Pesti Hírlap, 1906. május (28. évfolyam, 134-149. szám)

1906-05-29 / 147. szám

BOOG. május 29., kedd. IS PESTI HÍRLAP. — (A madridi nász.) Madridból táviratoz­zék, hogy Ena hercegnő bevonulása nagy pompával ment végbe. A hercegnő bájos egyénisége varázsla­tos hatással volt a madridi népre. Mindenfelé a Re­­ina Fut­ura bájosságáról és szépségéről beszélnek. Közben­­lázas sietséggel készülnek az­ esküvőre, melyre Ferenc­ Ferdinánd trónörökös kíséretével együtt már Madridba érkezett. Míg a többi fejedel­mi vendég már június 5-én elhagyja a spanyol fő­várost, Ferenc Ferdinánd főherceg Alfonz király meghívására előreláthatólag még­­ néhány' napig Madridban fog maradni. Hétfőn érkezett meg Mad­ridba Ferdinánd bolgár fejedelem, is. A házassági szerződést, amelyet Alfonz király képviseletében márki Borja, Edvárd király részéről pedig lord William Cecil kötöttek meg Londonban, a "amelyet"a két uralkodó mér jóváhagyott,­ átadták a spanyol­­ igazságügyminiszternek, hogy államok­mányt készítsen belőle. A szerződést a felek­ a házas­ság előtti napon fogják aláírni a Pardo-palotában. A király tanúi lesznek: Morez miniszterelnök, Maura,, a konzervatív pártvezére, volt miniszterelnök; Az­­carraga tábornok, volt miniszterelnök; Mont­ero Rios, volt miniszterelnök; márki La Mina, királyi főistállómester; Pacheco tábornok, az alabárdpecik parancsnoka; Bascaran tábornok, a király katonai házfőnöke; márki Borja, a királyi ház általános fel­ügyelője. A hercegnő tanúi lesznek: Bunsen,"Nagybri­­tania nagykövete; a londoni spanyol követ, lord William Cecil; Santo-Mauro herceg; márki De Viajia; márki Villalobar. Az igazságügyminiszter az állam­­főjegyzőjeként fog­ szerepelni. " — (Két főúri eljegyzés.) Gróf Andrássy Gézának és nejének Kaunitz Eleonóra grófnőnek leányát, Maurica grófnőt vasárnap eljegyezte a Bécs­ melletti B­ádenben Liechtenstein­­János herceg cs. és kir. sorhajóhadnagy. Liechtenstein Alfréd her­ceg fia. A vőlegény öcscse Liechtenstein Alajos her­ceg utánus kapitánynak, aki Erzsébet­ Amália fő-, hercegnőt vette nőül, így Andrássyék sógotsági vi­szonyba kerülnek az uralkodóházzal. A menyasszony ünnepelt tagja a magyar főúri­ társaságnak, nagy­­műveltségű fiatal hölgy,, lelkes hive a zenének,­s ma­ga is mesterien játszik hegedűn.­­Báró Radvánszky Antal,s zólyommegyei­ birto­kos eljegyezte báró Prónay Gábor leányát, Karolina­­bárónőt. A menyasszony unokahuga báró Prónay Dezsőnek, a lezajlott nemzeti küzdelem egyik első harcosának.­­ (Hegyi Aranka állapota.) A nagybeteg­­ művésznő állapotában igen csekély változás ál­lott be. Még­ hétfőn is ugyanolyan­ apatikusan feküdt betegágyán, mint az utolsó napokban. Or­vosai csak igen kevés jelét állapították meg a ja­vulásnak, úgy hogy még mindig katasztrófától tartanak. Vasárnap megérkezett egyik leánya, Farkas Lili, akit az apja hozott fel­­Szabadkáról. A vonatnál Rákosi­ Szidi várta Hegyi Aranka leá­nyát és előkészítette édes­anyja súlyos állapotára. A nagybeteg művésznő egykedvűen üdvözölte gyer­mekét és mindössze ennyit mondott: '—­ Eljöttél, Lili? De ezt is inkább suttogta. Hétfőn ismét va­lósággal zarándoklás volt a nagybeteg művésznő­höz. A látogatók közt volt Pál­lay Ilka, aki pá­lyatársnőjét megpillantva, hangos sírásra fakadt. Ott jártak: Blaha Lujza, Rákosi Szidi, a Várady­­család, Komlóssy Emma és még sokan a művész­világ tagjai közül.­­ (Bolondok a Rókuskórházban.) Hétfőn dél­után majdnem egyidőben két egyén sietett be a Rókus-kórház kapuján. Egy 28 év körüli férfi, aki az útjába akadt kórházi felügyelőket sorba- felt lökdöste, míg végre egy ott ácsorgó embernek be­mutatta magát, hogy a vámházi Vámházi Bernát, János, Ivor, Nepomuk, Móric, született néhány évvel ezelőtt a vámház előtt, anyja kofa volt, apja pedig ... s itt­­gondolkodni kezdett. A kórházi szolgák nyomban észrevették hogy futóbolonddal van dolguk, akit különben már régóta ismertek. Valamikor kertészlegény volt, de öt esztendő óta agya megbomlott és utcán járó­kelők könyörado­­mányaiból élde­gélt. A­­ szerencsétlen ereberen azon­ban hétfőn kitört a hóbort s mindenkit fellökött, aki útjába akadt. Alig tették a szolgák ártalmat­lanná az elmezavarodott kertészlegény­t, midőn, egy Sörbényi Róza npjű­ 40 éves hajadon sietett be a kapun kipirult arccal és már a portástól azt követelte, hogy cseréljék ki a fejét, mert különben levágja azt. Be sem várva a portás feleletét,­vé­gigfutott a földszinti folyosón és mindenkit arra kért, hogy cseréljék ki a fejét, de gyorsan, mert , különben levágja. A szolgák a szerencsétlen leányt is egy fülkébe zárták és aztán mindkét bolondot a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították. —* (öngyilkos őrmester.) Szarka József fh ezredbeli őrmester­ már napok óta buskomor volt és egyik társának egyre azt hajtogatta hogy agyon­lövi magát. Vasárnap éjszaka megvalósította szánt dekát, de előbb még egy jót mulatott utoljára, Hétért az üllői-út és Ferenc-körut sarkán levő kávéházba és alaposan mulatott, aztán a vendégek legnagyobb rémületére, benn a kávéházban főbe, lőtte magát s nyomban­ meghalt. Holttestét a 10. számú helyőrségi kórház halottas házába vitték.­­ (Egy hercegi házaspár válása.) Bécsből táviratoztak nekünk: Sch­önbu­rg-Waldenburg Fri­gyes hercegnek Mária Alice bourbon hercegnővel, Don Carlos madridi herceg és spanyol trónkövetelő legifjabb leányával, 1897. április 26-ikán Velencé­ben kötött házasságot e he. 26-án a szentszék sem­misnek és soha meg nem történtnek nyilvánította. A házasság felbontása római, müncheni, pizai és bambergi orvosi tekintélyek szakvéle­ménye alapján történt. A Sehenburg-Waldenburg­­ház autonómiája és a válóper eredménye alapján a hercegnőnek 1902. június 2-ikán született­­fiától a drezdai törvényszék megvonta a hercegi címet.­­ (Egy francia költő halála.) Georges Tanor, az ismert fiatal francia költő, a napokban meghalt Párizsban. Mindössze 41 éves­­volt. 1889-ben tűnt föl első verskötetével,­ amelynek „A paradi­csom“ volt a címe. Akkor élénk részt vett a „szim­bolista“ mozgalomban. Újságíró és kritikus is volt, több darabját szép sikerrel adták a francia színpa­dok. Elmés és becses tehetség volt, akinek korai ha­lálát joggal gyászolja a francia irodalom.­­ (Vérvád Szatmármegyében.) Szatmárról táviratozza tudósítónk: Szárazberek szatmárraegyei községben áldozó csütörtök napján holtan, átmetszett nyakkal találták meg Zolcsák Mihály szárazbereki gazda Vilma nevű tíz éves leányát. Templomból ha­zatérő­­leányok vették észre a kis­ holttestet, a búzá­ban s rövidesen megindult a szóbeszéd, hogy Zolcsák Mihály leányának a zsidók vérét vették. A mikolai csendőrőrs vezetője, Dózsa József csendőrőrmester, erélyesen nyomozott, s " hétfőn 'letartóztatta Nagy Józsefe­t, egy tizenhét éves pásztorfiút, aki be is val­lotta, hogy megölte a leánykát, miután előbb bűnös merényletet követett el a szerencsétlen­ fiatal terem­tés ellen. Áldozatának nyakát ■ azért­ metszette el, hogy így a gyanút a zsidókra terelje. . .. (A herceg „titkára.“) Hírt "látunk, .rövi­den Bourbon Jaime herceg állítólagos 'titkárának letartóztatásáról. Ez a ..titkár ur‘A— mint most ki­derült — közönséges szerencselovag,­­aki, előkelő mo­dorával Jaime herceg bizalmához' férjiőzijitt s a hang­zatos „spaal gróf“ nevet vette fel,' alaposan, megcsal­ván a herceget. Bourbon Jamm­e hercegnek , egy rendkívül értékes, történeti nevezetességű a­nyakéke volt, amelyet Párizsban pénzzé akart tenni. Az ék­szert egykor Mária Terézia királyné ajándékozta a boldogtalan Mária Antoinettének. A­­­drága ékszert átadta az ismert Froment-Maurice ékszerész-cégnek, hogy adja el. Az ékszerész­ figyelmeztette a herceget, hogy ilyen nyakékre ritkán akad veve s azt aján­lotta neki, hogy zálogosítsa el. A herceg megfogad­ta a tanácsot és az ékszerész utján 40,000 frankon elzálogosította a nyakéket. Később a herceg csekket küldött az ékszerésznek, hogy váltsa ki a nyakéket és küldje el neki, mert egy gazdag leányt akar fele­ségül venni s annak szánta az ékszert. Ekkor lépett akcióba a titkozatos „spaai gróf“. A szélhámos el­ment az ékszerészhez bemutatkozott; mint a herceg titkára s egy felhatalmazást mutatott neki, amely­nek alapján a nyakék kiszolgáltatását kérte. Ez megtörtént. A „titkár“ az ékszerrel fölkereste a Pollák és a Rothschild bankházat, ahol a felhatalma­zást szintén nem vizsgálták meg alaposan és átvették az ékszert elzálogosítás végett, így vándorolt a nyakuk másodszor is a Miont de Piété zálogházba. Itt újból 40,000 frankot adtak rá, amelyből a „spini gróf“ 30,000 frankot megtartott, a többit a banká­rok kapták közvetítés címén, egy részt pedig, körül­belül 8000 frankot, Jaime herceg javára a bank­házban deponáltak. Amikor a herceg a dolgot meg­tudta, a Brement Maurice cégtől és a bankháztól visszakövetelte a nyakéket, azonkívül az utóbbitól 10,000 franknyi­­ kárpótlást is kért, amiért köny­­nyelm­űségük folytán az ékszert idejekorán meg nem kapta. A szélhámos „spaai grófot“ letartóztatták, de a fölvett pénzből egyetlen sorst sem találtak nála. Jaime herceg keresetével a bírósághoz fordult, a­mely szombaton hozta meg­ ítéletét. A bíróság min­denekelőtt kimondta, hogy az ékszer kalandos ván­dorlásában nemcsak az ékszerész és bankárcég a hibás, hanem a herceg is, aki „olyan keveset törődött saját dolgaival.“ Ezért csak a kért összeg egy harma­dát ítélte meg neki, a többit magának kell pótolnia, ha újra a nyakék birtokába akar jutni.­­ (Baleset egy ügetőversenyen.) Greehel báró Wersebe Hartwig t’ragonyosszázados balese­tét jelentik. Báró Wersebe a grápi­ ügetőver­seny* egylet díjlovaglásán lebukott lováról s . fején és orrcsontján súlyos sérüléseket szenvedett. A se­besültet a' mentők vették gondozás alá. — (A részvényhamisitó öngyilkossága.). '•Cirio­' Luigi, akinek részvényhamisitásairól s­zí­ ezekből származó három millió lírányi kárról már megemlékeztünk, Alexandriában, húgának sírján agyonlőtte magát. Zsebében több hamisított ér­tékpapírt és egy cédulát találtak, amelyre csak neve volt írva. Cirio szökésének napján h­arminc hamisított értékpapírt adott el tízezer líráért. Genyában letartóztattak egy embert,­ akinél há­romezer darab ilyen hamisított értékpapiros volt.­­ (Az örmény forradalmi bizottság tagjai Budapesten.) Az örmény forradalmi bizottság­nak négy tagja, hétfőn Budapesten időzött és több­­helyen­ látogatást tett. A bizottság tagjai Berlinből érkeztek Budapestre, ahonnan 2 óra 15 perckor Bukarestbe utaztak. Az örmény bizottság londoni szakosztálya, legutóbbi közös értekezletén azt a nagyjelentőségű határozatot hozta,, hogy­ az örmény forradalmárok összes politikai vonat­ko­­­­zású működését a török birodalomi területéről vég­legesen áthelyezi a kontinens többi­­államaiba. A­­ határozat szerint, a török birodalom területén ti­zenkét tudósítói ügy­vivőséget állítanak fel, ame­lyeknek az lesz­ a­­ rendeltetésük,,hogy a külföldön élő vagy a külföldön működő bizottságokat hite­lesen informálják, azok határozatait, pontosan végrehajtsák, és a foganatba veendő újabb politi­kai mozgalmakat előkészítsék. .A török birodalom területén-pedig: létezett u.ún. örmény szervezetet azért telepítik ki külföldre, mert a török hatósá­gok politikai üldözésének és­­esetleges vérontások­nak akarják elejét venni. Bukarestben a jövő hét folyamán az örmény forradalmárok közös értekez­letet "fognak tartani, amelyen meghatározzák azon­ helységeket, melyekben az új ügyvivőségeket fel­állítják. A­ titkos bizottság, működéséről szóló je­lentést vasárnap küldötték szét a török birodalom területén levő szervezeteknek.­­ (A harmadik vértanú-szobor.) Országos, ünnepély keretében leplezték le vasárnap Nagy­becs­­kereken Kiss Ernő szobrát s a zombori Schweidel­­szoborral immár két gyönyörű ércemlék hirdeti, az aradi Golgothán kiszenvedett hősök nagyságát, örök dicsőségét. Legközelebb pedig­ maradandó emléket állítanak a hősök hősének,­a­ szabadságharc legvité­zebb, legbátrabb tábornokának, Damjanich­­János­nak. Az emléket Szolnokon fogják fölállítani, mert itt vivta meg a legnagyobb harcot a harmadik had­testtel, melynek parancsnokságát Vécsey tábornoktól vette át. A­­szolnoki ütközetet 1849 márciusa elején, vívta ki Damjanich s akkor Karger osztrák hadvezér dandár­át csaknem egészen megsemmisítette. A szo­bor megalkotásával Radnai Bélát, a nagybecskereki vértanú-szobor alkotóját, a nagytehetségű fiatal mes­tert bízták meg,, aki a­­ legutóbbi néhány­­ esztendő alatt országos­­hírnévre tett szert. Munkatársa a szép feladat megoldásában ismét Gondos Imre m­ű­­építő, aki szintén méltán részesült az elismerésben a szobrtalapzatok művészi terveiért.­­• (A Princezasz király öngyilkos.) • Ki ne ismerte volna a főváros kávéházi vendégei között a princezász királyt, a mindig jókedvű fickót, aki ön­érzetesen csak úgy mutatkozott be: „Princezász ki­rály vagyok!“ Erre az elnevezésre talán rászolgált, hiszen a fővárosban senki sem hamisított annyi princezász-cigarettát, mint ő kelme. Becsületes neve különben Müller Jakab volt, de ha kedve kerekedett, a Schlézing­er névtől kezdve az összes jó hangzású magyar­ neveket is használta,­ lehet, hogy kedélyesség­ből, de lehet, hogy ravaszságból, mert folyton­ baja volt a hatóságokkal, különösen pedig a pénzügyőrök­kel, akik egyre üldözték, mert lépten-nyomon be­csapta őket az ő princézász cigarettáival. Utóbbi idő­ben azonban a princézász király mintha búskomor­ságba esett volna. Ha vevői kérdezték, hogy mi baja, sóhajtva csak ennyit felelt: „Hamis a mája az én kis királynőmnek.“ És úgy látszik, igaza volt a princézász királynak, mert szíve egyetlen válasz­­tottjai, a szép Annuska, akivel különben közös ház­­­tartásban élt, rutul megcsalta a népligeti aréna egyik izmos athlétájával. Müller féltékenykedni kez­dett s valahányszor veréssel fenyegette kis barátnő­jét, az csak az athlétát emlegette és akkor Müller Jakab nyomban elszontyolodott. . Bánatát fokozta még az a körülmény is, hogy a szép Annusba meg­szökött­ tőle és magával vitte a princézász király ösz­­szes pénzkészletét, mely 1000 koronából állott. Ezt a csapást Müller már igazán­­nem tudta túlélni. Elke­seredésében kiment, az új temetősbe­l ott első fele­sége sírján agyonlőtte magát. Zsebében a következő ■ tartalmú levelet találtak: —• Megszabadult az állam a Princezasz- 1 -­hamisítótól. A „Princezasz király“ agyonlőtte"­­­magát. Egész életén át csak három ellensége volt •­a szegénynek: a rákosker­esztúri rendőrbiztos, a detektívek, no meg a pénzügyőrök, verje meg az isten őket! És verje meg az isten Annuskát is, aki­ engemet'hűtlenül elhagyott. 'Vagy — ne verje meg őt a jó isten, verje meg őt inkább na­­ponta az az athléta, akivel enngemet megcsalt! A Princezasz király.“ A szerencsétlen­ ember holttestét’ felboncolják. —­ (Néger-lynchelés Berlinben.) Berlinből jelentik, hogy­ -a Nord-Stern mulatóparkban egy négert, aki déli­­gyümölcsöket árult, embertele­nül elverték. A néger az ifjúság gúnyolódásainak állandó céltáblája volt és vasárnap még meg is dobálták. A négernek végre elf­ogyott a türelme, felkapott eg­y téglát s a­­csoportba dobta. A tégla egy kis leány halántékát érte s a gyermek vértől borítva a földre rogyott. A tömegen éktelen düh­ vett erőt, a néger bódéját­­megostromolták, ki­hurcolták és éktelenül agyba-főbe verve átadták a rendőrségnek.

Next