Pesti Hírlap, 1905. február (27. évfolyam, 33-60. szám)
1905-02-01 / 33. szám
Budapest, 1905.________________________XXVII. évf. 33. (9401.) SZám._____________________Szerda, február 1. Előfizetési árak: Szerkesztőség 1: Egész évre.... 28 k. — 1 ___ Budapest, Váci-körút 7S. hová az' alatktotések ■ és a.lap szótkkiai is'ara ’vonatkozó féla Hit Mészik ran Brandére. A kibontakozás feltételei. Báró Bánffy Dezső pápai beszédében legméltóbban jellemezte a helyzetet, amikor rámutatván a célra, hangoztatta, hogy a győzelmet úgy kell kihasználni, hogy jövőre az alkotmányosságot megtámadni se lehessen. Az új alakulásnak 67-es alapon kell megtörténnie, báró Bánffy nézete szerint, olyan programmipontokkal, amelyekben a negyvennyolcas törekvések is figyelembe vétessenek. Ez a felfogás igen megnyugtató, mert hivatva van eloszlatni az aggodalmakat, amelyek a körül keletkeztek, hogy vajon 67-es alapon létesíthető lesz-e a válságból való kibontakozás. Megnyugvást kelt báró Bánffy álláspontja azzal a kijelentéssel is, hogy minden párt részéről bizonyos önmegtagadás, bizonyos áldozathozatal szükséges a haza érdekében. Való igaz. Ilyen helyzetben, mint a mostani, nagy gonddal kell ügyelni arra, hogy az egész országnak az érdekét ne szorítsák hátra egyes pártoknak a hatalmi érdekei miatt. Úgy véljük, báró Bánffy Dezső rendkívül nagy tapasztalataival, gondolkozásának bölcseségével, érett politikai érzékével a leghivatottabban megállapíthatná a kibontakozás feltételeit, annál is inkább, mert kivétel nélkül valamennyi párt, bízik abban, hogy egyedül az ország érdekeit tartja szem előtt. Érdemes egyúttal az uralkodó bizalmára, hisz tudhatja, hogy amíg a szükséges követelményekből nem enged, addig másodrendű vagy később megoldható kérdésekkel nem nehezíti meg a kibontakozás létesítését. Kétségtelen, hogy a választók ítélete folytán a kormánynak és pártjának bukásával együtt a letx-Daniel el van törölve. Kérdés, hogy általában a házszabályrevíziónak az ügye napirenden maradhat-e? Konstatálni kell, hogy a házszabályrevízió nem akadályozhatja a megegyezést. A programmpontok közé be lehet foglalni a házszabályok oly revízióját, mely a technikai obstrukciót lehetőleg kizárja, de amely egyúttal lehetővé teszi, hogy az alkotmány védelmére a kisebbség teljes erővel helyt állhasson. Ám a házszabályrevízió feltétele, hogy ezzel egyidejűleg életbe léptessék a választói jognak nagymérvű kiterjesztését. A reformba be kell foglalni a községenkénti és titkos szavazást. Ezek által leginkább biztosítható a választások tisztasága s legegyszerűbben megszüntethető a hatalmi, hivatali és más presszió számos fajtája. Az már tisztázva van, hogy megegyezés másképen nem lehetséges, csak ha megvalósítják az önálló vámterületet, melyhez az országnak törvényileg joga van, mely valamennyi pártnak a kívánságai között az első sorban foglal helyet és amely az országnak legfontosabb létérdeke. Akkor nem zárkózhatik el a nemzet a véderőreformnak mérsékelt mértékben való kielégítésétől, de csakis az önálló vámterület felállítása mellett oly arányban, amely mértékben az önálló vámterület által a nemzet fokozódó teherviselési képessége ezt megengedi. A programm célja hazafias nemzeti politika az államélet és a közélet egész területén. Magyarország nagyságát a nemzeti erő teljessége biztosíthatja. A közoktatásban érvényesülnie kell a magyar nemzeti politikának, hogy az ország magyarságának fejlődése biztos alapon történhessék. A magyar államnak igazi nemzeti állammá kell alakulnia. Ezt a célt kell szolgálni a nemzetiségi politikában is. A nemzetiségek jogainak tiszteletben tartásával el kell várni tőlük, hogy teljes odaadással hívei legyenek a magyar állameszmének, mert államellenes törekvések egy pillanatig sem tűrhetők. A magyar nemzeti politika megvalósítása a hatvanhetes alapon megtörténhetik, ez alap fentartása lehetségest, sőt szükséges, de a kiegyezést nemzeti tartalommal kell betölteni, hogy az alkotás továbbra az ország javát szolgálja. A magyar nemzetnek a kiegyezésben biztosított jogai el kell hogy ismertessenek minden téren, akkor aztán a közjogi viták is megszűnnek. * Báró Bánffy Dezső mindig hangoztatta és hirdette, eszméjének megnyerte az egész ország rokonszenvét, hogy a 67-iki alkotások alapján, a kiegyezés alapján az országot gazdaságilag önállóvá és függetlenné lehet tenni s ezzel leginkább biztosítani az ország fejlődését. A kiegyezést nemzeti tartalommal ellátva, a gazdasági függetlenséget megszerezve, az összes alkotmányos jogokat megóva, magyar nemzeti politikával az állam lételét minden téren megerősítve, a választói jogosultság kiterjesztésével s a szavazási rendszer megváltoztatásával a nemzeti akaratnyilvánítás szabadságát megszerezve, a parlament munkaképességét biztosítva, jelentékeny ideig nyugalmat lehet szerezni és megállapítani az egységes magyar nemzeti állam kiépítésének módozatait. E válságos időkben az összes pártoknak hazafias kötelességük, hogy a békés megoldást lehetővé tegyék; együttes erővel, hazafias szeretettel közreműködjenek az akadályok elhárítására, a kívánságok megszerzésére és találják Lenci naplója. 1A Festi Hírlap eredeti tárcája. — VI. Miután a Miksa császár-szakállas kapus mélyen meghajtotta magát előttem, ott álltam az Andrássy-út gesztenyefái között, szédülve, mint egy részeg s mámorosan, mint egy ópiumi füstölő cinai. Az egyik lámpa világánál megnéztem az órámat, hét óra volt. Nem voltam kiváncsi az órák számára csak úgy gépiesen nyúltam a zsebembe s ha esetleg egy követ találok benne, azt is megnézem. Azután minden akarat nélkül, csakis ösztönből, hazafelé indultam. Szép enyhe februáriusi este volt, a szép és bizonytalan exisztenciáju budapesti asszonyok már tavaszi toilettjeikben sétáltak s a levegőbe csupa virágillatot öntöttek magukból, de engemet nem lehet bolonddá tenni. Csak úgy, ha én is akarom. S melyik ember nem akarja? Szeretném tudni, ha az a sok szebbnél-szebb, mű és természetes bájú, suhogó selyem-alsószoknyás asszony, nem drága angol és Rogéféle parfümöt lehelne itt maga körül, hanem a rossz levegőjű, nyomorúságos, vagy kényelmes, de svindlis, bűnös és piszkos otthona őszinte levegőjét hozná el magával, tudnának-e poézist, vágyakat, szerelmet ébreszteni a férfiakban? Nem tudnának. Ezek a hölgyek itt, nem is a maguk gyönyörűsége miatt hazudnak. A férfiak gyönyörűsége miatt, akiknek illúzió kell. A borjúpörkölthöz is francia salátát akarnak s a füstölő kályhaszagu, három forintos csipőjü varróleányokhoz csak a rosszul világított mellékutcákon szegődnek hozzájuk. Nekem pedig csak a nagy őszinteség imponál, úgy a szegénységben, mint a gazdagságban. Amelyik nő szegény, az legyen olyan igazán szegény, mint Fittler Timi, s aki gazdag, legyen olyan igazán gazdag és előkelő, mint Ganzné. Tehát mentem az Andrássy-úton. Idegesen, mámorosan, diadalmasan belülről, hidegen és előkelően kívülről. Mert fődolog a világgal szemben a hidegség. Egész célokat hidegséggel, fél célokat hízelgéssel lehet elérni. Kis eszközök szolgálják a célokat. A fél Andrássy-út utánam fordult. Nem ok nélkül. Elegáns voltam, mint egy angol divatkép, magasabb minden férfinél, az ajkam összeszorítva, szemem hidegen néz el az emberek feje fölött, (azért mindenkit látok) és a járásom tökéletes, nem is mágnásos, de hercegi járás. Már ismernek többen a művészek, írók közül, sőt látásból valószínűleg sokan a mindkét nembeli budapesti naplopók közül, akiket a saját fogfájásuknál is jobban érdekel a mágnások és a művészvilág esetei. S itt is, ott is hallom: — Az, akit a múltkor Gonznéval láttunk kocsikázni . .. — Valami gróf lesz . . . — úgy hallottam, egy orosz herceg ... ! Egyszer csak a karomra üt valaki. — Szervusz! Az opera első tenoristája, a szép portugál. És együtt megyünk. Őt ismeri egész Budapest, de azért most nem a szép portugált nézik a budapesti asszonyok, hanem azt, aki mellette megy s egy egész fejjel magasabb a szép tenoristánál. Újra köszön valaki. — Szervusztok! Egy kifordított könyökű, sárga übercideres, mopszli-orrú kis mágnás, Dini gróf. A szép portugál nem marad sokáig mellettem, — nem tűri maga mellett a vetélytársat, — de a kis Dini belekapaszkodott a karomba s erővel kapacitálni akart, menjek vele az orfeumba vacsorázni, de nem mentem. Nem mentem, először mert nem volt pénzem, másodszor mert szintén nemvolt pénzem s harmadszor, mert haza akartam menni. És haza mentem. Nem is vacsoráztam, csak megcsókoltam anyámat, azzal bementem a szobámba és lefeküdtem. S újra erőt vett rajtam az a mámoros érzés, ami a palotából kijövet elfogott s újra úgy éreztem magamat, mint egy ópium-füstölő chinai. Kéjes zsibbadás bágyasztott el, szemem előtt soha nem látott színek táncoltak s a szivem olyan erősen dobogott, hogy szinte fájt. Mi ez? Szerelmes vagyok? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy abba a rezedás, vörösszőke aszszonyba muszáj beleszeretni mindenkinek s muszáj különösen nekem, aki soha nem látott azelőtt ilyesmit. Ez az asszony az igazi illúziók illúziója! Egy királynő, szép még a romjaiban is, egy A Festi Hírlap mai száma 24 oldal.