Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 135-150. szám)
1905-05-21 / 140. szám
is az iskola a társadalomé. Berzeviczy Albert miniszter, akinek már az 1895. évi szervezet előkészítésében szintén része volt, az új szervezet tárgyalásánál is figyelmet fordít a nagy nyilvánosság ítéletére, mint a kereskedelemügyi kormányzat is méltányolja a közgazdasági körök támogatását. E szempontnak országos érdekű jelentősége van különösen azért, mert évenként kereskedelmi iskolánkból mintegy 1500 ifjú kerül gyakorlati pályákra, akik az állam közgazdasági érdekeinek apostolai lesznek. Azért kívánatos, hogy a felső kereskedelmi iskolák megindult revíziója minél jobban sikerüljön. Kirchner Béla. . Csokonai napja Debrecenben. A debreceni nagyerdő felől fűszeres illatokat hord be a tavaszi szellő Csokonai Vitéz Mihálynak, a kálvinista Róma ősi kollégiuma előtt álló ércszobra felé. A széláramlat megbontja a szomszédos akácos épen most bimbózó lombjait, amelyek közül mintha titokzatos szózat zendülne ... Épen úgy, amint a költő megálmodta: " A Múzsáknak szózatja A sirt is megrázkódtatja S életet fuval belé ... Az ország legelső tudományos és irodalmi egyesületével élükön, ezrek meg ezrek előtt tolmácsolhatják pedig e szózatot, melynek minden dicsérete a XVIII. század nagy lírikusának, e kor Petőfijének szól. Bársonyos tekintetű Lillák hintik be az ihletett percben alkotott szobor talpazatát. Ahány szál nárcisz virágzásba borult az ünnepi nap hajnalán, az mind Csokonait illeti, aki a magyar nyelv „harmóniás“ zengésével először sóhajtotta dalba emez igénytelen kis virágok nevét ... És zarándokaira indulnak ezrek és ezrek amaz ereklyetárgyökhöz, amelyek közvetve vagy közvetlenül Csokonaival, vagy korára vonatkoznak, Csokonai, nagynevű kortársai és a bűbájos Lilla emlékével összefüggésben állanak. A debreceni Kereskedő Társulat, mely maga is több százados intézmény s még a régi „céh“-beti világban született, díszes, nagybecsű freskókkal ellátott gyűléstermét bocsátotta a Csokonai kör rendelkezésére, a Csokonai ereklyetár számára. Több, mint 700 ereklyetárgy, irodalmi s művészeti történelmünkre vonatkozó műemlék van e teremben kiállítva, Csokonai korából. Itt látjuk műveinek valamennyi kiadását. Ezek nagy része persze már halála után jelent meg s hordta szerteszét a hazába, de a haza határain választja menedékhelynek el rövid és fergeteges életben . . .“ Beck Pálnak ezt a nagylelkű ajánlatát azonban már nem fogadhatta el „Lilla“ poétája. 1805 január havában már az ágyból sem tudott fölkelni a nagybeteg író. „Szegény Gilbert mennyit nem szenvedett . . .“ Csak épen, hogy kórházban nem halt meg Csokonai. Édesanyja ápolta fogytig, s még utolsó napjaiban is a „Lillá“-hoz írt verseket olvasgatta, azt a levelet, amelyet neki felejthetetlen kedvese irt, de különben még tréfált, s noha „szája és nyelve koromfeketére üszögösült már. Januárnak 28-dik napján„ — írja Gaál — Szentgyörgyi doktorral még tréfája“. Soltra János diák, aki látására jött, kérte „aufführolná“ Szentgyörgyinél, mire elhaló hangon igy szólt Csokonai:— Mingyárt aufführolom én az urat a Jézus Krisztusnál — ezek voltak utolsó szavai; elcsöndesedett s néhány óra múlva, — éjfél felé — megszűnt élni a sokat hányatott poéta, aki maga kívánta: ' Híremet s nagy voltomat Ne trombitálják messze tartományok, Más ne tudja síromat, Te hints virágot arra s a leányok . . . „Lilla“' nem hintett ugyan virágot Vitéz sírjára, kétszer is férjhez ment, és öreg korában aszszonyos kckettériával olvasgatta néha a verseket, amelyeket „híres imádója“ róla írt. A debreceni leányok ellenben valószínűleg fölvirágozzák néha most már nem elhagyatott sírját a nagy költőnek, mert most már oda talál a post mortem dicsőség, az a „kései növény“, amelyről Musset mondja plante tardive, amante des tombeaux .. . -------------- Gróf Vas Sándor, túl is Csokonai dicsőségét, azt a dicsőséget, melyből a költőnek életében oly kevés rész jutott ki. Csokonai életében művei közül csak az a kis gyémánt-kiadás jelent meg, amelyet 1800-ban Debrecenben Szigethy Mihály nyomdász adott ki. A címe: A’ szépség ereje a' Bajnoki SzivénErőss Gábor, a hires kollégiumi rézmetsző diák rajzolt és metszett hozzá egy kis képecskét: egy Ámor-angyalt, aki virágokat locsol. Ez a legrégibb Csokonai-kiadás s itt van eme példányok legértékesebbje, az a rózsaszínű selyemkötésbe kötött könyvecske, melyet Csokonai Lillájának, Vajda Juliánnának adott." A rézmetszet szépen ki is van szinezve, minden valószínűség szerint a költő által, gyöngéd figyelemként. Ez a példány a magyar írók fejedelméé, Jókai Móré volt. Ő ajándékozta a kis miniatűr költeménykötetet a Nemzeti Múzeumnak 1859-ben. A költő életében nem is jelent meg még csak egy kötet 1803-ban Bécsben Pichler Antal betűivel, — ennek címe Anakreoni dalok — és a Tavasz címet viselő, Kleist fordításokat tartalmazó kötet Komáromban, 1802-ben, özv. Weinmüllerné betűivel. A Nagyváradon és Vácon megjelent Dorottyakiadásokat kivéve, a költő műveinek többi kiadásai — ezek közt a nagy tipográfiai művészettel kiállított bécsi példányok — már a költő halála után láttak napvilágot. Ezek közül itt láthatók a Pichler Antal nyomdájában Márton József kiadásában 1813., 1815., 1816. megjelent, Csokonai összes műveittartalmazó kiadás példányai. Ennek megjelenésében nagy része van Marton Józsefnek, aki diáktársa volt a költőnek s később Bécsbe került professzornak. Ezt megelőzőleg Gotheb Antal nagyváradi, Szigethy Mihály ugyanottani nyomdászok közel 15 különböző részleges kiadást adtak ki Csokonai verseiből. A Diétái Magyar Múzsa 1796-iki, Pozsonyban Wéber Simon Péter nyomdájában kiadott köteteiből is vannak a kiállításon szép példányok. Az ország mostani központja, az akkori Pest, csak azután jóval később produkál Csokonai,kiadványokat. Trattler János Tamás nyomdájában a költő halála után 12 évvel jelenik meg az első Csokonai kötet. Dornby Márton, Csokonai kortársa, a költő lelkű volt debreceni szenior adja ki „Csokonai V. M. eddig ki nem adott munkái-t 1817-ben. A magyar olvasó közönség később, a Lipcse és Pest jelzéssel elláoott, 1844. és 1845-ben kiadott Csokonai-kötetekből tanulja megismerni Csokonait. De a következő évek zavaros eseményei, a szabadságharc, Petőfi meteorszerű feltűnése azután jócskán el is felejtetik adivatját múlt költőt. Ritkaság Csokonainak egy 1797-ben megjelent munkája. Cime: A nemes magyarságnak felsülése. Komáromban becsületes derék Weinmüller Bálint nyomdász adta ki a vékonyka füzetet. Ez az előtte való években tartott pozsonyi diétára vonatkozik. Természetes, hogy a legújabb Csokonai-kötetek mind képviselve vannak az ereklyetárban. A Csokonai eredeti kéziratok közül szintén igen sokat láthatunk. Itt van a költő híres kollégiumi búcsúzói eszédének eredeti kézirata. Egy oldalnyi keresztül van húzva benne. Itt támadja a főiskola akkori vaskalapos rendszerét. Később úgy látszik meggondolta magát s kihúzta a tanári kart kompromittáló sorokat. Nem is vádolt a kollégiumból való távoztakor búcsúbeszédében éles szavakkal senkit, csak önmagát mentegette. Itt van Lillához intézett karácsonyi köszöntése, Vajda Juliánna leveles ládájából sok költeményének kézírása, közte a Még egyszer Lillához c. dalé is. Értékes ereklyetárgyak: Csokonai, eredeti keresztlevele, magánosokhoz intézett levelei stb. És itt van a legutolsó levél a megmaradónak közt, amit Derecskéről irt. Borítékostól együtt ki van állítva. Akkor még nem volt posta, alkalmatossággal küldte hát a levelet. A borítékon ez áll: A három Metsző Atyafiaknak, ha még megvolnának. Derecske 10 X br 1804. Ezután jön a rezignált hangú levél, mely így végződik: . . . Megengedtek, úgy reményiem, Hogy aprólékos adósságaimmal még későbbre maradok . . . Reménylem csak adódik majd módom nekem is és azt majd lefizethetem oda, ahová frástokban kívánjátok . . . Mit írjak még?! írhatnám, hogy sokkal rosszabbul vagyok, mint voltam, a lábam nem bir, nem eszem, a köhörgés szakadatlanul rajtam van és 10 grádussal erőszakosabb, de az effélékkel minek terheljelek? ha meggyógyulok megírom, ha meghalok, lesz tán, aki megírja. Isten hozzátok! Ne szűnjetek meg szeretni, aki titeket halálig fog szeretni. Csokonai M. Csokonai ereklyéi közül legérdekesebb az a két könyv, amely a költő tulajdona volt. Széll Farkas, a kiváló történetíró tulajdona Pope-nak egyik műve, melynek címe: „Commentaire sur la traduction en vers de Lessai de M. Pope.“ Tudvalevő, hogy Csokonaira, akinek töb sajátkezű jegyzete s névaláírása van a könyvben, Pope e műve nagy hatással volt s ez több munkáján érezhető. Még érdekesebb az a könyv, mely a kis diák Csokonaié volt. Ennek cime: Gradus ad Parnassum. Lapjain több Csokonaitól származó firlalások láthatók. Csokonai, aki rajongott a zenéért, flótán és furulyán — életrajzírói szerint -- maga is ügyesen játszott. Hiteles okiratok bizonyítják, hogy a kiállításon levő furulya, mely a főiskola tulajdona s a flóta, — mely az elhunyt költő egyik diáktársa révén ivadékról-ivadékra szállva, Erős Mihály furtai földbirtokos adományaként jutott a Csokonai kör ereklyetárába, — szintén Csokonai tulajdonát képezték és sokat mulatott azzal. Lavotta János hires magyar ágrándjának gyönyörű szép melódiái mellett. A költő halhatatlan nevű Lilid-fiának is több ereklyéje van a kiállításon. Itt van zsoltáros könyve, melyet második férjétől, Végh Mihálytól egyik káplánja örökölt. Mig most is benne vannak a Csokonaitól származó versek, a költő eredeti kézírásában. Itt van a Lilla aranygyűrűje is. Régi divatú, vékonyabb formájú arany pecsétgyűrű, melynek fedele felnyitható. Szerelmes leányzó szerelélesülű kis hajfürtjét, kockázatos vállalatokba kezdő ifjak pedig minden eshetőségre elkészülten, mérget rejtegettek az ilyen gyűrűkben. Ki tudja, Lilla mit rejtegetett a gyűrűben, amelyet mint Isten előtt eljegyzett arájának adott neki Csokonai. De hiteles adatok igazolják, hogy mind a költő verseit, mind a gyűrűjét titkon megőrizte, egyik ágya fölött levő fali szekrényében. A gyűrű Lilla unokatestvére révén jutott a kör birtokába, a Lilla-képet pedig, mely szintén itt van a kiállításon, Szendrey Imre, a Csokonai irodalom egyik derék mivelője, fedezte fel Lilla egykori komáromi házának a padlásán, sok-sok limlom közt. Csokonai megzenésített dalainak két, összesen kilenc dalát tartalmazó, zenetörténelmi szempontokból igen érdekes hangjegyfüzet van még a kiáltáson. Úgy látszik, párjuk nem akadt sehol az országban. A képzőművészetek Ferenczy pompás Csokonai-szobrával, Aggházy Gyula és id. Kovács János pompás Csokonai-portréival vannak képviselve a Csokonai ereklye-kiállításon. Szathmáry Zoltán. Belől: PESTI HÍRLAP 1905. május 21., vasárnap. IRODALOM. * (Tervezet az állami altisztek és szolgák jogviszonyainak szabályozásáról.) Madarász János, mint az állami altisztek és szolgák bizottságának elnöke ily cvnt alatt tervezetet készített, melyet a bizottság most emlékirat kapcsán nyújt át a kormánynak. Az emlékiratban sérelmeik orvoslása végett kérik a fizetéseknek egyöntetű megállapítását, a kinevezési és előléptetési viszonyok javítását, a nyugdíjtörvény módosítását és a szolgálati pragmatika megalkotását. A tervezet ára 2 korona és megrendelhető a nyomdásznál (.Heisler J., Budapest, Lánchíd utca 2. sz.)