Pesti Hírlap, 1905. április (27. évfolyam, 107-120. szám)
1905-04-26 / 116. szám
1905. április 26., szerda. PESTI HÍRLAP félszigeten. Mert mi pénzt is, vért is csak nemzeti jogokért adunk. De ily célra talán még ezért sem. “ Tanárok országos gyűlése. Az Országos középiskolai és a református tanáregyesületek tartották kedden gyűléseiket Budapesten. A református tanáregyesület egyelőre még csak előkészítette holnapi nagygyűlését. A felekezeti kereten kívül álló tanáregyesület ma elsősorban a Társadalomtudományi Társaság középiskolai vitájával foglalkozott, amit a maga vezetőségének figyelmébe ajánlott azzal a hozzáadással, hogy, ha a vitát befejezik, akkor ahhoz neki is lesz szava. Érdekes vita fűződött még a rendtartás kérdéséhez, aminek reformjához kérdőíveken gyűjtenek adatokat. Látni való tehát, hogy a Társadalomtudományi Társaságtól máris eltanulták a tanárok a kérdőívvel való adminisztrációt. A gyűlésről ez a tudósításunk: Rombauer Emil alelnök megnyitó beszédjében kimenti Beöthy Zsolt elnök távollétét. Rámutat, hogy a tervezett tudományos folyóirat ügyében a kultuszminisztériumba beadták a felterjesztést és ott a támogatás dolgában biztatást nyertek. Négyessy László főtitkár jelentésére a református tanáregyesület gyűlésére küldöttséget küldenek. Jutalomdíjat szerveznek a fiumei gimnázium valamely idegenajkú diákjának jutalmazására. A közgyűlést a Dunántúl egyik városában tartják meg, kapcsolatos lesz ez a közgyűlés Boszniába való kirándulással. A közgyűlés egy egész napot tölt el majd a magyar nyelvi oktatás kérdéseivel. A szepesi tanári kör indítványozta, hogy a diákok színházlátogatásával a közgyűlés foglalkozzék. Erre nézve foglalkozni fog két előadó a kérdéssel. Beke Manó szóvá teszi a Társadalomtudományi Társaságnak a középiskoláról való nagy vitáját, úgy látja, úgymond, hogy nem épen hozzáértők foglalkoznak ott a középiskolával és szükséges, hogy hozzáértők is foglalkozzanak a túlterhelés stb. kérdésével. Kemény Ferenc nem elégednek meg azzal, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés foglalkozzék. Szükséges, hogy a vitaciklus befejezése után a nagyobb sajtóorgánumok megvilágítsák ezt a kérdést. Perényi azt kívánja, hogy az összes vidéki köröket felszólítsák az ellenakcióban való részvételre. Örvendeni kell, hogy más oldalról is foglalkoznak a középiskolával.Bizonyos, hogy hiba van az iskolában és jó lesz azt a hibát megtalálni. Kívánja, hogy a közgyűlés foglalkozzék a dologgal. Kardos Albert úgy látja, hogy nem valami jó indulat vonul végig ezeken a vitákon és ezérthelyes volt már az első összejövetelen ezzel foglalkozni. Cigler azt indítványozza, hogy örömmel venné tudomásul azt, hogy az iskolával idegen körök is foglalkoznak, s kívánja, hogy ha befejeződik a tárgyalás, akkor vegyék ugyanazt a tanárok tárgyalás alá. Waldapfel János nem örömmel, hanem csupán érdeklődéssel nézi a Társadalomtudományi Társaság tárgyalását. Új dolgokat nem hozott ugyan felszínre, de lehet ezzel foglalkozni. Bozóky Endre szerint az orvosok enunciációi a szülők előtt nagy súlylyal esnek a latba. Az iskolaorvosoknak lenne a feladatuk a rektifikálás. Eddig csak egy igazságot hallott ezeken a gyűléseken, hogy a szülők még terhelt gyermekeiket is középiskolába kényszerítik. Rombauer Emil elnök jelenti, hogy az igazgatóság a hozzászólást még korainak tartja. A tanárság egyelőre csak egyenként keressen alkalmat publicisztikai úton hatni a nagyközönségre, az egyesület akciójának ideje azonban még nem érkezett meg. Indítványára kimondotta a választmány, hogy az igazgatóság figyelmébe ajánlja ezeket a vitaestéket. Volt ezek között olyan előadás is, amelyet elejétől végig minden tanár elfogadhat, s voltak más irányúak. Négyessy László jelenti, hogy a fürdő konviktus berendezése megindult. A tanáregyesület téli táncmulatságának egész jövedelmét erre a célra engedte át. Beke Manó javaslatára, a tanáregyesület eme humánus akciójáért Kemény Ferencnek, a tervezőnek köszönetet mondanak. Négyessy László jelenti még, hogy a középiskolai műszótár már készen van és még ebben a hóban sajtó alá kerül. Következett azután Morvay Győző előadása aközépiskolai rendtartás reformjáról. Ismerteti az állami és felekezeti középiskolák rendtartását, utóbbiakban dicséri a nevelésre vonatkozó intézkedéseket. Az új rendtartásnak szerinte magában kell foglalnia a ma érvényes összes rendeleteket. Mindenesetre javítandók lennének a fegyelmi szabályok és a vizsgálatok szabályzata. Kivánja, hogy a gyengébb tanár is védelmet találjon a fegyelmi szabályokban. (Ellenmondás.) A tanulmányi ügyekre vonatkozólag fényes példát mutat a külföld. A mi szabályzatunk kényelműen szabadelvű, míg az osztrák is igazi gavallériát mutat. Kivánja, hogy minden iskolában legyen külön házirend a tanárok számára. Kívánná még az óraközöknek tágítását. Az iskolai vizsgálatokról szólva, lehetetlennek tartja eltörlésüket, kívánja azonban, hogy a vizsgálatok célja csupán a pályaválasztás irányítása, legyen. A javító vizsgálatoktól díjat kell fizetni. Kívánja végül, hogy minden tanári kar hozzászóljon a rendtartáshoz, s a begyűlt anyagból merítsék a tanulságot a reformhoz. Kemény Ferenc kívánta, hogy a diákok klubbozását tiltsák meg a rendtartásban. Kovács Gyula szerint a kérdések nagy komplexuma van az előadó munkájában. Szükséges lenne ezt a kérdést közelebb vinni a megvalósuláshoz. Bozóky Endre szeretné, ha a tanárnak nagyobb szabadságot adnának. A pragmatikát kellene szervezni, de nem úgy, ahogy az Igazgatói Utasítást készítették el, amely porosz mintára rontja a békét nálunk. A magyar iskola szellemét nem lehet paragrafusokba szorítani. Kardos Albert szerint a vizsgálatoknak oly gyökeres reformját, mint azt az előadó tervezi, nem lehet a rendtartásban megoldani. Szerinte ki kell keresni a rendtartásnak könnyebben reformálható részeit és az így kikapcsolható részekkel egyedire nem kellene foglalkozni. Zlinszky szerint olyan sürgős a reform, hogy feltétlenül kikapcsolandók a törvénymódosítással járó részek. Rombauer Emil szerint a fegyelmi eljárás és a vizsgálati rend szorul leginkább reformra. Sajnos, úgy ebben, mint a középiskolai törvény számos szakaszára vonatkozólag hiába várjuk a végrehajtást. A vizsgálatokra vonatkozó rész jó lehet a vidéki iskolának, de nem egy fővárosinak. Szeretné, ha kérdőpontokat adnának fel a tanári karoknak. A választmány elhatározta, hogy a középiskolai rendtartás reformját sürgőssége miatt csupán a törvény korlátai között óhajtja véghezvinni. Megejtették ezután a kandidálást. Első helyen kandidálták a jelenlegi tisztviselőket. A szavazás határidejéül június 1. napját tűzték ki. Fővárosi ügyek. — A növények pusztítása. Érthetetlen módon megdöbbentően sok olyan vásott gyerek, vagy gonosz ember akad, aki gyönyörűségét találja a fák, ligetek, virágok, szóval a növényzet pusztításában. A sok ültetvény, rengeteg pénzbe kerül és a kertészeti személyzet nem képes a növények biztonságát ellenőrizni. A tanács most megkereste a rendőrséget, hogy éber szemmel őrködjék és a rongálókkal szemben járjanak el példásan. — Uj római katholikus templom. A Ferencváros polgársága nevében Tolnay Lajos és több bizottsági tag arra kérte a tanácsot, hogy a fölveendő új nagy kölcsönből a Ferencváros kültelkén kisebbszerű római katolikus templomot építtessen. A templomra nagy szükség van, mert a messze terjedő kültelek munkásnépe közül több mint 1500 római katolikus van, akik most egyáltalán nem, vagy csak nagy időveszteséggel juthatnak templomba. A Kossuth-szobor juryje május 3-ikán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen Bartolomé hírneves francia művész is részt fog venni. Bartolométól kedden távirat érkezett Halmos János polgármesterhez Párizsból, amelyben tudatja, hogy május elsején indul el Budapestre és 3-ikán reggel érkezik meg. A polgármester, mint a jury elnöke, kedden Bárczy István tanácsos kíséretében, megtekintette a pályaműveket. — Dr Schermann Adolf emlékezete. A székesfőváros közegészségügyi bizottsága, tavaly, a Schermann Adolf tiszti főorvos elhalálozása után való első ülésén elhatározta, hogy a jeles férfiú emlékezetének gyászünnepet szentel. A bizottság akkor Weisz Jakab fővárosi bizottsági tagot kérte föl az emlékbeszéd elmondására. Az ünnepséget április 28-án — pénteken — délután 5 órakor fogják megtartani a Váci-utcai Újvárosháza közgyűlési termében. — Árlejtés munkálatokra és szállításokra. A székesfőváros tanácsa többrendbeli munkálatra és szállításra hirdet árlejtést. Ezek közé tartozik: az I. ker. Fehérvári-út belső szakaszának a rendező munkálata. Ez a szakasz a Ferencz József-híd budai hídfőjétől az Atlós-út előtti tér kezdéséig terjed. Itt a kocsiutat gránit, vagy bazalt kockakővel kell készíteni, a sínközöket és oldalutakat elsőrendű keramit téglákkal, a gyalogutakat pedig rendes méretű trachit vagy bazalt kővel. Ebbe a munkálatba beleértve az összes föld, alapozó műveletek, valamint az alapozáshoz szükséges zúzott mészkő szállítása is. Mindezek csak egy vállalat tárgyát alkothatják. Árlejtést hirdet továbbá a tanács 265.200 darab gránit vagy bazalt háromnegyedes kockakő szállítására, 4800 darab trachit, vagy bazalt szegélykőre, 54.320 darab bazal trachit vagy bazalt gyalogút kőre, amely anyagokat a Fehérvári-út építéséhez fognak fölhasználni. Árlejtést hirdet a tanács az I. ker Fehérvári-út keleti oldalán tervezett s 570 méter hosszú beton-csatorna építő munkálataira, végre a IV. ker. Aranykézutcában tervezett csatorna építő munkáira. A vonatkozó ajánlatokat május 12-ig lehet benyújtani, a _________________________________ Központi városháza II. emeletén levő középítési ügyosztályhoz, a megfelelő bánatpénzzel együtt. — A Vigadó átalakítása. A pénzügyi és gazdasági ügyosztályban kedden d.e.tartották meg az árlestést a Vigadó épületében szükséges szobafestő munkákra. A beérkezett ajánlatok közül azt javasolja a bizottság elfogadásra, amelyet a 39,500 korona előirányzattal szemben, 27,500 koronával tettek. — Államsegély a községi reáliskolának. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a ma érkezett leiratában értesíti a székesfőváros hatóságát, hogy a IV. kerületi községi reáliskola költségeinek a hozzájárulásaként, 14,000 korona segélyt utalványozott ,és küldött a főváros pénztárához. — Iskolák áthelyezése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívja kedden érkezett leiratában a főváros hatóságát, hogy a IV. kerületi polgári leányiskolát, valamint a VI. kerületi felsőbb kereskedelmi iskolát a mostaninál célszerűbb módon helyeztesse el. — A magánépítési bizottság ezen a héten nem tart ülést. A legközelebbi ülés május 1-én —• hétfőn — délután lesz. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Erzsébet.) Erzsébet királynénk dicső emlékének állt szobrot Szeged város. És a város tanácsa kétségkivül Lázár Györgynek, a kitűnő ízlésű polgármesternek, tanácsára Ligeti Miklóst bízta meg az Erzsébet-szobor elkészítésével. Ma mutatta be a művész e szobrát meghívott műértőknek, akik egyhangúlag konstatálták, hogy ennél gyönyörűbb női szoboralakot még ez ideig nem mintázott magyar szobrász. Amennyi előkelő finomság, szűziesség és mélyen érző lélek csak beleönthető egy agyagból gyúrt alkotásba, azt együtt látjuk Ligeti Miklós Erzsébet királyné-szobrán. Elbűvölő bájjal ül a szépséges királyné egy márvány padon, csipkés magyar díszruhában, koronával a fején, üde szépsége teljes vimlásában és miközben elmerengve alátekint, gyönyörű kezeit önfeledten az ölében pihenteti s jobbjában legyezőt itart. Annyira szép ez a női alak, hogy rövid időn belül, ha szerte az országban megismerik, szerelmes lesz belé egész Magyarország, mint ahogy szerető rajongással őrizzük emlékét ma is e hazában. A pozsonyi Mária Teréziaszobor és a kolozsvári Mátyás-szobor után most Szeged jut egy elsőrangú műalkotáshoz, melyért sírhat a szívünk, hogy nincs itt Budapesten. Fokozni fogja e szobormű szépségét, hogy fehér márványból fogják kifaragni. De miért ne lehetne ez a szobor az egész országé? Mint ahogy Kossuth-szobrokat is emelnek sorban a nagyobb magyar városok. Miért nem állhatna itt Budapesten is? Ajánljuk mindazok figyelmébe, akik ilyen kérdésekben döntenek és többnyire a márványból faragott szakácsnőket helyeztetik királynői piedestálra a költői ihlet szent perceiben született, igazán eszményi alakok helyett. (k. k. l.) '■ * (A Benczur-iskola.) A Benczúr Gyula vezetése alatt álló festőmesteriskolának jelenleg öt fiatal művész növendéke, van, ezek: Boruth Andor, Éder Gyula, Reinhardt Károly, Jászai József és Komáromy-Katz Endre. Katzot kivéve, a többiek utolsó esztendejüket töltik az iskolában, ahol szép művet alkottak. Boruth Andor, aki a tavaszi nemzetközi tárlaton a „Jézus születése“ című nagyobb szabású festményével feltűnést keltett, jelenleg a sátoraljaújhelyi templom számára fest egy oltárképet, mely a Szent Erzsébetet ábrázolja, aki előtt egy ősz koldus alamizsnáért könyörög. Ennek elkészülte után az ,,Utolsó vacsorát“ fogja megfesteni, melyet a téli kiállításra szán. Boruth hosszabb ideig volt tanulmányúton Spanyolországban, ahol Velasqueznek híres törpéjét másolta le. Éder Gyula most készült el Kossuth Lajos képével, melyet Debrecen városa rendelt meg nála a debreceni városház nagyterme számára. „Ugyancsak Éder készítette a király megrendeléséből, Benczúrnak a Nemzeti kaszinóban lévő királyképe után ő felsége arcképét a londoni nagykövetség számára. Most mithológiai tárgyú festményeken dolgozik. Reinhardt Károly, akinek több genreképe van a nemzetközi kiállításon, a „Művészet“ számára készít grafikai műveket, Jászai József pedig, akinek szintén van egy képe kiállítva a Műcsarnokban, arcképeket fest. Komáromy-Katz Endre, aki legszorgalmasabb fiatal festőink egyike, két képpel szerepel a nemzetközi tárlaton, s most kisebb genreképeken dolgozik. * (Rákóczi sírjának kijelölése.) Az országos képzőművészeti tanács és a műemlékek országos bizottságának megbízásából dr. Lippich Elek kultuszminiszteri osztálytanácsos vezetésével Schulek Frigyes, Strobl Alajos, Steinhaus István, Fittler