Pesti Hírlap, 1905. február (27. évfolyam, 33-60. szám)

1905-02-09 / 41. szám

IRODALOM.­ ­* (Tagválasztás a Kisfaludy-társaságban.) A Kisfaludy-társaság szerdán délután tartotta tag­­választó gyűlését, amelyen a vasárnapi nagygyűlés Programm­ját is megállapította. A társaság két rendes tagsági helye közül csak egyet töltöttek be. Két aján­lás érkezett. Vargha Gyula rövid méltatás kíséreté­ben Bárd Miklóst, Jakab Ödön pedig Szávai­ Gyu­lát ajánlotta. Az ajánlások felolvasása után Rákosi Jenő még szót emelt Bárd Miklós érdekében, ezután rátértek a szavazásra. Beadtak összesen 25 szavaza­tot. Ezek közül Bárd Miklósra esett 14, Szávay Gyu­lára 9, kettő üres volt. E szerint Bárd Miklós, meg­nyervén a többséget, a társaság új tagjává vá­lasztatott. Ezenkivül három új levelező tagot is válasz­tott a társaság és pedig Rechner Gyula nemzet mű­fordítót (ajánlotta Alexander Bernát), Schöldstrom Frigyes svéd írót (ajándotta Ferenczi Zoltán) és Vrebliczky Jarroszláv cseh költőt, és műfordítót (aján­­lotta Jiadó Antal). Ezután elhatározta a társaság, hogy vasárnapi nagygyűlését Csokonai Mihály emlékének szenteli . Programmját a következőképen állította össze: 1. Elnöki megnyitó, tartja Beöthy Zsolt. 2. Titkári jelentés, Vargha Gyulától. 3. Csokonaihoz (költemény) Kozma Andortól. 4. Csokonai emlékezete Ferenczi Zoltántól. 5. A tihanyi echóhoz (Csokonai költeménye) Szavalja Váradi Antal. 6. Csokonai vőlegény (novella) Pekár Gyulától. 7. Jelentés a­ pályázatokról és a jeligés levelek felbontása. 8. Elnöki zárszó. A nagygyűlés után déli 1 órakor a Continen­tal­ fogadó termében diszlakoma lesz, amelyen az ün­nepi felköszöntőt S­elmeczy Mihály emlékére Né­­gyesy László fogja mondani. Végül Beöthy Zsolt elnök bejelentette, hogy Toldy Ferenc születésének századik évfordulója a nyáron lesz. A társaság az évfordulót méltóan meg fogja ünnepelni s fel fogja állítani Toldy mellszobrát is amelyet Brust József ajándékkép felajánlott a társaságnak.­­ * (Montignoso grófnő verseskönyve.) Most jelentek meg kötetbe gyűjtve Lipcsében Mon­tignoso grófnőnek, a volt szász trónörökösnének köl­teményei. A kiadójuk Herman v. Alt-Damerov, aki hosszabb bevezetésben fejtegeti a grófnő költészetét. Az előszó nagyon kéri az olvasót, hogy a­ költőt el ne felejts© különválasztani az egykori trónörökösné­től. Egyébként a költeményekből egynéhányat facsi­milékben is megkap az érdeklődő, amiknek kapcsán a kiadó hivatkozik egy ismert drezdai graphológusra, aki a grófnő kezevonásaiból egy magasabbrendű, ön­álló egyéniséget állapított meg, sok érzékkel a mű­vészetek és a tudományok iránt, megáldva egyúttal igazságos ítélkezéssel és nagy szivjósággal. Maguk a költemények egy boldogság után epedő lélek doku­mentumai. Egyre a boldogság után sóvárog, annak útjait keresi. Erotikus hang nem tolakodik még sze­relmi dalaiba sem. Mindenesetre a fejlettebb forma­érzékre és eredeti találékonyságra vallanak a versek amelyekből a „Kun ist das Glück zu Ende“ címűt itt adjuk: A boldogságnak vége van hát . . . Imi búcsúzóul rátapad kezemre égen forró ajkad ... Utolsó csók é­s nincs egy szavad!! Miért is a sok kongó frázis ! Hisz elárulja két szemed, Itt hagyni, néked is mily kincs Az átélt boldog perceket, így, hallgatag kell válni nékünk, Hogy meg ne sejtse senkise A szenvedésben és örömben Mint lángolt mindkettőnk szive . . . * (Az állatok világa) 151-ik füzetében Ko­­haut Rezső szerkesztő folytatja a „Halak“ természet­rajzát. Mindjárt a füzet elején sikerült színes mel­lékleten kapjuk a jövő hal élethű képét, amint egy jól irányzott vízsugárral lepuskázza zsákmányát, egy méhecskét, a parti bokrokról. A szöveg a kaszahal­­félék ismertetésével kezdődik, melyek közt a szaty­­tying-hal egyike a legnagyobbaknak és legfurcsáb­baknak. Ez után az ajakos­ halak következnek, me­lyeknek egyike, az arany dáma, a Földközi-tenger leggyönyörűbb apró hala. Nagyon szépek a szivár­vány-halak is, melyeket pompás színezetük miatt „urfi“-nak neveztek el a halásznépek, valamint a pa­­pagályhalk is, melyek szintén szép hídpénzükkel és pompás színezetükkel tűnnek föl. Mindezeknél fortá­tosabb azonban a tőkehal-félék családja, melynek ha­lászata sok ezer családnak ad kenyeret. Nagyon ér­dekes és vonzó rajzban vázolja Kohaut a tőkehal ha­lászatát, amelylyel csak a Lofoti-szigeteken több, mint 20.000 ember foglalkozik 5000 hajóval, de ezek­nek a zsákmánya (52 millió darab) alig nyolcadré­­sze annak, amit az újfundlandi halászterületeken fognak. Magyar szempontból fontos fejezetek a fü­zetben azok, melyek a nálunk is honos menyhalak és harcsa­félék természetrajzát adják. Itt látszik meg legjobban az a gondos, minden részletre kiterjedő ellenőrző munka, melylyel a tudós szerző hazai viszo­nyainkhoz alkalmazta és ismereteink mai színvona­lára emelte Brehm korszakos munkáját. A három évre terjedő tartalmas füzet ára 80 fillér s megren­delhető a kiadó cégnél (Légrády Testvérek, Váci­ kör­­út 78.) vagy bármely könyvkereskedésben, aki 12 füzetre előfizet (9 kor. 60 Ą 11.) bérmentve kaja a füzeteket minden szombaton. A nagy munkából ed­dig 7 teljes kötet jelent meg, amelyek mindegyike 18 koronáért külön is kapható díszes félbőrkötésben. * (Egyetemes irodalomtörténet) A Heinrich Gusztáv egyetemi tanár szerkesztésében megjelenő irodalomtörténet második kötete hagyta most el a sajtót. Ez a kötet a Rómaiak és a Román nemze­tek irodalomtörténetével foglalkozik mintegy 60 év­nyi terjedelemben. Kezdődik a kötet a rómaiakkal. Ezt a részt Gsengeri János kolozsvári egyetemi ta­nár írta meg. Ezután A román népek és nyelvek cím alatt Becker F. Ágost bevezetése következik a román irodalmaiéhoz. Ezt Balogh Ármin feldolgoz­­ásában, A keresztény latin irodalom fejezete kö­veti, s ezután sorban a Provengálok és Katalánok (irta Hernádi Mór), a Franciák (irta Haraszti Gyula), az Olaszok (irta Radó Antal), a Spanyolok (irta Becker F. Ágost), a Portugálok (irta Huszár Vilmos), az Oláhok (írta Alexics György) és a Ratorománok­ (irta Gombocz Zoltán) irodalma követ­kezik. A hatalmas kötet kultur­ánk fejlettségének fényes bizonyítéka. Minden fejezete önálló kutatást, önálló felfogást tükröztet s a magyar szellem hoz­zászólása a világirodalomhoz. Legkimerítőbb a kö­tetben a francia irodalomról szóló rész s teljesen eredeti az oláh irodalom, amelynek ily részletes fel­dolgozása valósággal úttörő munka. A kötet hasz­nálhatóságát nagyban emeli a kötet végén levő két íves részletes név- és tárgymutató. A további köte­tek, a harmadik, amely a germán és kelta irodal­makat, a negyedik, amely a szláv és ural-altai irodal­makat s az ötödik, amely a magyar irodalmat fog­lalja magában, részint már sajtó alatt vannak, ré­szint előkészületben. A most megjelent második kö­tet külön is kapható fűzve 16 koronáért, kötve 20 koronáért. * (A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár) 3. füzete a községi közigazgatás szak­embereit különösen érdekelni fogja­. Rájuk nézve egy nagyfontosságú kézi­könyv közlése kezdődik. Címe „A községi háztartás és számvitel“. Szerzője dr Lengyel Vilmos m. kir. állami számvevőszéki osztálytanácsos. Ebben a füzetben dr Papp Antal folytatja az „Ital­­mérők könyve“ című jeles kézi­könyvét. Ennek a 3-ik füzetnek „Döntvénytári része“ érdekes jogeseteket közöl a községi és körjegyző, valamint a rendszeresí­tett segédjegyzők községi pótadómentessége, az ideig­lenes állami adómentes házak és földek pótadómen­­tessége, a felekezeti iskolák államosítása, a katonai altisztek gyermekeinek tandíjmentessége, a kereske­delmi miniszternek a postai utalványok nyelve, a honvédelmi miniszternek a tanítók katonai kedvez­ménye tárgyában. A szerkesztőség, szívesen küld mu­tatványszámot. Az előfizetési pénzeket legcélszerűbb postai utalványon dr Dolencz József ügy­véd, szerkesz­tő és kiadótulajdonos címére, Budapest, VIII. József­­körút 74. sz. II. emelet 11. ajtó küldeni. * (Az „Alkoholizmus“) második száma első cikkében (Bolgár Ferenc: „Alkoholizmus és bűntet­tek“) kimutatja, hogy a bűntetteknek több, mint felét a szesz idézi elő. Közli az Orsz. Közegészségi Egyesület memorandumát, melyben a vasárnapi munkaszünetnek a szeszes italok elárusítására való kiterjesztését kéri. Tárcájában a nőket is igyekszik bevonni a mozgalomba. Hogyan védje meg az anya gyermekét az alkoholizmustól ! Számos szemelvény és egyesületi hír zárja be a közlemények sorát. _ A havonta isi megjelenő lap szerkesztősége és kiadóhiva­tala Budapest, VIII., Marisa-Terézia-tér 2. * (Füzetek.) A Földrajzi Közleményeknek ez évi első füzete dr Cholnoky Jenő szerkesztésében je­lent meg, a megszokott ügyes tartalommal. A füzet­nek egyik érdekesebb cikke a chinai zsidókkal fog­lalkozik. — Meyne Richárd tanulmányt adott közre, amely Gerstäkker Frigyes életét és műveit ismerteti. — Székely Dávid „Magyar Könyvészet“ címmel fo­lyóiratot indított, amelynek a könyvek barátai nagy hasznát vehetik. A folyóirat bevezető cikkét dr Gyöngyösy László írta. * (Magyar Könyvszemle)’ 1904. október­­decemberi terjedelnes füzete a következő tartalom­mal jelent meg: Kollányi Ferenc, gróf Széchényi Fe­renc megalapítja a M. N. Muzeum segédkönyv­tárát, (két melléklettel) dr Schönherr Gyula, A római Ca­­sanate könyvtár Korvin-kódexe (három műmelléklet­tel). Horváth Ignác, A magyar bibliographiai Iroda­lom* az 1904. évi harmadik negyedében stb. Kiadja: a Magyar N. Muzeum Széchényi orsz. Könyvtára,­­( PESTI HÍRLAP ) 1905. február 9., csütörtök. Kis komédiák. A ló monológja. Vigadjatok derék patáim, Vigadj te is nemes csülök, Valaki lettem végre én is, [Mert holnap szinre kerülök. Előad az Uránia-színház Három szakaszban engemet S most „Sport“ rovat helyett a sajtó „Színház“ rovatban emleget. -­ Vagyok tehát­­ magam se tem, mi . De azt nyugodtan mondhatom, Hogy népszerűbb név sohse volt még Se szinlapon, se színpadon. , Mi hozzám képest maga Duse, Vagy helyben itt a nagy Fedák : S mivé törpülnek én mellettem! A Brieux-féle ideák? Én egy személyben lépek itt föl* !­ Mint primadonna s mint darab S attól se tartok, bizony isten,­ Egy kritikus­ hogy megharap. Elismerem, hogy harapáshoz! A kritikusnak van joga,­­ De akkor olyat rúgok rajta, Hogy kiesik vagy tíz foga. II­IA színpad — óh, az álmok álma ! És birodalma most enyém, Esténkint villanyfénybe fürdőm, Óh, csakhogy ezt megértem én. El véled Próza szürke zabja S ti többi földi gyönyörök, A Művészetnek papja lettem, Ezentúl nektárt szürcsölök. A hirdetési oszlopokra Boldogan, büszkén bámulok: „A ló“, „A ló“ minden plakáton, Urak, ez nem kicsiny dolog! Ily szédületes nagy tömegbelt A nagy városban szerteszét Csupán a múlt hetekbe láttam [Több népszerű jelölt nevét: „ A ló“, ,/A ló“... csakhogy megértem a várva várt, e nagy napot. És holnap lesz a premierem, Hogy is ne volnék izgatott? Más futni kinn a zöld gyepen vagy Húzni a konflist, fogatot, Mint legelőször félre lépni Beled — művészi állapot. Virágos boltok ablakából­­ Már int a zöld babér felém S már képzelem, hogy a közönség Miként hordoz majd tenyerén. A taps, az éljen mámoritó, Ezer zsebkendő integet . ■ ■ S előadás után kifognak Magam elől ,majd engemet! Elta. Egyletek és intézetek. — A Zrínyi Hona-kör folyó hó 5-én délután tagjai számára igen sikerült házi előadást ren­dezett. Winkelhoffer Willy úr, aki Afrika és Ázsia nagy részét beutazta és közben az ott nagy szám­mal található varázslóktól a bűvészet legmegle­pőbb titkait is eltanulta, nagyon érdekes és tanul­ságos felolvasást tartott a bejárt országokról; az elsajátított bűvészeti mutatványokból pedig be is mutatott néhányat. E sikerült és tanulságos bű­­vészeti előadást 9-én, csütörtökön délután 5 óra­kor a kör helyiségében (VII., Dohány­ utcai polg. leányiskola) közkívánatra megismétlik. A tagok számára ismét díjtalanul.­­ A Kecskeméti Jótékony Izraelita Nőegylet vasárnap tartotta évi közgyűlését, melyben Szilágyi Zsigmondnét egyhangúlag elnökké választották. "

Next