Pesti Hírlap, 1906. április (28. évfolyam, 106-119. szám)

1906-04-20 / 109. szám

1906. április 30., péntek. PESTI HÍRLAP 15 percig tartott. Olyan érzés fogott el, mintha a járda sülyedne, azután úgy tetszett, hogy körömkörül a há­zak, mint valami óriási léggömbök a magasba emel­kednek. Nem tudtam magamnak számot adni érzé­seimről. Egyszerre csak mintha a kövezet lesüppedt volna, majd úgy éreztem, hogy orkán kerekedik és a házak jobbra-balra inognak. Hirtelenében hangosak lettek az utcák. A kapuk aljából az emberek rettegve rohantak elő, mindenki halálsápadt volt, rémséges sikoltozás töltötte be a levegőt és a sebesültek két­­ségbeejtően kiáltottak segítségért. A város öt perc alatt romhalmazzá vált; tör­melék és a falakból lehulló kődarabok közt ülök itt, a. .táviróhivatalnok mellett és Írom ezt a jelentést. A várost ma reggel az elemek ereje úgy dobálta ide­­oda, mint valami könnyű pelyhet. Mindenfelől nagy tüzek törtek elő, mintha csak el akarták volna pusztítani még azt is, amit a földrengés meghagyott. A lángok először a város déli részében csaptak föl, majd gyorsan végigfutot­tak az egész városon a tengerig, útjukban elpusztít­va mindent. A katasztrófa oly hirtelen jött, mint a derült égből lecsapott villám. Hogyan történt a katasztrófa? London, ápr. 19. Az éjjel folyamán érkezett, táviratok arra valla­nak, hogy a sran-franciscoi földrengés a legbor­zasztóbb volt, amelyet a földrengés által oly gyak­ran sújtott Kalifornia megért. A legnagyobb föld­rengés ezelőtt negyven esztendővel érte Szan-Fran­­ciskót, de még ez sem okozott még csak megközelí­tően, is akkora kárt, mint a tegnapi. Szan-Francis­­cóban már évek óta úgy építik a házakat, hogy biz­tosítva legyenek a földrengés ellen. Így épült a vá­rosháza,­ amely sok millió dollárba került, továbbá a Palace-szálló, a nagy opera, a nagy áruházak s a tíz-húsz emeletes úgynevezett felhőkarcolók. Mind­ezek közül az épületek közül csupán egy tudott a földrengésnek ellenállani. A többi mind összeom­lott. Már az első lökés után széthasadozott a föld s mindenütt méter széles hasadások mutatkoztak. A legóriásibb épületek­ alapjukban megrázkódtak. Vasszerkezetük engedett, a falak beszakadtak és az épületek most romokban hevernek. A földren­gés föltépte az utca kövezetét s úgy látszik, mintha óriás ekék száguldoztak volna rajtuk végig. A köz­úti vasút sínjei összetörtek, a légszesz és vízvezeték csövei darabokra törtek. Az összeomlott házak rom­jaiból csakhamar lángok törtek ki. A borzasztóan megrémült lakosság az utcára menekült. A tűzol­tók siettek a tüzet oltani, de már első kísérletüknél azt tapasztalták, hogy a vízművek elpusztultak s hogy ennek következtében az oltás teljességgel le­hetetlen; a tűzoltók a veszedelem terjedésének megakadályozása végett a szomszéd házakat, sőt egész utcákat dinamittal felrobbantottak. A rémü­letet növelte az is, hogy a hírhedt városrészekből mindenféle gyanús emberek kerültek elő, akik a romok között raboltak és holttesteket kifosztották. A hatóságok e­miat milíciát szerveztek, a mellett önkéntes csapatok is alakultak. Az összes korcsmá­kat hatóságilag bezárták és az őrjáratok éles töl­téssel cirkálnak és azt a parancsot kapták, hogy lő­jenek agyon mindenkit, akit lopáson vagy rabláson érnek. A hatóságok Washingtonba táviratoztak csapatokért és ma reggel az összes környékező vá­rosokból katonák érkeztek S­an-Franciscóba. A városnak főutcája, a Market Street, amely az egész városon végighúzódik és amelyben a legnagyobb és legszebb épületek voltak, most egyetlen füstölgő romhalom. A nagy opera, amelyben tegnap este Kam­ent adták, lángban áll; a nagy szálló, amely­ben az olasz operatársaság tagjai, a többi közt Lembrics Marcella, Dippel bécsi énekes és Van Roy laktak, szintén lángban áll s a művészek sor­sáról a legaggasztóbb hírek vannak elterjedve. A városháza, amelyet huszonöt évig építettek és a melynek kupolája a római Szent Péter-templom után a világon a legnagyobb, rombadőlt. Az összes tíjságépületek, amelyek nyolc-tíz emelet magasak voltak,­összeomlottak s hír szerint nagyon sok új­ságíró és egyéb újság-alkalmazott elpusztult. A kórházaknak semmi hasznát sem vehetik, mert nem rendelkeznek bennük sem eleséggel, sem viz­­­­zel. Washingtonból rendelet érkezett, hogy azokat a­ kímzetű-készleteket, amelyeket a chinai expedíció számára felhalmoztak, a lakosság rendelkezésére bocsássák. A kormány tudatta továbbá, hogy a sze­­gényebb sorsú lakosság számára tíz millió dollárt bocsájtott rendelkezésre. Ma még megközelítően sem lehet megálla­pítani a kár nagyságát. A becslés kétszáz-nyolcszáz millió dollár között váltakozik. A halottak számát sem tudják még, de már tegnap vagy 400 halottat húztak ki a romok alól. Még egy szemtanú. Bécs, ápr. 10. Mr Hamilton san-franciscoi gyáros, aki teg­nap este érkezett Bécsbe feleségével, anyjával és húgával és az Imperiál szállodába szállt, néhány órával megérkezése után ■ értesült a borzalmas ka­tasztrófáról. El voltunk rá készülve — mondta Ha­milton kisasszony — hiszen Newyorkban hónapok óta beszélik, hogy San­ Franciscoban és Sacramen­­toban forr valami. De bár megmérhetetlenül nagy a veszteség, bizonyos, hogy el nem csügged a cso­dálatosan szívós­­san-franciscoi nép. A gyárost egészen leverte a csapás. Összes áruraktárai megsemmisültek. Könyezve mondta: Az előkelő városrész lakóházaiban nem tehetett sok kárt a földrengés, de a külváros munkáska­szárnyái, melyeket nagyobbára fából építettek, mind összeomlottak. A táviratok a munkásnegyed­ről szólnak. Képzeljen el hat-hét emeletes bérka­szárnyákat. Egy szoba és egy konyha a lakás. Sok száz család lakik ilyen lakásban. Itt lehetett legkétségbeejtőbb a pusztulás. Most van a legszebb időjárás San-Franciscoban és környékén. A földe­ken érik a termés. Minden virágzik, él, sarjad, és néhány óra alatt romhalmazok jelölik annyi fárad­ságos, gyötrelmes emberi munka színhelyét. . San- Franciscoban nincs tél. Minden ház előtt kert van. Olyan a város, mint egy óriási virágoskert. Az ame­rikai Nápolynak nevezik. Csodálatos véletlenség, hogy a világ e két legvirágzóbb, legszebb városát egymásután pusztítják el a könyörtelen elem­ek. Mert nem jól forog a föld? London, ápr. 19. line tanár, a hírneves seismológus egy új­ságírónak azt mondotta, hogy a Vezúv kitörése és az­­amerikai földrengés között nem lehetetlen az ösz­­szefü­ggés; nincs kizárva, hogy mind a két katasztró­fát az a körülmény okozta, hogy a föld nem teljesen precíze forgott tengelye körül és e rendellenesség következtében támadt reakció zökkentette­­ vissza a földet rendes körforgásába, de ezzel együtt irtóza­tos feszültség támadt a föld centrumában. Ezek azonban csak föltevések s a csillagászok fogják el­dönteni, vajon tényleg észlelhető volt-e a föld ten­gelyétől az­ eltérés. A napfoltokban az ok: Zágráb, ápr. 19. Az itteni földrengésmegfigyelő állomás ké­szülékei tegnap délután két órakor nagy távoli föld­rengést jeleztek. Az intézet vezetője a jelzésekből azt vélte következtetni, hogy a földrengés Kelet-Ázsiá­­ban volt. Érdekes megfigyeléseket tettek az itteni csillagdában is. Tegnap ugyanis több napfoltot fe­deztek fel, amelyek ma fognak a délövön áthaladni. Minthogy a Vezúv kitörése alkalmával is napfolto­kat észleltek, úgy látszik, okozati összefüggés van a napfoltok és a vulkanikus jelenségek között. Május 29-én újabb foltok fognak a nap korongján megje­lenni. Különben a bécsi meteorológiai intézet ösz­­szes szeizmografikus készülékei jelezték április 18-án a sanfranciakói földrengést. A maximális kitörés 63 mm., délután 3 óra tájban mutatkozott. Kezdet 2 óra 35 perc 8 másodperc. Vége 5 óra délután. Ma reggel 2 óra 30 perckor sokkal gyengébb utólökés mutatkozott, amelynek maximális kitörése egy mm. volt. A földrengések éve. Az 1906. év első hónapjaiban szokatlanul sok vulkanikus katasztrófa játszódott le. A földrengések krónikája ritka évben volt oly gazdag, mint az idén. Már január 2-án jelentették, hogy Grácban, Zágráb­ban, és több magyar városban földrengések nyugta­­lanították a lakosságot. Január 10-én Bécsben és környékén tapasztaltak rázkódtatásokat. Január 16-án heves földrengés­ látogatta meg Kalábriát, Bécsben ismét, bár csekély rázkódtatást éreztek. Ja­nuár 31-én Kolumbia partvidéke rengett meg és több parti város pusztult el a földrengést követő lávaom­lástól. Emberek százai mentek tönkre, több­­ apró sziget ment tönkre e katasztrófában. Február 21-én San-Francisco­ San-Franciscot 1776-ban franciakánus atyák alapították. A hasonló nevű­ öböl partján emeltek hittérítő-telepet. Még 1846-ban, tehát 70 esztendővel utóbb is csak 600 lakosa volt a kb. 48 km. hosszú s 10 km. szélességű félszigetnek, amelyen a város elterül. 1848-ban azonban felfedezték a telep köze­lében a páratlanul gazdag aranymezőket s azontúl megindult a népvándorlás a világ minden részéből a napjainkig is hires kaliforniai aranymezőkre, amely egy csapásra dússá tette a hirtelen keletke­zett város lakóit s Kalifornia államot is. 1852-ben már 34.870, 1890-ben pedig 300 ezer lakosa volt San Francisconak, amelyből 127 ezer bevándorolt férfi volt. Ma meghaladja lakosainak száma a 400 ezret. San­ Francisco (röviden Frisco) e mellett a legkitűnőbb fekvésű városok egyike. Mögötte a Sierra Moreno lankás dombsora védi meg a viszon­tagságos időjárás ellen, előtte a tengeröböl, amelyet a keskeny Golden Gate-szoros köt össze a Nagy, vagy Csendes (Pacifics) Óceánnal. Ami Newyork a keleten, ugyanaz Amerika nyugatján San­ Francisco. Az ipar és kereskedelem­ gócpontja, ahol az államok egész sorának egész gaz­dasági élete összpontosul. Pompás kikötői a két leg­nagyobb világrész, sőt egész Polynézia és Ausztrá­lia kereskedelmét is lebonyolítják. Leggazdagabb, és legnagyobb város nemcsak az Egyesült­ Államok, de Amerika nyugati felén. A nagy pacific vasút, végpontja San­ Francisco. Utcái, mint minden mo­dern amerikai városé, a hygienia igényeinek szoros tekintetbevételével épültek. Szélesek és nyílegye­nesek, egymást derékszögben metszők. Főútja, a Market Street az öbölnél a Ferry Landingnál (sze­mély­kikötő) kezdődik, a szó szoros értelmében két­felé szeli a várost. A városnak vagy 1000 hajóból álló hajóraja bonyolítja le a kereskedelmét. A ke­reskedők városrésze, amely legtöbbet szenvedett a­ földrengéstől, a város északkeleti részén fekszik. Arra a chinai városrész is. A bevándorlók nagy részét, t. I. a dunaiak teszik. Szép, élénk és nagy­ utcák még a­ Kearny, Kalifornia, Montgomery és Santoma street. Valamennyiben kábelvasutak bo­nyolítják le a helyközi személyforgalmat. Rengeteg szép épülete van San­ Franciscónak. Első helyén a City Hall említhető a nagy ki­terjedésű Yerbe Buesia-park kellős közepén. Nem kevesebb, mint 4 millió dollárba (20 millió korona) került ez az épület. Aztán a TJ. 8. Branch Millt, az állami pénzverő, ahol 1854—91-ig 951 millió dollárt ver­tek­ A vámpalota a Chronicle Building toronynyal, a főposta, a Szt. Ignác-templom a jezsuita kollégi­ummal, a gyönyörű Bt. Patrick székesegyház, a,. Mechanic Pavilion 70 ezer kötetes könyvtárával, szebbnél-szebb szállók, a Merchants Exchange Buil­ding, a tőzsde, az egyetem. Bár az is igaz, hogy igen sok ház fából épült, aminek a gyakori földren­gés az oka. E házak azonban művészi kivitelűek, kü­lönösen a Nob Hillen (Nábobok dombja.) San- Francisco ugyanis vulkanikus talajon épült. A vá­rosnak van vagy tizenkét színháza — ezek közt 4 chinai, — vagy 40 kórháza, 30 könyvtára , vagy 70 klubja. San-Franciscóban sok magyar ember lakik, sőt az 1848-iki szabadságharc lezajlása után — mint Jókai az Enyém, Tied, Övé című regényében meg is írja — emigránsaink közül negyvenen ott alapiottak először magyar telepet. A san-franciscói egyetem egyike a legna­gyobbaknak a világon. A híres Hearst laptulajdonos anyja vetette meg alapját több millióra rugó ado­­mányival. Kaszárnyája 600 ha-os területet foglal, le s csak két ezred elhelyezésére szolgál. Government Military Reservation, vagy másként Presidio né­­­ven ismerik e helyet San­ Franciscóban. Akárcsak Newyorkban, vagy Washingtonban, vagy Chicagóban, és úgy San­ Franciscóban is gyö­­­nyörű­ és hatalmas nyilvános parkok vannak. Ilye­nek a Woodward’s Gardens, aquariummal, üveg-­­házakkal, a Lafayette-square, a nagy francia szabad­ságtól emlékével, a már említett Yorba-Buena­­park közepén a Cityvel, s a Golden Gate-park, a­­melynek kiterjedése 422 ha. Amíg az idegen a chinai városrészben (China Town) az érdekességet és eredetiséget keresi, addig a többi városrész igazi amerikai arányaival hat. A tu­domány is ápolásra lel e városban. Több kulturinté­­zetei a Cooper Medical College, Cogswell Technical School, van külön kereskedelmi könyvtára (Mer­, cantil Library), tudományos akadémiája (Academy of science), történelmi, földrajzi társaság stb. 1891- ben 29 millió dollár értékű árut vitt ki tengeren, 75 ,1 millió dollárt érő árut szárazon,­­ összesen évi 700 millió korona értékűt produkált. Ma persze e szá­mok aránytalanul megnagyobbodtak.. Már akkor a Kaukázusból jelentettek földrengést, amelynek következtében több ház omlott össze. Március hó­­napjában Fomnoza szigetén dúlt erős földrengés. Több virágzó város semmisült meg, vagy 1000 em­ber vesztette életét e borzalmas szerencsétlenségnél.­ Március 23-án az Antillákon és 21-én Usticánál,­­ Délolaszországban éreztek erős rengéseket. Április-­­ban a Vezúv tört ki nagy erővel és a földrengések­­ szomorú sorát most a borzalmas san-franciskói kar­­­asztrófa zárja le.

Next