi április hó 27-én 1736. P. M. és 1787. P. M számok alatt kiadott rendeleteim hatályon kivütelyezésével, tudomásvétel és szigorú alkalmazkodás végett a következőkről értesítemaz igazgatóságot: a) Azok közadók és illetékegyenértékek, amelyek terve szerint az 1903. év második, harmadik és negyük negyedében, továbbá az 1904. év első negyedén lettek volna esedékesekké és az 1904. évi IV. cikk életbelépése napjáig be nem fizettettek, valamint a közadók módjára beszedendő tartozásé is ezen a napon , válnak esedékesekké és az ez a napot követő tizenötödik napon befizetendők. Etelé a befizetési határidőnek elmulasztása esetén a ssedelmi kamat az 1904. évi IV. törvénycikk hatályzlöptének napjától kezdve jár. Itocy ettől az utóbbi habálytól a hátralékos egyeves adók tekintetében már lehet eltérésnek helye, azt egyidejűleg 1053. 1 M. sz. a. kiadott körrendeletein állapítja meg. b) Azok illetékek, amelyekre nézve a fizetési meghagyást 1903. évi március 31-ike után lettek kézbesitvi de be nem fizettettek, az 1904. évi IV. törvénycikk letbelépési napjától számított harmincadik napon e fizetendők és a késedelmi kamat ezen a harmincik nap után következő naptól kezdve számítandó. c) Avégbé, hogy az a) és b) alatt megnevezett tartozásokká hátralékban levők ezen rendelkezésem felől biztom és mielőbb tudomást szerezhessenek, utasítom a kir. pénzügyigazgatóságot, hogy ezen rendeleteinnk egy-egy másolati példányát a kerületében levőalamennyi város és község elöljáróságának azonal kihirdetés végett a legsürgősebben küldje meg. A másik rndelet az ex lexes adóhátralékokra nézve adandó fizeési halasztásokról szól. Ebben a rendeletben a pénügyminiszter a legmesszebb menő méltányossággalondoskodik azokról az adófizetőkről, akik a hátralkot nem tudják egyszerre kifizetni. Felhatalmazd a pénzügyigazgatóságokat, hogy azoknak az adófiztőknek, akik az adóhátralékot egyszerre lefizetni fizető képességük tönkretétele nélkül nem képesek, halasztást adhatnak az 1903 május 1-tól 1904 április 1-ig tartó időből származó adóhátralékokra. A halasztás kamatmentesen adható meg és részletfizetésre, de az utolsó részletet 1905 szeptember végéig meg kell fizetni. A halasztást az adófizetőknek kell kérniök s annak jogosultságát a pénzügyigazgatóság ítéli meg. Ez a rendelet pedig teljes szövegében a következő: Az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1904. évi IV. t.-cikk 4. §-a felhatalmazta a m. kir. pénzügyminisztert, hogy az 1903. évi második, harmadik és negyedik, valamint az 1901. év első negyedéből származó adóhátralékok törlesztésére oly adóköteleseknek, akik fizetési halasztás engedélyezése iránt folyamodnak, e halasztást a késedelmi kamat teljes elengedése mellett adhassa meg. A törvényhozásnak e kivételes kedvezmény engedélyezésénél az volt a szándéka, hogy azok az adózók, kiknek állami egyenesadó s egyéb az egyenesadók módjára behajtandó köztartozása a költségvetésen kívüli időszak tartama alatt annyira felszaporodott, hogy azokat fizetési képességük tönkretétele nélkül egyszerre beszolgáltatni nem bírnák, egyfelől vagyoni megromlásuktól megóvassanak, másfelől a létező adóalap a lehetőségig épségben maradjon. Ennek a célnak elérése, valamint a követendő eljárás egyszerűsítése és könnyítése végett a következőkben rendelkezem: 1. Felhatalmazom a kr. pénzügyigazgatóságokat, hogy mindazoknak az adózóknak, akik azt a f. évi szeptember hó 1-ig kérik, ha reájuk nézve a fentebb részletezett körülmények fenforognak s a követelés veszélyeztetve nincs, az 1903. évi május hó 1-től a folyó 1904. évi április hó 1-ig terjedő időből származó egyenesadó tartozásaikra, úgyszintén azokra a hátralékos köztartozásaikra is, melyek a pénzügyi hatóságok felügyelete alatt hajtatnak be, a jelen rendeletben meghatározott korlátokon belül fizetési halasztást engedélyezhessen. A halasztás részletfizetések engedélyezésével adandó meg, úgy azonban, hogy az utolsó részlet esedékességi ideje 1905. évi szeptember hó végén túl nem állapítható meg. A részletek mértékét, azok befizetési idejét a pénzügyigazgatóság a körülmények gondos mérlegelésével fogja meghatározni. A halasztás az egyenesadó-hátralékokra kamatmentesen adható, oly világos kikötéssel és figyelmeztetéssel azonban, hogy ez a halasztás már az 1904. évi április hó 1-én és azután esedékes folyó tartozásokra ki nem terjed ; azok tehát esedékességük szerint, illetőleg a befizetésre az 1883. évi XLIV. t.-cikkben megállapított határidőkben pontosan beszolgáltatandók, továbbá, hogy úgy a folyó tartozás, valamint bármely hátralékos részlet befizetésének elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után, minélfogva ily esetekben az egész tartozás egyszerre esedékessé válik s törvényes járulékaival együtt behajtandó lesz. Abban az esetben, ha a halasztást kérő adózónak még az 1903. évi május hó első napját megelőző időből is volna hátraléka, a halasztás engedélyezése határozottan ahoz a feltételhez kötendő, hogy az ily régi hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. Csak a szó teljes értelmében rendkívüli méltányosságra számot tartó esetekben van felhatalmazva a pénzügyigazgatóság arra is, hogy az 1963. évi május hó 1. napját megelőző időből származó hátralékokra a részletekben való fizetés kedvezményét engedélyezhesse. Ezekre a hátralékokra a kamatmentesség kedvezménye nem terjedvén ki, a törvényes késedelmi kamat számítandó. Ha — ami alig tehető fel — valamely királyi pénzügyigazgatóság a kérelmezésre általánosságban folyó évi szeptember hó 1-ig terjedő határidő kiterjesztését valamely rendkívüli körülménynél fogva szükségesnek tartaná, az iránt köteles lesz hozzám külön indokolt jelentést tenni. 2. A fentiek szerint halasztást engedélyezhetnek a királyi pénzügyigazgatóságok mindazoknak, akiknek egy évi adótartozásuk 500 koronát meghalad. Az ennél nagyobb adófizetők folyamodásai hozzám terjesztendők fel. A közvetlen adófizetők hátralékai általában, a községnél fizetők hátralékai pedig abban az esetben, ha egyébként veszélyeztetve volnának, az 1883. évi XLIV. t.-cikkben meghatározott módon biztosítandó!». I 3. Az adózók a részletes fizetés engedélyezésére irányuló kérelmeket külön-külön vagy együttesen nemcsak írásban nyújthatják be, de szóbelileg is előterjeszthetik és pedig nemcsak a királyi pénzügyigazgatóságoknál, hanem a pénzügyigazgatóságok által megfelelően utasítandó királyi adóhivataloknál is. A királyi adóhivatalok a náluk benyújtott vagy jegyzőkönyvbe vett kérelmeket kötelesek fölöttes pénzügyigazgatóságaiknak haladéktalanul beküldeni. A fizetési halasztások engedélyezésére irányuló kérelmek (folyamodások) a bélyeg- és illetéki díjjegyzék 14. tételszám p. pontjaián bélyegmentesent fogadandók el. 114. Felhatalmazom a kir. znzügyigazgatóságokat, hogy ha valamely tisztviselő hivatalos kiküldetésben, vagy az 1899. évi XXV. törvénycikk 11. §-a alapján teljesítendő ellenőrzi, céljából olyan községben működnék, melynek lakosa nagyobb számban vannak oly adózók, kik a rt,jetes fűtések kedvezményét a fentebb előadott áHtok szerint igényelhetik, az ily adózókat és azok tagozatait az illető tisztviselő által — a község előlj a^g^^nak közbejöttével — jegyzékbe foglalhassák szolj r£szére további külön kérelmezés nélkül adhassa meg a fizetési halasztást. 5. Azok a körülmények, melyeket a röszlei fizetési kedvezmény engedélyezésének feltételeiként fentebb részleteztem, de különösen a folyamodók időleges fizetési képtelensége és az, hogy a követelés nálunk veszélyeztetve nincs, az illetékes községi (városi) elöljárók által igazolandó, s a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a halasztások engedélyezésével egyidejűleg szigorúan utasítandók, hogy a részleteket pontosan szedjék be s azokat — az állami adóra s egyéb köztartozásokra — a fennálló szabályok és törvényes kulcs szerint számolják el. A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) ezen eljárását a kir. pénzügyigazgatóságok mindig vizsgáltassák meg, valahányszor valamely tisztviselőjük az illető helyen hivatalos teendőt teljesít és ha mulasztás vagy visszaélés merülne fel, a szigorú megtorlás iránt okvetlenül intézkedjenek. 6. Ez a rendelet nem terjed ki a filoxera által elpusztított szőlők felújítására az 1896. évi V. törvénycikk alapján engedélyezett kölcsönökre, továbbá a kincstár készkiadásából származott térítményekre és a királyi közjegyzők részére hagyatéki tárgyalásokért bíróilag megállapított, azonban közadók módjára behajtandó díjakra, úgyszintén az országos tanítói nyugdíjalapot illető járulékokra sem. Ezek a tartozások tehát haladék nélkül beszedendők. Elvárom, hogy a királyi pénzügyigazgatóságok e rendeletem végrehajtásánál úgy az adózók, mint az államkincstár érdekeire kiváló figyelmet fordítsanak s eljárásuk alapos, körültekintő, kifogástalan és minden irányban megnyugtató legyen. A pénzügyminiszternek egy másik rendelete az adóbehajtás módjáról intézkedik oly adózóknál, akik kedvezésben nem részesülnek. Orosz-japán háború. Az orosz és a japán hivatalos jelentések képezik forrásainkat, amikor legalább némileg biztosabb tájékozást akarunk nyerni. Az orosz jelentések rendesen a közvetlenül parancsnokló tábornoktól intéztetnek egyenesen a cárhoz. Feltehető tehát, hogy kerülik a valótlanságokat s az események elferdítését. A japán jelentések pedig Togo tengernagytól származnak és így szintén bajos feltételezni, hogy nem a tiszta igazságot tartalmazzák. Képzelhető tehát, hogy amidőn a Csengcsunál végbement összecsapásról a két jelentést, az oroszt és a japánt elolvastuk, nagy volt a mi zavarunk, mert sem a sorokban, sem a sorok között nem tudtuk kiböngészni, hogy voltaképen ki támadott és ki győzött ? A japánok azt állítják, hogy ők voltak a támadók s azt a 600 oroszt, aki Csengcsut megszállva tartotta, onnan elűzték. Az orosz jelentések szerint a japánok már jóval előbb ott voltak, ahonnan az oroszoknak nem sikerült őket visszavonulásra kényszeríteni. A japán jelentés sebesültekben és halottakban japán részről 3 tisztről és 17 emberről szól, Misisensko tábornok orosz jelentése pedig, koreaiak beszéde után, 140 japán sebesült és halottról. Az orosz tábornok tudhatta volna, hogy ilyen esetben benszülöttek beszédére sokat adni nem lehet, azok állításait minden ellenőrzés nélkül hivatalos jelentésben felhasználni nem célszerű, így a 140 sebesült és halott is horribilis szám akkor, amikor Miszsenko tábornok orosz részről 5 tisztet és 15 embert jelent be veszteségnek. A japánoknak már azért sem lehetetett akkora veszteségük, mert mint az oroszjelentés mondja, a japánok Csöngcsu házaiba vetették magukat és így fedett helyzetben voltak. A csata, az orosz jelentés szerint, következőleg mehetett végbe: Vasárnap, e hó 27-én, délelőtt 11 órakor Miszsenko tábornok 6 kozák századdal Csöngcsu előtt