Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)
1904-08-22 / 231. szám
ajkon csendült meg egyszerre nemzeti imádságunk. Az egész közönség állva és kalaplevéve áhitatosan hallgatta végig a gyönyörű előadást. Majd a jubiláló lugosiak férfikara és utána az egész egyesület adta elő nagy művészettel Scherer Vilmos karmester egy dalát. Mind a két számot lelkes ovációkkal fogadta a közönség. Különösen nagy tetszést aratott Issekutz Aurélnak gyönyörű, tömör csengésű bariton szólója. A tetszészaj lecsendesedése után Issekutz Aurél, a rendezőbizottság elnöke hatalmas babérkoszorút nyújtott át Schwach Vilmos karmesternek, formás beszéd kíséretében. A közönség pedig meleg ünneplésben részesítette a jubiláló zeneegylet derék karmesterét. Ez után a kecskeméti dalegylet és a temesvári zenekedvelők egyesülete adott elő egy-egy dalt. A jubiláló lugosiak következtek ismét, akik Lányi Ernőnek Petőfi Sándor „Temetésre szól az ének“ kezdetű kötetménye szövegére írt melódiáját adták mély érzéssel és nagyon hangulatosan. Az előadást a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta és lelkesen éltette az ünnepélyen jelenlevő Lányi Ernőt is. Ekkor az összes dalegyesületek együttesen énekelték el Huber Károly „magyar király“ indulóját zenekarkísérettel, melylyel befejeződött a hangverseny. A dalosok a temetőbe vonultak ki, ahol megkoszorúzták a jubiláló egyesület megalapítójának, Waschincs Konrádnak és néhai karmesterének, Scherer Ferencnek sírját. Hangverseny után az ünnep védnökét, Issertusz Aurélné zászlóanyát, szépen sikerült szerenáddal lepték meg. Ezrekre menő tömeg hullámzott az utcákon, várva a dalosokat, akik tarka lampionokkal vonultak a zászlóanya lakása elé. Először a kecskemétiek énekeltek, utánuk a lugosi Dal- és Zeneegylet tagjai, végül pedig a temesváriak adták elő gróf Zichy Géza szerenádját. Az ünnep második napján szép ünnepségek közt történt a jubiláló egylet új zászlójának felszentelése. Délben 1 órakor az összes vendégek tiszteletére 1000 terítékü diszebéd volt, melyen Pogány főispán a királyra emelte első poharát s mondta felköszöntőjét, mit a jelenlevők állva hallgattak. A bankett után sétahangverseny volt, melyen ismét az összes dalegyesületek egy dalt énekeltek. Ezt végül nagy táncvigalom követte. * (Eger színháza.) István király napján fényes ünnepe volt híres Eger városának. Felavatták a Hunyadi-téren épült művészi architektúrájú, állandó színházat, épen azon a helyen, ahol eddig ócska, rozoga fabódéban szolgálták Thália istenasszonyát. A jelentős ünnepségben részt vett az állam, a megye és város előkelősége, népe, apraja-nagyja. Az ünnepi előadást Balla Kálmán miskolci színigazgató jó erőkből álló társulata Gárdonyi Géza prológusával nyitotta meg. A prológusban Dobó István, Eger hős védője a főalak, mellette a kovácsmester, egy honvéd s négy színész szerepelt. A prológus után Dobsa Lajos István király című 5 felvonásos drámáját adták elő.Az ünneplő sereg természetesen elsősorban a színház épületének adózott figyelmével, amely igazán sikerült alkotása a tervezőknek, Légmin Imre és Bállányi Géza mérnököknek. A magasan fekvő Hunyady-téren impozáns hatást tesz a kétemeletes épület, amelynek a Deák Ferenc utcára néző főhomlokaztát erkélyszerű kiugrások, művészeti emblémák díszítik s tágas, fedett kocsifeljáró zárja a földszinti előteret. A színházba 6—700 néző fér. A földszinten, amelyre hatalmas kupola borul, 16 páholy van, továbbá ülő- és állóhelyek. Az I. emeleten 25 páholy, a buffer és erkélyek, a II. emeleten az erkélyszékek, karzati ülőés állóhelyek. A nézőteret beborító kupolát művészi freskók díszítik a művészet ágazatainak ábrázolásával s egyéb ornamentikus alkotások. Az egész színház, nézőtér, szinpad teljesen modern berendezésű, villámvilágitással van ellátva s egyike a legtökéletesebb hazai munkáknak. ■Maga a megnyitó lelkes hangulat, riadó tapsolások közepette ment végbe. Mindjárt Gárdonyi prológusának végső verssoraira hatalmas éljenriadalom támadt. Majd Dobsa Lajos kissé elévült színművének adtak színt, modernitást Balla derék színészei. "Anélkül, hogy ünneprontók lennénk, meg kell jegyeznünk, hogy ha már régi darabhoz nyúltak kegyelet okán, mert nem adták inkább Tóth Kálmán Dobó Katica színművét? " Beszámolónknak van egy igen szomorú oldalais. Ugyanis a megnyitó-ünnepélyre érkezett grófFestetich Andor országos színészeti felügyelőt súlyos kimenetelű baleset érte. Az eset lefolyása a következő: Gróf Festetich Andor, Mészáros Kálmán az országos sziniegyesület irodaigazgatójával és Somogyi színigazgatóval szombaton éjjel 2 órakor az egri Kaszinó-vendéglőből egy frakkeren a vasúthoz hajtatott, hogy az éjjeli vonattal Budapestre utazzék. Midőn a frakker már közel volt az állomáshoz, egyszerre nagyot zökkent és felborult, miáltal gróf Festetich Andor, Mészáros Kálmán és Somogyi igazgató kirepültek a kocsiból s gróf Festetich Andornak jobb lába a kocsi kereke alá került, mig Mészáros és Somogyi igazgatók távolabb estek. Amig a két utóbbinak az ijedtségen kivül egyéb baja nem történt, addig a gróf Festetich lába eltörött. Azonnal orvosi segélyt vettek igénybe s a tört lábat gipszbe tették s a grófot a Széchenyi-szállodába hozták. * (Az Országos Szinészegyesület szinésziskolájában) az előadások szeptember hó első napjaiban kezdődnek ; a beiratások augusztus hó 29., 30., 31. napján lesznek az iskola helyiségében (V., Lipót körút 1. szám II. emelet.) A jelentkezők mindennap 10—12-ig jelentkezhetnek. * (A szegedi színház sorsa.) Dr Janovics Jenő színigazgató megfélebbezte a tanács azon határozatát, amely szerint a szegedi színház igazgatója Makó Lajos lett. Az ügy a szeptemberi közgyűlés elé kerül. Abban az esetben, ha a köztörvényhatóság is Makó mellett foglalna állást, további felebbezésnek nincs helye s a színház sorsa eldőlt. Viszont nincs kizárva az sem, hogy itt Janovics lesz a győztes s igy ismét Makónak van fölebbezési joga — a két különböző határozat folytán — a miniszterhez, így aztán valamikor december tájékán kölcsönös fölebbezések után, végre kitudódik, hogy ki lesz voltaképen a szegedi igazgató? PESTI HÍRLAP , 1901. augusztus 22., hétfő. ^ 11 —..... """ ~ ---“ 1 - --------- "'■»■M’1*?1- KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A miskolci iparművészeti kiállítás megnyitása.) A borsod-miskolci közművelődési és múzeum-egyesület iparművészeti kiállítását nagy ünnepélyességek között nyitották meg Miskolcon, a Korona-szállodában. A kiállítás anyaga rendkívül gazdag a fölötte szép s a király magántulajdonából, az Iparművészeti Múzeum és Iparművészeti Iskola gyűjteményeinek kiállított tárgyai révén szinte nemzetközi jellegű. Fű vonzóerejét a kiállításnak az utóbbi gyűjtemények teszik. Ő felsége huszonhat remekebbnél remekebb tárgyat engedett át a kiállításra, melyek mind a magyar iparművészet termékei. E tárgyak között van a felség ezüst íróasztali készlete, melyet rendesen a budapesti tartózkodása alatt használ, továbbá albumok, serlegek, vázák, kazetták mélyeké, hazánk első iparművészei terveztek és készítettek. Az Iparművészeti Múzeum kollekciójában Európa valamennyi neves mesterének munkája szerepel. Az anyag kiválasztása, valamint elrendezése Morelli Gusztáv tanárt dicséri. A kiállításra a legtöbb anyagot azonban az Iparművészeti társulat adta, melynek minden darabja hazai termék s tervezői is mind magyar művészek. A kiállítást Menyhért Miklós iparművész, Nagy Ida és Balogh Bertalan rendezték. Napi hírek. (Szent István ünnepe.) Szent István első apostoli királyunk emlékünnepét szokásos módon ülje meg a katolikus egyház, az ország és a főváros hazafias közönsége. A ragyogó nyári napon már korán reggel valóságos népvándorlás indult Budavárába, az ünnep színhelyére. Fővárosi és vidéki közönség süni tömegekben igyekezett föl a vároldalon és a sikló alig tudta szállítani a tömérdek utast. A máskor oly csöndes és néptelen vár ünnepi szint öltött. Föllobogózott házai előtt vásársátrakat ütöttek, amelyek közt rengeteg nép járt fel s alá. A körmenet számára fentartott útvonalon a honvédség, a 32-dik és a 23-ik gyalogezredek legénysége, továbbá gyalogos -és lovasrendőrség alkotott sorfalat. A dísztéren József főherceg palotája előtt a nemzetközi tűzoltó kongresszus tagjai foglaltak állást festői díszruhákban. A papság és a hivatalos személyiségek nagy része a budai királyi Szent István-templomban gyülekezett, ahol a Szent Jobbot őrzik. Az ünnepi alkalomra megjelentek: Berzeviczy Albert és Plósz Andor miniszterek, Gromon Dzső és Széll Ignác államtitkárok, gróf vichy Jenő v. b. t. tanácsos, Forster Gyula min. tanácsos, a műemlékek országos bizottságának elnöke, Sélley Sándor, Romy Béla és Schittra István miniszteri tanácsosok, Székely Ferenc koronaügyész, Fazekas Gusztáv pest megyei h. alispán, gróf Szapáry Péter, Rudnay Béla főkapitány, Gopcsa László, Szohner Antal, Fuhrmann Felesc, Gerenda» Gyors» és Radatka Antal min. osztálytanácsosok,~Halmos János udvari tanácsos, polgármester, Vosits Károly és Almády Géza tanács-«nokok, Heinrich Gusztáv min. tanácsos, a tudományegyetem rektora, Breznay Béla, Balogh Jenő és Ballagi Aladár dékánokkal, Hauszmann Alajos, a műegyetem rektora, dr Demeczky Mihály a Ferenc József-intézet kormányzója, Medrey Zsigmond kfr. tanácsos, Józsa Mihály első kerületi elöljáró, Magyar Gábor kegyesrendi tartományi főnök, számos fővárosi bizottsági tag és az idegen államok budapesti konzuljai. A tábornoki kar tagjai és a helyőrség tisztjei báró Steininger altábornagy vezetésével jelentek meg. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás nem szakítván meg balatonfüredi nyaralását, képviseletével dr. Kohl Medárd püspököt bízta meg, aki természetesen fényes egyházi segédlettel végezte az ünnepi szertartást. A szertartás reggel hét órákon kezdődött a vártemplomban a szokásos könyörgésekkel. Ezután a Szent Jobbot a püspöki kar által ajándékozott arany creky et a rúdban biborvánkosra tették, négy karinges pap vállára emelte és megalakult az ünnepi menet, melyet Máltás Hugó rendőrtanácsos és Beniczky Tamás rendőrfelügyelő vezetésével dísz,ruhás rendőrség nyitott meg. Majd a 23-dik gyalogezred egy diszszázada és zenekara következett, mely Szeghő Sándor karmester vezetésével az egész felvonulás alatt régi magyar egyházi énekeket és darabokat játszott, melyeket Bakács János belvárosi plébános és Demény Dezső kir. palotai káplán írtak át katonai zenekar számára. A katonaságot nyomon, követték zászlók alatt a kath. legényegyesületek, különféle testületek, valamint az iskolák növendékei. A Szent Jobb előtt haladt dr Kohl Medárd püspök fényes kíséretével. A Szent Jobb oldalán lépdeltek az egyetemi tanács, tagjai, a székes főváros díszmagyarba öltözött tisztviselői, továbbá az alabárdos koronaőrök Halász Gyula főhadnagy parancsnoksága alatt. A menetet az ájtatoskorlók nagy sokasága rekesztette be. A körmenet, mellet dr. Nemes Antal apátplébános vezetett, a Szent György-téren, Disztéren, Iri utcán és a Szentháromság-téren át vonult a budavári koronázó Mátyás-templomba, amely zsúfolásig meg volt tömve ünneplő közönséggel. Az elhelyezkedés után a nemzeti ünnep szónoka, dr. Borbeinek Ferenc nagymarosi esperes-plébános a szószékre ment s nagy szónoki hatással mondotta el hazafias lendületű, szép beszédét. Az egyházi beszéd elhangzása után megkezdődött az ünnepi nagymise, melyet Kohl Medárd püspök pontifikált teljes aszisztenciáva.1. Mise alatt a Szent Jobbot a Szent Sziv oltárára lettek. Istentisztelet közben az ének- és zenekar Zsasskovszky B-dur miséjét adta elő, Vavrinea főegyházi karnagy vezetésével. A magánszólamokat Vavrinecné, Kasicsné Durigo Ilona, Juhász Ferenci és Hoppé Rezső énekelték. A főistentisztelet alatt a 23-dik gyalogezred díszszázada három ízben dísztüzet adott. Mise után a Szent Jobbot harangzugán és zeneszó mellett fényes körmenetben visszavitték a királyi vártemplomba, ahol a szent ereklye egy hétig a hívek tiszteletére kitéve marad. Mint Bécsből táviratozzák, Szent István ünnepe folkalmából az ottani kapucinusok templomában ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen megjelentek: gróf Khuen-Héderváry Károly, ő felsége személye körüli m. kir. miniszter, Benkeő altábornagy, Balás vezérőrnagy, Thallóczy Lajos osztályfőnök, továbbá az ő felsége személye körüli minisztériumi részéről még: Kévy Ferenc miniszteri tanácsos és Wecher Mikós osztálytanácsos, a külügyminisztérium részéről: szentgyörgyi Müller László osztályfőnök, Jezerniczky János osztálytanácsos, bárói Arabrczy Lajos követségtitkár, Drasché-Lázár Alfréd miniszteri fogalmazó és Győry Árpád állami levéltáros, azonkívül a külügyminisztérium, a kabinetiroda s a magyar minisztérium több tisztviselője. Rohitsch-Sauerbrunnból jelentik. Az itteni magyar kolónia Szent István napját szépen ünnepelte meg. A fürdő kápolnájában nagy közönség részvételével mise volt, amelyen a celebráló pap, Fölkes Béla szatmári tanár, lelkes hazafias beszédet tartott. A jelenvoltak közül említik Mulli igazgatót, Gámán Béla orvost, a Mikszáth-családot, Beöthy Zsolt egyetemi tanárt és leányát, Keszler Józsefet, Végess Árpád cs. és kir. kamarást, Bartóky József miniszteri tanácsost, Koller Sándor veszprém megyei alispánt, Marzsó főfelügyelőt, Görgei István közjegyzőt stb. A hazafias erényeiről ismert Szabadi Ferenc keceli róm. katholikus plébános gyönyörű ünnepélyt rendezett Szent István napjának előestéjén. Indítványára a főúton levő házak ablakait kivilágították. Legragyogóbbak a templom és a plébánoslak ablakai voltak. A templomtéren a plébános által felfogadott cigányzenekar tartott térzenét, hazafias énekeinket játszva; szünet közben pedig a helybeli kath. legényegylet, melynek szintén a hazafias érzelmű plébános az elnöke, énekelt hazafias dalokat. .. (Kijátszott keresztény-szocialisták) A keresztény-szocialisták Kolozsváron Szent István Papján gyűlést hívtak össze, amelyre azonban oly nagy számmal vonultak fel a szociáldemokraták is, hogy amikor elnökválasztásra került a sor, ezek az ő emberüket, Tatai Sándort kiáltották ki. Lett erra nagy kavarodás, hajbakapás, míg végre a rendőrség ezét nem oszlatta őket.