Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)

1905-03-03 / 63. szám

1905. március 3., péntek. _______PESTI HÍRLAP . SZÍNHÁZ és zene. * (Hírek a m­. kir. operaházból.) Alföldi Irén, a prágai német színház tagja, e hó 7-ikén és 9-dikén a m. kir. operaházban fog vendégszerepelni. A Walkürben Siglindát és Lohengrinben Ortrudot énekli. — Az eleven sakk játékból, melyet Maróczy mester rendez az operaházban, péntek délelőtt tart­ják meg a főpróbát; s a sakkjátszmát megelőzőleg a Szép Galatheát, Ottenbach híres operettjét adják; a címszerepet Nád­ay Ilonka énekli, Ganymedet Szamosi Elza, a műbarátot Hegedűs. * (A Vígszínházban) holnap, pénteken, mu­tatják be Szécsi Ferenc négyfelvonásos vígjátékét, a Színház ördögét. A vidám újdonság díszletes és jel­mezes­ főpróbáját csütörtökön délelőtt tartották meg. Hegedűs Gyula egy szókimondó kóborszínészt ját­szik aki utóbb felcsap detektívnek. Fenyvesi Emil egy kalandor zugb­ót, ad jellemzetesen. Góth­ mint drámaíró fűszeres, Vendrey mint ripacs-direktor, Szerémy­ mint riporter, Tanay mint, államköltséges önkéntes, jóízű alakokat mutatnak be. Varsányi Irén egy józaneszű kereskedő asszonyt játszik, Gazsi Ma­riska egy kis­lányt, akinek a színpad ördöge elzavarja az eszét, Haraszthy Hermán egy drámai hősnőt, He­­gedülne egy úrhatnám szobalányt. * (Gyermekelőadás az Operaháziján.) Az operaház holnap, pénteken, a gyermekek részére rendez előadást bérletszünetben, mérsékelt hely­­árakkal. Szilire kerül Jancsi és Juliska, meseopera a következő szereposztásban: Mihályi (Andris), Válept (Panna), Váradi (Jancsi), Payer (Julis­ka), Berts (vasorrú bába. Kann (Altató bácsi) és Palóczyné (Harmat bácsi.) Vezérlő karmester: Benkő Henrik. A dalmű után „A törpe gránátos­ ballet kerül színre Schmidek, Brada, Smeraldi, Pini és Faludy közreműködésével a főszerepekben. A balletet maga a szerző, Szikla Adolf karmester vezényli. Az előadás délután öt órakor kezdődik és 8 óra előtt ér véget. * (Az Erzsébet-nőiskola az Urániában.) Akik’ pár nappal ezelőtt tanárnőik vezetése alatt Pálmai Henriknek A ló című nagysikerű darabját mint né­zők végigélvezték, csütörtök este a színház színpad­jára kerültek ennivaló szereplőkként, hogy növeljék azokat az összegeket, amikből Rudolf trónörökös és Treford Ágostnak, a néhai közoktatásügyi minisz­ternek szobrait fogják felállítani. Az Erzsébet nőis­kola meg lehet elégedve sikerével. A nagy és díszes közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a színházat, őszinte örömmel és túláradó lelkesedéssel ünnepelte a szerzőt és szereplőket. Az előadás már 6 órakor kezdődött az intézet tanárnőjének, Tokai Grail Erzsinek, 3 szakaszból Üllő allegorikus játékával, a Virágálommal. Ked­ves, poétikus történet jóakaratú versekben megírva. De ha a szerző szántszándékkal került volna is min­den poézist, mégis csak megtelt volna a darab a legüdébb költészettel a szereplői révén, akikkel mint­ha a tavasz maga vonult volna a színpadra. Nem egy, mindjárt ezek között is bátran pályázhatnék a leg­kényesebb szépségversenyek díjaira. Hamarosan Fix­ter Ágnes, Urbán Valéria, Beller Hana nevei jut­nak eszünkbe. De korántsem elégedtek meg termé­szetes hódító erejükkel, hanem rajta voltak, hogy játékukkal is feltűnjenek. Igen ügyesen mozogtak és jól szavaltak Urbán Valérián, aki finom szőke szépség és Patterson Orsolyán kívül, aki meg ked­vesen és szerepéhez igen találó gőgös magatartásá­val tűnt fel, jól állották pieg helyüket Augustin Irén, Benedek Emma, Bakonyi Jolán, Staibl Julia, Kovács Irma és Borosnyai Margit. A csitriségek közül úgy kedves arcával, mint bátor, értelmes be­szédével Zöllner Edit vált ki. A főszerepet Dorog­­sághy Irénre bízták, aki Virágtündért sok bájjal és természetességgel játszotta meg. A második sza­kaszban virágtáncot járt igen ügyesen egy nagy se­regű gyermekleány. Kevés szünet után egy másik allegorikus játék, 1A fél tündére következett, amelynek szerzője szintén Tordai Grail Erzsi. A hozzávaló dalokat Tamássyné Gaál Anna szerezte. Ez is nem kevésbbé ügyes. Sőt amennyiben eredetibb, többet érő. A tél tündére, hogy a tél királyának az emberiségre nehezedő zordon keménységét lehetőleg enyhítse, szövetkezik a Tél­öröm, Mese, Ünnep, Vigság és Jótékonyság nemzői­vel. Hasonlóképen bájos leánycsapat állott rendelke­zésére itt is a szerzőnek. Medveczky Hona, Mészá­ros Erzsi és Piroska, Alexi Hona, Biró Erzsi és Boross Margit játszották a főbb szerepeket, minden dicséretet kiérdemlve. Bíró Erzsi egy pisze, arany­­hajú primadonnai fióka pajzánságával személyesítette a farsang nemtőjét, a Vigságot. Medveczky Hana pedig mint. A tél tündére, volt szép jelenség. De ma­guk az egyes képek is igen jól sikerültek. Nem egyet meg is ismételtetett a zugó tapsvihar. Meg kell emlékeznünk a zenekar helyét ellepő karkisasszony­­kákról is, akik bámulatot keltően bizonyítottak az­­ Erzsébet nőiskola szépségeinek kifogyhatatlansága­i mellett és akik igen kellemesen fújták a kórusokat. Kijut a dicséret még az intézet két másik tanárnőjé­nek, Pol­iteczky Jolánnak és Jausz Jozefinne­k, akik a rendezés nehéz feladatát oldották meg ritka széli eredménynyel. Mint már említettük, a közönség zsú­folásig megtöltötte a színházat. Ott láttuk többek között Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert is családjával. Az előadást holnap, pénteken, meg­ismétlik, jegy azonban már nem kapható. (O kai.) * (A Koldusdiák új betanulással.) Az újonan betanított Koldusdiák utolsó főpróbáját csütörtö­kön tartották meg a sajtó előtt s Milöcker rendkí­vüli sikert aratott opertteje mostani első rangú szereposztásával már a főpróbán igen nagy hatást keltett. A reprise alkalmával nem lesz érdektelen a Koldusdiák első szinlapját ideiktatni. Budapest, pénteken, 1883. febr­ 23-án. Blaha Lujza asszony, mint vendég. Először: A KOLDUSDIÁK. Operette 3 felvonásban. írták : Zell és Genée. For­dították Evva Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette: Millöcher Károly. Személyek: Palmati­a Nowalszka grófnő L.-né Jennei Anna Laura Q­uvival Hegyi Aranka Broniszlava )­­ Pálmay Ilka Jan Janiczky Kápolnai Simon Rimanovszky Blaha Lujza Ollendorf ezredes Solymossy 'Wangenheim őrnagy Szabó Hoinczi kapitány Komáromi Richtholfen Berkes Etel pogumil Malachovszki zenegróf Andorfi Éva, a felesége Beregi Kornélia Enterich, szász invalidus Ujváry Károly Anica Vidorné Az új díszleteket festette Lehmann Mór főfestő, a jelmezeket Hamar­ György főruhatáros fel­ügyelete alatt a Népszínház szabóműhelyeiben készítették­’*■ (Pálmay Ilka Budapesten.) Pálmay Ilka, hosszú távollét után ismét Budapestre érkezett, hogy a Népszínházban vállalt rövid vendégszerep­lésnek megfeleljen. A kitűnő művésznőt Vidor igazgató fogadta s a napokban megkezdik a Mi­kado, valamint a Farkas' meg a bárány című új egyfelvonásos próbáit, melyek főszerepeit vállalta most el Pálmay Ilka­'i' (Az egyetem Csokonai-ü­nnepe­) Az egye­temi olvasócsarnok irodalmi és rhetorikai szakosz­tálya március 5-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor a központi egyetem kupolatermében a költő halálának százados évfordulója alkalmából Csokonai-ünnepet rendez. Az ünnep műsora­­a következő: 1. Kéler B. Csokonai­ nyitánya. Lengyel Dezső karnagy vezeté­sével előadja az egyetemi zenekar. 2. Dr Demkó György rektor megnyitó beszéde. 3. Csokonai. Gu­lyás József pályanyertes költeménye, szavalja ifj. Lányi Ernő. 4. Emlékbeszéd. Mondja Beöthy Zsolt főrendiházi tag, egyetemi tanár. 5. A re­ményhez. Csokonai költeménye, szavalja R. Maróthy Margit, a Magyar színház művésznője. 6. Csokonai és Lillája. Irta és felolvassa Mádai Gyula szak­osztályi elnök. 7. Lavotta: „A tihanyi echóhoz“, Lengyel Dezső: „Muzsikálnak, muzsikálnak“ (szöv. Baja Mihálytól.) „Busán szól­va“ (szöv. Zsitvay Tibortól). Kóczé Antal zenekarának kísérete mel­lett énekli Kenediek Kálmán, a Népszínház tagja. 8. Csokonai-dalok: Hegedüli Kóczé Antal. 9. Dr Heinrich Gusztáv prorektor záróbeszéde. * (A Nemzeti Zenede hangversenye.) A Nem­zeti Zenede igazgatósága hétfőn, e hó 6-án esti fél 8 órakor a Vigadó kistermében növendékeivel hangver­senyt rendez, melynek műsora a következő: 1. Con­cert pathétique e-moll (Liszt). Két zongorán előad­ják: Klein Margit és Haury Margit. Tanár: Aggházy Károly. 2 Hegedűverseny g-moll (Bruch). I. és I. tétel. Előadja: Wolfram Paula. Zongorán kiséri: Stefániai Imre. Tanár: Arányi Frigyes. 3. Concer­tino (Weber). Klarinéton előadja: Szász Katica. Zongorán kiséri: Haury Margit. Tanár: Hiekisch Henrik. 4. Ballada (Liszt). Zongorán előadja: Schüch Adrienne. Tanárnő: Rennebaum Ágosta úr­­hölgy. 5. Hegedűverseny két hegedűre D-moll (Bach) I. és II. tétel. Előadják: Brakl István és Fischer Sándor. Zongorán kiséri: Stefániái Imre. Tanár: Arányi Frigyéé. 6. a) „Napsugár“ (Schumann), b) „Nirvana“ (Kern Aurél), c) „Menuet“ (Weckerlin). Énekli: Sárkány Anna. Tanárnő: Balogh Mária. 7. Szonáta H-moll (Liszt). Zongorán előadja: Stefániái Imre. Tanár: Tomka István. 7. „Hunyady László“ (Erkel). Három cimbalmon előadják: Keleti Hona, Podwinecz Elza és Redlich Frida. Tanár: Erdélyi Dezső. * (Országos dalosünnep.) Az idei országos dalosünnepre, melyet Szombathelyen tartanak meg, nagyban folynak­ az előkészületek. Az országos da­­láregyesület a résztvevő dalosköröknek már széjjel­küldte a versenydarabokat. A részvételre eddig har­minc daloskör jelentkezett, de kivételesen még utó­lag is elfogadnak bejelentéseket. Az ünnep védnö­keivé fölkérik Széll Kálmán volt miniszterelnököt, Ernuszt Kelemen főrendiházi alelnököt és Ernuszt József vasmegyei főispánt s több más előkelőséget. (Színészet a vidéken.) A temesvári szín­házban, pénteken, lesz a „János vitéz“ bemutatója Haller Irmával a címszerepben. A darabot Kre­csányi igazgató maga rendezi s nagy fénynyel ál­­lítja ki. A drámai és vígjátéki előadásokra is nagy gondot fordít. Legutóbb a Kesztler-párt ünnepelték a „Romeo és Julia“ címszerepeiben, a múlt héten „Az erény útjai“ került színre, melyben Kardos adta nagy sikerrel az exminiszter szerepét, Hadik Anna­ pedig mint Cecile ragadta el a közönséget. Óriási érdeklődés közt folyt le a hét elején Ibsen „Nóra“-jártak reprizse. A címszerepet Hadrik Anna, Játszotta jellemző erejének és drámai művészetének, teljességével, a darabban tárgyalt lélektani rejtély rendkívül érdekes taglalásával. Nagy sikere volt, a közönség lelkesen ünnepelte. (Művészházasság.) Garai Bust, a szatmári színház széptehetségű tagját, Garai Sándornak, a budapesti Szigetvári kávéház tulajdonosának leányát március másodikán vezette oltárhoz Szőke Sándor, ugyancsak a szatmári színház tagja. (Conried,) a newyorki Metropolitan House leleményes igazgatója, a múlt héten előadta a Dene­vért, példátlanul fényes szereposztással. Rozalindát Sembrich Marcella adta, az ünnepelt koloratúr-éne­­kesnő, Eisensteint Dippel Andrásba nálunk is, két ízben vendégszerepelt hőstenor. Az előadás fölemelt hel­yárak mellett körülbelül 20.000 dollárt jövedel­mezett a vállalkozó szellemű igazgatónak. * (Betiltott színielőadás.) Berlinből jelentik, hogy ott egy lengyel színtársulat gróf Fredto Sándornak „Kapzsi úr“ című vígjátékét akarta előadni. A berlini rendőrség azonban, amely a da­rabban határozott németellenes tendenciát látott, betilotta az előadást. Az elődásra majdnem az egész berlini lengyel kolónia egybegyűlt, szinielő­adás helyett azonban csak abban gyönyörködhe­tett, hogy az előre­­megváltott jegyek árát visz­­szaten­tik­* (Vecsey Feri), a gyermek Hegedűművész, befejezte amerikai körútját, ahol szintén dicsőséget, babért aratott és egész vagyont gyűjtött össze. Szü­lei kívánságára Vecsey Feri most teljesen visszavo­nul, hogy elemi iskolai tanulmányait elvégezze és hogy kipihenhesse a nagy fáradalmakat. Grósz Sán­dor, Vecsey imprezáriója, Mischa Elmánnt, a rö­vid idő alatt nagy hírnévre szert tett orosz hegedű­művészt szerződtette, akivel legközelebb el fog jönni Budapestre. (Gorombaságok a színpadon.) Adolphe Brisson a „Temps“ színházi kritikusa legutóbbi cik­kében élesen kikelt azok ellen az Írók ellen, akik durva és goromba szók kimondására kényszerítik a színészeket. Nagyon természetes, hogy az Írók nem hagyták­­annyiban a dolgot és egy interjú keretében sorra elmondták a véleményüket a dologról. Elvben valamennyien igazat adnak Brissonnak, de gyakor­latban a gorombaságok mellőzését egyszerűen kivi­hetetlennek tartják. Alexandre Brisson azt mondja, hogy a kifejezés vagy szó legyen találó, anélkül, hogy túlságba menne. Georges Feydeau azt vallja, hogy a közönség sohasem botránkozik meg­, ha a go­rombaság a helyzetbe beleillik és szinte abból követ­kezik. Romain Coolus szerint az író színpadra viheti mindazokat az alakokat, amelyek egy vagy más szempontból érdemesek erre. Az alakokat a saját nyelvükön kell beszéltetni. Henry Bataille azt, mond­ja hogy a színpadon nincsenek gorombaságok de van­nak durva szerzők és vannak durva színészek. Albert Guinon különbséget akar tenni a vérbeli poéták és a drámaíró-mesteremberek között, akiknek nem sza­bad az, ami az előbbieknek. Budien Deseaves nem szereti, ha folyton arra a tiszteletre hivatkoznak, amelylyel a szerző a közönségnek tartozik és furcsá­nak véli, hogy a közönség megbotránkozik a színház­ban olyasvalamin, amin az orfeumban mulat. Való­jában csakugyan nincsenek a színpadon gorombasá­gok hiszen Shakespeare és Moliére olyan dolgokat mondatnak el a színészekkel, amiket a XX. század írói nem mernek h­inni. És ezen mégsem botránkozik meg senki. Ahogy nem is lehet. ______________________ IRODALOM. (Vergilius eclogái.) Újabban dr Vietorisz József fordította le Vergilius pásztorköl­­teményeit­. A fordítás az eredeti versmértékben van tartva s a jobb műfordítások közé tartozik. Ára pár­huzamos latin-magyar szöveggel 1 korona 20 fillér. * (Az olcsó könyvtár) újabb kötetei a kö­vetkezők: Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága, Macaulay Goldsmith Olivér, Arany János a nem­zeti versidomról és az asszonáncról, Rousseau az emberek közti külömbségek. * (A vasárnapi könyvtárban) újabban meg­jelentek: Szívós Béla a természet és az állatvilág csodái, Vetési László boldogházi esték és Fényes Elek utazások az északi sarkvidékeken. * (Atikai éjszakák.) ‘ Aulus Genius római író volt a Krisztus utáni második században. Utána fenmaradt egy vastag kötetre menő jegyzetgyűjte­­mény, egykorú és régibb írók műveiből idézetek, sa­ját megfigyelései stb. Ezeket most Barcza József és Soós József tanárok magyarra lefordították, és párhuzamos latin-magyar szöveggel kiadták. Ára 16 korona.

Next