Pesti Hírlap, 1905. november (27. évfolyam, 316-331. szám)
1905-11-23 / 324. szám
se pelte a közreműködőket és jeles vezérüket. Kerner* (Bécsi képzőművészek társasága.) A bécsi képzőművészek társaságának elnöke, Streit tanácsos, a társaság vezetésétől visszalépett. Utódjául a képzőművészeti akadémia tanárát, Angelit, emlegetik. * (Az ezredévi emlékmű.) A városligeti ezredév emlékműnek ismét elkészült egy pár alakja bronz-öntvényben. Az Országos Képzőművészeti Tanács a bronz-szobrok megvizsgálása és átvétele végett november 24-én, pénteken megjelenik az ércöntőműhelyben, ahol ülést is tart. Az elkészült bronz-szobrokat már közelebb felállítják az évek óta készen álló talapzaton. Istvánt. Az orosz művet a műsor végére tették, ellenben a hazai újdonságot — igen helyesen — a hangverseny elejére, mikor a hallgatóság percipiáló képessége még nem volt kimerülve és teljes fogékonysággal hallgathatta a Siklós Albert Rákóczi-nyitányát. A fiatal, nagytehetségű szerző ezen legújabb művében egyrészt a Rákóczi-kultusznak adózott, másrészt magyaros érzésű és magyar hangulatú művet irt, a kurucvilágból fönmaradt zeneemlékek kegyeletes fölhasználásával. A bevezetés rodostói hangulattal tölt el, a távol keleten, hazája után epedő fejedelem bús tépelődéseit ecseteli, majd a stákóczinóta egyes részleteinek fel-feltüntetése utóbb a tárogatónak bús, epedő nótája még inkább a híres induló lelkesítő danája festik előttünk a fejedelem visszaemlékezését, az elmúlt harcokon tűnődését. nagy zenekarra írt nyitány lendületes, hazafias tónusa kedvező fogadtatásra talált a mai bemutató közönségénél, többször ki is szólították a fiatal, rokonszenves szerzőt a dobogóra, hívei azonfelül babérkoszorúval is kedveskedtek nek. A két modern újdonság közt egy ósdi, de ügyesen restaurált „újdonság“ szerénykedett: egy balletsuite, melyet Glucknak 1769-ben írt Páris és Heléna című dalművének ballet-részleteiből állított öszsze Reinecke. Az eredeti maestoso részt elhagyva, bevezetésül egy másik Gluck-féle áriát használt fel, megerősítvén és kibővítvén a zenekart fafúvókkal, kürtökkel és üstdobbal; a második rész egy hajporos gráciájú chaconne, a harmadik pedig egy szintén bájos, kedves gavotte, míg a rövid koda a kedves műnek befejezését adja. A közönség az egyszerűségében is hatásos művet szintén tetszéssel fogadta; az elismerésből a közreműködők mindegyike igényt formálhat. Szólistája is volt a mai hangversenynek: a budapesti születésű Selald Sándor, ki még néhány évvel ezelőtt a m. kir. operaház zenekarában játszott, azután Thomsonnál folytatta tanulmányait, olyan sikerrel, hogy Haler helyére szerződtették, a berlini üdv. operához hangversenymesternek, azonkívül tanára lett a berlini zenedének. És bármenynyire sajnáljuk azt, ha művészeink elszármaznak tőlünk külföldre, mégis némileg indokolható — az ő egyéni érdekük szempontjából — ez a kivándorlás. Jól tette Sebald is, hogy külföldre ment; ha itthona marad, még most is valahol Grünfeld mögött hegedülne az operai zenekarban. — Ma este Brahms szövevényes hegedűversenyét (op. 77) játszotta széles, öblös tónussal és érett, átgondolt felfogással, a közönség tapsait pedig egy Bach-ráadással köszönte meg. A terem és a lépcsőház ma már sütve volt, a lépcsőre szőnyeget is tettek, és felsoroltatták a perkettákat, szóval rendbe hoztak egyet-mást. De a ruhatári mizériákon még mindig nem segítettek, a melléklépcsőt még mindig nem nyitották ki, a közönség csak a főlépcsőn távozhat s egy negyedóráig is eltart, míg a páholybérlők a felső emeletről leérhetnek a földszintre. Nem is jó arra gondolni, hogy mi történnék, ha valahogyan pánik támad és a közönség csőszerre sietne kifelé. színház és zene. Második filharmóniai hangverseny. Hamlet mélységes igéjét („there are more things“) választotta Byron jeligéül, midőn Manfrédjét megírta és Csajkovszky ismét a Byron hősének egy mondatát — mysterious agency, ye spirits of the unbounded universe, i call upon ye by the written charm, whch gives me power upon you — fogadta el kiindulópont gyanánt Manfred zenéjének megalkotásánál. A britt költő kongeniális értelmezőre talált az orosz zeneszerzőben, aki nem színpadi előadásra szánt melodrámát irt, mint Schumann — és nem is nagyszabású vokális kompozíciót, karokkal és szólókkal, mint Lacombe, — hanem a Manfrédproblémának zenei fejtegetését, a Byron költeményének zenei illusztrációját kísérelte meg nagy szimfóniái költemény formájában. Nem is követi a Byron drámai tagolását; négy részében inkább csak visszatükrözteti azokat az impressziókat, melyeket Byron olvasása keltett a Csajkovszky lelkében. Az első rész a berni Oberland alpesi világában bolyongó Hanfréd kétségbeesését ecseteli; megszólal az egész művön végighúzódó „reménytelenségi motívum“, melyre mintegy feleletül a feledési motívum következik. Feledni hiába akar Manfred, maga elé idézi a szellemvilágból alattvalóit, kik fölött korlátlan hatalommal rendelkezik — i do campell you, to my will — és a markáns, a vonósok erőteljes és uniszónó akcentusaival jelzett idézési motívum után a zenekarban egyre fokozódó mozgalom jelzi a szellemek megjelenését; megjelenikAstarte is, Manfréd nővére, akihez őt bűnös szerelem fűzte, — úgy, mint Manfréd prototypusát, Byront is, a saját nővéréhez — és Astarte egy fisz-re fölemelkedő szerelmes frázisban suttogja a Manfréd nevét. He Manfréd bűnének tudatára jut — erőteljes akkordmenetekben —, nem emlékezik többé vissza szerelmi boldogságára, melyet még az imént a tompított vonósok bájos andantéja ecsetelt, hanem tovább bolyong eszeveszetten, dúló kétségbeeséssel a szívében. A második rész — vivo con spirito — a bűbájos szépségű scherzoban egy alpesi hegyi zuhatag poétikus milicujét, a vízpárák fölött lebegő szitakötők táncát, a verőfényben ragyogó forrás gyöngyöző harmatát és a vízesés fölött képződő szivárvány szépségeit ecseteli. Manfréd idéző szavára megjelenik a witch, a hegyi tündér, a hárfák által kijárt hegedűk hozakodnak elő a tündér bájos danájával, — mely le scherzonak mintegy a triója — míg az első rész ismétlése ismét a vízesés tündéri világának ecsetelésével, lassanként elhaladva, fejezi be a hangulatos, költői szépségű részt. A harmadik rész, a természet egyszerű gyermekei,ó pásztorok és zergevadászok közt feledést kereső Manfréd bolyongásait rajzolja elénk. Az oboák pasztorális jellegű főthémája, melyet a hegedűknek egy másik, szintén idillikus danája követ és a falusiak mulatóját jelző bájos pásztortánc ezen résznek főbb szépségei. Hatásos ellentétben van ezzel a befejező rész szilaj, orgiaszerű menete. Manfréd az 'Ahmén pokoli birodalmában keres ugyanis feledést, egyre szilajabb táncban lebegnek körülötte a sötétség démonjai, — végül ismét előtűnik Astarte és közeli halálát tudatja Manfréddal. Komor, gyászos jellegű, akcentusok ecsetelik Manfréd megváltását szenvedéseitől, megszólal az orgona — (ma ugyan nem szólalt meg!) — és egy áhitatos, imaszerű apológia fejezi be a nagyszabású művet. A közönség több mint egy órán át élénk figyelemmel hallgatta a Csajkovszky hatalmas zenéjét, és minden egyes rész után lelkes ovációkkal ünnep i-idi.): * (Hirek az operaházból.) Holnap, csütörtökön Offenbach fantasztikus dalműve ..Hoffmann meséi, kerül színre a következő szereplőkkel: M. Szoyer Ilona (Olympia Giulietta, Antónia), Szamosi Elza (Hikle), Berts Mimi (Antónia anyja), Arányi (Hoffmann), Dalnoki Viktor (Coppelius, Capperlutto, Miracle), Dalnoki Béni (Coehesulle, Pattichinaccio Ferenc), Hegedűs (Spalarezani), Várady (Crespel), Ney Bernát (Luther), Mihályi (Schlerrul), Szemere (Hermann), Kiss (Nathaniel). A dalművet Szikla Adolf karmester vezényli. Tosca Puccini dalműve pénteken, e hó 24-én, kerül színre 25-ötödször az operaházban. Először 1903 december 1-én adták. A jubiláns előadásban ugyanazok működnek közre, akik a bemutató előadásban vettek részt és pedig: V. Krammer Teréz (Tosca), Váradi Margit (Pásztorfiú), Anthes (Cavaradossi Mario), Takáts (Scarpia), Kornai (Angelotti), Hegedűs (Sekrestyés), Gábor (Spoletta), Kárpáth (Sciarrone), Szemere (Börtönőr). Az eddigi 24 előadásban Scarpia szerepét Takáts 18-szor, Beck 6-szor, a sekrestyés szerepét Hegedűs 22-szer, Várady 2-szer Spolettét Gábor 23-szor, Kertész pedig 1-szer énekelte, a többi szereplő mind a 24 előadásban közreműködött. A dalmű előadásait mindig Mader Rezső igazgató vezényelte s ugyanő vezényli a 25-iket is. • Jokseh Irma fog vendégszerepelni e bő 27-én, hétfőn, a m. kir. operaházban. „A bűvös vadász“ Agotha szerepét fogja énekelni. A fiatal magyar művésznő a budapesti zeneakadémiában nyerte kiképeztetését s már az utolsó évfolyam alatt sikerrel vendégszerepeit a Várszínházban, valamint Kassán és Nagyváradon is. Azóta állandóan külföldi nagy színpadokon működött s legutoljára Nizzában vendégszerepeit. * (Hirek a Nemzeti színházból.) Holnap, csütörtökön, Molnár Gyula új társadalmi színművét, Bayard lovagot hetedszer adják a Nemzeti színházban, ahol minden eddigi előadása telt nézőtér előtt folyt le. Pénteken Beaumarchais klasszikus vígjátékét, a Figaró házasságát adják, amelyben Cs. Alszeghy Irma, Lenkey Hedvig, T. Delli Emma, Vizváryné, Paulay Erzsi, Ujházy, Vizváry, Gabányi, Dezső, Horváth Zoltán, Rózsahegyi és Horváth Jenő adják a főszerepeket. Szombaton A párbaj, Lavedan színműve kerül színre, amelynek hatodik előadásán is már a délelőtt folyamán minden jegy elkelt. * (A Vígszínházban) holnap, csütörtökön, 12-edszer kerül szinre az „Udvari tanácsos“, Bérezik Árpádnak, a budapesti életből mentett pompás vígjátéka. A címszerepet Hegedűs Gyula, Kenderesynét Harsányi Irén játszsza. Welsz híressé vált epizódszerepében Sarkadi Aladár az „Udvari tanácsos“ minden előadásán nagy derültséget kelt. — Pénteken, ismét a „Jericho falai“-ra kerül a sor. — Szombaton délután rendkívül mérsékelt helyárak mellett vizsgálati előadást tartanak. A szinészegyesület iskolájának növendékei eljátszszák a Gyurkovics lányokat, Herczeg Ferenc négyfelvonásos vígjátékot, amelyet Molnár László tanított be. * (A Népszínház megnyitása.) A Népszínház átalakításának munkálatai annyira előrehaladtak, hogy az előadásokat november hó utolsó hetében okvetlenül megkezdhetik. A színház nagy eredeti újdonsága dr Béldi Izor és Fejér Jenőnek „Kültelki hercegnő“ című történelmi tárgyú operetteje, már készen várja a bemutatót, amennyiben a személyzet már teljesen elkészült a próbákkal és az új, fényes kiállítás is már a legközelebbi napokban kikerül a népszínházi műhelyekből. A főbb szereplők: Komlósi Emma, Petrás Sári, Siposné, Barcs Aranka, Kovács Mihály, Szirmai, Pintér, Újvári, mind kitűnő szerepekhez jutottak, az újdonság iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * (Fehér Anna.) A Királyszínházban az újonnan készült korhű öltözékekre való tekintettel, már szerdán jelmezesen próbálták a pénteken színrekerülő „Fehér Annát“, amelynek drámai jelenései már a próbákon is teljesen érvényesülnek, s így valószínű, hogy a vidám operette népszerű hajlékában is vonzóerő lesz ez a magyar dráma. Gárdonyi Géza előkelő írói qualitásai és kiváló színpadi érzéke mellett bizonyára különös érdekessége lesz a darabnak, hogy a legünnepeltebb operette-primadonna, Fedák Sári, akinek azonban előzőleg már a Bolond Bimbillájában, legutóbb pedig a „János vitéz“-ben drámai akcentusaival is nagy sikere volt, ezúttal ízig-vérig drámai alakot játszik, amire minden ambíciójával és erős tanulmánynyal készült. A Fehér Anna, Fedik Sári mellett Medgyaszay Vilmát, Vágó Bélát, Horváth Kálmánt, továbbá Némethet, Rátkai Mártont, Körmendyt, Szegedi Erzsit, Molnárt, Bársonyt, Csiszért, Gubányit, Cseh Ivánt és Thormát foglalkoztatja. Gárdonyi Géza darabjának bemutatója előtt, csütörtökön a János vitéznek lesz 280-ik előadása. * (Az Uránia színházban) a jövő hét szerdáján, 29-én, lesz tulajdonképen az idei színházi évad első bemutató előadása. A Bácskaiak cím alatt gyűjtötte össze és dolgozta fel Zsedényi Aladár az ország egyik legérdekesebb vármegyéjének jellegzetes és figyelemreméltó nevezetességeit. Az igazgatóság elhatározásából a bemutató előadás után az új darab felváltva lesz műsoron az Orosz-japán háborúval, melyet a közönség példátlan érdeklődése miatt egyáltalában nem lehet levenni a játékrendről. _____ * (Színházi élet a vidéken.) Temesváron Krecsányi jeles színtársulata előadásában hétfőn került szinre másodszor gróf Zichy Géza Roland mester című gyönyörű operája. Ez volt Temesvárott október elseje óta a 11-ik újdonság. A Roland mester címszerepét Berezi énekelte nagy hatással, Vette szerepében Maleczky Bianka aratott rendkívül nagy sikert, Parbleunét B. Répássy Guszti, a többi főbb szerepeket Szántó, Falussy és Vajda énekelték. Az operát, melyet csütörtökön harmadszor adnak, Orbán Árpád karnagy tanította be és dirigálta, a rendezést pedig Krecsányi igazgató személyesen végezte és szebbnél-szebb új jelmezeket és díszleteket készíttetett a kiváló operához, mely óriási sikert aratott Temesvárott. Pénteken lesz a Kata néni bemutatója, a jövő héten A csöppség kerül szinre először, melyet azután A bolygó görög, továbbá A párbaj és a Jerichó falai újdonságok előadása követ. Itt említjük meg, hogy Krecsányi igazgató már most több hazai és külföldi jeles szerzőtől néhány értékes, kiváló darabnak szerezte meg az elő- 10 PESTI HÍRLAP 1905. november 23., csütörtök.