Pesti Hírlap, 1904. május (26. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-11 / 131. szám

16 1904. május 11., szerda PESTI HÍRLAP következtében elmaradt. A miniszter csupán a költségvetési törvényjavaslatot nyújtotta be oly célból, hogy elkészülhessen az 1903-ik évben az állami zárszámadás, amelynek alapját tudvalevőleg a költségvetési törvény képezi. Az obstrukció annak folytán, hogy azon törvényjavaslatok elintézését, amelyeknek törvénynyé válását fontos közgazdasági érdekek tették volna szükségessé, akadályozta, mikép a gazdasági helyzetben általában, a költségvetésben is kifejezésre jut és itt is elég erősen éreztette hatását, amennyiben nemcsak az egyenes adók, hanem a jogilletékek is sokkal kisebb mérvben folytak be.. Az egyenes adóknál 45 és fél millió koronával, a jogilletékeknél több mint 6 millió koronával, összesen tehát közel 52 millió koronával folyt be kevesebb az állami pénztárba s dacára a bevételek ezen csökkenésének a kiadások mégis jelentékenyen növekedtek. A költségvetés mérlege a következő főbb adatokat tünteti fel: Rendes kiadások 1,024,526.180 Átmeneti kiadások 49,291.965 Beruházások ^^^^^^1^6^230^476 összesen 1,190,084.621 Rendes bevételek 1,081,376.795 Rendkívüli bevételek 109, 305.150 Összesen 1,190,681.946 Levonva a kiadásokat 1,190,984.621 lesz a fölösleg 597.324 A tavalyi évvel szemben, amikor 2.241.052 korona volt az előirányzott fölösleg, a költségvetés 1.643.728 koronával kevesebb fölösleg előirányzattal zárul. Ami a rendes kiadásokat illeti, ezek 1.024.562.180 koronával vannak előirányozva és 28.682.620 K emelkedést tüntetnek föl. Ezen kiadásokból 2 millió esik az udvartartási költségek emelésére, 902.963 K-val emelkednek a közösügyi rendes kiadások és kerek összegben 9.100.000 K esik azokra a kiadásokra, melyek úgy a korábbi években, mint az utolsó költségvetés óta alkotott törvények végrehajtásával, illetve a jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokban tervezett rendelkezéseknek még az 1904. év folyamán leendő végrehajtásával merülnek fel. E törvények és törvényjavaslatok közül felemlíttetik a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről, a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról és a gazdasági munkás- és cselédpénztárakról szóló 1900. évi XVI. t.-c. kiegészítéséről szóló törvényeket; a kivándorlásról szóló 1903. évi IV., három új csendőrkerület felállításáról szóló 1903. évi évi VII. és a határrendőrségről szóló 1903. évi VIII. törvénycikkeket, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavon- Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. törvénycikk hatályának ujabbi meghosszabbításáról szóló 1904. évi VI. törvénycikket, végül az új beruházási törvényjavaslatot, a községi és közjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról és a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteinél magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló 1897. évi XXII. törvénycikk módosítására vonatkozó , alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot A közgazdasági szempontból fontossággal bíró állami üzemek és intézetek kiadásai együttvéve kerek összegben 10.500.000 K-val emelkednek. A sójövedék, pénzverés és fémbeváltás, továbbá az állami erdők és ménesbirtok-gazdaságok kivételével, amelyeknél a kiadások a jövedelmezőség kockáztatása nélkül leszállíthatók voltak, a többi állami üzemeknél, főleg pedig a m. kir. államvasutaknál, a posta, távírda- és távbeszélőnél, úgy a vonalhosszak növekedése, valamint a mindinkább emelkedő forgalom igényeire való tekintettel s ezenfelül a m. kir. államvasutaknál az ottani alkalmazottak fizetésének tervezett rendezésével felmerülő többlet figyelembe vételével a kiadásoknak az eddiginél magasabb öszszegben való előirányzását mellőzni nem lehetett. E kerek számban 22.500,000 K többleten kívül mintegy 10.600.000 K mutatkozik olyan többletként, mely a múlt évi állami költségvetésbe az év egy részére fölvett illetményeknek az egész évi szükségletnek megfelelő kiegészítésére, továbbá az egyes kormányzati ágakon belül a közigazgatás, közbiztonság és a törvénykezés elodázhatlan szükségleteinek kielégítésére, egyes közművelődési intézetek szükségszerű fejlesztésére, végül a közgazdasági szempontból támogatásra szoruló célok előmozdítására fog igénybe vétetni. A rendes kiadásoknak e 33.100.000 K-val való emelkedésével szemben a pénzügyi tárcánál a fogyasztási és italadókat terhelő kiadásoknál, főként a cukorkiviteli jutalmak megszűnése folytán, egy kerek számban 4.500.000 K-t tevő megtakarítás mutatkozik, amelynek figyelembevételével a rendes kiadások tényleges emelkedése kerek összegben a fent említett 28.600,000 K-t teszi ki. . A rendkívüli kiadások (átmeneti kiadások és beruházások) összesen 165.522,441 K-val, vagyis az 1903. évre törvényhozásilag engedélyezett 86.226,862 K-val szemben 79.195,579 K-val nagyobb összeggel vannak előirányozva, és pedig oly módon, hogy azátmeneti kiadásoknál 3.613,255 K többlet, a beruházásoknál pedig 75.682,324 K többlet mutatkozik. A beruházások céljaira felvett összeg lényeges emelkedéseinek okaira nézve megjegyeztetik, hogy azt kizárólag annak a 77.435.000 K hitelnek a felvétele idézte elő, amely hitel a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló s alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat értelmében az 1904. évben végrehajtandó munkálatok költségeinek a fedezésére szolgál. Áttérve a bevételekre, a rendes bevételek 1.081.376.795 K-val, vagyis az 1903. évre törvényhozásilag megállapított 1.046,884.204 K-val szemben 34,492.591 K-val magasabb összegben irányoztatnak elő. 3,584.361 K-val emelkednek a belügyminisztérium bevételei főleg azért, mert a betegápolási pótadó kulcsának 3°o-ról 5%-ra való emelése van tervbe véve. A pénzügyi tárca rendes bevételei öszszesen 18,291.788 K-val emelkednek, a kereskedelmi tárca rendes bevételei az 1903. évvel szemben 10,755.488 K-val emelkednek, 1,445.305 K-val emelkednek a földmivelésügyi tárca rendes bevételei. Rendkívüli bevételek oején az előző évre megállapított 37,463.20 K-val szemben 109,305.150 K irányoztatik elő, mihez képest 71,841.880 K emelkedés mutatkozik, mely nagymérvű emelkedés kizárólag annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy a vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló s alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat értelmében az 1904. évben véghezviendő beruházási munkálatok költségeinek fedezése céljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből, a beruházások összegének megfelelőleg mint rendkívüli bevétel 77,435.000 K irányoztatott elő. Pénzügyi hírek. * Az osztrák-magyar bank állása 1904. évi május hó 7-én a következő volt: Bankjegyforgalom 1.642.720.000 (145,682.000) korona, érckészlet 1,502,455.000 (41,287.000) K, lesz. tárca 282,745.000 (— 13,814.000) K, lombardüzlet 44,240.000 (+ 557.000) K, adómentes bankjegytartalék 256,913.000 (-1 46,974.000) korona. * A 42 százalékos járadék és annak konverziója 1903 ban címmel dr Spitzmüller Sándortól, az osztrák pénzügyminisztérium hitelügyi osztályának volt előadójától érdekes mű jelent meg. Szerző elsősorban is az egységes és osztrák értékről szóló járadék keletkezését, azután pedig azt a viszonyt ismerteti, amelyben Magyarország áll ezen adóssághoz. A magyar bike, vagyis 1406 millió még nem konvertáltatott. Ez a konverzió szerző szerint csak akkor kerül napirendre, amikor a piacok konstellációja annak teljes aktualitása mellett fog tanúságot tenni. Kereskedelem. * Szerbek Budapesten. A május hó 29-én Budapestre érkező szerbek fogadtatása rendezésére az összes érdekelt szakmák képviselőiből alakult nagybizottság tegnap ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Csarnokban, amelyen behatóan megvitatta a fogadtatás részleteit. A bizottság különösen szem előtt tartja a szerbek látogatásának közgazdasági jelentőségét és a programm egybeállításánál a fősúlyt arra helyezi, hogy a felránduló kereskedők, iparosok, gazdálkodók alaposan megismerjék az őket közvetlenül érdeklő intézményeket és szakmabeli viszonyokat. De alkalmat nyújt a rendezőség majd arra is, hogy a főváros legkiválóbb látnivalóit is megnézhessék a szerb vendégek, kik— mint azt Belgrádból jelentik — nagy lelkesedéssel készülnek Budapestre. — A rendezőbizottság most folytatja munkáját és az érdeklődőknek készséggel szolgál minden felvilágosítással a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkársága. (Szabadság-tér 12. sz.) * Csőd. Marosy Dénes váci bejegyzett borkereskedő ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék folyó évi május hó 10. napján37942. szám alatt kelt végzéssel a csőd megnyittatott. Kineveztettek: Csödbiztossá dr Schermann István kir. tszéki biró, tömeggondnokká dr Morlin Zsiga váci ügyvéd, tömeggondnok helyettessé dr Vermes Béla ügyvéd. A követelések bejelentésére 1904. év június hó 13. napja, felszámolási tárgyalásra 1904. év július hó 12. napja, a csödválasztmány megválasztására 1904. év július 14. napja tűzetett ki határidőül. * A* O. M. K. E. újvidéki egyesülete vasárnap alakult meg az újvidéki és környékbeli kereskedőség nagyszámú részvételével és lelkes érdeklődése közben. A gyűlést Bruck Ferenc felső kereskedelmi iskolai igazgató nyitotta meg, aki hatásos beszédben fejtegette az O. M. K. E. jelentőségét. Deutsch Kálmánnak, az Újvidéki Lloyd titkárának, javaslatára azután határozatilag kimondották a kerület megalakulását, konstatálva, hogy a kerületben a szervezés eddigi eredményeként máris 200 tag jelentkezett. A kerület elnökévé közfelkiáltással Eton Károly, Közlekedés. * Előmunkálati engedély megadása. Pallós Ignác építési vállalkozó, budapesti lakosnak a magyar királyi államvasutak „Pöttyén“ állomásától Volkapuszta, Trebetty Strazsa és Rakován községek határain át Verbóig vezetendő rendes nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta a kereskedelemügyi miniszter. Vásárok, * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok, máj. 10. Magyar elsőrendű: Öreg nehéz (páronként 400 klgrmon felüli súlyban)-------------fillérig, öreg közép (páronként 300—400 klgrm súlyban) ----------fillérig, fiatal nehéz (páronkint 320 klgrmon felüli súlyban) 118—120 fillérig, fiatal közép (páronként 251—320 klgrm súlyban) 120—121 fillérig, fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 120 —121 fillérig. — Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) -------- fillérig, közép (páronkint 240—280 klgram súlyban) -------- fillérig könnyű (páronkint 240 klgrmig terjedő súlyban) ----— fillérig. — Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgrmon felüli súlyban) 117—119 fillérig, közép (páronkint 240 —260 klgrm súlyban) 115—118 fillérig, könnyű (páronkint 240 klgrmig terjedő súlyban) 112—114 fillér. — Sertéslétszám: május hó 8. napján volt készlet 30729 darab, május hó 9. napján fölhajtatott 609 darab, május hó 9. napján elszállíttatott 892 drb, május 10. napján maradt készletben 50446 darab. A kitolt sertés üzletirányzata: változatlan. * Sertésvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról, május 10. * Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 36 sertés, — darab süldő, mai napi felhajtás 839 darab sertés, — drb süldő, összesen 376 drb sertés, — db süldő, eladatott 375 drb sertés, — db süldő, eladatlanul visszamaradt — drb sertés, — db süldő, összesen — drb. IL Vásárárjegyzés (az árak minden levonás nélkül értendők) zsírsertés: öreg, L rendű 350 kgr. felül 33—96, öreg II rendű 280—860 kgr.-ig —-----, öreg kanlott --------, öreg selejtezett 92----, fiatal nehéz 300 kgrmon felül 96—104, fiatal közép 220—800 kgrmig 92—ICO, fiatal könnyű 220 kgrmig 90—98, süldő----—, malac — , hússertés nehéz 300 karmon felül —, könnyű 140—300 kg.-ig-----—, süldő ——, malac — kgig-----— fillér, élősúly szerinti ár. — Egyéb vásári értesítések: Vásár élénk. * Budapesti szarumarhavásár. (Vásári jelentés a székesfővárosi szarvasmarhavásár- és vágóhíd intézőségéről 1904. május hó 10-én.) Fölhajtatott : 1343 drb, úgymint : 1284 drb belföldi, — drb galíciai, — drb tiroli, 49 drb növendék élő borjú, — dro élő bárány, — drb belföldi, — drb galiciai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék ölött galíciai, — drb növendék élő borjú, — drb ölött bárány és — darab élő gödölye. — Irányzat élénk volt. — Eladatlanul visszamaradt-----. — Jegyzett árak: Elő borjak: Belföldi 78 104— K-ig, kivételesen 106—— K-ig, súlyra, galíciai ----- K-ig, kivételesen — K-ig, súlyra, növendék 60— 52 K-ig; ölött borjú: belföldi----------K-ig, bécsi — K-ig, élő bárány-------, ölött bárány--------K-ig páronkint. * A központi vásárcsarnok árai. (Vámos és Bruszt hatósági közvetítők üzleti jelentése.) Változatlanul csendes üzletmenetről kell a mai hetivásárról is beszámolnunk, minek fő oka a kis hozatalokban keresendő, mert a vételkedv a legtöbb cikkben nagyon jó és kielégítő magas árak vannak éz újvidéki köztiszteletben álló kereskedőt, választották meg. * Spanyolország és horvárklauzula. Franciaország után immár Spanyolország étvágya is megjött. Ez az ország is figyelemmel kíséri azt a küzdelmünket, amelyet az olaszországi borbehozatal egyoldalú kedvezményben való részesítése ellen folytatunk, s nagyban készül rá, hogy borbehozatali vámunk esetleges leszállításából ő is kivegye a maga részét. így például az „Epoca Espane“ Triesztből informálatja magát az Olaszországgal való provizórium megkötéséről, a jelenleg érvényben lévő borvámtételekről s az olasz borokra nézve közkeletű árakról. Érdekes, hogy az idézett spanyol lap szerint trieszti kereskedelmi körökben 7—8 aranyforintos vámtétellel számolnak s az ,Epoca“ megelégedetten veszi tudomásul, hogy a mérsékelt vámtétel az összes legtöbb kedvezményes nemzetek boraira alkalmazást fog nyerni, ami módot nyújt Spanyolországnak arra, hogy borai számára új és fontos piacot nyerjen. Ezek ugyan csinos kilátások a mi bortermelőink részére. * Az olasz kereskedelmi szerződés. Az Olaszországgal a kereskedelmi szerződés megkötése ügyében folytatandó tárgyalásoknál ugyanazt a módot fogják választani, mint a Németországgal folyt tárgyalásoknál, vagyis a két kormány eleinte írásbeli úton fogja követeléseit megjelölni s a szóbeli tárgyalások csak azután indulnak meg. Ausztria-Magyarország követeléseiben a borvám-kérdést nem fogja érinteni azért, mert itt arra az álláspontra helyezkednek, hogy a borvámot illetőleg Olaszországnak kell elfogadható javaslatokat előterjesztenie. * Fizetésképtelenségi esetek. A bécsi Creditoren-Verein a következő fizetésképtelenségekről tesz jelentést: Gunkel Tivadar, Tütter. — Suesz Ignác, Bécs. — Schorr Emil, Sanok. — Graf Miksa, Stanisics. — Hosp Kati, Innsbruck. — Braschovanoff István, Ruslsak.