Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)

1905-03-07 / 67. szám

6 PESTI HÍRLAP '1905. március 7., kedd. * (Az uj Koldusdiák sikere.) Háromszor ké- Szü­lt máig szilire az ujonan betanult Koldusdiák 6 Millöcker operettesére mindhárom estére az utolsó­ helyig megtelt a Népszínház nézőtere; ma, hétfőn, már a kora délutáni órákban az összes je­gyek elfogytak s az egykor a világ minden szinpa­­idán ritka népszerűségre jutott operette mostani második diadalutján a magyar közönségnek ak­kora érdeklődését támasztotta fel, minőben e klasz­­szikus operettének hazájában is alig volt része. A Koldusdiák a hét minden estéjén műsoron van. * (A színház ördöge.) Szécsi Ferenc vígjá­­téka, mely e héten keddre és péntekre v­olt elő­adásra kitűzve, a műsor megváltoztatásával va­­­sárnap este is színre kerül. * (Hírek a Népszínházból.) Pálm­ay Ilka ma Són jelent meg először a Népszínházban, ahol a zenekar tussal, a teljes személyzet élén a­­dor igaz­gatóval pedig őszinte lelkesedéssel fogadta. Azon­nal meg is kezdte a Mikado próbáit, melyben Jum Bum szerepét játszsza. A Koldusdiák rendkívüli nagy sikere miatt a művésznő vendégszereplésének pontos napját csak később állapítják meg. A Nép­színház új alkalmi darabbal fogja megünnepelni ez évben március 15-ikét. A napon kerül színre Du­­nay Károly „Mindnyájunknak el kell menni" (Je­lenetek a szabadságharcból.) című népies szín­műve, a fő női szerepben Bónis Malvinnal, ki ez alkalomból lép föl először a Népszínház­ színpadán. A darab zenéjét régi magyar dalokból Barna Izsó állította össze. * (Hírek a Magyar szik­házból.) A Magyar színházban már befejezéshez közelednek Rajna Fe­renc nagy revuejének, az „Ex-lex“-nek előkészü­letei. Smeraldi Cézár, az Opera balletmestere is el­készült már a táncok és nagyobb fölvonulások be­készül­t már a táncok és nagyobb fölvonulások be­tanításával. Ezek közül leghatásosabb: a női lovas­­rendőrség és jogászság ballabiléje, a sétatéri ga­lambok és verebek énekes táncszáma a nemzeti had­sereg díszszemléje és a magyar föld termékenysé­gének ragyogó csoportozatai. A csoport-f­ölvonul­áso­kon kívül még számos táncos kettős, tercett és kuplé is van a darabban, amelyeket szintén Smeraldi tanított be. Az igazgatóság az ,,Es­lex“ bemutató­ját keddre, március 14-ikére tűzte ki. * (Hírek a Király -színházból­) Bakonyi Ká­roly és Kacs­óh Pongrác daljátékának ezt a hetét egy újabb, immár az ötödik jubileum teszi nevezet­­essé. A jövő vasárnap délutánján ér el ugyanis a „János vitéz“ százhuszonötödik előadásához, ame­lyet rendes esti helyárak mellett tartanak­ meg. * (Az Uránia-színház) legközelebbi újdon­sága Ráth István A szabadság országa című darab­ja lesz, mely Svájcról, a szabadság klasszikus hazá­járól szól. A darab felölel mindent, ami érdekeset Svájc történelmi múltjáról, turisztikai szépségeiről, szokásairól és érdekességeiről a szorgalmas kutatás és éles megfigyelés összehordhatott. Szöveg és képek dolgában egyaránt méltó várako­zással tekinthet a nagy közönség­­ az új darab elé, hisz a Ráth István neve, melyhez az Uránia hét legsikerültebb darabja fűződik, már maga is garantálja a legkiválóbb irodalmi tulajdonságokat. * (Hangverseny.) A Nemzeti Zenede hétfőn este fél nyolc órakor a Fővárosi Vigadó kis ter­mében hangversenyt rendezett. A zenede növendé­kei közül Klein Margit, Haury Margit, Schuch Adrienne és Stefánias Imre zongoráztak, az utóbbi Liszt H moll szonátáját adta el kiváló értelmes­­séggek Wolfram Paula hegedült, úgyszintén Brakl István és Fischer Sándor. Szász Katica pedig igen szépen játszott a klarinéton. Bájos volt Keleti Róna, Podwinecz Elza és Redlich Frida cimbalom triója. A szép számmal megjelent közönség, amely­nek soraiban ott láttuk Berzeviczy Albert minisz­tert is nejével, felismeréssel adózott a tehetséges növendékeknek és jeles tanáraiknak. Sárkány Emma énekelőadása betegség miatt elmaradt. * (A szinészegyesületből.) A szinészegyesület igazgatótanácsa e hó 27-én, kedden, délután tartja havi ülését a színészegyesület házának nagytermé­ben. A tanácsülésre a vidéki tanácsosok közül Híd­végi Ernőt és Hunyady Józsefet hívták be.­­ Az egyesület központi irodájában most­­sok a dolog, amennyiben a közgyűlésre beérkezett ügyeket ké­szítik elő. A közgyűlés e hó 28-án és 29-én lesz. * (Jótékony hangverseny.) A budapesti V. kerületi polgári leányiskola volt iskolatársainak­­szö­vetkezete saját alapja javára Vészi Józsefné elnök­lete alatt a terézvárosi kaszinó dísztermében (VT.,­­Andrássy­ út 39.) Ipolyi Valéria zongoraművésznő, Rédey Szádi énekesnő, Molnár László, a Király­­színház tagja, Peterdy Andor, Rónay Ödön és Szi­­gethy Józsi, a 12 éves csodahegedüs közreműködé­sével március 12-én délelőtt 11 órakor matinét ren­dez. A jótékony célra a szövetkezet köszönettel fogad felülfizet­és­eket. A jegyeket 2 és 4 koronáért dr Gyul­lay Béla, az intézet igazgatója, és a zeneműkeres­­kedések árusítják. * (Szoyer Ilonka Lúgoson.) A m. kir. opera­­ház lávái­ művésznője Szoyer Ilonka az elmúlt pén­teké­n, és szombaton vendégszerepeit, a közönség lel­kes ünneplése közben Lúgoson Polgár Károly társu­latánál. Pénteken a Bob herceg címszerepét s szomba­ton a Bőregérben Adélt játszotta s gyönyörű énekei­ért rendkívüli ovációban részesült a város magyar és más nyelvű intelligenciája részéről. Kívüle sikert arattak még H. Lévai Berta, Gergely Giza, Kormos Honka, Hunfi­ Imre és Hatvani Ede. Ezt a vendég­­szereplést megelőzőleg, szerdán Bracco „Fanyar gyü­mölcse“ került először színre, amelyben a drámai társulatnak s különösen Papp Ilonkának volt nagy sikere. Polgár jól szervezett társulatával f. hó 13-án két hónapi tartamra Nagy-Becskerekre utazik. * (Girardi) végleg megválik szezon végével a bécsi An der Wien színháztól és a jövő szezonban egyik bécsi színházhoz sem szerződik állandóan, hanem felváltva a Raimund-színházban, valamint Jarnó József két színházánál fog vendégszere­pelni. Annak oka, hogy a művész elhagyja eddigi sikereinek színhelyét,abban keresendő, hogy Wallner az An der Wien igazgatója több ízben nézetelté­résbe került a szeszélyes művészszel és közöttük a próbák alkalmával — főleg a Garnisonsmadel fő­próbája alkalmával — kínos jelenés támadt. A A múlt szombaton a színházban megtartott u. n. kolbászbálon is hiába várták Girardi megjelenését, a színház minden tagja eljött a mulatságra, csak épen ő nem, ezzel is jelezni akarván azt, hogy ő meg nem békül. * (A bécsi Carlszínházban) szombaton este mutatták be Ujj Béla és Leon Viktor új operette­­sét, a Kaisermanöver-t. A cselekvény magyar föl­dön játszódik le, a szereplők túlnyomóan magyarok, de van egy chinai attasé is a darabban, kit Greis­­negger kacagtató komikummal látott el. A szereplők közül Günther Mizzi, Biedermann asszony és Treu­­mann ezúttal is kitűntek, a dallamos zene is tet­szett, de azért a siker még­sem volt olyan zajos, amilyennek azt előzőleg remélték. A bemutatót vé­gighallgatta a vakon született zeneszerzőnek véd­nöke, Frigyes főherceg és fenséges nejével, Izabella főherceg­nővel *­ (Feinhals,) a hírneves müncheni barito­nista, kinek nagy sikeréről a bécsi udv. operaházban már megemlékeztünk, most a Hans Sachs után Wolframot is énekelte a Taumhäuserben és ezen szerepével még zajosabb sikert aratott, mint első bemutatkozása alkalmával. A bécsi közönség öröm­mel tapasztalta, hogy a művész mennyire hasonlít elhunyt kedvencéhez, Reichmann Tivadarhoz, és ezért annál is inkább ünnepeli a bajor énekest, kit valószínűleg a bécsi operához fognak szerződtetni. * (Elga.) Hautmann Gerhart ilyen című új színműve e he­t­dikén a berlini Lessing-színház­­ban színre került és az érdekes cselekvény, valamint a hatásos, néha drámai konfliktusokban csúcsodó jelenések mély hatást keltettek. A „Takácsok“ szer­zőjének ezen legújabb műve nem egészen eredeti, voltaképen Grillparzernek „A sendomiri klastrom“ című novellája nyomán készült, csakhogy az ultra­modern német drámaíró nem merítette ki teljesen az osztrák költő remek­művének anyagát. Az is zavarólag hatott, hogy a cselekvény, a főszereplő álmában játszódik le. A szereplők, köztük első­sor­ban Triesch Irén, nagy és jól kiérdemelt sikert arattak. TUDOMÁNY. * (A Magyar Tudományos Akadémia) böl­csészeti, társadalom és történettudományi osztálya Thaly Kálmán elnöklete alatt ma délután ülést tartott. Kollányi Ferenc levelező­ tag „A magán­­kegyuraság hazánkban a középkorban“ címmel irt munkájából székfoglaló értekezésül azon fejezeteket olvasta fel, amelyekben a királyi főkegyúri jognak a magánkegyúri joghoz való viszonyával foglalkozik. Kutatása közben igen érdekes és fontos eredményre jutott, épen az újabb korban oly gya­kran emlegetett főkegyúri jog szempontjából, melyet teljesen új vi­lágításba helyezi. Ugyanis IV. Béla­ és I. Károly azon nyilatkozatait, hogy ők az összes magyar egy­házak kegyurai, íróink eddig általában úgy értel­mezték, hogy a királyt valóságos kegyúri jogok il­letik meg az egyházak felett, stb. Ezzel szemben az előadó bizonyítékokat szerzett afelől, hogy a közép­korban a magyar magánkegyur­aság nem állott oly függő viszonyban a királyi hatalommal szemben, mintha alapját, forrását a királynak úgynevezett egyetemes kegyuraságából nyerte volna és a magyar királynak nem volt több joga a mag­ánkegyuraság alatt álló egyházak felett, mint a többi keresztény állam uralkodójának, akik az Advocativa címén gon­dozták országúti egyházait. A tetszéssel fogadott székfoglaló után az elnök bejelentette, hogy a má­sodik értekezés, a felolvasó Szendrey János beteg­sége miatt elmaradt. * (A Tudományos Akadémia új főtitkára.) A Szily Kálmán tud. akadémiai főtitkár lemondása folytán üresedésbe került főtitkári tisztségre az aka­démikusok nagy többsége — mint értesülünk — Vécsey Tamás udvari tanácsost, a tud. egyetem római jog tanárát kívánja megnyerni. Vécsey Ta­más már ki is jelentette, hogy megválasztása esetén elfogadja a főtitkári állást, mely esetben természe­ KÉPZŐMŰVÉSZET. (Művészjelöltek kiállítása.) Az orsz. minta­­rajziskola és rajztanárképző intézet Andrássy-úti pa­lotájában ma nyílt meg a növendékek szünidei mun­káiból rendezett kiállítás. Évek óta kísérjük figye­lemmel e kis műtárlatokat, mert nem egy művész­­tehetség itt kezdte szárnypróbálgatásait, hogy aztán később ann­ál erőteljesebben szálljon a halhatatlan­ság felé. Persze az is gyakran megesik, hogy egyes kiválóbb talentumok letörnek, mielőtt valamire vit­ték volna. A mostani kiállításon is több tehetséget ismerünk meg, ámbátor selejtes munkát,­it látunk bőven. A legkiválóbb művésznö­vendékek egyike La­katos Arthur, aki nemcsak figurális stúdiumain árul el művészi tudást és jó ízlést, de igen szorgalmas iparművészeti tervező is, illusztrációi, fejlécei, tapé­ta-mintái, égetett bársonyai, mind azt hirdetik, hogy alkotójuknak sok mondani­valója van s a fantázia, tudvalevőleg nem utolsó dolog a művészetben. Laka­tos mellett feltűnik a fiatal Harkasz Lajos, egy m­áso­­dik Ferenczy, áld széles ecsetkezeléssel és igen erőt színezésekkel festette meg picin air stúdiumait. Bar­­kász alakban és tájképben egyaránt erős és még so­kat válhatunk tőle. Két erős karrikaturistája is van a kiállításnak; az egyik Hennáim Lipót, aki vas­kosabb szénrajzokban fejezi ki humorát, a másik Miklósi Mutsenbaeber Ödön, akinek már a vonalai is mókáznak és kisebb-nagyobb torzrajzain szinte kifogyhatlanunl szórja viccrakétái. A művészifjak közül feltűnik még Höchinger Miklós kitűnő aqua­­rell csendéletekkel, Szentistványi Gyula­­ és Oppel Imre jobb figurális tanulmányokkal, Garzó Berthold aquarelle­ festett olasz típusaival, Gärtner Henrik, Sándorh Jázi Béla, Romek Árpád jobb tájképstá­­diumokkal, Papp Ernő tollrajzaival, Papp Emil csendéletképével, Dévay Andor velencei városrész­leteivel (a hangulatképekben túlságosan lágy), No­vik Rezső iparművészeti rajzaival.­­ A női növen­dékek közül a legkiválóbb két tehetség: Máté Hana, aki bátor, friss rajztalentum és Oppel Magda, aki nemcsak gazdag változatú virágfestményeivel, de égetett bársonyaival is szép sikert arat. Fuchs Margit és Gondos Emmy finom ízléssel készített bőrdíszmun­­káikkal tűnnek fel. A kiállítás e hó 12-éig marad nyitva és díjtalanul tekinthető meg. (k. k. I.) * (Munkácsyné művészi alapítványa.) Egyik müncheni művészeti szaklapban olvassuk, hogy Munkácsy Mihály özvegye a magyar kormánynak százezer koronát adott át, mely összeg kamatait min­­kaképtelen, beteg képzőművészek vagy elhunyt mű­vészek özvegyei és árvái élvezik. E szép alapítvány­ról még idehaza mit sem tudunk. * (A tavaszi nemzetközi kiállítás.) A Képző­­művészeti Társulat tavaszi nemzetközi kiállítása iránt a külföldi művészek körében igen nagy az ér­deklődés és mind tömegesebben érkeznek a bejelen­tések a műszárosi hivatalba, ahova legkésőbb 14-én esték­ hat óráig lehet a kiállításra szánt műveket beküldeni. A Társulatnak ez alkalommal utolszor lesz tavaszszal nemzetközi kiállítása, miután vissza­állítják ismét a régi rendet és az internacionális ki­állításokat télen fogják rendezni s a legközelebbi internacionális kiállítás 1906 telén lesz. * (Egy műkritikus szobra.) Párizsban leg­közelebb leplezik le a két év előtt elhunyt műkriti­kus, Gustave Larromiet szobrát. Larroumet, miijt a szépművészetek igazgatója, a szépművészeti aka­démia titkára és a Sorbonne tanára tiszteletreméltó nevet vívott ki magának. Sarcey halála után né­hány hónapig ő írta a „Temps“ színházi kritikáit is. Bronz mellszobra a Palais Royal parkjában fog állani s Paul Roussel szobrász műve. * (A Lotz-kiállítást) vasárnap két és fél ez­ren nézték meg a városligeti Műcsarnokban. A kiállításon szerdán délután 3 órakor dr Pekár Ká­roly főgimnáziumi tanár tart előadást Lotz művé­szetéről. Az előadás alkalmával a belépő-díj egy korona, mint rendesen­ A kiállítás­­még csütörtök estig marad nyitva, amikor a teljes honvédzenekar dezséri Backó István személyes vezetésével nagy szimfonikus hangversenyt ad. Jesen egyetemi tanszékéről visszavonulva, nyuga­lomba menne, hogy egész idejét a főtitkári tisztség­nek szentelhesse. A főtitkárt választó összes ülés március 27-én lesz.

Next